Esti Ujság, 1943. május (8. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
SZOMBAT, 1943 MÁJUS 1. «—HW II IV....Ill ! BUDAPESTTŐL MOSZKVÁIG ÉR A FILMSZALAG, amelyet a haditudósító-filmriporterek készítettek a szovjet fronton A MODERN HADITUDÓSÍTÁS IZGALMAS KAVALKÁDJA A PESTI VIGADÓ KIÁLLÍTÁSÁN 1942 augusztusában történt. Az uryci hídfőnél, amelyet páncélos hadosztályokkal két napig rohamozott a Szovjet, ellentámadásba mentünk át. A hajnal derengő fényében csapzottan, kínzottan egyik sebesült fotoriporter bajtársunkat cipeltük az első vonalból a kötözőhely felé. A rögtönzött fedezékek sorában töltöttük az éjszakát állandó légi támadások közben és egyenruhánk — bizony — alaposan beszennyeződött. Csak a haditudósító század jelvénye ragyogott a mellünkön. — Miféle jelvény ez? — kérdezte egy alezredes, akivel az úton találkoztunk. — A haditudósító jelvény — feleltük fáradtságunkban is büszkén kiegyenesedve. — Hát, ti haditudósítók, ilyen elől vagytok ? — csodálkozott- az alezredes úr és különös melegséggel viszonozta tisztelgésünket. Ez a kis epizód jutott eszünkbe, amikor a pesti Vigadóban végigjártuk a Haditudósító Kiállítás impozáns termeit. Hát persze, hogy csodálkozott az alezredes úr, amikor az ő emlékében még a világháború civilruhás haditudósítója élt, az a haditudósító, aki a frontmögöttes országrészben kényelmesen berendezett, jólfűtött szálláson várta be az eseményeket és szállította lapjának a friss „helyszíni“ tudósításokat. rútságért, sem félelemért hamisat le nem írtam"... írja Tinódi Lantos Sebestyén Cronicájában és ezekkel a szavakkal a mai haditudósítás szabályait fektette írásba. Az első magyar újság, amelyet II. Rákóczi Ferenc adott ki 1705- ben, egyszersmind hadiujság is volt. A Mercurius Hungaricus azonban csak hat évig élt mindössze. 1789—90-es magyar török háborúban Lacskovics János huszárkapitány, mint ismert haditudósító küldte jelentéseit... De itt van Görgey Artur hadijelentése is, amelyet „Kossuth Lajos tisztelt kormányzó elnök úrnak” címzett. Az érdekes jelentés ezekkel a szavakkal kezdődik: — „Buda vár 30 órányi ostrom után seregeink által bevezetett...“ Az 1870—71-es német-francia háborúból már hivatásos, szerszerződtetett haditudósító küldött cikkeket a hazai újságoknak. A világháború alatt pedig több mint 100 hadi újságot adtak ki. Majd minden alakulatnak volt saját háborús újságja. Festők és szobrászok, akik géppisztollyal cserélték fel az ecsetet és a vésőt A filmopera török munkája a modern haditudósítás leghatásosabb eszköze. A kiállítás közönsége bizonyára nagy érdeklődéssel fogadja, hiszen filmeseink olyan hosszú filmet készítettek a szovjet fronton, hogy ha ezt a filmszalagot kifeszítenénk, BudapesttőlMoszkváig érne. A filmanyag 22%-át a híradó, 35%-át az oktató filmek részére dolgozták fel, a fennmaradó részt pedig szórakoztató filmmé állították össze. A kiállítás közönsége a Vigadóban épült külön moziban levetítve láthatja azokat az érdekes felvételeket, amelyek a mozikban eddig nem kerülhettek vetítésre, azonkívül azokat a rendkívül tanulságos zsákmányolt szovjet filmeket, amelyek a Hadimúzeumba kerülnek. A mozi 40 perces előadásokkal egész nap működik és oda bárki ingyen bemehet. A művészi rész külön érdekessége a kiállításnak. A hadifestők és a szobrászok, akik az első vonalban harcoltak katonáinkkal, már egy ízben szerepeltek a német hadifestők budapesti kiállításán, de akkor csak néhány ízelítőként bemutatott művét. Benyovszky István, Polónyi Elemér, Ballagó Imre, Markos Lajos, Szalay Lajos harcteret járt festőink szerepelnek képeikkel, Varga Ferenc szobrokat terrakottákat állít ki. A német kiállításon feltűnést keltő fiatal szobrászunk, Megyeri Barnabás Itt sajnos nem szerepel. Az ő művészi méltatásukra majd visszatér az Esti Újság. A kiállítást, amely jelenleg legnagyobbszabású látványossága Budapestnek, Kádár Gyula vk. ezredes, vitéz Csikós Jenő alezredes és Konok Tamás őrnagy mutatták be a sajtó képviselőinek. Az ünnepélyes megnyitás május 2-án délelőtt lesz, amikor is vitéz nagybaenni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter tekinti meg a kiállítást, majd délután a nagyközönség részére is megnyitják. Az 1 pengős beléptidíj ellenében bárki üzenetet küldhet szeretteinek a frontra az élőhang erejével és megtekinheti a haditudósító mozi érdekes előadásait is. RÁTHONYI JÁNOS Két hősi halottja és 31 sebesültje van a magyar haditudósítóknak A modern világháború más szerepet szánt a haditudósítónak. Ott harcol az első vonalban, gránáttűzben és golyózáporban készíti jegyzeteit, kattintja el a Leica zárját és működteti filmfelvevőgépét. A modern haditudósító harcoló katona, aki figyelő szemmel valóban a helyszínen rögzíti a harctér hősi eseményeit. Ezt a tényt talán a honvéd haditudósító század szomorú veszteséglistája világítja meg a legjobban: hét hősi halott és 31 súlyos sebesült. A magyar haditudósító osztályparancsnokság az idei tavasz legnagyobb kiállítási eseményét rendezte meg a Vigadó összes termeiben azokból az eredményekből, amelyet a fiatal alakulat rövid idő alatt teremtett. Újságírók, fényképészek, filmriporterek, mikrofon-riporterek, festők, rajzolók és szobrászok munkája kerül bemutatásra és azt a sokrétű, százfelé ágazó gazdag anyagot döbbenetes erővel érzékelteti a kiállítás egységes, modern megoldása. A látogató Markos Lajos hadifestőnk hatalmas Horthy-képe alól indul neki a Vigadó teljesen átépített termeinek. Mindjárt az elején az 1914—18-as világháború felnagyított képei fogadják ... A második terem a modern haditudósító század szervezetét szemlélteti ötletesen : 14 tist és 320 főnyi legénység munkáját mutatja be. A továbbvezető folyosót Németh Nándor és Dobóczky Imre két allegorikus falfestménye díszíti, hirdetve a mai haditudósító hivatását az otthontól kiindulva a küzdő katonáig. Egy életmentő Leica-gép roncsai külön érdeklődésre tarthat számot a „Mit láttunk Szovjet-Oroszországban ”” című kiállítási terem, ahol a haditudósító fényképész lencséje őszinteségével mondja el a megrendítő élményeket. A szovjet nyomor, a proletár-világ leírhatatlan rémségei és a kiuzsorázott orosz nép mérhetetlen szenvedései elevenednek meg a szemünk előtt a fényképezőgép hűséges közvetítésében. Itt látjuk Szentpéteri Tibor zászlós-fotoriporter szétroncsolt Leicagépét, amely az életét mentette meg, amikor a fedezékéből felemelkedve meg akarta örökíteni az ütközet egyik jelenetét és a szovjet lövész lövedéke a szeme elé tartott fényképezőgépről pattant le. Érdekesek Konok Tamás őrnagy tanulmányfejei, amelyeket a szovjet hadifogolytáborban fényképezett Allat vad tekintetek néznek le a képekről, Ázsia legkülönbözőbb emberpéldányai, bizonyítékául annak, hogy milyen horda fenyegeti az európai népek kultúráját és a civilizációt. A haditudósító század fényképészei 432.000 felvételt készítettek a magyar hadsereg szovjetföldi harcairól, amelyekből 107.562 felvételt a külföldi sajtó, 67.640 képet pedig a magyarországi újságok közöltek. Külön mutatja be a kiállítás a század bomlasztó rajainak működését, a hangvágó és a rádiós rajok szerepét. Hogy milyen eredményt értek el, azt mutatja az önként hozzánk szökött szovjet foglyok hatalmas száma. A hangvágó raj 78 rádióriportot küldött és 57.000 üzenetet közvetített haza a frontról az aggódó hozzátartozóknak. A haditudósítás szabályait Tinódi Lantos Sebestyén írta le A haditudósító újságírók termében Lukács József, a ,,Karddal és tollal" című most megjelent történeti munka szerzője kalauzol bennünket. Érdekes a haditudósítás múltja: az első magyar hadiírók az énekmondók, regősök és lantosok voltak. Az eljfőhadi jelentést 1437-ben Marcalja János írta Zsigmond királyból.. A mai értelemben vett remai tudósításokat Tinódi Lantoserebestyén adta ki 1554-ben a Csonia c. gyűjteményében. A kisér a király nemességet adományozott Tinódinak értékes működéséért. T — „Sokat fáradtam, futottam, tudakoztam, sokat elköltöttem. *»Mazmondó jámbor vitézöktül, kik az dolgokban jelen voltának, értekeztem. Sem adományért, sem bá Fejét derékfájás, émelygés, tisztátalan teint gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye. 1 1 X35EHS isit Useap 3 A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó úr őfőméltósága a japán császár őfelségének születésnapja alkalmából üdvözlő táviratot küldött. Hirohito császár őfelsége a következő táviratban válaszolt: „Magyarország kormányzója. Őfőméltóságának. Mélyen meghatva Főméltóságod szívélyes jókívánságaitól, kérem Főméltóságodat, fogadja meleg köszönetemet. Hirohito.“ A kormányzó üdvözlőtávirata a japán császár születésnapja alkalmából Hirohito császár választávíráta Mnyyitották Linkomies finn miniszterelnöknek a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagykeresztjét HELSINKI, május 1. (MTI) Linkomies Edvin finn miniszterelnöknek Szabó György helsinkii magyar követ pénteken átadta Magyarország kormányzója által adományozott Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagy keresztjét. A 2. honvéd hadsereg hazaérkezése A Magyar Távirati Iroda jelenti : Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a keleti arcvonalon küzdő 2. honvéd hadsereg parancsnoka, szűkebb törzsével május 1-én 17 óra 30 perckor érkezik haza. A Keleti pályaudvaron ünnepélyes fogadtatás keretében a magyar nemzet és a magyar királyi kormány nevében Kállay Miklós miniszterelnök üdvözli a hazatérő hadseregparancsnokot és személyében a 2. honvéd hadsereget is, amely az orosz fronton 1942 nyarán és a most lezajlott téli védelmi csatákban hősiesen harcolt és a keleti arcvonalra zúduló orosz támadás feltartóztatásában és elhárításában jelentős szerepet vitt. Megalakult a Magyar-Török Társaság A Magyar-Török Társaság pénteken délután az Akadémia kis tanácstermében, tartotta alakuló közgyűlését. Az alakuló ülésen megjelent Ünaydin budapesti török követ vezetésével a követség egész tisztikara, azonkívül a külügyminisztérium képviseletében Uilein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviseletében Hankiss János egyetemi nyilvános rendes tanár, államtitkár, Budapest székesfőváros képviseletében Homonnay Tivadar főpolgármester és a magyar közélet több vezető személyisége. Cholnoky Jenő meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket , rámutatva a több évszázados magyar-török baráti és kulturális kapcsolatokra. Pézel István ismertette a társaság alapszabályait, amelyeket az alakuló közgyűlés egyhangúlag elfogadott s így a társaságot megalakítottnak mondotta ki. A tisztikar megválasztása során elnökké egyhangúlag gróf Andrásy Mihály felsőházi tagot, társelnökökké Baranyai Lipótot, Cholnoky Jenőt és Uilein-Reviczky Antalt, főtitkárrá Végh Jenőt, ügyésszé Petér Istvánt, titkárrá pedig gróf Esterházy Mátyást választották meg. Gróf Andrássy Mihály elnök meleg szavakkal mondott köszönetet a bizalomért s hangoztatta, hogy a magyar tudomány, művészet, közgazdasági és közélet ismert és tekintélyes személyiségeinek részvétele a Magyar- Török Társaságban biztosítja, hogy a társaság munkaképes lesz-Az elnök ezután külön köszöntötte Ünaydin budapesti török követet, mint a török nemzet képviselőjét. Kérte, hogy mint a magyar nemzet kitűnő ismerője s barátja, támogassa a társaság munkáját. Az alakuló közgyűlés résztvevői meleg ünneplésben részesítették a török követet. Ünaydin török követ nagy örömmel üdvözölte a Magyar- Török Társaság megalakulását. Rámutatott a két nemzet rokonságára és régi kulturális kapcsolataira. Megköszönve a megújhodott Törökország vezetőiről való megemlékezést, a hódolat és a tisztelet hangján szólott Magyarország kormányzójáról s legjobb kívánságait tolmácsolta a magyar nemzetnek. Az alakuló közgyűlésről üdvözlő táviratokat küldöttek a kormányzónak és a török köztársaság elnökének, valamint a magyar és a török miniszterelnököknek, külügyminiszternek és közoktatásügyi miniszternek. feli Ülmaju szerkesztőségének telefonszáma: 14 4400