Esti Ujság, 1942. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-03 / 26. szám

KEDD, 1942 FEBRUÁR 3. BsUUfSá# A kormányzó a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-lakomáján Vasárnap este a Nemzeti Kaszinó meg­tartotta Széchenyi-lakomáját, amelyen részt vett vitéz nagybányai Horthy Mik­lós kormányzó is. Az emléklakomára ér­kező kormányzót Jankovich Bésán József gróf, Horthy Jenő és Wenckheim Pál gróf igazgatósági tagok fogadták. A va­csorán, amelyen több mint kétszázan vet­tek részt, megjelentek többek között Jó­zsef és Albrecht királyi hercegek, Bár­dossy László miniszterelnök, Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter, Széchenyi Bertalan gróf a Felsőház és Tasnádi Nagy András a képviselőház el­nöke és sokan mások a magyar közélet és politikai élet előkelőségei közül. A va­csorán Röder Vilmos titkos tanácsos, ny. vezérezredes mondott beszédet, kezében a Széchenyi-serleggel, abban Széchenyi Ist­ván grófot, mint katonát aposztrofálta. — A katona Széchenyi képe ne halvá­nyuljon el teljesen a legnagyobb magyar képe mellett — mondotta a szónok többek között. — A katona Széchenyiben lehetet­len meg nem találni a későbbi Széchenyi nagy jellemvonásainak csíráit. A katonai életből vitte magával a személyes bátor­ságot, a harcos egyéniséget, az egyenes szókimondást, a népszerűtlenségig, sőt ül­döztetésig, az engedelmeskedni és paran­csolni tudás elválaszthatatlan kettőségét, a fegyelem megbecsülését, a magyar csa­pattestek és a magyar katona helyzeté­nek ismeretét, rajtuk keresztül a magyar katona jelentőségét. Ha pedig ezt a mai fogalmaink mértékével mérjük, akkor le­hetetlen elnyomni bennünk azt a gondola­tot, hogy végeredményben a nagy szelle­,­mek megérzésével ő sem akart már akkor mást, mint a nemzet összes erőtényezőit egybefogni a nemzet egyetemes céljaira. Fajszeretete, fajának javítása erkölcsi, lelki és szellemi téren, az anyagi erők nagyvonalú fejlesztése, még ha csak gon­dolat, csak terv is maradt nála, összessé­gében mind­ennek a mai eszmének az elő­­futárja. Röder Vilmost beszéde elhangzása után a megjelentek lelkesen ünnepelték. Bárdossy László miniszterelnök üzenete a gyári munkássághoz A Gamma vállalatok szombaton este rendezték a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében második hangversenyüket a há­ború sebesültjei és hadiárvái javára. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség, amelynek soraiban legnagyobb­részt sebesült honvédek foglaltak helyet. A Himnusz elhangzása után Schubert József igazgató mondott megnyitó beszé­det, amelyben rámutatott arra, hogy a Gamma-üzemek alkalmazottai saját el­határozásukból indítottak gyűjtést a se­besültek és hadiárvák felsegélyezésére, ezután tolmácsolta a sebesült honvédek­nek és a gyár munkásainak Bárdossy László miniszterelnök üdvözletét és üze­netét, amely így hangzott: — Szívből köszöntöm a gyáripari mun­kásságot. A magyar munkás most is, mint a legnehezebb időkben mindig, meg­mutatta, hogy egy a nemzet­­estével, vér a nemzet véréből. Nemcsak a harcmezőkön, ahol testvéreink vérrel írják az új idők történelmét, hanem idehaza, a belső arc­vonalon, a munkaasztalok mellett, nehéz kö­rülmények közepette becsülettel állta meg helyét. Ez a nemzeti együttérzés és együtt­élés a jobb, szebb és dicsőségesebb magyar jövendő záloga. Sose feledjük, hogy tör­ténelmünk folyamán nemzetünk akkor volt a legerősebb, s akkor volt bennünk a leg­nagyobb az összetartás, amikor nagy cse­lekedetek érdekében, vészterhes időkben ragadtuk meg egymás bajtársi segítő ke­zét. Isten áldását kérem a nemzeti szel­lemű, dolgozó magyar munkásságra. A megjelentek percekig ünnepelték a miniszterelnököt, majd a műsor vette kezdetét, amely után vitéz Simon Elemér titkos tanácsos, a Vörös Kereszt elnöke átadta a Vörös Kereszt kitüntetéseit Ju­hász Isván és Juhász Zoltán vezérigaz­gatóknak, valamint a rendezőség tagjai­nak. Nem fenyegeti a kiütéses tífusz Európát Berlin, február 3. a betegséget felismerték, lehetetlenné tették T . . továbbterjedését. A birodalom régi területén (Német Távirati Iroda) , 1941-ben Európát nem fenyegeti a kiütéses tífusz veszélye — állapítja meg a birodalmi egész­ségügyi hivatala a külföldi sajtó egy részé­ben megjelent közleményekkel kapcsolatban. A német egészségügyi vezetés óvintézkedései­nek és a kiütéses tífusz leküzdésére létesített szervezetnek köszönhető, hogy ez a betegség sehol sem terjedt el járvány­­szerűen. A volt lengyel és a megszállt keleti területek­ről kevésszámú szórványos megbetegedés be­­hurcolás folytán előfordult ugyan, de amint / ' f / Hogy megújítja azonnal itálysorsjegyét az V-ik osztály február 5-én kezdődő húzására, az egész év folyamán 126 eset fordult elő, a visszatért német keleti területeken pe­dig 138. A betegség fészkét nyomban elszigetelték és a betegek, valamint környezetük tetvetleníté­­sével megakadályozták a betegség további terjedését. Keleten az egész területen egy „tetvetlenítési vonal“ vonul végig s ez közvet­len gátat jelent a kiütéses tífusz terjedése ellen. A világháborúval ellentétben az orvosi tudománynak a betegség okozójára és a be­tegség terjedésének útjára vonatkozó felfede­zései annyira előrejutottak, hogy a betegség sikeres leküzdésének lehető­ségei ismeretesek. A betegség csupán a ruhatetű csípése útján vihető át másra. A kiütéses tífusz leküzdésé­nek legfontosabb eszköze tehát a ruhatetvek és petéik megsemmisítése. Németországban kiütéses tífuszban történt megbetegedéseket és az erre gyanús eseteket az állami, vagy városi egészségügyi hatóságok­nál be kell jelenteni. Ezt a bejelentési kötele­zettséget az orvosok szigorúan végrehajtják. A keletről érkező munkásokat és hadifoglyo­kat mind tetvetlenítik, ami teljessé teszi a ki­ütéses tífusz elleni óvintézkedéseket. Ezek a rendszabályok hatásosnak bizonyultak. A fő­­kormányzóság területén, amióta ott némzet or­vosok irányítják a betegség elleni védekezést, a­ kiütéses t­ífuszmegbetegedések száma, amely lengyel uralom alatt mindig igen magas volt, csökkent. (MTI) 3 Hadbíróság elé állítanák a megtorpedózni! K­is napal parancsnokát Stockh­olm, február 3. (NST)­­ Londonból származó jelentések beszá­molnak arról, hogy Manuel kapitányt, a novemberben egy német búvárhajó által elsüllyesztett „Ark Royal“ repülőgép anya­­hajó parancsnokát, hadbíróság elé állítot­ták. A tárgyalás már hétfőn kezdetét vette Portsmouthban, közelebbi részletek azonban még nem váltak ismeretessé. Csütörtökön ülést tart a képviselőház péntekre a felsőházat hívták össze A Magyar Élet Pártjának pénteken este tartott értekezletével megkezdődött a bel­politikai élet új időszaka és máris meg­történt az intézkedés az országgyűlés mindkét házának egybehívásáról. Csütörtökön déli 12 órakor a képviselő­ház tartja ezévi első ülését. Napirenden a további teendők fölött való határozat­­hozatal szerepel. Ezek szerint a csütörtöki ülés csak formális jellegű s jelentőségét az adja meg, hogy akkor határoz a Ház abban a kérdésben, hogy legközelebbi ülé­sére mit tűzzön ki a naprendre. Pénteken délben 12 órakor a felsőház tart ülést. A meghívón a következő napi­rend van feltüntetve: A miniszterelnök indítványa a visz­­szacsatolt felvidéki területek, a vissza­tért kárpátaljai területek és a vissza­csatolt keleti- és erdélyi országrész kép­viselői létszámának behívás útján való kiegészítése, valamint a visszafoglalt dél­vidéki területek képviselőinek behívása, tárgyában. Ismeretes, hogy a képviselőház közvet­lenül karácsony előtt tárgyalta le a Dél­vidék visszacsatolásáról szóló törvény­­javaslatot. A lelkes egyhangúsággal el­fogadott és azóta már törvényerőre emel­kedett javaslat intézkedést tartalmaz arról is, hogy a visszatért délvidéki terü­let az országgyűlés mindkét házában kép­viselethez jusson. A felsőház tagjait a hazatért területről Magyarország kor­mányzója nevezi ki, a képviselőket pedig a két Ház határozata hívja be. Miután a behívás tárgyában először a képviselőház­nak kell határozni, a felsőház napirend­jéből okszerűen következik, hogy a kép­viselőház ugyanebben az ügyben pénte­ken délelőtt a felsőház összeülése előtt meghozza határozatát. A délvidéki képviselők behívásán kívül a felvidéki, kárpátaljai és erdélyi képvi­selők létszámának kiegészítése tárgyá­ban is határoz a felsőház, tehát ezeknek a behívásoknak ügyében is a képviselőház fog először határozni. Ezekről a terüle­tekről ugyanis a képviselők behívása a visszacsatolás törvénybe iktatása után megtörtént, időközben azonban a képvise­lők száma a törvényben megállapított lét­szám alá csökkent. A kiegészítéssel, illetve a délvidéki kép­viselők behívásával az ország egész mos­tani területe képviselve lesz az ország­gyűlésen. Szász Lajos államtitkár a visszacsatolt területen adókérdések­nt A Magyar Élet Pártértesítőjének feb­ruári számában Szász Lajos titkos taná­csos, pénzügyi államtitkár „Adókérdések a viszacsatolt területeken“ cím alatt írt igen érdekes vezetőcikket. Cikkében min­denekelőtt hangsúlyozza, hogy a nemzet minden tagja átérzi a ránehezedő felelős­ség súlyát, tőle telhetően igyekszik ki­venni részét az országépítés áldozatos munkájából s nemcsak vállalja, de meg is hozza az áldozatot. A visszatért területek lakosai is tudatában vannak annak, hogy visszatérésükkel ők is részesévé váltak az országépítő munkának. Mégis elkerülhe­tetlen, hogy összehasonlításokat ne tegye­nek az idegen uralom alatt viselt és a je­lenlegi közterhek között. Ezeknek az ösz­­szehasonlításoknak eredendő hibája, hogy az idegen uralom alatt régebben fizetett közterheket állítják szembe Magyarország jelenlegi közterheivel, holott a közterhek időközben a szomszédállamokban is emel­­kedtek. Ne feledjük el — mondja az államtit­kár, — hogy háború van és számszerűleg azonos közteher mellett is az áldozat sok­kal nagyobb és fájdalmasabb lenne, ha az adót nem mi, hanem idegen érdekek szol­gálatában idegenek vetnék ki és szednék be. A továbbiakban elmondta Szász Lajos államtitkár, hogy a keleti és erdélyi or­szágrészeken a visszacsatolás után milyen adókönnyítéseket biztosított a pénzügyi kormányzat. A adórendezés kiterjed az 1940 december első napja­­előtt előírt egyenesadókból, forgalmi adókból, illeté­kekből és bírságokból fennálló hátralé­kokra. A 20 holdon aluli kisbirtokosok terhéből a föld- és házadók és ezek járu­lékait törölni kell még abban az esetben is, ha a hátralékosnak falusi típusú háza város területén fekszik. A pénzügyi kor­mányzat több adónemnél részben vagy egészben törlést rendelt el, házadómen­tességet engedélyezett a fából épült há­zakra is, a forgalmi adót rendezte, a házi­iparosoknál, faszenet, vagy égetett mész az előállító kisembereknél és ezekkel az in­tézkedésekkel sok-sok nehézséget hidalt át.

Next