Északmagyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA M­UNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXL évfolyam, 153. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. július 1. Péter János Londonban Péter János külügyminiszter Michael Stewart brit külügy­miniszter meghívására szer­dán reggel néhány napos hi­vatalos látogatásra Londonba utazott. Péter János külügyminisz­ter elutazása előtt a követke­zőket mondotta a sajtó kép­viselőinek: “ Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az ot­­ani megbeszélésekre. Azzal a reménnyel véleménycsere utazom, hogy a sokféle te­kintetben hasznos lehet a je­lenlegi nemzetközi helyzet vonatkozásában. Keresni fo­gom és tanulmányozni akarom az angol külpolitikának azo­kat az elemeit, amelyeket egy olyan ország, mint a Magyar Népköztársaság f gyelembe vehet komolyan ii­a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyes gócainak enyhítésére és az európai kérdések megoldására irányuló törekvéseiben. Bár a két ország kapcsolatai min­denféle tekintetben állandóan fejlődnek, bizonyos vagyok benne: kölcsönösen nagy fi­gyelmet fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kap­csolatainkat — a két ország és a nemzetközi helyzet javára — tovább fejleszteni. Péter János magyar külügy­miniszter, mint a brit kor­mány vendége, háromnapos látogatásra Londonba érke­zett. Ez az első magyar kül­ügyminiszteri látogatás Ang­liában 1919 óta. Péter János magyar külügy­miniszter szerdán délután lá­togatást tett Harold Wilson brit miniszterelnöknél. Délután öt órakor Harold Wilson miniszterelnök parla­menti dolgozószobájában fo­gadta a m­agyar külügyminisz­tert. A nemzetközi kérdések áttekintése során a beszélge­tés központi témája a délkelet­ 9 Újabb felajánlások Borsodban az árvízkárosultak megsegítésére Borsod megyében újabb fel­ajánlásokat tettek az üzemek, vállalatok, intézmények az árvízkárosultak megsegítésére. A Hejőcsabai Cement- és Mészmű dolgozói első félévi tervükön felül ötszáz tonna ce­mentet készítenek az árvízká­rok helyreállításánál szükséges építkezésekhez. Az Északma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói egy havi ke­reseti"1" három-négy százalé­kot a nemes célra. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói, dolgozói, ed­dig negyvenezer forintot je­gyeztek a károsultak támoga­tására. Az intézet hallgatói pe­dig mintegy hatezer forintot gyűjtöttek már össze. A Lenin Kohászati Művekben eddig mintegy tizennyolcezer kohász ajánlotta fel havi keresetének két százalékát. Ennek értéke meghaladja a hétszázezer fo­rintot. it magyar külügyminiszter látogatása a brit miniszterelnöknél ázsiai helyzet volt, amelyről mindkét fél kifejtette állás­pontját. Ugyancsak foglalkoz­tak az európai biztonság prob­lémájával, különös tekintettel a német kérdésre. Szóba került az európai kereskedelmi kap­csolatok alakulása és ez kérdés a két ország kapcsola­a­tainak összefüggéseiben is fel­vetődött A közel egyórás eszmecserét követően Péter János szállásá­ra hajtatott, majd este nyolc órakor került sor az első lá­togatási nap befejező prog­rampontjára. A Lancaster­ House-ban Stewart külügymi­niszter vacsorát adott a ma­gyar külügyminiszter tisztele­tére; Közlemény a KGST vb leningrádi ülésszakáról A KGST titkársága közle­ményt adott ki a KGST vég­rehajtó bizottságának Lenin­­grádban megtartott 18. ülés­szakáról. A közlemény r. p +,Tp­' Ki között"­l foglalkozik. A Kölcsönös S­gítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülészakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese; O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökhelyet­tese; P. Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese; D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese; H. Meuser, a Német Demokrati­kus Köztársaság Állami Terv­bizottságának elnökhelyettese; G. Radulescu, a Román Nép­­köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar f'­radalmi munkás-paraszt­­­­mány elnökhelyettese el­nökölt. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a végrehajtó bizott­ság irodájának tájékoztatóját, amely összegezte a KGST tag­országok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vo­natkozólag az 1968—1970. kö­zötti időszakban; meghallgatta továbbá az iroda összefoglaló­ját a KGST tagországok között lefolyt kétoldalú konzultációk eredményéről. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST deviza és pénz­ügyi kérdésekkel foglalkozó ál­landó bizottságának tájékozta­tóját a Gazdasági Együttműkö­dés Nemzetközi Bankjának 1964-ben végzett tevékenységé­d­­ől* ■ • V, a Vi’­­ a­vi..óí.uta­­zó­kat a javaslatokat,­­me! KGST gépgyártá­si ad aci­o bizottsága terjesz­tett elő . A textilipari és faki­­termő g­épek és felszerelések gyártá­s­ak szakosítására és kötesei és szállítására vonat­kozóan Az ülésszakon tájékoztató hangzott el arról, hogyan hajt­sák végre a KGST 15. üléssza­kának határozatait, amelyek a KGST tagországokban 1970-ig építendő tengeri szállítóflotta tuszira vonatkoztak A végrehajtó bizottság ülés­szakán megvizsgálták a gazda­sági együttműködés folyó kér­déseit is, s ezekkel kapcsolat­ban megfelelő javaslatokat és határozatokat fogadtak el. Az ülésszak a testvéri ba­rátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. Gyűlik az erdők kincse-a gomba Mindennap járják a Mátra és a Bükk erdeit a környék lakói, ahol a sok eső után bőven terem a gomba. Az Erdei Terméke­ket Értékesítő Vállalat vásárolja fel az összegyűjtött gombát. Jó mellékkereset ez az itt lakóknak. Képünkön: a parádi gye­rekek a Mátra aljában, a Somhegyen gombáznak. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács délelőtt ülést tartott. A szerdán Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együt­tes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, érdeme­inek elismerésével, a Minisz­tertanács elnökének tisztsége alól felmentette dr. Münnich Ferencet saját kérésére e kész­­ségi állapota miatt, érdemei­nek elismerésével, állammi­­niszteri tisztsége alól felmen­tette és nyugállományba he­lyezte; Pap Jánost, másirányú fontos pártmegbízatása miatt, érdemeinek elismerésével, Minisztertanács elnökhelyette­­­si tisztsége alól felmentette; Kállai Gyulát a Miniszterta­nács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a magyar Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke előtt Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Bisz­ 1910. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt, 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as években Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében 1939-ben bebör­tönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott; részt vett a Népszava 1941. karácsonyi számának szer­kesztésében. Egyik szervezője volt az 1942. elején alakított Magyar Történelmi Emlékbi­zottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és háború­ellenes tüntetésnek. 1942-ben újból letartóztatták A német fasiszta megszállás idején kommunista párt képviselője­­­ként a Magyar Front Intéző­bizottságának tagja volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja és mi­niszterelnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabad­ság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát ve­forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé megválasz­totta. Ku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke, Fehér La­jos és Fock Jenő a Miniszter­tanács elnökhelyettesei: dr Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, valamint Kiss Károly az Elnöki Tanács titkára­ tette. 1949—1951-ben külügy­miniszter, 1951-ben koholt vá­dak alapján letartóztatták. Rehabilitálása után 1954—55- ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd miniszterhelyettes, népművelési 1956. jú­liusa után a párt kulturális osztályának vezetője. Az el­lenforradalom idején elsők kö­zött vett részt a párt újjá­szervezésében. Kezdettől fog­va tagja az MSZMP Központi Bizottságának, Politikai Bi­zottságának, 1957-től 1959-ig a Minisztertanács elnökének el­ső helyettesévé történő meg­választásáig — a Központi Bi­zottság titkára volt. A ma­gyar forradalmi, munkás-pa­raszt kormány megalakulása után 1958. január 28-ig műve­lődésügyi miniszter, ezt köve­tően 1960 januárjáig állammi­­­niszter. 1961. szeptembere óta kormány elnökhelyettese volt. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, s ezt funkciót azóta is betölti. Haj­­a­dú-Bihar megye országgyűlé­si képviselője. 1960. júniusá­ban kitüntették a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjével Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt Kállai Gyula életrajza Bogácsi beszélgetés # A pohár ♦ érintetlen marad Mi az ön véleménye? Nyár a televízióban Történetkék Bemutatkozik a Miskolci Stúdió­ 19 Tömegsport Ózdon Aratásra , k­­apálási gondok nélkül Sütött a Nap, villogott a nyári délután, de a határban csak néhány gép mozgott. Kö­vet szállítottak a vasút mel­letti majorba. Egyiket megál­lítottam, s kérdeztem a veze­tőt: — Hol vannak az emberek? Lendületes karmozdulatok­kal jelezte, hogy nincs senki a határban, azután válaszolt is: Irí-I Z-» fi•->­­r is mentek. Egész éjszaka esett, lágy a föld. Azért megnéztem a határt. Térdig érő kukoricasorok sűrű csíkjai közt feketéllett a ned­ves föld, a cukorrépa földje nem látszik, mindent eltakar­nak a levelek, még az apró gyomot is. Bementem a faluba, az ál­lomástól egyenes út vezet, majd hirtelen kanyarodik. Ott van a taktaharkányi Haladás Termelőszövetkezet irodája. Éppen jókor érkeztem. Együtt ült a „vezérkar”, mármint a brigádvezetők, gépcsoportveze­tő és az elnök, csak az agro­­nómus hiányzott, mert vizsgáz­ni ment Putnokra. Értekezlet után voltak, a szokásos napi megbeszélést fejezték be ép­pen, és a fiatal Pereszlényi An­na, a termelőszövetkezet KISZ-szervezetének titkára tartotta szóval őket — lévén aznap este KISZ-taggyűlés. — Kérte az elnököt, meg a bri­gádvezetőket, hogy tiszteljék meg a fiatalok taggyűlését je­lenlétükkel. Ez gyorsan ment, az idősebb korú vezetők sze­retik a fiatalokat, szívesen el­mennek gyűléseikre is. Engem a tavaszi esőzések miatt összetorlódott munka, mindenekelőtt a növényápolás és az aratási készülődés érde­kelt. Meg is fogalmaztam kér­déseimet, mire Kupás Zoltán elnök elhárította a nyilatko­zattétel jogát, mondván, hogy itt vannak a brigadérosok, ők irányítják a csatát, beszélje­nek. Nem kellett kétszer kérdezni, a brigádvezetők szívesen be­széltek. Előbb Fükő Ferenc, aki negyven nővel és 25 férfi­val dolgozik. — Nálam nincs különösebb probléma — mondta. — Szor­galmas nép ez, nem kell haj­tani, ment mindig mindenki, ha engedte az idő. A cukor­répát most kapáljuk másod­szor, a kukorica második ka­pálását is befejezzük a héten. Magas, barnaarcú férfi állt Fükő Ferenc mellett, Szatmári János, a másik növényter­mesztő brigád vezetője. Nyolc­vanöt ember tartozik a bri­gádjához, többségük nő, lá­nyok és asszonyok. — Ugyanezt mondhatom — szólt ő is. — Minden a legna­gyobb rendben. Ezen a héten, tehát még az aratás kezdete előtt mi is befejezzük a máso­dik kapálást. Nehéz munka, de panasz nélkül A harmadik növénytermesz­tő brigád vezetője Petrik And­rás, de hozzá tartozik a 30 hol­das kertészet is. Itt ötven nő és 15 férfi dolgozik. — A kertészetben is minden kész — mondta. — Húsz hol­don végzünk másodvete­lt, azaz: egy rókáról két bőrt húzunk, ez az igazi haszon. Kiültettünk tizenöt hold dohányt, elég szép, de tartósabb meleg kel­lene rá. És van húsz held dug­­­­ványrépánk is. Igen szép, azt mondták az ellenőrök, hogy a megyében sincs különb. Ez jó pénzt hoz majd a közösnek ... Mielőtt Taktaharkányba ér­keztem, arra számítottam, hogy panaszkodó emberek szavaiból kell riportot írnom. Kelleme­sen csalódtam. Taktaharkány­­ban nem panaszkodtak, Igér nehéz volt az idei tavasz,­­ hangsúlyozták, de legalább venszer elmondták, hogy a nőn szorgalmas, nem haj­tani, ki használt mii munkára alkalm­as órát,’­, és a magyarázata annak, ha már másodszor főapátnak mi dent és felkészüln­ek az órai­ra is. Tizennyolc­ erőgép d­gozik, mind kijavítva, az a­­tásra is készen és nemrég soroltak két SZ­K—4-es szov­jet kombájnt. A­z egyik vado­natúj, a másikat a szerencsi gépállomástól vették át. Van két aratógépük és egy rendre­­aratójuk is. Ezeken kívül egy teljesen új magtisztítógép és egy cséplőgép áll munkára ké­szen, a vezetők egységes véle­ménye szerint hibátlanul. A családtagok is segítenek — Ezer hold aratniv,­’ van — mondta Kupás Z. elnök. — Ebből hatszáz búza. Kétszáz holdon ü­lünk magyar búzát, bá és fertődit, a bánkuti magnak, ezek ledőltek, magyar búzák szalmáj A többi búza, a 400 há­zosztója áll. A kétszáz hold gyár búzát kézzel fogjuk aratni, bár az egész aratást pekre terveztük. Szövetk'­zünkben viszont igen sok a és az idős ember. Éppen­­ a saját erőnkben nem bíz­tunk. Beszéltünk a község­­ben lakó ipari munkások és felkértük őket, hogy se­senek aratni. Boldogan vár­ták, hiszen ritka jó termésre számíthatunk. Tizenhárom má­zsát terveztünk holdanként, de meglesz a 18 mázsa is. Az aratási feladatokat és az ara­tási jövedelmezési módot, tehát az aratási munka bérezését jú­lius 6-án, a közgyűlésen beszél­jük meg... A taktaharkányi Haladás termelőszövetkezet tagsága ezen a közgyűlésen kapja meg a kormány elismerő oklevelét, és a járási versenyben szerzett érdemeikért 5000 forint jutal­­mat. Ezt a kulturális alaphoz hatolják, mert az idén terme­­őszövetkezeti klubot építenek, mégpedig az aratással egyidő­sen, hiszen augusztus 20-án, az aratás és cséplés sikeres lefejezésével együtt, az új ke­­nyér ünnepén a klubot is fel karják avatni. Szendrei József

Next