Esti Ujság, 1943. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
* SZERDA, 19. SZEPTEMBER 1. A helyes nemzetiségi politika Óbecse határában Gyürer Károly főszolgabíró, Berecz Gyula főjegyző fogadta a minisztert, aki előbb megtekintette az óbecsei ONCsA-telepet, majd a községházára hajtatott. A községháza tanácstermében összegyűltek a községi elöljáróság és a képviselőtestület tagjai, valamint a hivatalvezetők és társadalmi egyesületek vezetői. Nevükben Balassa Pál közjegyző köszöntötte a minisztert, aki válaszában a többi között ezeket mondotta: — Azért jöttem ide, óbecsére, mert tudom, hogy ez a megye ősidőktől fogva tipikus reprezentánsa volt a magyarság és a szerbség testvéries, békés együttélésének. Ismerem azokat a körülményeket, amelyek ezt a békés együttélést átmenetileg megzavarták. Azt hiszem, valamennyien egyetértünk abban, meg kell találnunk a módját annak, hogy a békés együttélést újból helyreállítsuk. Az itteni magyarság huszonhárom esztendőn keresztül tapasztalatokat szerzett abban a tekintetben, miként nem szabad nemzetiségi politikát folytatni és ezeken a tapasztalatokon okulva, azt hiszem, rájött arra, milyen a helyes nemzetiségi politika. A helyes nemzetiségi politika — különösen ilyen viszonyok között, mint amelyek között Magyarországon és speciálisan a Bácskában élünk— csak a megértésnek, a jogok elismerésének politikája lehet. •— Amikor tehát nyomatékosan hangsúlyozom, hogy az itteni társadalomnak legfőbb feladata, hogy a békés együttélést a két nemzet között megtalálja, s hogy e két nemzet nemcsak itt, ezen a ponton, hanem sokkal messzibb is, egymásra van utalva, azt azért teszem, mert innen várom a példát az egész Bácska számára is. Amit most mondottam, nem jelenti azt, hogy a magyarság ne vindikálja magának a vezető szerepet. Utóvégre Magyarországon vagyunk, a magyarság kell, hogy vezessen. Ennek a vezetésnek azonban nem A magyarság kell, hogy vezessen... A magyarság és a szerbség egymásra van utalva. Meg kell tehát találniok és meg kell érteniök egymást. Hogy ez megtörténjék, az önökön múlott: a magyarságon és a szerbségen egyaránt. Hogy ennek előfeltételét a jövőre nézve megtarthassuk és kiépíthessük, az a kormány dolga és feladata s a kormány ebben az irányban meg is tesz mindent, ami szükséges. isii léisáf Keresztes-Fischer Ferenc beSUgymlniszler: ’!"■■ I'"m——” " ' — riirnmn'wiiiiriiir imiMTmiiiiT^m—■ Békesség és megértés, de emellett ha kitartás legyen a bácskai magyar társadalom első feladata OBECSE, szeptember 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter bácskai körútjának második napján Magyarkanizsára, Zentára, Óbecsére, majd Zomborba látogatott el. Útján végigkísérte Deák Leó, Bácsbodrog megye főispánja, aki a vármegye határán fogadta a minisztert, továbbá Balla Pál miniszterelnökségi miniszteri osztályfőnök, vitéz Balsai Ernő és Sidi Pál főszolgabíró. Magyarkanizsán és Zentán a miniszter üdvözlésére összegyűltek a városházán a városi tisztviselők és a városi képviselőtestület tagjai. Magyarkanizsán Lehel Pál polgármester és Losonczy János képviselőtestületi tag, Zentán pedig Guláth György polgármester és Vigh Ágoston főorvos köszöntötték a minisztert. A miniszter válaszaiban köszönetet mondott a képviselőtestületek tagjainak és a tisztviselői karnak, hogy a közigazgatás megszervezésében a visszacsatolás óta oly tevékenyen részt vettek. Felhívta a tisztviselői kar figyelmét arra, mennyire fontos, hogy a tisztviselők figyelemmel és udvariassággal kezeljék a közönséget. A mai nehéz időkben a tisztviselői karnak még nagyobb önfeláldozást kell tanúsítania, mert a mostani korszak nem a r reprezentálások, hanem a kemény munka korszaka. A legkisebb ember ügyes-bajos dolgait is a legnagyobb szeretettel és barátsággal kell intézni, a rideg magatartás a tisztviselők részéről mindig veszedelmes, de különösen veszedelmes a mai nehéz időkben. A miniszter örömmel állapította meg, hogy a beszervezés munkája a Délvidéken szépen halad előre, ami arra mutat, hogy a munka megalapozása sikerült A miniszter mindkét városban hosszasan elbeszélgetett a város vezető személyiségeivel a megye problémáiról is. szabad, elnyomónak lenni, sem erőszakosnak, hanem szeretetteljesnek, amely tiszteletben tartja a szerb nemzetiség összes jogos igényeit. Hogy melyek ezek a jogos igények, azt talán felesleges is hangsúlyozni: a teljes kulturális szabadság, a nyelvhasználat teljes szabadsága, teljes gazdasági szabadság, egyszóval: egyenlőség, egyenjogúság, egyenrangúság minden tekintetben, amelynek csak egy feltétele van, a meggyőződéses, lojális beleilleszkedés a magyar államkeret közé. Ehhez minden körülmények között feltétlenül ragaszkodunk. Hallottunk panaszokat és fájdalmasan észleljük, hogy az utóbbi időben határozottan ellenségesnek mondható elemek fegyverrel a kezükben törekednek az állam rendjének megbontására, az állam képviselőinek megtámadására. Akik részéről ilyeneket észlelünk, azok ellen természetesen a törvény legteljesebb szigorával lépünk fel és az ilyen bűnt a legsúlyosabban fogjuk megtorolni. Meg vagyok arról győződve, hogy az itteni lojális szerbség lelkétől mindezek a vállalkozások, merényletek távol állanak és meg vagyok győződve, hogy a legmesszebbmenően elítélik azokat. De arra kérem önöket, hogy saját körükben hassanak oda, hogy a szerbség vesse ki magából azokat az ide nem való, a békességet rontó, de a szerbség érdekeinek is ártó elemeket. Az idevaló szerbség legyen az állam hatalmainak segítségére, hogy az ilyen elemek kiküszöbölhetők legyenek és akkor újból helyreáll az a békés harmónia, amit — a magyarság reprezentánsainak tanúsága szerint — itt hosszú időn át élvezett. „Egymásra vagyunk utalva, meg kell értenünk egymást" Egy bizonyos: hogy egymásra vagyunk és leszünk utalva, meg kell tehát értenünk egymást. A magyarság részéről, a magyar kormány részéről ennek a magatartásnak munkálása elsőrendű törekvés. Nagyon kérem a szerb társadalmat, hogy ezt a törekvésemet igyekezzék a maga magatartásával is elősegíteni. A magyarsághoz pedig azt a szót intézem, hogy a magyar jövőt csak kemény magyar elhatározással, magyar akarattal, kitartással és a jövőben való bizalommal lehet biztosítani. Nemcsak a Bácska, hanem az egész ország számára mondom, hogy a magyarság igenis dolgozzon továbbra kitartással, fegyelemmel és bizakodással, mert árt a magyar ügynek, aki ma elveszti a szívét. Bízzunk, mert bízhatunk a magyar jövőben. A magyar szorgalom, kitartás és bizakodás szintén éppoly előfeltétele a magyar jövő helyes kialakulásának, mint a nemzetiségi kérdés helyes kezelése. Meg vagyok róla győződve, hogy az itteni magyarság, amely súlyos és szomorú tapasztalatokat szerzett a múltban, le tudja majd vonni a tanulságokat és nem fogja kicsinyes bosszúérzés vezetni, amikor csak megértéssel és kölcsönös szempontokon való felülemelkedéssel lehet a jövőt munkálni. Békesség és megértés, de emellett harcos magyar kitartás, ez legyen az itteni társadalom legelső feladata. A miniszter szavait az egybegyűltek élénk helyesléssel és lelkes tapssal fogadták. A szerb esperes deklarációja Ezután Jelcsity Iván görögkeleti esperesplébános az óbecsei szerbség nevében meleg szavakkal köszöntötte vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminisztert, akinek látogatását az óbecsei Szerbség nagy megtiszteltetésnek veszi. A legrégibb idők óta — mondotta a többi között — az óbecsei járásban és Óbecsén a magyar és a szerb lakosság között sajátságos jellegzetes társadalmi kapcsolat állott fenn, amely békés együttélésben, kölcsönös tiszteletben és teljes össz hangban nyilvánult meg. Ezek a társadalmi viszonyok igen sok szép eredményt mutattak fel s ezeknek jó hatását érezték és élvezték elődeink. Nagyon kívánatos, hogy mi is ilyen társadalmi elhelyezkedés jó hatását érezzük és kötelességünk arra törekedni, hogy hasonló módon jövő nemzedékeinknek is biztosítsunk egy csendes és békés társadalmi életet. Ez meg is fog történni, mert bennünk is megvannak azok a szép polgári erények, amelyek józan észből, tiszta szívből és jó lélekből fakadnak. Az óbecsei járás és Óbecse község szerb társadalma erről az útról nem tér le nemcsak az ősi hagyományok miatt, hanem a hűséges magyar polgári kötelességtudás miatt sem, a közjó és a haza érdekében A szerb társadalom nevében, amelyet itt képviselünk, ezt a kijelentésemet fokozni is kívánjuk azzal az ünnepélyes ígérettel: együttműködésben kívánunk élni a járás és a község magyarságával a jövőben is, mint eddig és hathatósan törekedni fogunk arra, hogy a szerb nép valamenynyi rétege kövesse példánkat. Ha történtek volna vagy volnának olyan körülmények, amelyek ezt a békés együttélést és együttműködést zavarnák, az ilyenekkel a délvidéki szerbség mm azonosítja magát és azokat a maga részéről is elítéli. Az óbecsei szerb lakosság nevében tiszteletteljesen kérjük a magyar kormányt, tekintse a becsületes szerb lakosságot hű magyar polgároknak és mint ilyeneket, indokolt kéréseinket a jövőben is kegyesen intézze el. A nagy tetszéssel és tapssal fogadott deklarációra vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter néhány szóval válaszolt. Köszönetet mondott az itteni szerbség nevében tett nyilatkozatokért. Ezekben — mondotta — bizonyságot látunk, hogy azok a törekvések, amelyeket a kormány s remélem, az itteni társadalom is szolgál, a kölcsönös megértés és békés együttélés érdekében kellő visszhangra találnak az egész szerbség lelkében is, amiről különben is meg voltam győződve. Talán felesleges megismételni azt, amit az előbb mondottam, de még egyszer hangsúlyozom, bármelyik oldalról történik ennek a békének és rendnek megbontása, a kellő megtorlás nem fog elmaradni. A belügyminiszter még hosszú ideig elbeszélgetett a megjelentekkel, majd folytatta útját Zomborba. 3 Árpádházi Boldog Margitot rövidesen szentté avatják RÓMA, szeptember 1. (MTI) Mint Vatikánvárosból jelentik, Árpádházi Boldog Margit szenttéavatási pere befejeződött és a Szentatya már alá is írta az ide vonatkozó iratokat. Árpádházi Boldog Margit szenttéavatása most már a közeljövőben meg fog történni, tekintettel a per befejezésére és arra, hogy Árpádházi Boldog Margitot amúgy is szentnek tekintették. Mint érdekességet említik meg a vatikáni jelentések, hogy Árpádházi Margitot nem a Szent Péter bazilikában fogják szentté avatni, hanem a háborús időkre való tekintettel, pápai bullával. Ekképpen avatták szentté 1931-ben Albertus Magrast is. A vatikáni jelentések megemlítik, hogy a szenttéavatást elrendelő pápai bulla már a közeli napokban megjelenik. Milánó érseke a romok közül keltezi pásztólevelét MILÁNÓ, szept. 1. Schuster bíboros-ék utolsó pásztorlevelére, amely kedden közzétett második részében csupán egyházi ügyekkel foglalkozik, a következő keltezést írta: „Az érseki palota romjai között, 1943 szeptember 1-én, Milánó szétrombolásának első évében.” (MTI) Gyászmise ifi• Károlyi Gyula halálának évfordulóján A repülőszerencsétlenség folytán elhunyt ifj. gróf Károlyi Gyula halálának évfordulóján, szeptember 2-án délelőtt 9 órakor a Kapucinusok Corvin-téri templomában az elhunyt lelki-s üdvéért gyászmisét mondanak. A szertartást dr. Harza Lajos pápai kamarás végzi. (MTI) A finn képviselőház szeptember 1-én kezdi meg őszi ülésszakát HELSINKI, szeptember 1. A finn képviselőház szeptember 1-én megkezdi őszi ülésszakát. Linkomies finn miniszterelnök szeptember 3-án híre szerint hosszabb beszámolóban is ismerteti Finnország politikai helyzetét és a finn kormány állásfoglalását a különböző kérdésekben. Ma CAPRI nyit a TERÉZ-KÖRÜT 34 A BARB T.: 135-645, 114-398 JAZZ ENÉZjudith , Jr I m