Északmagyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
Wiffr jfffdélforás, egyesütiéfetcl & MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 1. szám Ára: 50 fillér 1963. január 3, csütörtök Hruscsov, Brezsnyev, Kennedy és Macmillan újévi üzenetváltása a világpolitika legfontosabb kérdéseiről Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija kedd esti számában közli azokat az újévi üzeneteket, amelyeket Hruscsov szovjet kormányfő és Brezsnyev, a Szovjetunió Leglsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke váltott Kennedy amerikai elnökkel. A szovjet vezető államférfiak távirata kifejti, hogy „1962-ben olyan eseményekre került sor, amelyeknek végzetes fejleményeit azért sikerült elkerülni, mert a felek józanul kezelték a kérdéseket, és a kompromisszumok útjára léptek”. Most a világ népei energikus erőfeszítéseket várnak tőlünk annak érdekében, hogy megoldódjanak azok a halaszthatatlan problémák, amelyek új válságok kirobbanásával fenyegetnek, továbbá annak érdekében, hogy tartósan biztosítva legyenek a békés élet és az alkotó munka feltételei — írja a továbbiakban Hruscsov és Brezsnyev. A szovjet vezető államférfike annak az óhajuknak adnak kifejezést, hogy az új év során „javuljanak meg országaink kapcsolatai és történjenek együttes erőfeszítések a nemzetközi helyzet határozott megjavítására az egész emberiség érdekében”. Kennedy amerikai elnök Hruscsovhoz és Brezsnyevhez intézett újévi üzenetében a következőket írja: „Az amerikai nép attól a hő óhajtól eltelve néz a most beköszöntő új év elébe, hogy haladás történjék a béke ügyében. Részünkről biztosíthatom Önöket, hogy nem fogunk elszalasztani egyetlen lehetőséget sem az egyetemes béke és az összes népek kölcsönös megértésének előmozdítására.” Az Izvesztyija kedd esti száma közli Hruscsov szovjet és Macmillan angol kormányfő újévi üzenetváltásának szövegét is. Hruscsov üzenetében kifejezi azt a reményét, hogy az új év során „tovább fejlődnek az angol—szovjet kapcsolatok országaink népei, a világ békéje javára”. — A Karib-tenger térségében nemrég lezajlott válság leküzdése igazolja — mutat rá Hruscsov —, hogy még a legélesebb problémát is meg lehet oldani békésen, ha az érdekelt felek jóakaratot tanúsítanak. „Szeretném remélni, hogy Nagy-Britannia kormánya a szovjet kormányhoz hasonlóan erőfeszítéseket fog tenni, hogy megtaláljuk a megoldást az általános és teljes leszerelés, valamint a német békerendezés problémáira” — írja Hruscsov. Macmillan válaszában hangsúlyozza, Nagy-Britannia kormánya „minden erejével arra törekszik, hogy megtaláljuk a megoldást tárgyalások útján azokra a nehéz problémákra, amelyeknek tisztázásától a világ békéje függ”. Az üzenet rámutat arra, hogy Nagy-Britannia kormánya továbbra is törekedni fog a genfi leszerelési tárgyalások eredményes kimenetelére és a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó hathatós egyezmény megkötésére, továbbra is keresni fogja a német kérdés békés rendezését. Vidáman köszöntötték az új esztendőt a borsodi díszért • BORSOT?! . teamvidéken, Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán, valamint a bányásztelepüléseken, ezenkívül a termelőszövetkezeti községekben — mint többek között Szentistvánon, Mezőkövesden, Sárospatakon — mintegy 600 étteremben és kisvendéglőben köszöntötték jókedvű, vidám hangulatban az új esztendőt. Miskolcon a „sláger” a házimulatság volt. Az óévben több mint 800 család költözött saját otthonába, elsősorban a Kilián-délen épülő szövetkezeti városrészben. Az itt lakók ismerőseiket meghívva, együtt töltötték az új otthonban a Szilvesztert. A város leglátogatottabb reprezentatív éttermében, az Avasban minden hely foglalt volt. Különösen éjfél után emelkedett nemcsak a hangulat, hanem a forgalom is magasra. A jókedvre mi sem jellemzőbb, minthogy minden asztalnál pezsgőbontással köszöntötték az új esztendőt. A vendégek bőségesen válogathattak a finomabbnál finomabb falatokban, amelyek közül nem hiányzott a miskolci kocsonya, a kolbászos bableves és a korhelyleves sem. Egyes üzemek dolgozói együtt ünnepeltek az üzemi klubokban. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házában, az egyesített diósgyőri gépgyárak Szinvavölgyi Művelődési Otthonában csakúgy, mint a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányászklubjában munkatársak és családtagok együtt köszöntötték 1963-at. Előzetes adatok szerint több mint 30 ezer dolgozó kereste fel a vendéglátóipari üzemeket, ahol legnagyobbrészt a tokaj-hegyaljai borfajták iránt nyilvánult meg nagy kereslet és rekordmennyiségű feketekávét fogyasztottak a vendégek. 300 A megye területén csaknem művelődési otthonban, földművesszövetkezeti cukrászdában és étteremben rendeztek vidám szilveszteri mulatságot, ahol több mint száz öntevékeny művészeti együttes szórakoztatta az egybegyűlteket. Telt ház volt a bükki turistaházakban és az üzemi munkás pihenőkben is, ahol több mint 2000, nagyobbrészt diósgyőri és budapesti dolgozó töltötte a kétnapos pihenő^ sz sozók és &zok, «ir» * .■ [UNK]a 1 * • kö— felessége úgy hozta,, hogy az új év hajnalát is szolgálatban töltsék.. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek folyamatos üzemeiben, mint többek között a martinacélműben, a nagyolvasztónál a dolgozók kivétel nélkül megjelentek munkahelyükön, s pillanatnyi megtorpanás nélkül termelték. HOSSZÚ ÉVEK után első alkalommal fordult elő, hogy sem a tűzoltóknak, sem pedig a miskolci rendőrkapitányság öpwv »'tó«'»«A! * iii-i járőreinek nem akadt, dolguk, tvlípü a tűzoltók, mind j — *.. ^ „ közlekedésrendészeti „teljes készültségben” járőrök álltak, hogy adandó alkalommal segíthet nyújtsanak. A közlekedésrendészeti járőrök kettőzött szolgálatot láttak el az új KRESZ premierje alkalmából. Kora hajnaltól járták az útvonalakat, s helyszínen adtak tájékoztatást, útbaigazítást az újonnan felállított közlekedésrendészeti tábláknál a gépkocsivezetőknek. A budapesti mechanikai mérőműszerek gyárában Aír. év végére elkészült az NA—SSO-es áteresztésű pneumatikus szabályozó szelep első szériája. Ezeket a szelepeket a „Barátság olajvezeték” automatikus szabályzásánál használják fel. ügyészi tapasztalatok a tanácsok panaszintézéséről Miért épülnek lassan? SZÍlVGSZlír 3 feSpoínyŐ Clítt Az 1962 ■ es esztendő a világpolitikai mérlegen Az év első lottó nyertesei BeszélőüfBS megyénkben Bukovi Mártonnal Kemény tél 21 ezer kötet könyv, Észak-Európában kétszáz féle folyóirat Egy hét múlva fősorsolással egybekötött nyereménybetétkönyvhúzás Milliók — terven felül 27 ezer tonna kohászati termék — 60 ezer tonna szén — 140 ezer négyzetméter szövethez szükséges fonál — Kilenc és félmillió forint értékű gép — Helytállás Ózdon Hogyan dolgoztak a borsodi nagyüzemek 1962-ben? — Úgy nagyjából erre a kérdésre kerestük a választ, amint az új esztendő első munkanapján feltárcsáztuk a kohászati üzemeket, a bányatrösztöt, a gépgyártókat és a pamutfonodát. Néhény pillanatnyi várakozás után szinte azonos választ kaptunk a kérdezettektől: Túlteljesítettük 1962. évi tervünket, ennyi és ennyi terméket adtunk terven felül. Valahogy így lehetne összefoglalni, általánosítani azokat a válaszokat, amelyeket a kérdezett üzemek felelős vezetői elmondtak tegnap délelőtt. Ezek persze, amolyan ayars :■ [UNK] [UNK]> ' . rní-ffnllfinít - ok, első értékelés k, amelyek a későbbiek során ugyan változhatnak pro és kontra, de ezek a variációk lényeges különbséget aligha hozhatnak. Tizedekről, vagy századokról lehet szó. Nos, e pársoros bevezető után nézzük a tényeket. A Lenin Kohászati Művek tervosztályának vezetőjét, Kimmel János elvhírjat tárcsáztuk elsőnek. Tudjuk, hogy a nagy diósgyőri gyárban ez évben sok nehézség és gond akadályozta a munkát s néha bizony tervteljesítési problémákkal küzdött a gyár kollektívája. Az utolsó negyedév küszöbén — amikor leginkább kidomborodott a párt Vin. kongresszusának tiszteletére indított versengés — fogadkoztak a diósgyőri kohászok is. És most, az új esztendő első munkanapján, a villanyszámológépek, a „brunswigák”, egyszóval a statisztikai kimutatásokra kerülő számok arról tanúskodnak, hogy Diósgyőr kohászai beváltották ígéretüket, nemcsak teljesítették az évi tervet, hanem 27 000 tonna kohászati terméket gyártottak terven felül. A borsodi bányászok ugyancsak nagyszerű tettekről számolnak be, most az évvégi „zárszámadásnál”. A tröszt kollektívája 60 000 tonna jóminőségű szenet termelt terven felül. Néhány üzemben egész kimagasló eredmények születtek, így például a sajóvölgyi bányászok 67 000, a mákvölgyiek pedig 38 000 tonna szenet termeltek terven felül. Sajnos, azonban a Bükkaljai Bányaüzem hihetetlen magasfokú lemaradása — 55 000 tonna adósságuk van a sajószentpéterieknek — és a szuhavölgyiek gyenge munkája szépséghiba — és egy kicsit olyan ünneprontás is. A kitermelt szén minőségével, a műszaki fejlesztéssel és az anyagtakarékossággal kapcsolatos adatok kigyűjtésén még most dolgoznak az adminisztratív dolgozók, a könyvelők és a statisztikusok. Éppen ezért erre a későbbiek során térünk vissza. Mindenesetre a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak odaadó, lelkiismeretes munkáját hirdeti az a 60 000 tonna szén, amelyet terven felül vájtak ki a föld mélyéből. A Miskolci Pamutfonóról is az elismerés hangján kell beszélni. Évközben néhányszor már szóvá tettük azokat a példás cselekedeteket, nagyszerű munkasikereket, amelyek Sajó-parti üzemasszonyainak, a lányainak helytállását fémjelzik, így nem is meglepetés, hogy tervüket túlteljesítették, inkább öröm, valamennyiünk öröme. Nagy Béláné, a gyár tervosztályvezetője pillanatok alatt kiszámította, hogy az a 88 tonnányi fonál, amelyet az üzem kollektívája készített terven felül, 140 000 négyzetméter szövet gyártásához elegendő. A DIMÁVAG nemcsak a borsodi, hanem a magyar ipar fejlesztésében — különösen a párt gépiparra vonatkozó határozatának megjelenése után — igen fontos szerepet tölt be. Nos, e felelősség tudatában dolgoztak a diósgyőri vasasok az elmúlt esztendőben nemcsak éves szinten, hanem negyedévenként is. Igaz, néha nagyon nehéz körülmények között teljesített tervfeladatukat. Gyakran dot jelentett a hóvégi hajra magasfokú anyagselejt. exporttervek követei azonban a gyár dolgozó cséretükre legyen más ennek ellenére 101 szí teljesítették befejezett lesi tervüket és ezzel 9 és félmillió forint szerszámgépet gyártókon felül. Az export teljesítésénél is jó munkát tek a gépgyáriak, hiszen százalékos eredményük 1 ló 700 ezer forint értékéven felüli exportigény kielégtésére adott lehetőséget. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a DIMÁVAG összes gyártmányainak körülbelül egyharmad része az ország határain túlra készül, akkor érthető az a felelősségtudat, lelkesedés, amellyel a gyár dolgozói az elmúlt esztendőben viseltettek. Az északi „vasvárosból” is kellemes híreket kaptunk, amint az elmúlt év tervteljesítéséről érdeklődtünk. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói ugyanis a legfontosabb termékek termelésében igen jó eredményeket produkáltak. A legfrissebb számítások szerint 16 500 tonna nyersvassal, 7170 tonna martinacéllal és mintegy 12 300 tonna hengerelt áruval termeltek többet 1962-ben, mint ami az esedékes feladatuk lett volna. A gyár vezetőinek, véleménye szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek tervteljesítése meghaladja a 102 százalékot. Hogyan dolgoztak a borsodi nagyüzemek 1962-ben? Nos, a kérdésre valahogy így lehetne felelni a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Szénbányászati Tröszt, a Miskolci Pamutfonó, a DIMÁVAG és az Ózdi Kohászati Üzemekben kapott válaszok alapján. E jelentős nagyüzemek tervteljesítésükkel — azon túlmenően, hogy tovább öregbítették Borsod megye iparának jóhírnevét — hozzájárultak a népgazdasági tervek teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez. Milliós értékeket gyártottak terven felül és mindemellett alaposan felkészültek a jövő, az 1963. éves feladatokra is. így fest öt borsodi frigyüzem mérlege az új év első munkanapján — így, első látásra, Paule vrts Agmáots Új tömegsport, avagy sóhiány? Miskolci újévi sportműsora a nullával volt egyenlő — állítják a sportok megrögzött hívei. Szilveszter éjszakai, majd újévi tapasztalataim arra ösztönöznek, hogy cáfolni merészeljem ezt az állítást. Szerintem, ha nem is volt változatos a sportműsor, de olyan új tömegsport kezdte meg térhódítását Miskolcon, amely a legkülönbözőbb korosztály... hoz tartozók ezreit mozgatta meg. Az új év első óráiban, i neonvilágítás mellett legalább öt-hatezren hódoltak az új sportnak — csupán a Széchenyi utca legsíkosabb részein. Szemtanúja voltam annak, amikor fél három tájban a Sötétkapu mellett egy héttagú társaság tagjai egyszerre „hódolóztak” s csupán a járda mentette meg őket attól, hogy mélyebbre zuhanjanak. A város egyes járdaszakaszain fényes nappal is folytatódtak az új tömegsport küzdelmei. Az óvatosabb járókelők egy része négykézláb vágott neki a nehezebb akadályoknak, a túl jeges szakaszoknak. Az újévi sportműsort hiányoló szurkolók bizonyára azzal igyekeznek megcáfolni az új tömegsport felfedezésére vonatkozó állításaimat, hogy sóhiány van a városban. Vajon kinek van igaza? Felkérném a síkos járdák gazdáit, hogy mondják ki * ők az ítéletet! »* *