Esti Ujság, 1943. november (8. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-02 / 247. szám
KEDD, 1943 NOVEMBER 2. A moszkvai konferencia zárójelentése Általános nemzetközi szervezetet akarnak felállítani az összes „békeszerető“ államok önállóságának alapján MOSZKVA, november 2. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Washingtonban, Londonban és Moszkvában hétfőn este közzétették a háromhatalmi értekezlet határozatiról kiadott hivatalos zárójelentést. A jelentés legfőb pontjai a következők: Európai tanácsadó bizottságot állítanak fel London székhellyel, összhangba hozzák egymással az összes hadműveleteket, nemzetközi bizottság rendszerébe tömörítik az összes ,békeszerető” nemzeteket s végül megállapodásokat kötnek az európai terület megszállására vonatkozóan. A terjedelmes zárójelentés megállapítja, hogy a tárgyalások kiterjedtek az összes kérdésekre, amelyeket a három kormány megvitatás céljából előterjesztett. Ezek közül néhány kérdés végleges döntést kívánt és a végleges döntést meg is hozták. Más kérdésekre vonatkozóan megfelelő tárgyalások után elvi határozatokat fogadtak el. Ezeket a kérdéseket részletes kidolgozás céljából küüön bizottságok elé terjesztik, vagy diplomáciai úton tárgyalják tovább. Más kérdéseket ismét eszmecsere útján intéznek el. A zárójelentés azzal a megállapítással kezdődik, hogy Lord és Hull, Anthony Eden és Molo külügyminiszterek október 19-ike és 30-ika között tizenkétszer ültek össze tanácskozásra. A tanácskozásokban a következők vettek részt: Amerikai részről: W. Averell Karriman, John L. Deane őrnagy, továbbá Green H. Hackworth és James D. Dunn szakértők; angol részről: Sir Archibald Clark-Kerr, William Strong, Sir Hastings Ismay L. altábornagy és különböző szakértők, szovjet részről: Vorosilov tábornagy, Visinszki, Litvinov, Szergejev, Grizlov vezérőrnagy, Szakszin és különböző szakértők. Az értekezlet határozatai közül a zárójelentés elsőnek azt említi meg, hogy döntések jöttek létre a Németország elleni háború megrövidítését célzó hadműveletek ügyében. A továbbiakban a zárójelentés leszögezi, hogy a háborúban kialakult jelenlegi szoros együttműködést feltétlenül folytatni kell az ellenségeskedések befejezését követő időszakban is. Közli ezután a kommüniké, hogy a három hatalom és Kína közös nyilatkozatotírtak alá, amelynek értelmében szoros együttműködést fejtenek ki az ellenség fegyverletételével és lefegyverzésével kapcsolatos minden kérdésben. Az aláíró hatalmak elismerik, hogy szükség van minél korábbi időpontban olyan alázott cipőkrt?A könnyep- merülhet X' ez^d. y w p'C' t általános nemzetközi szervezet felállítására, amely az összes békeszerető államok önállóságának elvén nyugszik és amelyhez az összes nagy és kis államok csatlakozhatnak a nemzetközi béke fenntartásának céljából. Az aláíró hatalmak a nemzetközi béke fenntartása érdekében és a nemzetközi biztonságot szolgáló rendszer megteremtése után kölcsönösen tanácskozni akarnak egymással, szükség esetén pedig az egyesült nemzetek szövetségének több államával is, az esetleges közös eljárás tekintetében. Az ellenségeskedések beszüntetése után az aláíró hatalmak pll-ó akarják többé haderejüket más államok területén bevetni, kivéve olyan eseteket, amelyeket a zárójelentés külön felsorol, de akkor is csak közös tanácskozás után. A nyilatkozat végül megálló oítja, hogy általános egyezményt kell majd létrehozni a háborút követő idők fegyverkezéseinek , szabályozása ügyében. Külön pontban foglalkozik a jelentés Olaszország jövőjének kérdésével és azt követeli, hogy juttassák ismét uralomra Olaszországban a demokráciát, a fasiszta rendszer által teremtett berendezéseket pedig szüntessék meg. Követeli a zárójelentés Ausztria függetlenségének helyreállítását is. Terjedelmesen foglalkozik a zárójelentés az úgynevezett háborús bűnösök kérdésével is. Az egyik legfontosabb követelés az, hogy mindazokat a német tiszteket és katonákat, valamint nemzetiszocialista párttagokat, akik háborús bűnösséggel vádolhatók, azoknak az országoknak kell átadni ítélkezés végett, amelyekben vagy amelyekkel szemben háborús bűneiket elkövették. Német vélemény a moszkvai határozatról Berlin, nov. 2. (Az Esti Újság berlini munkatársának telefon jelentése) "A moszkvai értekezletről kiadtat hivatalos jelentéssel kapcsolatosan német hivatalos helyről kedden reggel még nem adtak ki állásfoglalást, azonban berlini politikai körökben úgy nyilatkoznak erről a kommünikéről, hogy „megint Sztálin akarata győzött és Angim és Amtrata győzött, — eléggé furcsának találják azt is, hogy a három külügyminiszter úgy beszélt, mintha Fairónát már régen meghódíttatákvolna. A határkérdéseket úgy látszik nem merték megvitatni, illetve a viták során nem tudtak semmiféle megállepodésra állni, ezért frodultak a régi bevált módszerhez és bizottságok útján akarják ezeket a kínsó kérdéseket a messzi jövendőre eltolni. Sztálin ezeknek a politikai köröknek véleménye szerint realisztikusan gondolkodik, éppen ezért „a felségést átengedi társainak, ő maga ,zonban saját akarata szerint cselekszik és mindig azt csinálja, amit akar“ Azt a kijelentését a három külügyminisztnek, hogy Németországot meg akarják semmisíteni, annyiszor és olyan sokféle változatban hallaták már német részről, hogy ez a kijelentés semmiféle benyomást nem keltett, annál kevésbé, minthogy ugyanakkor az angol-amerikai katonai szekértők egészen másképpen beszélnek és nyilatkoznak a katonai helyzetről, mint ahogyan azt a moszkvai kommünikében fel akarják tüntetni. Finnország és a balti államok sorsa Isszézatlan maradt STOCKHOLM, nov. 2. (NST) A svéd kormánytöbbség vezető lapja, a Socialiemokraten a következő mondatban foglalja össze Svédország álláspontját a moszkvai határozatokkal kapcsolatban: a moszkvai nyilatkozat első gyors tanulmányozásának eredménye csak az lehet, hogy ha a nyilatkozat bizonyos pontokban kielégítő is, mégis nyitva hagy számos nyugtalanító kérdést. A szövetségesek között a háború végéig most már aligha kerül sor szakításra, a— mondják beavatott svéd politikai körökben, — annék nagyobb azonban a bizonytalanság abban a tekintetben, milyen alapon lehet majd szó a háború után a szövetséges hatalmak folytatólagos együttműködéséről. A szövetséges politika jövőbeli céljait illetően csak Olaszországra vonatkozóan történt említés, egyetlen szó sincs azonban a többi országról, így különösen Oroszország szomszédállamairól, amelyek pedig szintén joggal követelhetik a maguk számára a demokrácia szabadságát. Finnország és a balti államok sorsa tisztázatlan marad, noha Svédországot elsősorban ezek az országok érdeklik. Addig, amíg ez a kérdés nem tisztázódik, a svéd közvélemény nem láthat kellő alapot az eljövendő béke számára a moszkvai határozatokban. A legaggasztóbb jelenségnek azt tartják svéd körökben, hogy a kisállamokat megint csak mellőzni akarják. A liberális Stockholms Tidningen ezzel kapcsolatban utal a zárójelentésnek arra a mondatára, hogy ,,ha a körülmények úgy kívánják, akkor a kisebb nemzeteket is be lehet vonni a tanácskozásokba.“ Más szóval ez annyit jelent, — írja a Stockholms Tidningen, hogy megint olyan nemzetközi szervezetet teremtenek, amelyben a kisebb államok csak akkor beszélhetnek, ha megkérdezik őket. A moszkvai határozatok tehát semmiképen sem állanak összhangban a demokrata elvekkel, állapítja meg a vezető svéd lap. Eden és Hull nyilatkozata Moszkvában AMSTERDAM, nov. 2. (Német Távirati Iroda, Mint a brit hírszolgálati iroda Moszkvából jelenti, Eden az ottani angol és amerikai újságírók előtt a moszkvai értekezlet eredményéről nyilatkozva a következőket jelentette ki: — Meg vagyok győződve arról, hogy leraktuk az alapkövét a három szövetséges közötti együttműködésnek s megteremtettük az alapját annak a jövendő békeszervezetnek és külpolitikai gép pezetnek, amely nélkül sok kívánságunk csak jó szándék maradna. Cordell Hull szerint az értekezlet megmutatta, hogy a „vezető“ államok elhagyták az „elszigetelődéshez vezető magányos utakat“. Hozzátette még: a legfőbb ideje annak, hogy az olyan államok, mint Anglia, Szovjetoroszország és az Egyesült Államok „ha egyáltalán együtthaladnak, akkor ezt tegyék meg, amíg nem késhe‘’. Nyilatkozatának további során Hull kifejtette, hogy fenntartás nélkül támogatják azokat a fáradozásokat, amelyek szorosabb nemzetközi együttműködés elérésére törekszenek mind a háború folytatásában, mind a béke felépítésében s ennek megfelelően Csungking-Kína is csatlakozott a történelmi nyilatkozathoz. Mivel az elszigetelődés elve helyett immár az együttműködés elvét fogadták el — mondotta —, nem lesz nehéz a különleges katonai, politikai, gazdasági és szociális kérdések tekintetében is haladást elérni. A gazdasági téren való együttműködés példájaként Hull utalt arra, hogy a Szovjetunió a jövőben képviselve lesz azoknál a nem formális megbeszéléseknél, amelyeket Washingtonban már megkezdtek az Egyesült Államok és Anglia között, így például a valuták háború utáni megszilárdítása kérdésében. (MTI) AZ ESTI ÚJSÁG déli pujtója A csernoviczi törvényszék két zsidót, aki a gyűjtőtáborból megszökött és rendőrnek öltözte, elsötétítés alatt betörést követett el, halálra ítélt. * Alsó-Loire megye elöljáróságának közlése szerint a legutóbbi légitámadások alkalmával Nantes város területének mintegy ötödrészét súlyos pusztítások érték. A Madras tartomány angol kormányzója, aki tanácsadóinak kárával átvette a tartományi kormányt, felfüggesztette a kongresszusi határozatnak szesz, különösen pedig pálmaor, előállítására és eladására a háború kezdete óta kimondott tilalmát. Az erről szóló hirdetmény szerint a tilalom „nem volt hatásos”. * Dzsabari szír miniszterelnök a szíriai küldöttséggel együtt fogadta az alexandriai Antoniadisz-palotában a pánarab megbeszélésekre érkezett szaudi-arábiai küldöttséget. A román főváros építési hivatala a kormány megbízása alapján Bukarest újjjáépítésére 15 éves tervet dolgozott ki. A kormány a tervezetet elfogadta és a munkálatok már a közeljövőben megindulnak. A terv szerint az első öt esztendőben az utcákat szélesítik és újabb villamos-, valamint földalatti vasútvonalakat is fektetnek le. Isztanbuli jelentés arról számol be, hogy román gazdasági bizottság a török-román árucsereforgalom további kiépítéséről és szélesebb alapokra való fektetéséről tárgyal. Hír szerint ez alkalommaul a román gazdasági bizottság megvitatja annak a Romániában zárolt Törökországot illető nagyobb összegnek a sorsát és az esetleges kifizetési árfolyamát is, amelyre vonatkozólag az összes eddigi tágyalások eredménytelenek voltak. ♦ Az Ibéria spanyol légiforgalmi társaság november 15-től kezdve újból megindítja légijáratait Liszszabon és Madrid között. A légijáratokat áprilisban szüntették be. 31c New Yorkból jelentik: Max Reinhardt színházigazgató vasárnap 70 éves korában meghalt. Mint Montevideóból jelentik, Uruguay kormánya oly nagy mértékben korlátozta a magángépkocsik üzemanyag hatását, hogy intézkedése gyakorlatilag egyértelmű a magángépkocsiforgalom megszüntetésével. * magángépkocsik Urugauyban ezentúl havonta csak öt liter üzemanyagot kapnak. * Tekla libanoni külügyminiszter Damaszkuszba utazott. Sajtóképvselők előtt kijelentette, hogy nem annyira mint politikus, hanem inkább mint barát tesz látogatást Szíriában. Portugália és Madeira szigete között a közvetlen szikratávíróforgalmat október 31-én a megnyitották. Dimitriádisz, a görög művészeti főiskola igazgatója és az athéni akadémia tagja, Athénben az egyik kórházba meghalt. Dimitriádesz Görögország legismertebb szobrásza volt. * David el Haydar, Irak új londoni követe az angol királynak átnyújtotta megbízólevelét. ★ A román közgazdasági sajtó aról számol be, hogy a romániai rizstermelés nagy eredményeket hozott. Az 1943-as esztendőben Romániában 3418 hektáron termeltek rizst és hektáronként 3500 kiló volt a termés.* A román közoktatásügyi minisztérium 16.548.000 lej rendkívüli hitelt bocsátott a kultuszállamtitkárság rendelkezésére, hogy ebből az összegből felépíthesse a román állami operaházat. * *