Esti Ujság, 1942. október (7. évfolyam, 223-247. szám)

1942-10-01 / 223. szám

­­ KESIRÜVI 'VV...: ■ m- isli Újsáp eső területekre hatoltunk be. Már a jövő évben egészen más­ként lesz megszervezve ez az egész terület, végül eljön az egész általános közgazdasági megszervezés. Ezen a területen óriási dolgok valósulnak meg. A következőkben arról szólt a n­émet nemzet vezére, hogy miközben Európában északon, nyugaton és minden más arc­­vonalon elhárításban vanak a németek, ezzel egyik leghatal­masabb előfeltételét teremtik meg Európa megszervezésének a háború számára. Ehhez járul még a szövetségek további ki­építése. Méltatta az Olaszor­szággal való, mindenre kiter­jedő együttműködést, majd a többi szövetséges nemzetről szólott, köztük a magyar nem­zetről. Megállapította, hogy a bolsevizmus elleni háború ma már Európa keresztesháborúja. Szólott a német tengeralatt­járók sikereiről és hangsúlyoz­ta, hogy a német fegyverek to­vábbépítése és újjáépítése sza­kadatlanul folyik. Eddig min­den esztendőben kiálltak olyan fegyverrel, amely fölényben van az ellenség fölött és így lesz ez a jövőben is. A legélesebb hangon szólott ezután a német polgári lakosság ellen folytatott légiháborúról. Churchill 1940 májusában küld­te az első bombázókat a német polgári lakosság ellen. Amikor a német légierő megtorlással élt, egyszerre kijelentette, hogy az barbárság, amiért Anglia bosszút áll. Az az ember, aki­nek lelkiismeretét mindez ter­heli — ha itt figyelmen kívül hagyom Rooseveltet, e háború legfőbb uszítóját, aki minden­ben hibás,­­— merészelte önma­gát ártatlannak feltüntetni, ők most megint ilyen háborút vi­selnek. Most is el fog jönni az óra, amikor mi válaszolunk. Ennek a háborúnak két főbű­­höse és a mögöttük álló zsidók akkor azután ne nyöszörögje­nek és nyafogjanak, ha ennek Vége Anglia számára borzasz­tóbb lesz, mint a kezdet. A következőkben a Führer hangsúlyozta, hogy amint a Fe­hér Ház téveszmés lakójának ku­­lisszatologatói egyik népet a má­sik után belerántották a háború­ba, végighaladt népről-népre egy zsidóellenes hullám. Ez a hullám tovább fog terjedni. Egyik állam a másik után, amely belép ebbe a háborúba, egy napon antisze­mita állammá válik. Egykor a zsi­dók Németországban is nevettek a nemzetiszocialisták jóslatai fö­lött. Nem tudni, vájjon ma is ne­vetnek-e még, de mindenütt elmú­lik majd a kedvük a nevetéstől. A MÉLYSÉGES ELISMERÉS ÉS CSODÁLAT hangján emlé­kezett meg ezután a Führer a német véderő katonáiról és hő­sies harcaikról, majd hangsú­lyozta, hogy a háború megérleli a birodalomban a nagy bajtár­­siasságot, amely az államnak bel­ső tartalmát adja meg. Ebből a háborúból vérrel megszilárdítva népközösség keletkezik. A véd­erővel egyenlő mértékben telje­síti kötelességét a német otthon, amely rendíthetetlenül áll az arc­­vonal mögött. A Führer így fe­jezte be szavait: — Ellenfeleink folytathatják ezt a háborút, ameddig csak bír­ják. Amit mi megtehetünk, hogy megverjük őket, azt meg is tesz­­szük. Hogy bennünket valaha is megverjenek, az lehetetlen és ki­zárt dolog. A nemzetiszocialista Németország és a vele szövetke­zett államok mint m mai nemze­tek, mint igazi népek és népi ál­lamok ebből a háborúból dicsősé­ges győzelemmel fognak kike­rülni. Tomboló, mindent elsöprő erejű lelkesedéssel fogadta a Sportpalast sok tízezer főnyi tömege a Führer szavait és a most beérkező jelentések arról tanúskodnak, hogy Európa, sőt az egész világ minden részében hasonlóan mély hatást tett az a kép, amelyet Hitler Adolf a nagy háború jelenlegi állásáról adott. Az európai fővárosokban éppen úgy méltatják a beszéd rendkí­vüli jelentőségét, mint a tenge­rentúlon és megállapítják, hogy a Führer fejtegetéseinek tanú­sága szerint a hatalmas keleti területeken folyó óriási szervező munka a harctereken elért sike­rekkel együtt valóban a háború végső kifejtésének és eldönté­sének alapjait teremti meg. MEXIKO-CITYBŐL ÉRKEZŐ JELENTÉS szerint az Egyesült Államokban ezúttal első ízben terjesztenek olyan törvényjavas­latokat a kongresszus elé, ame­lyek a munkásság szabadságát korlátozzák. Roosevelt két ilyen törvényjavaslatot készített elő. Az egyik a nemzeti munkaszol­gálat bevezetéséről szól és az a célja, hogy a hadiiparban fenn­álló munkáshiányt enyhítse. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy kénysze­rítse a munkásságot olyan mun­kahelyek elfoglalására, amelye­ken a legnagyobb szükség van rájuk. A másik törvényjavas­lat megnehezíti mezőgazdasági munkásoknak az iparban való elhelyezkedését. A javaslat sze­rint az a mezőgazdasági mun­kás, aki magasabb bér kedvéért ipari munkát vállal, köteles azonnal katonai szolgálatra je­lentkezni. Washingtonban arra számítanak, hogy a kongresz­­szus rövidesen elfogadja a két törvényjavaslatot. A TÁVOL-KELETEN a japá­nok nagy győzelmet jelentenek Új-Guinea szigetén. Az esőzés hirtelen megszűnt a szigeten, amint az trópusi vidékeken gyakran előfordul, ennek követ­keztében a Pápua-földön nyom­ban újra fellángolt a harc. A szövetségesek az arcvonal kö­zépső szakaszán támadásba lép­tek és az első órákban sikerült is a japán állásokba benyomul­­niuk, a japánok azonban nagy páncélos erőkkel ellentámadást indítottak és viszavetették az ausztráliai csapatokat eredeti állásaikon túl. Angolszász rész­ről nyilvánvalólag lebecsülték a japán tartalékok erejét és nem hitték, hogy a japánok sú­lyos utánpótlási problémáikat ilyen gyorsan meg tudják olda­ni. Jelenleg a szövetségesek hely­zete egyáltalán nem kedvezőbb, mint támadó hadműveletük megindításának idején volt, sőt MacArthur tábornok főhadiszál­lásán attól tartanak, hogy a ja­pánok, elért sikereiket kihasz­nálva, kikényszerítik az áttörést Port Moresby felé. Az ausztrá­liai csapatok rendkívül szívó­san védekeznek, a japánok fö­lénye azonban a tokiói közlés szerint nehéz fegyverekben és páncélosokban igen nagy. A Stefani-iroda a Don mentén harcoló magyar honvédcsapatok sikereiről Róma, október 1. A csütörtök reggeli olasz la­pok a Stefani-iroda budapesti jelentése nyomán ismertetik a magyar katonai körök tájékoz­tatásait, amelyekből kitűnik, hogy a magyar csapatok az el­múlt napok során ismét több szovjetorosz támadást vertek vissza. Kiemelik az olasz lapok, hogy a szovjet csapatoknak minden erősítésük ellenére egy talpalatnyi földet sem sikerült elfoglalniuk, míg ezeknek a ma­gyar seregtesteknek sikerült do­ni állásaikat megszilárdítaniuk. Feloszlatták a cseh-morva protektorátusban működő Orel-tornaegyletet Prága, október 1. A birodalmi védnök elrendelte a cseh-morva protektorátusban működő Orel (Sas) nevű torna­­egylet azonnali feloszlatását és vagyonának elkobzását. A fel­­oszlatási rendelettel kapcsolat­ban illetékes helyről közölték, hogy az egyesület néhány vezető­je különösen Brünnben még 1941-ben arra használta fel az egyesületi­­ keretét, hogy ellent­­állási csoportokat szervezzen. Ép­pen ezért még tavaly szükséges­nek mutatkozott a morvai cso­port működésének beszüntetése. Akkoriban az illetékes ható­ságok szigorúbb intézkedésektől eltekintettek abban a feltevés­ben, hogy az egyesület vezetői kellőképpen értékelni fogják az intézkedést és gondoskodni fog­nak arról, hogy soraikból kizár­ják a birodalomellenes eleme­ket. Heydrich birodalmi fővéd­nök meggyilkolásával kapcsolat­ban indított nyomozás azonban kétségtelenné tette, hogy az egyesület néhány tagja zavarta­lanul folytatta birodalomellenes működését. Éppen ezért az ille­tékes hatóságok arra a meggyő­ződésre jutottak, hogy az egye­sület további működése veszé­lyezteti a birodalom érdekeit. Angliában a háború alatt nem tartanak képviselőválasztást London, október 1. Az angol kormány immár vég­érvényesen döntött arról, hogy a háború tartamára nem ír ki alsóházi választásokat. Erre az el­­határ­olására az az alsóházi vita adott alkalmat, amelyet a jelenlegi a­tanáz meghosszabbítására szó­­ló törvényjavaslat,, okozott,­orb­son belügyminiszter, aki a trvényjavaslatot beterjesztette, kijelentette, hogy az új választások­belien szól az a körülmény, hogy a választások lebonyolítása túlságo­­san sok munkaerőt ven­n igénybe, azonkívül pedig a választások fo­koznák a belső elégedetlenséget, de gondolni kell arra is, hogy az ellenséges bombázók tevékenysége­­ tette, zavarná a választások le­­folyását. A vita során a képvi­selők többsége elfogadta a kor­mány álláspontját. Churchill fia szerdán ismét meg­jelent az alsóházban és a vita so­rán kijelentette, hogy új választá­sok már csak azért sem tarthatók meg, mert a fiatalemberek jelen­tős része, akik esetleg jelöltekként léphetnének fel, ez idő szerint ka­tonai szolgálatot teljesítenek. Meg­lepetéssel állapította meg, hogy mennyi tiszt és katona kíván a háború befejezése után a politikai életbe bekapcsolódni. A vita végén a törvényjavaslatot 215 szavazat­tal 6 ellenében elfogadták. CSÜTÖRTÖK, 1942 OKTÓBER­­. Német légirajók Dél- és Keletanglia katonai célpontjait bombázták Ukrajnából megérkezett Berlinbe az első élelmiszervoltat London, október 1. Német harcikötelékek esel Berlinbe szerdán érkezett az első élelmiszervonat Ukrajnából. Az 50 tehervagonos szerelvény­­­törtökre virradó éjszaka kato­­­­­­nai célpontokat támadtak Dél­i összesen 10.000 mázsa élelmiszert­­ hozott a német fő­városba. Az­­ élelmiszereket berlini kórházak­­ és Kelet-Angli felett. Bomba- 1­1 találatok következtében anyagi­­­ban és üzemi konyhákban osztják ki. A vonattal több mint 2000 élő szárnyas, 230.000 tojás, 615 láda károk keletkeztek. Néhány em­ber életét vesztette, vaj, továbbá alma, dinnye, hagy­ma és más hasonló élelmiszercikk érkezett. A vendéglátó ipar, valamint a különböző intézmények és intézetek burgonyaellátása A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy a ven­­déglátóipari­ üzemek, intézmé­nyek és intézetek burgonyaellá­tása október 1-t­ől, csütörtöktől kezdődően, már kizárólag az élelmiszer jegyközpont által ré­szükre szeptember 30-án, szerdán postára tett ipari burgonyavá­sárlási igazolványok alapján tör­ténik. A burgonyavásárlási igazolvá­nyokat lehetőleg a nagyvásár­­telepi burgonyanagykereskedők­nél kell beváltani. Azokra a burgonyavásárlási igazolványokra, amelyeken a burgonyamennyiség fel van tün­tetve, tehát az 1., 2. és 10 kg. burgonya vásárlására jogosító, valamint a csekkszerűen kiállí­tott és az utalványra számszerű­leg beírt mennyiségre szóló vá­sárlási igazolványra az azokon feltüntetett mennyiségeket kell kiszolgáltatni. Ezzel szemben az A, B, C, stb. jelzésű vásárlási igazolvány szel­vényekre a kiadandó burgonya­­mennyiséget a közélelmezési ügyosztály esetenkét, főleg ú­j­­ságközleményekben teszi majd közzé. Az október 1-től 7-ig terjedő időre az A jelű burgo­nyavásárlási igazolványokra a következő mennyiséget köteles a vendéglátóiparnak stb. a bur-­ gonyakereskedő kiszolgáltatni: A zöldszínű (I.) burgonyavá­sárlási igazolvány A) szelvé­nyére 200 kg-ot, a piros színű (II.) burgonyavásárlási igazol­vány A) szelvényére 150 kg-ot, a sárga színű (III.) burgonya­­vásálási igazolvány A) szelvé­nyére 100 kg-ot és a kékszínű (IV.) burgonyavásárlási igazol­vány A) szelvényére 50 kg bur­gonyát. A burgonyakereskedők a be­váltott szelvényekkel minden hónapban kétszer, 15-ig és a hónap utolsó napjáig kötelesek az élelmiszerjegyközpont (III., Lajos­ utca 34.) burgonyaosztá­lyán elszámolni. (MOT) Csik Imre: Faluról lettem Új verskötet jelent meg a Stá­dium r.-t. kiadásában; a szerző nyolc évi termését foglalta össze ebben a munkájában, 1929—1937 között írott verseit. Nemes lelke­sedés hatja át, egyszerű, többnyire magyaros formájú verseit, de még kissé kezdetlegesen fejezi ki ér­zéseit. Legkedvesebbek azok a köz­vetlen sorai, amelyben gyermek­kori emlékeit vagy a természetét írja le. Témái változatosak: sze­relem, politika és az élet nagy kérdései egyaránt érdeklik. Ver­seinek hangja gyakran a népdalra emlékeztet. B­ARCS­I jazz­hármasa VACSOR TÁNC

Next