Esti Ujság, 1942. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-02 / 1. szám
4 Január 15-én hirdetik ki a Divatközpont ruhapályázatának eredményét A Budapesti Divatközpont néhány héttel ezelőtt pályázatot hirdetett női ruhatervek rajzainak benyújtására. A pályázatnak igen nagy sikere van, a fővárosból és a vidékről százával érkeznek be a ruhatervek. A tervek benyújtásának határideje szombaton délben 12 órakor lejár, eddig az időpontig kell a terveket a Budapesti Nemzetközi Vásár Alkotmány utca 8. szám alatti irodájába eljuttatni. A szakértőkből álló zsűri a pályázat határidejének lezárása után azonnal összeül, megkezdi munkáját és január 15-én hirdeti ki a pályázat eredményét. — Tasnádi Nagy András magas kitüntetése. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Tasnádi Nagy András ny. igazságügyminiszter, az országgyűlés képviselőháza elnökének a haza szolgálatában kifejtett kiválóan értékes és eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. A képviselőház elnökének magas kitüntetése politikai körökben osztatlan örömet keltett. — TÖMEGSZERENCSÉTLENSÉG, EGY FELROBBANT ANGOL SZÉNBÁNYÁBAN. Az angol hírszolgálat jelentése szerint újév napján délelőtt Staffordshire grófságban Busley helységben a Sneyd-szénbányában robbanás történt. Hat bányász életét vesztette, negyvennégy pedig bennrekedt a bányában. A bányamunkálatokat megszakították. A bányászok közreműködnek a mentési munkálatokban. Május 8-án kezdődnek a nagyváradi Szent László ünnepségek. Azzal az egyes lapokban megjelent hírrel szemben, hogy Nagyváradon a Szent László-ünnepségek június 27-én kezdődnek, Nagyvárad vezetősége, illetve az ünnepélyt rendező bizottság közli, hogy az ünnepi hét május 3-án kezdődik és május 10-ig tart. A Dietrich német SS főcsoportvezető magas kitüntetése. A Führer, ■Pint a véderő parancsnoka, Seep Dietrichnek, a Hitler Adolf testőr- SS parancsnokának, a fegyveres SS tábornokának és SS főcsoportvezetőnek a vaskereszt lovagkeresztjéhez a tölgyfalombot adományozta s egyúttal az alábbi táviratot intézte hozzá: „A népünk jövőjéért folytatott harcban való hősies részvételének hálás elismeréséül önnek, mint a német véderő 41. tisztjének a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a tölgyfalombot adományozom. — Beküldött hírek. Dr. vitéz József Ferenc királyi herceg és dr. Darányi Gyula orvostanár, a Magyar Családvédelmi Szövetségben (Üllői út 11.) január 7-én d. u. 7 órakor ünnepélyesen megnyitják a Szövetség XXXII. évi előadássorozatát Meghívók a Szövetségnél igényelhetők. — A volt cs. és kir. 4. és 18. hegyitüzérezredekbe tartozott bajtársak e hó 4-én, vasárnap este Budapesten, VIII., József utca 26. szám alatt, a Csákodi-féle vendéglőben találkoznak. A farsangnyitó jogász táncestély január 10-én les® a pesti Vigadóban. A rendezőbizottság az idén is a régi jogászbálok hagyományainak sikereihez méltón igyekszik megrendezni az első hálósoknak találkozóját. — Az olasz kultúrintézet január—május hónapokban ingyenes olasz nyelvi tanfolyamokat rendez felnőtt kezdők részére. Beiratkozás január 2—14-ig délután 5—7 óra között az intézet székházában. (V., Esküdt 5.) — A gyakorlati borgazdaság alapelvei és rendészete címmel a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének kiadásában érdekes füzet jelent meg. A füzetet Scholtz Viktor, az erdélyi kirendeltség előadója állította össze és egyfelől ismerteti a gyakorlati borgazdaság alapelveit, másfelől azokat a törvényes rendelkezéseket, melyek az anyaországban már régebben fennállnak és amelyeket az erdélyi országrészekre is kiterjesztettek. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke újév napján a rádióban „Magyar Sajtó” címmel előadást tartott. Bevezetőjében frappánsan találó színekkel festette meg a világháború előtti magyar sajtó képét, amikor az „Andorok” „megvalósíthatták kávéházi vágyálmukat, meggründolták a lapokat, amelyekben mindenkiről mindent meg lehetett írni”. Ennek a sajtónak az „Andorok” szellemi irányítói és tulajdonosai voltak, az „Andrások” csak pennaforgató bérmunkásai. A hírlapirodalomban a régi budapesti kultúra érvényesült s megtörténhetett, hogy az oktobrizmus vezető hirlaptulajdonosa csakhamar nagy napilapok egész konszernjét tarthatta kezében. * Gömbös Gyula nagyvonalú, céltudatos sajtópolitikai kezdeményezése után nyílt meg az út a magyar újságírás reorganizálására. Mekkora feladat várt megoldásra, talán legjobban azzal lehet illusztrálni, hogy voltak statisztikai adataink, amelyek 2000-nél több újságíróról tudtak, amin csodálkozni sem lehet azokban az időkben, amikor az irodalmi kávéházakban „néhány kifizetetlen kapucine” fejében bárki igényelhette a „szerkesztő úr” megszólítást. Ekkortájt vált szokásossá „újságírói rendről” beszélni, amelyben benne rejlett az újságírói foglalkozás hivatott képviselőinek szinte öntudatlan törekvése egy kötöttebb társadalmi forma felé, amely elválasztja a sajtó reguláris hadrendjét a nyomtatott papiros martalócaitól. Így merült fel időnként a sajtókamara gondolata is bukott el újból és újból a sajtószabadság célszerűen alkalmazott jelszavával szemben. 1938-ban egyetértő újságíró kartársaimmal megindítottuk a sajtókamara megteremtésére irányuló döntő mozgalmat. Az akció megértő támogatóra talált Darányi Kálmán miniszterelnökben, aki az új korszakot nyitó 1938. évi XIV. törvénycikkbe az ú. n. első zsidótörvénybe beiktatta a sajtókamara megalakítását elrendelő 2. §-t- A sajtókamara intézményének felépítését azonban logikai rendben meg kellett előznie a nagytakarításnak. Ez a dzsungelirtás volt az úgynevezett laprevízió. Itt burjánzott az a társadalmi és közgazdasági laptípus, amelyet amerikai nyelven jingó-sajtónak, sárga sajtónak neveztek el. De rendet kellett teremteni a színházi és más művészi álarcokban megjelenő tetszetős kiállítású lapüzletek között is. És végül ki kellett ciánozni a sajtó apró parazitáit is, amelyek tömegesen élősködtek minden ipari és kereskedelmi szakma terén. Az 1939 jan./l-ére véget ért laprevízió összesen 411 sajtóorgánumot szüntetett meg, ezek között 230 zsidó lapot, a fővárosi, folyóirat-sajtónak majdnem felét. * Vitéz Imrédy Béla kormánya 1938 augusztusában kibocsátotta a Sajtókamara megalakítására és szervezetére vonatkozó rendelkezéseit s 1939 tavaszán megtörténtek az első felvételek. A bizottság 3707 kérvényező közül mindössze 1232-t vett fel az újságírói főosztályba s a felvettek sorából 558 tagot ismert el hivatásos újságírónak. így alakult meg az Országos Magyar Sajtókamara a különböző tagozatok egy teljes héten át tartó gyűlései után 1939 június hó 21-én és 22-én. A Sajtókamara szervezete egyesíti magában a munkavállalókat és a munkaadókat, ezenkívül hatáskörébe vonta a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetét, az Újságírók Szanatórium Egyesületét s a keresztény írók, hírlapírók és művészek Pátria Klubjának beolvasztása után hivatalos társadalmi szervének nyilvánította a Magyar Újságírók Egyesületét, amely a régi érdemes klub nevét címébe is felvette. Az ily módon megalakult érdekképviselet mindenekelőtt a hivatásos újságírók helyzetét igyekezett rendezni. Megállapította a napilapkiadók egyhangú hozzájárulásával az újságírói fizetések alsó határát — errenézve utóbb kormányrendeletet is sikerült kieszközölni. Megalakította az újságírók családi pénztárát. Ennek az intézménynek sikerét legjobban az bizonyítja, hogy míg a hivatásos újságírók egész évi sajtókamarai tagdíja kereken 40.000 pengő, a családi pénztár a családos újságíróknak évente mintegy 160.000 pengőt fizet ki. Gondoskodott a Kamara az újságírói, hírlapírói, szerkesztői s más hasonló hivatást jelölő elnevezések hatósági címvédelméről is és véget vetett az újságírói hivatás rovására elkövetett szélhámoskodásoknak. Számos intézkedés igyekezett a Nyugdíjintézet önhibáján kívül ma még semmiképpen kielégítőnek nem nevezhető helyzetén segíteni és az újságírói rend el nem múló hálával gondol Magyarország Nagyasszonyára, Kormányzó Urunk fenkölt hitvesére, aki az elmúlt év nagyszabású gyűjtőakciójának legfőbb védnökségét elvállalta s annak sikerét állandó érdeklődésével és támogatásával teljessé tette. * Igen nagy súlyt helyezett a Sajtókamara az újságírói utánpótlás kiképzésére is. A mai fiatal újságíró már nem félbenmaradt, pályatévesztett éretlen individium, a megújult sajtó szelleme a középiskolai mutúra formális feltételén túl különleges képzettséget követel meg tőle. A Kamara sajtófőiskolai tanfolyama az újságírójelöltek hároméves gyakorlati ideje alatt sajtóismeretekre, nyomdatechnikai jártasságra tanítja őket, társadalomtudományi, közgazdasági, politikai, történelmi kollégiumokat tart számukra, megköveteli tőlük egy nyugateurópai és egy kisebbségi nyelv, valamint a gyorsírás elsajátítását. A jövő esztendőre tervbe vett a Kamara egy fotoriporterképző tanfolyamot is. A Kamara törekvése az, hogy az új és modern magyar újságíró egyéniségét egy régi, speciálisan magyar lelkialkat, az úriember nemes tartalma töltse el. Megteremtette a Kamara jórészt tagjainak áldozatkészségéből a ma már több mint 4000 kötetes Magyar Sajtó könyvtárát. Másféléves fennállásunk után sikerült Nyugdíjintézetünk és a Magyar Újságírók Egyesületének együttműködésével megteremteni azt, ami a magyar sajtó 160 éves fennállása óta mindig hiányzott: saját otthonunkat. Székházat vásároltunk. A Magyar Sajtó Háza, amelyet szerető gonddal rendeztünk be, harminc helyiségében egyesíti a Kamara és a sajtóintézmények hivatali irodáit, s a Magyar Újságírók Egyesülete Pátria Klubjának díszes földszinti termei színhelyéül szolgálnak a sajtó társadalmi megnyilatkozásainak és a külföldi sajtó gyakori szíves vendéglátásának. A Felvidék, Erdély és a Délvidék egyes részeinek visszacsatolása után ma 812 hivatásos újságíró, 108 újságírójelölt és 1726 közíró, szépíró és szakíró tagja van a Sajtókamarának, míg a kiadói főosztály 682 tagot tart nyilván. Érdekes adat talán még, hogy a Sajtókamara tagjai közül hatvanegy országgyűlési képviselő és tizenkilenc felsőházi tag. Hivatásos újságíró közülük a képviselőházban 13, a felsőházban 2. Székházunk két monumentális képe a legkedvesebb előttünk, a korán eltávozott székely zseni, Márton Ferenc két mesterműve: az Erdőírtók és a Gátkötők .* Mindennap azzal a tudattal tekintünk fel munkánk kezdetéin reájuk, hogy ez a két kép szimbóluma a magyar sajtó és a sajtókamara hivatásának. Irtani, hogy építhessünk. És a gátkötés, ha elmulasztjuk, mit jelent, halálig vádol a gyászos évszám: 1918. Jóvá kell tennünk mindazt, amit egy emberöltő magyarországi sajtója vétkezett. De biztatóan szól hozzánk a legelső kolléga, a Magyar Hírmondó régen porladó derék szerkesztőjének másfélszáz év előtti jóslata: „Nagy hivatása leszen ennek a mesterségnek a messze jövőben, amikor majd jobban és többen fognak hinni benne.” De ez a sajtó magyar sajtó legyen. — HITLER VEZÉR ÉS KANCELLÁR A VASKERESZT LOVAGKERESZTJÉHEZ A TÖLGYFALOMBOT ADOMÁNYOZTA TÖBB NÉMET TISZTNEK. A Führer, mint a véderő legfőbb parancsnoka, Eberbach ezredesnek egy páncélos dandár parancsnokának, Scheiches ezredesnek, egy gyalogezred parancsnokának, Buchterkirch főhadnagynak, egy páncélezred csapatparancsnokának, Rogge sorhajókapitánynak, egy segédcirkáló parancsnokának, valamint Peltz kapitánynak, egy harci raj csoportparancsnokának a vaskereszt lovagkeresztjéhez a tölgyfalombot adományozta. Ugyancsak Berlinből jelentik, hogy a Führer az ó év utolsó napján kihallgatáson fogadta a sebesüléséből felépült báró Lützow ezredest és átnyújtotta neki a tölgyfalombot, amelyet nemrég adományozott a vaskereszt lovagkeresztjéhez. — Mannerheim tábornagy napiparancsa a finn hadsereg dicsőséges harcairól. Mannerheim tábornagy a finn hadsereg főparancsnoka, napiparancsában megállapítja, hogy az elmúlt év a finn nép számára súlyos, de ugyanakkor dicsőséges volt. A finn véderő egy félév alatt viszszafoglalta Ladoga Karéliát és megtörte az ellenséges erők ellenállását. Hanko vidékét felszabadította és megszállotta az ellenség több támadási támaszpontját. Az újesztendő küszöbén — mondja a napiparancs- a távolban már látjuk a kemény küzdelemmel és egyöntetű akaarattal felépített szabad és boldog hazát. — Ilniczky Sándor kárpátaljai főtanácsadó újévi hódoló távirata a Kormányzó űrhöz. Uniczky Sándor kárpátaljai főtanácsos az újév alkalmából Kárpátalja népe nevében hódoló táviratot intézett a Kormányzó Úrhoz. Ugyancsak táviratban üdvözölte a főtanácsadó Bárdossy Ulászló miniszterelnököt, a kormány tagjait és kívánta, hogy további eredményeket érjenek el a kormány tagjai az új esztendőben kifejtendő nemzet- és országépítő munkában. — LEGFELJEBB 2500 MÉTER HOSSZÚ LEHET A JÖVŐBEN EGY-EGY NÉMET FILM. Göbbels német birodalmi miniszter rendeletileg utasította a birodalmi filmkamarát, dolgozzon ki megfelelő szabályzatot, amely a jövőben a sztárokra is kötelező élsz. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy itt is érvényesülnie kell a legszigorúbb munkafegyelemnek. A jövőben egyegy film hossza legfeljebb 2500 méter lehet és maximálni kell a filmek előállítási költségét is. — Német előadó a Földrajzi Társaságban. A Magyar Földrajzi Társaság január 5-én, hétfőn délután 6 órakor a Tiszti Kaszinó dísztermében népszerű földrajzi estét rendez, amelyen dr. Ludwig Mecking hamburgi egyetemi tanár tart vetítettképes előadást Japán harcáról. — Dániel Áron újévi köszöntője az EONB elnökségében. Az EONB elnöksége újév napján ünnepi ülést rendezett. Az elnöki tanács nevében Dániel Áron dr., a Sajtókamara főügyésze mondott újesztendei köszöntőt, amelyben hódoló szavakkal üdvözölte Magyarország főméltóságú kormányzóját, aki az új élet küszöbén bölcsességgel vezeti népét a boldog magyar jövő felé. Dániel Áron ezután az EONB elnökségét köszöntötte. A szónok szavaira Badlay Ákos válaszolt, majd az ünnepi ülésről hódoló táviratot küldtek Magyarország kormányzójához. KÖZEL HARMINCEZER HOLD FÖLDET OSZTANAK KI A MURAKÖZBEN. Muravidék és Muraköz úgynevezett agrárföldjein nagyszabású munka kezdődött meg. A földművelésügyi minisztérium földbirtokpolitikai osztálya ezen a vidéken már befejezte az adatgyűjtést és kereken harmincezer katasztrális hold földet használnak fel földbirtokpolitikai célokra. Az itt felszabaduló földeket ideiglenesen haszonbérlet formájában juttatják az arra érdemes igénylőknek. Egy év múlva végképpen kialakul a helyzet és érvényesül a kormány elgondolása, hogy földet csak az kaphasson, ki azt maga műveli meg és akinek a földmivelés élethivatása. — Házasság. Dr. vitéz Rajty Ti■ dar egyetemi ny. r. tanár (Kolozsvár) és Kerpelláni Huszár Irén (Budapesti házasságot kötöttek. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szentimrevárosi új fiókját Horthy Miklós-körtér 3. alám alatt ma megnyitotta. KolosváryBorcsa Mihály újévi előadása a rádióban a magyar sajtóról Raktárhelyisége, keresünk évi; beleire ' k*b. ICO—120 négyzetméteres, alagsorban, vagy utcai bejáratú,/nem mély pincében Ajánlatok: „SztSvetkenfet/84.,if f elígért Kiadóba' Srf Mfggrim Utcái VB.JÓZSEF-KÖRUT S árusítása. Ue Lt f ONBEHOEIES: 00 000. H+JWj TÜR'fc ISTVÁN UTCA 7 TEL 187-705 ítdéttek fromfiós a tói! / f fUstülőves kezei a tói! PÉNTEK, 1942 JANUAR Z.