Esti Ujság, 1942. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-02 / 1. szám

4 Január 15-én hirdetik ki a Divatközpont ruha­­pályázatának eredményét A Budapesti Divatközpont néhány héttel ezelőtt pályázatot hirdetett női ruhatervek rajzainak benyújtá­sára. A pályázatnak igen nagy si­kere van, a fővárosból és a vidékről százával érkeznek be a ruhatervek. A tervek benyújtásának határideje szombaton délben 12 órakor lejár, eddig az időpontig kell a terveket a Budapesti Nemzetközi Vásár Alkot­mány­ utca 8. szám alatti irodájába eljuttatni. A szakértőkből álló zsűri a pályázat határidejének lezárása után azonnal összeül, megkezdi mun­káját és január 15-én hirdeti ki a pályázat eredményét. — Tasnádi Nagy András magas kitüntetése. A kormányzó a minisz­terelnök előterjesztésére Tasnádi Nagy András ny. igazságügymi­niszter, az országgyűlés képviselő­­háza elnökének a haza szolgálatá­ban kifejtett kiválóan értékes és eredményes munkássága elismeré­séül a Magyar Érdemrend nagy­keresztjét adományozta. A kép­viselőház elnökének magas kitün­tetése politikai körökben osztatlan örömet keltett. — TÖMEGSZERENCSÉTLENSÉG, EGY FELROBBANT ANGOL SZÉN­BÁNYÁBAN. Az angol hírszolgálat jelentése szerint újév napján délelőtt Staffordshire grófságban Busley helységben a Sneyd-szénbányában robbanás történt. Hat bányász életét vesztette, negyvennégy pedig benn­rekedt a bányában. A bányamunká­latokat megszakították. A bányászok közreműködnek a mentési munkála­tokban.­­ Május 8-án kezdődnek a nagy­váradi Szent László ünnepségek. Azzal az egyes lapokban megjelent hírrel szemben, hogy Nagyváradon a Szent László-ünnepségek június 27-én kezdődnek, Nagyvárad veze­tősége, illetve az ünnepélyt rendező bizottság közli, hogy az ünnepi hét május 3-án kezdődik és május 10-ig tart. A Dietrich német SS főcsoport­vezető magas kitüntetése. A Führer, ■Pint a véderő parancsnoka, Seep Dietrichnek, a Hitler Adolf testőr- SS parancsnokának, a fegyveres SS tábornokának és SS főcsoportveze­­tőnek a vaskereszt lovagkeresztjé­hez a tölgyfalombot adományozta s egyúttal az alábbi táviratot in­tézte hozzá: „A népünk jövőjéért folytatott harcban való hősies rész­vételének hálás elismeréséül ön­nek, mint a német véderő 41. tiszt­jének a Vaskereszt Lovagkereszt­­jéhez a tölgyfalombot adományo­zom. — Beküldött hírek. Dr. vitéz Jó­zsef Ferenc királyi herceg és dr. Darányi Gyula orvostanár, a Ma­gyar Családvédelmi Szövetségben (Üllői­ út 11.) január 7-én d. u. 7 órakor ünnepélyesen megnyitják a Szövetség XXXII. évi előadássoro­zatát Meghívók a Szövetségnél igé­nyelhetők. — A volt cs. és kir. 4. és 18. hegyitüzérezredekbe tartozott bajtársak e hó 4-én, vasárnap este Budapesten, VIII., József­ utca 26. szám alatt, a Csákodi-féle vendéglő­ben találkoznak.­­ A farsang­nyitó jogász táncestély január 10-én les® a pesti Vigadóban. A rendező­­bizottság az idén is a régi jogász­bálok hagyományainak sikereihez méltón igyekszik megrendezni az első hálósoknak találkozóját.­ — Az olasz kultúrintézet január—május hónapokban ingyenes olasz nyelvi tanfolyamokat rendez felnőtt kez­dők részére. Beiratkozás január 2—14-ig délután 5—7 óra között az intézet székházában. (V., Eskü­dt 5.) — A gyakorlati borgazdaság alapelvei és rendészete címmel a földművelésügyi minisztérium er­délyi kirendeltségének kiadásában érdekes füzet jelent meg. A füzetet Scholtz Viktor, az erdélyi kiren­deltség előadója állította össze és egyfelől ismerteti a gyakorlati bor­gazdaság alapelveit, másfelől azo­kat a törvényes rendelkezéseket, melyek az anyaországban már ré­gebben fennállnak és amelyeket az erdélyi országrészekre is kiterjesz­tettek. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke újév napján a rádióban „Ma­gyar Sajtó” címmel előadást tartott. Bevezetőjében frappánsan találó szí­nekkel festette meg a világháború előtti magyar sajtó képét, amikor az „Andorok” „meg­valósíthatták kávéházi vágy­álmukat, meggründolták a la­pokat, amelyekben mindenkiről mindent meg lehetett írni”. Ennek a sajtónak az „Andorok” szellemi irányítói és tulajdonosai voltak, az „Andrások” csak penna­forgató bérmunkásai. A hírlapiroda­lomban a régi budapesti kultúra ér­vényesült s megtörténhetett, hogy az oktobrizmus vezető hirlaptulaj­­donosa csakhamar nagy napilapok egész konszernjét tarthatta kezé­­­ben. * Gömbös Gyula nagyvonalú, cél­tudatos sajtópolitikai kezdeménye­zése után nyílt meg az út a ma­gyar újságírás reorganizálására. Mekkora feladat várt megoldásra, talán legjobban azzal lehet illuszt­rálni, hogy voltak statisztikai adataink, amelyek 2000-nél több újság­íróról tudtak, amin csodálkozni sem lehet azok­ban az időkben, amikor az irodalmi kávéházakban „néhány kifizetetlen kapucine” fejében bárki igényelhette a „szerkesztő úr” megszólítást. Ekkortájt vált szokásossá „újság­írói rendről” beszélni, amelyben benne rejlett az újságírói foglalko­zás hivatott képviselőinek szinte ön­tudatlan törekvése egy kötöttebb társadalmi forma felé, amely elvá­lasztja a sajtó reguláris hadrendjét a nyomtatott papiros martalócaitól. Így merült fel időnként a sajtó­kamara gondolata i­s bukott el újból és újból a sajtó­­szabadság célszerűen alkalmazott jelszavával szemben.­­ 1938-ban egyetértő újságíró kar­társaimmal megindítottuk a sajtókamara megteremtésére irányuló döntő mozgalmat. Az akció megértő támogatóra talált Darányi Kálmán miniszterelnökben, aki az új korszakot nyitó 1938. évi XIV. törvénycikkbe az ú. n. első zsidótörvénybe be­iktatta a sajtókamara megala­kítását elrendelő 2. §-t- A sajtókamara intézményének fel­építését azonban logikai rendben meg kellett előznie a nagytakarítás­nak. Ez a dzsungelirtás volt az úgy­nevezett laprevízió. Itt burjánzott az a társadalmi és közgazdasági laptípus, amelyet ame­rikai nyelven jingó-sajtónak, sárga sajtónak neveztek el. De rendet kel­lett teremteni a színházi és más mű­vészi álarcokban megjelenő tetsze­tős kiállítású lapüzletek között is. És végül ki kellett ciánozni a sajtó apró parazitáit is, amelyek tömegesen élősködtek min­den ipari és kereskedelmi szakma terén. Az 1939 jan./l-ére véget ért laprevízió­­ összesen 411 sajtóorgánumot szüntetett meg, ezek között 230 zsidó lapot, a fővárosi, folyóirat-sajtónak majd­nem felét. * Vitéz Imrédy Béla kormánya 1938 augusztusában kibocsátotta a Sajtó­kamara megalakítására és szerveze­tére vonatkozó rendelkezéseit s 1939 tavaszán megtörténtek az első felvételek. A bizottság 3707 kérvényező közül mindössze 1232-t vett fel az újság­írói főosztályba s a felvettek sorá­ból 558 tagot ismert el hivatásos újságírónak. így alakult meg az Országos Ma­gyar Sajtókamara a különböző tago­zatok egy teljes héten át tartó gyű­lései után 1939 június hó 21-én és 22-én. A Sajtókamara szervezete egyesíti magában a munkavál­lalókat és a munkaadókat, ezenkívül hatáskörébe vonta a Magyar Hírlapírók Országos Nyug­díjintézetét, az Újságírók Szanató­rium Egyesületét s a keresztény írók, hírlapírók és művészek­­ Pátria Klubjának beolvasztása után hivata­los társadalmi szervének nyilvání­totta a Magyar Újságírók Egyesü­letét, amely a régi érdemes klub ne­vét címébe is felvette. Az ily módon megalakult érdek­­képviselet mindenekelőtt a hivatásos új­ságírók helyzetét igyekezett rendezni. Megállapította a napilapkiadók egy­hangú hozzájárulásával az újság­írói fizetések alsó határát — erre­­nézve utóbb kormányrendeletet is sikerült kieszközölni. Megalakította az újságírók családi pénztárát. Ennek az intézménynek sikerét legjobban az bizonyítja, hogy míg a hivatásos újságírók egész évi sajtó­kamarai tagdíja kereken 40.000 pengő, a családi pénztár a családos újságíróknak évente mintegy 160.000 pengőt fizet ki. Gondoskodott a Ka­mara az újságírói, hírlapírói, szer­kesztői s más hasonló hivatást je­lölő elnevezések hatósági címvédel­méről is és véget vetett az újság­írói hivatás rovására elkövetett szél­hámoskodásoknak. Számos intézke­dés igyekezett a Nyugdíjintézet ön­hibáján kívül ma még semmiképpen kielégítőnek nem nevezhető helyze­tén segíteni és az újságírói rend el nem múló hálával gondol Magyar­­ország Nagyasszonyára, Kormány­zó Urunk fenkölt hitvesére, aki az elmúlt év nagyszabású gyűjtőakció­jának legfőbb védnökségét elvállalta s annak sikerét állandó érdeklődé­sével és támogatásával teljessé tette. * Igen nagy súlyt helyezett a Sajtó­kamara az újságírói utánpótlás ki­képzésére is. A mai fiatal újságíró már nem félbenmaradt, pályatévesz­tett éretlen individium, a megújult sajtó szelleme a középiskolai mutúra formális feltételén túl különleges képzettséget követel meg tőle. A Kamara sajtófőiskolai tanfolyama az újságírójelöltek hároméves gya­korlati ideje alatt sajtóismeretekre, nyomdatechnikai jártasságra tanítja őket, társadalomtudományi, közgaz­dasági, politikai, történelmi kollé­giumokat tart számukra, megköveteli tőlük egy nyugat­európai és egy kisebbségi nyelv, valamint a gyorsírás elsajátítá­sát. A jövő esztendőre tervbe vett a Ka­mara egy fotoriporterképző tanfo­lyamot is. A Kamara törekvése az, hogy az új és modern magyar újságíró egyé­niségét egy régi, speciálisan magyar lelkialkat, az úriember nemes tar­talma töltse el. Megteremtette a Kamara jórészt tagjainak áldozatkészségéből a ma már több mint 4000 kötetes Ma­gyar Sajtó könyvtárát. Másféléves fennállásunk után sikerült Nyugdíjintézetünk és a Magyar Újságírók Egyesületé­nek együttműködésével meg­teremteni azt, ami a magyar sajtó 160 éves fennállása óta mindig hiányzott: saját ottho­nunkat. Székházat vásároltunk. A Magyar Sajtó Háza, amelyet szerető gond­dal rendeztünk be, harminc helyi­ségében egyesíti a Kamara és a sajtóintézmények hivatali irodáit, s a M­agyar Újságírók Egyesülete Pátria Klubjának díszes földszinti termei színhelyéül szolgálnak a sajtó társadalmi megnyilatkozásai­nak és a külföldi sajtó gyakori szí­ves vendéglátásának. A Felvidék, Erdély és a Délvidék egyes részeinek visszacsatolása után ma 812 hivatásos újságíró, 108 újságírójelölt és 1726 közíró, szép­író és szakíró tagja van a Sajtókamarának, míg a kiadói főosztály 682 tagot tart nyil­ván. Érdekes adat talán még, hogy a Sajtókamara tagjai közül hatvan­egy országgyűlési képviselő és ti­zenkilenc felsőházi tag. Hivatásos újságíró közülük a képviselőházban 13, a felsőházban 2. Székházunk két monumentális képe a legkedvesebb előttünk, a korán eltávozott székely zseni, Már­ton Ferenc két mesterműve: az Erdőírtók és a Gátkötők .* Minden­nap azzal a tudattal tekintünk fel munkánk kezdetéin reájuk, hogy ez a két kép szimbóluma a magyar sajtó és a sajtókamara hivatásának. Irtani, hogy építhessünk. És a gátkötés, ha elmulasztjuk, mit jelent, halálig vádol a gyászos évszám: 1918. Jóvá kell tennünk mindazt, amit egy emberöltő magyarországi saj­tója vétkezett. De biztatóan szól hozzánk a legelső kolléga, a Ma­gyar Hírmondó régen porladó de­rék szerkesztőjének másfélszáz év előtti jóslata: „Nagy hivatása leszen ennek a mesterségnek a messze jövőben, amikor majd jobban és többen fog­nak hinni benne.” De ez a sajtó magyar sajtó le­gyen. — HITLER VEZÉR ÉS KANCEL­LÁR A VASKERESZT LOVAG­KERESZTJÉHEZ A TÖLGYFALOM­BOT ADOMÁNYOZTA TÖBB NÉ­MET TISZTNEK. A Führer, mint a véderő legfőbb parancsnoka, Eber­­bach ezredesnek egy páncélos dan­dár parancsnokának, Scheiches ezre­desnek, egy gyalogezred parancsno­kának, Buchterkirch főhadnagynak, egy páncélezred csapatparancsnoká­­­nak, Rogge sorhajókapitánynak, egy segédcirkáló parancsnokának, vala­mint Peltz kapitánynak, egy harci raj csoportparancsnokának a vaskereszt lovagkeresztjéhez a tölgyfalombot adományozta. Ugyancsak Berlinből jelentik, hogy a Führer az ó­ év utolsó napján kihallgatáson fogadta a sebesüléséből felépült báró Lützow ezredest és átnyújtotta neki a tölgy­falombot, amelyet nemrég adomá­nyozott a vaskereszt lovagkereszt­jéhez. — Mannerheim tábornagy napi­parancsa a finn hadsereg dicsőséges harcairól. Mannerheim tábornagy a finn hadsereg főparancsnoka, napi­parancsában megállapítja, hogy az elmúlt év a finn nép számára sú­lyos, de ugyanakkor dicsőséges volt. A finn véderő egy félév alatt visz­­szafoglalta Ladoga­ Karéliát és meg­törte az ellenséges erők ellenállását. Hanko vidékét felszabadította és megszállotta az ellenség több táma­dási támaszpontját. Az újesztendő küszöbén — mondja a napiparancs­­-­ a távolban már látjuk a kemény küzdelemmel és egyöntetű akaarat­­tal felépített szabad és boldog hazát. — Ilniczky Sándor kárpátaljai fő­tanácsadó újévi hódoló távirata a Kormányzó űrhöz. Uniczky Sándor kárpátaljai főtanácsos az újév al­kalmából Kárpátalja népe nevében hódoló táviratot intézett a Kor­mányzó Úrhoz. Ugyancsak távirat­ban üdvözölte a főtanácsadó Bár­­dossy Ulászló miniszterelnököt, a kormány tagjait és kívánta, hogy további eredményeket érjenek el a kormány tagjai az új esztendőben kifejtendő nemzet- és országépítő munkában. — LEGFELJEBB 2500 MÉTER HOSSZÚ LEHET A JÖVŐBEN EGY-EGY NÉMET FILM. Göbbels német birodalmi miniszter rendeleti­leg utasította a birodalmi film­kamarát, dolgozzon ki megfelelő szabályzatot, amely a jövőben a sztárokra is kötelező élsz. A rendel­kezés hangsúlyozza, hogy itt is ér­vényesülnie kell a legszigorúbb munkafegyelemnek. A jövőben egy­­egy film hossza legfeljebb 2500 mé­ter lehet és maximálni kell a fil­mek előállítási költségét is. — Német előadó a Földrajzi Tár­saságban. A Magyar Földrajzi Tár­sasá­g január 5-én, hétfőn délután 6 órakor a Tiszti Kaszinó dísztermé­ben népszerű földrajzi estét rendez, amelyen dr. Ludwig Mecking ham­burgi egyetemi tanár tart vetített­­képes előadást Japán harcáról. — Dániel Áron újévi köszöntője az EONB elnökségében. Az EONB elnöksége újév napján ünnepi ülést rendezett. Az elnöki tanács nevében Dániel Áron dr., a Sajtókamara fő­ügyésze mondott újesztendei köszön­tőt, amelyben hódoló szavakkal üd­vözölte Magyarország főméltóságú kormányzóját, aki az új élet küszö­bén bölcsességgel vezeti népét a bol­dog magyar jövő felé. Dániel Áron­ ezután az EONB elnökségét köszön­tötte. A szónok szavaira Badlay Ákos válaszolt, majd az ünnepi ülés­ről hódoló táviratot küldtek Magyar­­ország kormányzójához.­­ KÖZEL HARMINCEZER HOLD FÖLDET OSZTANAK KI A MURAKÖZBEN. Muravidék és Mu­raköz úgynevezett agrárföldjein nagyszabású munka kezdődött meg. A földm­­űvelésügyi minisztérium földbirtokpolitikai osztálya ezen a vidéken már befejezte az adatgyűj­tést és kereken harmincezer ka­­tasztrális hold földet használnak fel földbirtokpolitikai célokra. Az itt felszabaduló földeket ideiglene­sen haszonbérlet formájában juttat­ják az arra érdemes igénylőknek. Egy­ év múlva végképpen kialakul a helyzet és érvényesül a kormány elgondolása, hogy földet csak az kaphasson, ki azt maga műveli meg és akinek a földmivelés élethiva­tása. — Házasság. Dr. vitéz Rajty Ti­­■ dar egyetemi ny. r. tanár (Kolozs­vár) és Kerpelláni Huszár Irén (Bu­dapesti házasságot kötöttek. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szentimrevárosi új fiókját Horthy Miklós-körtér 3. alám alatt­ ma megnyitotta. Kolos­vár­yBorcsa Mihály újévi előadása a rádióban a magyar sajtóról Raktárhelyisége, keresünk évi; beleire ' k*b. ICO—120 négyzetméteres­, alagsorban,­ vagy utcai bejáratú,/nem mély pincében Ajánlatok: „SztSvetkenfet/84.,if f elígért Kiadóba' Srf Mfggrim Utcái VB.JÓZSEF-KÖRUT S árusítása. Ue Lt f ONBEHOEIES: 00 000. H+JWj TÜR'fc ISTVÁN UTCA 7 TEL 187-705 ítdé­ttek fromfiós a tói!­­ / f fUstülőves kezei a tói! PÉNTEK, 1942 JANUAR Z.

Next