Északmagyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALIST­A MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 23^ szál. Ára: 50 fillér Péntek, 1965. október 1. Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a XXIII. pártkongresszus összehívásáról . Hívják össze az SZKP XXIII. kongresszusát 1960 március 29-re. II. Hagyják jóvá az­­ alábbi napirendet: 1. Az SZKP Központi Bi­­zottságának tése. Előadó, beszámoló iele: Leonyid i Brezs­­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára 2. Az SZKP Központ Re­víziós Bizottságának bes­­ámo­­ló jelentése. Előadó: N­au­­ravjeva, a Revíziós Bizo­ttság elnöke. 3. Az 1966—70-es t téves népgazdaságfejlesztési terv kongresszusi irányelvei. Elő­adó: Alekszej Koszigin, a Mi­nisztertanács elnöke. 4. A párt központi szervei­nek választása. III. Hagyják jóvá a következő képviseleti szabályokat: min­den 2500 párttagot egy szava­zati joggal rendelkező küldött és minden 2500 tagjelöltet egy tanácskozási joggal rendelkező küldött képviseljen. IV. A párt alapszabálya értel­mében a XXIII. Pártkong­resszus küldötteit titkos sza­vazással válasszák meg a te­rületi és határterületi párt­­konferenciákon, valamint szövetségi kommunista pártok a kongresszusain. Az Ukrán, a Belorusz, az Üzbég, és a Ka­­zah KP kongresszusi küldötte­it területi pártkonferenciákon válasszák meg. A IV. napirendi pont a to­vábbiakban meghatározza a küldöttválasztás rendjét fegyveres erőknél, valamint a a külföldön szolgálatot teljesítő szovjet katonai egységeknél. Az SZKP Központi Bizottsága plénumánn­ak határozata a szovjet ipar tevékenységének megjavításáról Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma szeptember 29-i határozatában elfog­­­dja azokat a javaslatok­at, ame­lyeket a Központi Bizottság elnöksége dolgozott ki, s Alek­­szej Koszigin ismerte­t az iparigazgatás megjavításáig, s tervezés tökéletesítésé­­t az ipari termelés gazdasági ösz­tönzésének fokozására A­ plénum megbízza az S KOz'peij'd­ Eízűi '­ségét és a Minisztertan­­­ t, hogy hozzanak döntést e­ek­­ben a kérdésekben, továbbá terjesszék a Legfelsőbb Tanács­ ülésszaka elé az iparigazga­­tási szervekről szóló java­la­tokat. A plénum megbízza a párt­­szerveket és a Minisztertaná­csot, hogy rövid határidőn belül döntsék el az iparági minisztériumok megalakításá­val, valamint a helyi gazdasá­gi irányító szervek létrehívá­sával összefüggő összes szer­vezeti kérdéseket. Az irányítás szervezésének megjavítására és az ipariaz­­gatás gazdasági módszerén­ek tökéletesítésére javasolt intéz­­kedések fő jelentősége abban áll, hogy egyesítik az egysé­ges állami tervezést a vála­­latok teljes önálló gazdaági elszámolásával, a központosí­­tott iparági irányítást a köz­­társasági és a helyi gazdaági kezdeményezésekkel, az egyé­ni kezdeményezés elvét a ter­melési kollektívák szerepének növelésével — hangzik a ha­­tározat. A gazdasági irányításnak ez a rendszere teljesebben meg­felel a korszerű követelmé­­nyeknek és lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen hasz­nálni a szocialista rendszer fölényét. Az iparigazgatás iparági el­vére való áttérés, továbbá a gazdasági ösztönzők fokozása a termelés fejlesztésében m­­ég magasabbra emeli a pártszer­vezetek szerepét, fokozza a vállalatok és a gazdasági szer­vek munkájáért rájuk hánló felelősséget. A rendelkezésre álló ipari tartalékok teljes kihasznáá­­sát, a nemzeti jövedelem nö­vekedését, főleg a terme­­­­kenység növelésével, a terme­lés hatékonyságának fokozásá­val, a beruházások és a ter­melési állóalapok­ átadásának megsokszorozásával, a legszi­gorúbb gazdasági takarékos­sággal, a pazarlás megszünte­tésével és a nem termelési költségek felszámolásával le­het biztosítani, valamint azzal, hogy átfogóan kifejlesztik a dolgozók alkotó kezdeménye­­zését e feladatok megoldásá­ban. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma megállapít­ja, hogy az iparigazgatás je­lenlegi szervezeti felépítése, továbbá a tervezési módszerek és a gazdasági ösztönzők nem felelnek meg a korszerű köve­telményeknek és a termelő­erők fejlettségi szintjének. A határozat rámutat, hogy az iparigazgatásban komoly fogyatékosság a gazdasági mód­szerek rovására menő túl­zott adminisztrálás. A Központi Bizottság sze­rint az iparigazgatást ágazati elv szerint kell felépíteni, ennek megfelelően létre kell­­ hozni a szövetségi-köztársasá­gi és szövetségi iparági mi­nisztériumokat. Az iparválla­latok tevékenységéből ki kell küszöbölni a fölösleges előírá­sokat, csökkenteni kell a terv­mutatók számát és jobban ki kell használni — mint fontos gazdasági mozgatóerőket — a jövedelmet, az árat, a prémiu­mot és a hitelt. A határozat értelmében a párt és a szovjet kormány a vállalati önállóság bővítése mellett a fontosabb fejlesztési irányzatokban, a műszaki kor­szerűsítésben, a beruházások­ban, az áraknál, a munkabé­reknél és más pénzügyi in­tézkedéseknél továbbra is egységes tervpolitikát folytat. A plénumhatározat megál­lapítja, hogy rendkívül jelen­tős a gazdasági élet tervirá­nyításának tökéletesítése, az állami tervezés tudományos színvonalának emelése. A ter­vek tartani összeállításánál be kell a következő főbb el­veket: a szocializmus gazda­sági törvényeit, a gazdaság­fejlesztési arányokat, vala­mint azt, hogy a legkisebb rá­fordítással az ipari termékek maximumát állítsák elő. A határozat azt is leszögezi, hogy a munkatermelékenység növelésének gazdasági ösztön­zői hatékonyan előrelendítik a szocialista gazdálkodást a kommunista gazdálkodás felé. Ezzel egyidejűleg a párt gondoskodik a dolgozók kom­is­munista öntudatának fokozá­sáról, a munka iránti kom­munista magatartás kiformálá­sáról. A pártszervezetek kö­telessége, hogy az emberekben kifejlessze a munka iránti he­lyes erkölcsi magatartást megteremtse a feltételeket és a tömeges kommunista alkotó­munkához. Épül a Dunamenti Hőerőmű Mély részvétté búcsúztatták Rónai Sándor elvtársat Ülést tartott a Minisztertanács Mit ígér a televízió ? Száz lawgyűlés tanulságairól Kísérleti nyár Tapolcán Elhanyagolt városrész Emlékezés Markusovszky Lajosra A hőerőmű építői a tervek szerint haladnak a munkák­kal. A napokban emelték helyére az erőmű 150 mega­wattos, 130 tonna súlyú generátorát, amelyet különleges vasúti kocsival szállítottak a helyszínre. Újjáválasztották a városi nőtanács vezetőségét Kongresszusra készül a ma­gyar nőmozgalom. Most, a számvetés időszakában or­szágszerte gyűléseket, összejö­veteleket tartanak a nőtaná­csok, összegezik munkájuk eredményeit, tapasztalatait, s az eljövendő feladatokról vi­táznak. „Tisztújításra” is sor kerül ezekben a napokban. Új­jáválasztják a nőtanácsok ve­zetőségét. Miskolcon tegnap, szeptem­ber 30-án tartott ülést a vá­rosi nőtanács. Beszámolójában Tóth Józsefné titkár elemezte a nők helyzetét, majd a körük­ben végzett politikai és kultu­rális nevelőmunkát summázta. Nők az élet minden területén Óriási változást hozott nők számára a felszabadulás.­­ Az elmúlt húsz esztendő alatt „betörtek” olyan helyekre is, ahol edd­ig nem sok szavuk volt, vagy egyáltalán nem ér­vényesülhettek. Ma már a közéletben, az építőmunka szinte valamennyi posztján ta­lálkozhatunk velük. — Városunkban a lakosság 52 százaléka nő. Érthető, hogy szót kértek a munkából, s a vezetésből egyaránt — mondta Tóth Józsefné. Miskolcon 105 női tanácstag tevékenykedik, tizen­ketten kö­zülük a végrehajtó bizottságok munkájában is részt vesznek. Sok asszony társadalmi mun­kában népi ülnök, lelkiismere­tesen és jól látja el ezt a teen­dőt. Érdekes, hogy a gyerme­keinket nevelő pedagógusok hetven százaléka városunkban ugyancsak nő. — Nagy fejlődés tapasztal­ható a nők kulturális felemel­kedésében is — hallottuk a be­­számolóból. A középiskolákban, egyete­meken egyre több lány tanul, szerez diplomát. Ugyanakkor még mindig sok nehézséget okoz a csak álta­lános iskolát végzett fiatalas­­­szonyok, lányok elhelyezkedé­se. Kevés számukra a munka­alkalom. Bár a távlati tervek szerint újabb lehetőségeket biztosítanak számukra, ma még mintegy 2000 olyan nő van a városban, aki nem tud el­helyezkedni. Együttműködés a társadalmi szervekkel A beszámoló részletesen vá­zolta a városi nőtanács to­vábbi céljait, feladatait. Rap­szodikusan kiragadva néhányat ezek közül, talán érzékeltetni lehet azt a sokszínű és fontos tevékenységet, ami a nőmozga­lomra hárul ebben a város­ban. Továbbra is küzdeni kell a nők munkájának elismerésé­ért, a harmonikus, szocialista családokért. Röviden talán így lehetne summázni: éljenek, dolgozzanak, tanuljanak a nők szocialista emberhez méltóan. És ebben segítsen, adjon taná­csot, szervezzen a nőtanács, együttműködve a többi társa­dalmi szervvel!• A beszámoló és a vita után megválasztották a városi nő­tanács 29 tagú vezetőségét. A nőtanács elnöke Molnár Lajos­­né, titkára Fehér Lászlóné lett. Ugyanakkor 35 asszonyt dele­gáltak a megyei küldöt­tér­te­­kezletre, A magyar párt- és kormány­­küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével csütörtökön, mon­­góliai tartózkodásának negye­dik napján, gépkocsin az TJlanbcltortól mintegy 90 kilo­méterre fekvő Erden faluba látogatott és megtekintette a „ Mongol—Magyar Barátság” Termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vi­déki útjára elkísérte J. Ce­­denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB első titkára, miniszterelnök; D. Molomd­­zsamc, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnök­helyettes és több más vezető személyiség. A vendégeket megérkezé­sükkor a szövetkezet tagsága nevében D. Sagdar elnök üd­vözölte, ősi mongol szokás szerint kumis­­szal és juh­sajttal kínálta. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállomá­nyának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájá­ban. (A jurta mintegy 20—25 négyzetméter alapterületű nemezsátor, szőnyegek dí­szítik, berendezése három ágy, két kisebb szekrény, néhány ülőhely, egy vaskályha, egy telepesrádió és néhány könyv.) A szövetkezet kultúrtermé­ben ünnepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. D. Sagdarnak, a szövetkezet eln­ökének felké­résére Kádár János, a régi mongol szokásnak engedve, a legkedvesebb vendég jogán felszelte a frissen sütött és feltálalt bárányt. Kádár János pohárköszöntő­­jében méltatta a mongol— magyar barátság jelentőségét, majd átnyújtotta a szövetke­zet­­ünk vezetőségének küldöttsé­ajándékát: egy kes­­kenyfilmvetítő berendezést, három filmet és egy vetőmag­kollekciót. Ezután J. Cedenbal mon­dott pohárköszöntőt. Benső­séges szavakkal méltatta a mongol—magyar barátságot és a szocialista Mongólia épí­tésében nyújtott magyar gaz­dasági és kulturális támoga­tás jelentősgét. Ebéd után a szövetkezet ud­varán ünnepi gyűlést ren­deztek. D. Sagdar elnök megnyitó beszédében arra kérte Kádár Jánost, hogy tolmácsolja a szövetkezet tagságának forró üdvözletét a mezőtúri Magyar Mongol Barátság Termelőszö­vetkezet és az egész magyar mezőgazdaság dolgozóinak, s újból köszönetet mondott a szövetkezetnek nyújtott se­gítségért. Bejelentette, hogy tagságuk közgyűlése Kádár Jánost és J. Cedenbalt szövet­kezetük tiszteletbeli tagjává választotta. Közölte azt is, hogy a közgyűlés határozatá­nak­­ jeléül megfelelően a barátság egy ezüstveretű kan­táros és nyerges lovat aján­dékoznak a magyar küldöttség vezetőjének. Kádár János átvette a teletbeli szövetkezeti tagsá­gát igazoló könyvet és a lo­vat, s meleg szavakkal mon­dott köszönetet, de­ Ezután Kádár János beszé­mondott. Elismeréssel szólt a gazdaságban látottak­ról, majd a két ország együttműködéséről. Megálla­pította: „Pártjaink és orszá­gaink barátsága szilárd, fej­lődik. A mongol—magyar ba­rátság a békeszerető erőket szolgálja”. J. Cedenbal beszédében mél­tatta a magyar népnek a szo­cializmus építésében kivívott sikereit, majd kijelentette: a mongol és a magyar párt- és kormányküldöttség tárgyalá­sai tovább erősítik országaink barátságát, örvendetes dolog, hogy nézeteink minden kér­désben megegyeznek." Küldöttségünk a késő dél­utáni órákban visszatért Ulánbátorba. Andrásfi Gyula, hazánk ulánbátori nagykövete csütör­tökön este fogadást adott a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség tiszteletére. sal A fogadáson Kádár János­az élen részt vettek magyar delegáció tagjai. Mon­­­gol részről jelen voltak J Cedenbalnak és D. Zs. Szam­­bunak a vezetésével a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottsága, Politikai Bizott­sága és a kormány tagjai, va­lamint a politikai és társadal­mi élet kiválóságai. A szívélyes baráti légkör­ben lezajlott fogadáson Kádár János és J. Cedenbal pohár­köszöntőt mondott. Kádár János: A mongol-magyar barátság a békeszerető erőket sz­olgálja Ünnepi gyűlés a Mongol—Magyar Barátság Tss-ben Czinege Lajos Jugoszláviába érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével csütörtökön délelőtt ma­gyar katonai küldöttség érke­zett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszternek, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság fegyveres erői helyettes főparancsnokának meghívására tíz napot tölt Jugoszláviában. Czinege Lajossal együtt Belgrádba érkezett Csémi Ká­roly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Borbándi János vezérőrnagy, a honvédelmi miniszterhelyettes, néphadsereg politikai fő­csoportfőnöke és a néphad­sereg több más magasrangú tisztje;

Next