Esti Ujság, 1941. június (6. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-03 / 125. szám

KEDD, 1941 JÚNIUS 3. Fontos döntések születtek a brenneri találkozón — mondják Rómában Brenner,, június 3. A Német Távirati Iroda hivatalosan közli: A Führer és a Duce találkozott a Bren­­neren és Ribbentrop német birodalmi kül­ügyminiszter, valamint Ciano gróf olasz külügyminiszter jelenlétében többórás be­szélgetést folytatott a politikai helyzetről. A beszélgetés a legszívélyesebb barátság szellemében folyt le és a két szövetséges ország államfői felfogásának teljes azonos­ságával végződött. (MTI.) Róma, június 3. (Stefani.) A Duce és a Führer hétfőn Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Ciano gróf külügyminiszter jelenlétében találkozott a Brenner-hágón. Több óra hosszat tartó megbeszélést folytattak a politikai hely­zetről. A megbeszélések szívélyes baráti szellemben folytak le és a szövetséges országok kormányfői teljes nézetazonos­ságával végződtek. (MTI.) A német és olasz haderő főparancsnokai is részt vettek a tanácskozáson Berlin, június 3. A Führer és a Duce hétfői megbeszélé­sének külsőségeiről a következő részletek váltak ismeretessé: Az összesen több mint öt óra hosszáig tartó meg­beszéléseken, amely a két kormányfő tizedik találkozása keretében folyt le, a két külügyminiszteren kívül időnként részt vett még Keitel vezért­ábornagy, a véderő főparancsnokság főnöke és Ca­­vallero tábornok, az olasz hadsereg vezérkari főnöke. A megbeszéléseket a déli órákban szűk­körben elfogyasztott közös villásreggeli szakította félbe. A villásreggelin a fent említett hat személyiség vett részt. Keitel vezértábornagynak és Cavallero tábornagy­nak a maguk részéről alkalmuk nyílt arra, hogy a szívélyes fegyverbarátság szellemé­ben megbeszélést folytassanak a német­­olasz együttműködésről katonai téren. A brenneri találkozón német részről ott volt továbbá Dietrich dr. birodalmi sajtó­főnök, Bohrmann birodalmi vezető, a pártkancellária vezetője, Bismarck herceg követ, római német ügyvivő és von Rin­­telen altábornagy, római német katonai attasé. Olasz részről megjelent Dino Alfieri berlini olasz nagykövet, Gandin tábornok, az olasz hadsereg vezérkari főnökségétől, Marras tábornok berlini olasz katonai at­tasé, valamint Geisser-Celesia, az olasz külügyminisztérium protokol­főnöke. A találkozás külső lefolyása a tengely­­hatalmak Földközi-tengeri és észak­afrikai sikeres és győzelmes katonai hadműveleteinek a jegyében állt és a megbeszélés központjaként a Krétáért folyó harcnak a mai német és olasz hadi­jelentésben bejelentett befejezése szerepelt. (MTI.) Róma, június 3. (Magyar Távirati Iroda.) A Duce és a Führer találkozásának híre Rómában a meglepetés erejével hatott. A találkozást teljesen titokban tartották és arról csak a ma délután kiadott hivata­­talos közlemény alapján szerzett tudomást a sajtó és a közvélemény. A lapok vezércikkei ma este óriási címek alatt köztik a brenneri talál­kozóról szóló közleményt, de ahhoz még nem fűznek megjegyzéseket. Római nemzetközi sajtókörökben Mus­solini és Hitler találkozóját a legutóbbi katonai műveletek nyomán kialakult új helyzet természetes követ­kezményének tartják. Utalnak arra, hogy a két vezér már hosz­­szabb idő óta nem találkozott egymással és így az újabb eszmecserére különösen kedvező alkalmat adott az a nap, amelyen a tengelyhatalmak haderői Kréta szige­tének elfoglalásával az utolsó európainak tekinthető föld­darabról is kiverték a brit haderőket. Ezzel az úgynevezett földközitengeri csata első szakasza befejeződött és teljesen ért­hető, hogy a két vezér a további, még az eddiginél is nagyobb jelentőségű hadiese­mények előtt újabb személyes eszmecserét is szükségesnek tartott. Minthogy a hiva­talos közlemény szerint a Duce és a Führer az általános politikai helyzetet vizsgálta meg, feltehető, hogy a megbeszélés egyik pontja Amerika magatartása volt, Roosevelt elnök legutóbbi beszéde nyomán. De egészen bizonyosan szóba került a kö­­zelkeleti és távolkeleti helyzet egész kér­déskomplexuma is. Itteni sajtókörökben arra számítanak, hogy az újabb brenneri találkozón nagyfon­­tosságú döntések születtek a háború egész vitele szempontjából és ezeknek mibenlétét az események alaku­lása már nem is olyan sokára fel fogja fedni.­ ­- DÍJTALANUL KÜLDJÜK a Magyar Könyv­nap 1941 jilius 4-9-i könyveinek lféfjes jegyzékét! rendelje még areg ezt a jegy­zéket, hogy Vgcses^^j megren­­delését könyvnapi áron intéz­­tessük el! PFEIFER FERDINAND KÖNYVKERESKEDÉS K. f. t. Budapest, IV., Kossuth Lajos­­utca 5. Tel.: 18-57-80, 18-74-00 A hétfői brenneri találkozót minden eddiginél fontosabbnak mondják Berlinben Berlin, június 3. (Az Esti Újság berlini tele­fon jelentése) A berlini diplomáciai körök érdeklődé­sének előterében Hitler vezérkancellár és Mussolini miniszterelnök brenneri talál­kozója áll. A találkozót berlini diplomáciai kö­rökben az összes eddigi ehhez hasonló megbeszéléseknél fontosabbnak tart­ják. A megbeszélések rendkívüli jelentőségét különösen az a tény bizonyítja, hogy a két vezér ötórás megbeszélést foly­tatott egymással. Ilyen hosszú eszmecserére az eddigi talál­kozók alkalmával még egyetlenegy eset­ben sem került sor. Kétségtelen tehát, hogy azok a problémák, katonai tervek, amelyek a Brenneren pünkösd hétfőjén megbeszélésre kerültek, felölelik a tengelyhatalmakat érintő minden egyes kérdést. Berlini hivatalos körökben arra is rá­mutatnak, hogy a világsajtó egy része Hitler és Mussolini találkozójával kap­csolatban ismét olyan kommentárokba bo­csátkozott, amelyek megengedhetetlenek. Sokan találgatják azt is, miről beszélt a két vezér egymással. Berlinben ezekkel a jóslásokkal kapcsolatban megállapítják, hogy hiábavaló minden találgatás, mert a Brenneren hozott határozatokat csak hat férfi ismeri s a kivitel idő­pontjáig a megbeszélt terveket rész­letekbe menően más nem ismerheti meg. A kivitel időpontja pedig Berlin szerint sokkal közelebb van, mint azt sokan gon­dolják s így Európa kíváncsiságát a bren­neri találkozót illetően rövidesen kielégí­tik. A német sajtó csak a találkozó hírének közlésére szorítkozik és azzal kapcsolat­ban nem közöl semmiféle kommentárt. A sajtónak ez a magatartása mindenben egyezik a hivatalos Berlin teljes titok­tartásával. Ha nem is lehet a megbeszélések lénye­gét ismerni — mondják berlini diplomáciai körökben — mégis kétségtelen, hogy a két vezér találkozóján az időszerű kérdések közül mindenek­előtt azokat a problémákat vitatták meg, amelyek nemcsak német kérdé­sek, hanem amelyek közös német— olasz érdekeket is érintenek. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a közel­­keleti helyzet, tehát a földközitengeri prob­lémák s hasonlóképpen Franciaország kér­dése is. Arra vonatkozólag azonban, hogy a kedd reggelre összehívott rendkívüli francia minisztertanács a brenneri talál­kozó problémakörébe kapcsolódik-e be vagy sem, még a legjobban értesült berlini dip­lomáciai körökben sem tudnak választ adni. A találkozóval kapcsolatban egyébként a következő három tényre mutatnak rá: 1. Berlinben már a pünkösd előtti na­pokban mindenki tisztában volt azzal, hogy az ünnepek után a tengelyhatalmak olyan új akciót kezdenek, amely messze felül­múlja a tengelyhatalmak minden eddigi nagy vállalkozását. A két vezér találkozója ezt a feltevést most megerősíti. 2. A tengelyhatalmak katonai vezetői csak akkor szoktak résztvenni Hitler és Mussolini találkozóján, ha azon olyan nagyjelentőségű katonai problémák is meg­vitatásra kerülnek, amelyek közvetlenül döntés előtt állnak. Keitel tábornagy és az olasz vezérkari főnök jelenléte a Brenneren tehát mindent megmagyaráz. 3. Kréta szigetének elfoglalása után, amely a mostani háború legdicsőségesebb fegyverténye marad, Németország és Olaszország sokkal nagyobb cselekvési sza­badsággal rendelkezik katonai téren, mint eddig. A tengelyhatalmak villámmódszeré­nek megfelelően szinte magától értetődik, hogy ezt a helyzeti előnyt most azonnal ki akarják használni. A helyzet rendkívüli súlyosságát a né­met lapok értesülése szerint London is el­ismeri, sőt az angol rádió németnyelvű le­adásaiban is bevallotta London izgalmát a most következő napokkal kapcsolatban. V. F. A szabadkai bunyevácok hűséget fogadtak Magyarországnak Szabadka, június 3. A szabadkai bunyevácok Pünkösd hét­főjén tartották meg nagygyűlésüket, amelyen hűséget fogadtak Magyarországnak és hódolatukat fejezték ki Magyaror­szág kormányzójának. Az ünnepséget a Szent Teréz-templomban istentisztelet és zászlószentelés vezette be, majd a gyűlés résztvevői — mintegy négyezren — zárt sorokban vonultak fel a nagygyűlés színhelyére A nagygyűlést Szkenderovics Gyula földbirtokos nyitotta meg, aki kijelentette, hogy a bunyevác lakosság azért gyűlt össze, hogy örömének adjon kifejezést, hogy ismét a szent korona védelme alá került. Hűségünket és ragaszkodásunkat fejezzük ki aziránt a nép iránt — mondotta —, amely mindenkor testvérének fogadott és tekintett bennünket. Hűségünket és ra­gaszkodásunkat fejezzük ki Kormányzó urunk, az első magyar iránt, aki szívén viseli a bunyevácok sorsát. Bajics Pero, a rokkantegyesület elnöke a bunyevác tűzharcosok és hadirokkantak nevében hangoztatta, hogyha a nagy há­borúban a magyarok és bunyevácok tud­tak együtt harcolni és a nagy háború előtt ezen a földön tudtak békében élni, akkor a jövőben is tudnak testvériesen együtt dolgozni az új Magyarország fölépí­tése érdekében. A huszonhárom évi idegen uralom — mondotta — kemény iskola volt szá­munkra. Megtanított bennünket arra, hogy azt a földet, amelyben őseink nyug­szanak, még jobban megszeressük és meg­becsüljük. Mi hadirokkant és tűzharcos bunyevácok kijelentjük, hogy igenis dolgozni akarunk Magyarország újjá­építéséért és ha állampolgárai akarunk lenni Szent István Magyarországának, készséggel és odaadással követjük egyedüli vezérünk, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk minden parancsát és ha kell, készek vagyunk még nagyobb áldozatot is hozni és még hősiesebben harcolni, mint a világháborúban. A nagy tapssal fogadott beszéd után Vukovics Gerő dr., volt zombori nemzet­­gyűlési képviselő mondta el ünnepi beszé­dét. — Teljes bizalommal kezdünk új életet — mondotta — és az a remény tölt el bennünket, hogy a magyar nép továbbra is nagylelkű lesz, nem tekint bennünket m­ásod­­­­rendű állampolgároknak, mint a szerbek, hanem testvéreket lát bennünk, akik minden erőnkkel részt aka­runk venni a Magyarország szebb jövő­jének kiépítésében. Mi bunyevácok és so­­kácok a néhai Jugoszláviában többet szen­vedtünk, mint bármely más nemzetség. A lelkesedéssel fogadott beszéd után felszólalt még Mammusics József dr. és Biró Károly dr. udvari tanácsos, volt sza­badkai polgármester, aki átvette a fel­szentelt magyar zászlót, a bunyevác la­kosság hűségének jelképét. Végül elhatá­rozták, hogy a nagygyűlésről hódoló táviratot intéznek nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzóhoz. (MTI) — ifjabb adományok a hírlapírók nyugdíj­intézete javára. Az Esti Újság szerkesztő­sége útján újabban a következők adakoztál a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjinté­zete javára: Sziráky Pál Budapest 10 pengő Renet Aurél Budapest, Schuller Mihály Bu­dapest 3—3, Ohidy Ferenc Szombathely 1 ASPI tabletták" eredeti csomagolás

Next