Északmagyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
2 ESZAKMAGTAKOSSZAG Szerda, 1984. szeptember 8. Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a (Folytatás az 1. oldalról.) agrárország lép kapcsolatba egymással, hanem két olyan szocialista ország, amely népeink munkájával színvonalas népgazdaságot teremtett. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélysük és fejlesszük kapcsolatainA Kedves elvtársak! kommunista mozgalom napjainkban a világ társadalmi megújhodásának hatalmas mozgató erejévé vált, igazi világmozgalommá fejlődött. A nemzetközi munkásosztály legnagyobb történelmi vívmánya a szocialista világrendszer létrehozása, ez a rendszer valósítja meg a dolgozók évszázados álmát, politikai, gazdasági, társadalmi, nemzeti, faji és minden egyéb elnyomás megszüntetését. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvitathatatlanok. Ugyanakkor a marxisták—leninisták, akik mindig reálisan szemlélik a világeseményeket, jól látják a jelenleg fennálló nehézségeket is. Ezek között különleges helyük van az utóbbi időben támadt komoly nézeteltéréseknek, amelyek a Kínai Kommunista Párt vezetői által végzett szakadár tevékenység következményei. Ez az egységbontó tevékenység nagy kárt okoz a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Nem kétséges, hogy a kommunista mozgalomban támadt nézeteltéréseket, nehézségeket le fogjuk küzdeni, s ebből harcból a kommunista mozgalom — mint mindig — még erősebben és szilárdabban keiül ki. A kommunista pártok háború utáni időszakban hat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. Ezután Kádár elvtárs a jelenlegi nemzetközi helyezettel és Jugoszlávia békeharcával foglalkozott. Majd így folytatta: óriási politikai és szervezeti tapasztalatokat szereztek és minőségileg új színvonalra emelkedtek. Fejlődött a marxista—leninista elmélet is. Ezen az úton fontos állomás volt a Szovjetuniónista Pártja történelmi Kommujelentőségű XX. és XXII. kongresszusa, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete. Mivel a kommunista világmozgalom az utóbbi időben megnőtt, a nemzetközi helyzetben és a forradalmi harcban új jelenségek vannak és szükség van a nézetek és feladatok egyeztetésére, szükséges, hogy korunk új problémáit marxista elemzés alá vessük. Erre kiváló alkalmat ad a kommunista és munkáspártok értekezlete, amelyet — mint ismeretes — a Magyar Szocialista Munkáspárt feltétel nélkül támogat. Kedves elvtársak! Tito elvtársnak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Újból bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi sekben és ez lehetővé kérdéteszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Együttműködésünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon hozzájárul az általános és teljes leszerelés, a német ’kérdés mielőbbi megoldásához, a fejlesztéséhez Világkereskedelem és mindazon kérdések rendezéséhez, amelyek ma a világ különböző tájain fenyegetik a népek békéjét, függetlenségét, a világbékét. Elvtársak! Reméljük, hogy jugoszláv barátaink elégedettek magyarországi látogatásuk eredményeivel. Mi a magunk részéről úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal találkozása, tárgyalásaink való jelentősen hozzájárulnak a két, szocializmust építő ország, pártjaink, kormányaink együttműködésének, népeink barátságának erősítéséhez. Tito elvtárs és a többi jugoszláv elvtársunk a magyar dolgozókkal való találkozásaik alkalmával meggyőződhettek arról, hogy barátságunk ügye egész népünk érdekeit és óhaját fejezi ki (Taps.) Még egyszer ezúttal is köszönetet mondunk Tito elvtársnak, kedves feleségének, s többi jugoszláv barátunknak, hogy meghívásunkat elfogadva, ellátogattak hozzánk, őszintén, és szívből sok sikert kívánunk munkásságukhoz, boldogulást kívánunk a szomszédos jugoszláv népnek. (Nagy taps.) Éljen a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek barátsága, együttműködése. (Nagy taps.) Éljen a szocializmus és a világbéke! Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után az "egybegyűltek nagy tapsa közben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz, ítéljük azt, amit ezen a téren Sztálin tett — csupán a Jugoszlávia iránti viszonyt említem — megvannak a kedvező feltételei annak, hogy a szocialista országok minden oldalú együttműködése új formákkal és tartalommal gazdagodjék. Ma a szocializmus nemzetközi erői nagy mértékben megnövekedtek és a jelenlegi nag társai«lmi változások talaján még tovább erősödnek. Minden haladó és békeszerető erővel képesek új, hatalmas sikerekre és arra, hogy döntő szerepet játszanak a világ békéjének megőrzésében. A feszültség bizonyos enyhülése mellett is. a világ egyes részein romlott a nemzetközi helyzet — mint például Délkelet- Ázsiában, Cipruson és Kongóban. — A haladás valamennyi erőinek együttes, határozott és szolidáris ellenállása képes csak elejét venni és megakadályozni az ilyen jelenségeket, amelyek komoly mértékben veszélyeztetik a világ békéjét. Kedves Dobi elvtárs! Kedves Kádár elvtárs! Úgy vélem, önök is osztoznak azon meggyőződésünkben, hogy szomszédos szocialista országaink viszonya erős és tartós alapokon nyugszik, teljes egyenlőség és egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján. Különböző területeken sikeresen fejlesztjük és szélesítjük együttműködésünket, jószomszédi viszonyunkat, tekintet nélkül a múlt bizonyos vitás kérdéseire, s azokra az eltérésekre, amelyek még fennállhatnak. Hasznos eszmecserénk — ahogy azt Kádár elvtárs is kiemelte beszédében — megmutatta, hogy mindkét részről fennáll a készség és elhatározás, hogy fejlesszük országaink sokoldalú együttműködését. Országaink kiváló lehetőségekkel rendelkeznek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság megalakulása az ipari együttműködés területén meghozta első eredményeit, s kedvezően hat majd az árucsereforgalom további növekedésére és a gazdasági együttműködés más területeire, ahol még sok reális lehetőség áll fenn. A kommunista mozgalom a világ társadalmi megújhodásának hatalmas erejévé vált Tito elvtárs beszéde Joszip Broz Tito bevezetőben köszönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, amellyel látogatásuk egész ideje alatt körülvették. Történelmi visszapillantást vetve szólott a két nép kapcsolatairól. Majd így folytatta: Elvtársak és elvtársnők! A háború óta negyedszer vagyok Budapesten. Benyomásaimról szólva, elmondhatom, örömet okoz, hogy nagy eredmények születtek, fővárosuk nagyot fejlődött. Meggyőződhettünk, hogy a Magyar Népköztársaság ma erős, fejlett ipari ország, olyan gazdasági alapokkal, amelyek biztosítják a még gyorsabb, a jobb fejlődést még sokoldaél lehetővé teszik, hogy a nép jobban és boldogabban éljen. Önök országukat nemcsak helyreállították, begyógyítva a múlt súlyos sebeit, hanem az iparilag fejlett országok színvonalára is emelték. Magától értetődő dolog, hogy ez nagy erőfeszítést és sok lemondást is követelt a dolgozóktól, elsősorban a munkásosztálytól. De e eddigi alkotó munkájuk eredményei biztosítják, hogy országuk felvirágozzék, népük életszínvonala és jóléte még gyorsabban emelkedjék. Ehhez kívánok önöknek sok sikert. Munkásosztályuknak, országuk dolgozóinak a háború utáni fejlődés sajátos gondjai közepette is volt erejük ahhoz, hogy legyőzzék a nehézségeket, megalapozzák a forradalmi távlatokat, a szocializmus igazi és humanista eszméibe vetett forradalmi hitet. Az ország munkásosztályának ebben a bonyolult harcában és nagy erőfeszítéseiben kiemelkedő szerepet játszanak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a 1"1ent<'"d man'ar kormány vezetői, Kádár János és munkatársai. Ennek köszönhető, hogy a szocialista Magyarország ma egyre jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, s az európai, valamint világbéke jelentős tényezőjévé vált. Ma jelentős tényező Magyarország a nemzetközi munkásmozgalomban is. A magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a magyar kormánynak ezeket az eredményeit mi őszintén becsüljük és melegen üdvözöljük. Ezt követően Tito elvtárs Jugoszlávia forradalmi, gazdasági, politikai eredményeiről beszélt. Ezután a békés egymás mellett élés kérdését fejtegette. A mi véleményünk szerint az együttélés a béke megőrzését és olyan konkrét politikát jelent, mely az általános és teljes leszereléssel, a nemzetek és népek közötti egyenjogú kapcsolatok létrehozásával, a fejlődő országok haladásának meggyorsításával, a nemzetközi kapcsolatok további demokratizálásával, a népek közötti bizalom helyreállításával és a kölcsönös érdekek alapján való közeledéssel valósul meg. Az együttélés nem jelenti a nemzetközi munkásmozgalomban és a társadalmi fejlődésben a forradalmi harc befagyasztását, amint azt egyesek nekünk felróni igyekeznek. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban mindinkább tért hódít az a felismerés, hogy a békeharc a szocializmusért vívott küzdelem része és minden olyan igyekezet, amely elválasztásukra törekszik, súlyos kárt okoz a békének és szocializmusnak. A mi együttműködésünk az egyenjogú kapcsolatok példájául szolgál Valójában ez a lényeg nemzetközi munkásmozgalomban folytatott szakadár politikában, s a Kínai Népköztársaság mai vezetőiek a termonukleáris háború kalandor módon megítélő gyakorlatában. Az az elképzelés, hogy szocializmust fel lehet építenni a jelenlegi civilizációs városok, gazdasági és kulturális központok üszkös romjain, a termonukleáris háború százmilliós áldozatainak sírján, a lehető legveszélyesebb politika. Ez lényegében saját népük és mindazon népek mélységes lebecsülését is jelenti, akik elhatározták, hogy megakadályozzák a nukleáris katasztrófát. Hisszük, hogy a béke és a békés együttélés feltételei közepette, amikor a társadalmi problémák lényegét nem ködösíti a hidegháború, megfelelőek a feltételek a túladó erők tevékenységére, a nemzeti felszabadításra és a gyarmatosítás elleni harc számára. Ilyen értékelésből kiindulva, mi a békés és aktív együttélés elveit, mint külpolitikánk vezető elveit, beépítettük a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alkotmányába. Majd Jugoszláviának Afrika, Ázsia és Latin-Amerika egy sor országával teremtett baráti kapcsolatairól beszélt. Ezt követően így folytatta Tito elvtárs: Mi mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk a szocialista országok közötti kapcsolatoknak. Ezek a kapcsolatok jelentősek országaink számára, hiszen a népeink közötti együttműködés továbbfejlesztését kell szolgálniuk, s ezzel együtt kiküszöbölni mindazt, ami a múlt negatív öröksége. Jelentősek a többi ország szempontjából is, mert a mi együttműködésünk a népek közötti új fajta demokratikus és egyenjogú kapcsolatok példájául szolgál. Ma, amikor egyértelműen el A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán megállapodása A Magyar Népköztársaság és a Vatikán megbízottai átfogó eszmecserét folytattak az állam és a katolikus egyház viszonyára vonatkozó jogi és ténybeli kérdésekről. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szentszék elhatározták, hogy mindkét fél számára kölcsönösen kötelező okmányban rögzítik az eddig folytatott tárgyalások eredményét. Ebből a célból Budapesten IS ’4. szeptember 1‘-én aülügyminisztériumban. okmányt és ahhoz csatolt jegyzőkönyvet írtak alá. Ez tartalmaz néhány gyakorlati megállapodást, biztosítékot, vagy kötelezettséget a vita tárgyát képező kérdések egy részéről és egyben lerögzíti az álláspontokat, igényeket, fenntartásokat, amelyeket a két fél az egyes kérdésekre vonatkozólag kifejezett. A két fél kifejezte azt a készséget, hogy a jövőben is folytasson véleménycseréket azzal a szándékkal, hogy lehetőség szerint más kérdésekben is megegyezésre jussanak. . Az okmányokat a Magyar Népköztársaság kormányának teljhatalmú megbízottjaként Prantner József miniszter, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a Szentszék megbízottjaként Mons Agostino Casaroli, a rendkívüli egyházi ügyek szent konregációjának helyettes titkára írta alá. Az aláírásnál jelen voltak: Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Száll József, a Magyar Népköztársaság római rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Mons Luigi Bonvianino apostoli nunciatúras tanácsos. Az MTI tudósítója által feltett kérdésre válaszolva Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a megállapodásról a következőket mondta: Ez a megállapodás, amely vonatkozik a püspöki kinevezésekre, a papok állampolgári esküjére és a Rómában lévő pápai magyar intézet helyzetére, elősegíti az állam és a római katolikus egyház közötti viszony további javulását. Köztudott, hogy államunk az alkotmányban lefektetett jogok és az állam és az egyházak közötti megegyezés szerint biztosítja a vallás szabad ,gyakorlását és az egyházak szabad működését. Megelégedéssel hogy egyes kérdések fc*" dikik* létében a Vatikánban is tért hódított a Magyar Népköztársaság fejlődésének reálisabb értékelése és a szocialista országok megnövekedett tekintélye következtében megnyilvánult készség a kapcsolatok rendezésére. E reális politikát folytatva lehetővé válik, hogy az állam és az egyház viszonyában még megoldásra váró más kérdések is rendeződjenek. A Magyar Televízió szerdán délelőtt 11 órai kezdetül helyszíni közvetítést ad Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének és kíséretének búcsúztatásáról. Érseki és püspöki kinevezések VI. Pál pápa dr. Hamvas Endrét kalocsai érsekké, dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót c. püspökké, dr. Cserháti Józsefet c. püspökké és pécsi apostoli kormányzóvá, dr. Ijjas Józsefet c. püspökké és csanádi apostoli kormányzóvá, dr. Bánk Józsefet győri,, tjr. Winkler Józsefet szombathelyi segédpüspökké nevezte ki. . A kinevezésekhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1857. évi 22. tvr. 1. paragrafus 1. bekezdése szerint szükséges hozzájárulást megadta. Megbeszéléseink előnyösen hatnak majd együttműködésünk alakulására Meggyőződésem, hogy látogatásunk és megbeszéléseink műszaki-tudományos, oktatásügyi, kulturális stb. vonatkozásban is, előnyösen hatnak majd együttműködésünk hatásfokának további alakulására is. Kölcsönös megismerésünk szempontjából külön jelentősége van társadalmi szervezeteink — szakszervezeteink, ifjúsági, nő stb. szervezeteink — mindenkori szélesedő kapcsolatainak és tapasztalatcseréjének. Az együttműködés igen sokrétű lehet. Kedves barátaink! A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, — amint önök előtt ismeretes — jelentős számban élnek a magyar nemzetiségű állampolgárok, ahogy a Magyar Népköztársaság területén is élnek jugoszláv nemzetiségű polgárok. Ezzel kapcsolatosan forradalmunk egyik jelentős vívmányára, a nemzetiségi kérdés megoldására szeretnék rávilágítani Jugoszláviában. Ez kihatott minden nemzetiségre, úgy, hogy ma országunk minden polgára teljes egyenjogúságot élvez a kultúra és a társadalmi, politikai élet minden területén, beleértve a nemzetiségi nyelv szabad használatának jogát is. Ilyen módon a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségű dolgozók, az egyenlőség alapján részt vesznek a társadalmi és munkás önigazgatásban. Nemcsak lojális polgárai Jugoszláviának, hanem aktív tagjai is szocialista építkezésünknek. Ez azt jelenti, hogy a több nemzetiség hazánkban nemesek, hogy nem vet fel semmiféle problémát — mint ebben a konkrét esetben —, hanem hozzájárulhat közeledésünkhöz, kultúránk, szokásaink stb. megismeréséhez, s a kölcsönös megbecsülés és egyenjogúság feltételei között a barátság és együttműködés hídja lehet. Felhasználom az alkalmat, hogy mély hálámat fejezzem ki azért az együttérzésért és segítségért, amelyet a magyar kormány és a magyar nép a szkopjei súlyos földrengés után nyújtott. Ez is a baráti érzéseiket és szolidaritásukat tanúsítja. Elvtársak és elvtársnők! Ma annak a meleg és szívélyes fogadtatásnak a kellemes emlékeivel térünk haza, amelyben bennünket mindenütt részesítettek. E Engedjék meg, hogy még egyszer szívből megköszönjem a sigyelmüket és a vendéglátást, amelyben részünk volt az önök szép hazájában. Joszip Broz Tito beszédét a Magyar Népköztársaság, és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátsága és együttműködése éltetésével fejezte be. Tito elnök beszédét nagy taps fogadta. A jelenlevők hosszan, melegen ünnepelték a jugoszláv vendégeket, éltették a jugoszláv és a magyar nép barátságát. A nagygyűlés Gáspár Sándor zárószavai után az Internacionálé hangjaival ért véget. Aláírták a magyar— jugoszláv közös nyilatkozatot Kedden délután az Országház Munkácsy-termében ünnepélyesen aláírták a magyar és jugoszláv államférfiak tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. Magyar és jugoszláv államférfiak kitüntetés goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, a fasizmus elleni harc hősének, a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti megértés szolgálatában, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyítésében kifejtett fáradhatatlan munkásságáért a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének első fokozatát a gyémántokkal. A jugoszláv államfő ezután a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében szerzett rendkívüli érdemeiért ; Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének a jugoszláv és y Csillag-rendet. Gáspár Sándornak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a jugoszláv Zászló-rendet a szalaggal adományozta. Kedden délután a Parlamentben, az Elnöki Tanács tanácstermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke magas kitüntetéseket nyújtott át Tito elnöknek és két közvetlen munkatársának. Joszip Broz Titonak, a Ju-