Északmagyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

4L 4 0 Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 245 szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. október 18. A vasutakról szóló törvényjavaslat és a közlekedéspolitika koncepciója az országgyűlés előtt Csütörtök délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. A plenáris ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést az elnöklő Kállai Gyula nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszol a kormány­beszámolóval kapcsolatban szerdán elhangzott felszólalá­sokra. Fock Jenő válássá A Minisztertanács elnöke bevezetőben köszönetet mon­dott a vitában felszólalt kép­viselőknek, akik hozzászólá­sukkal sok segítséget, egyben jó néhány új feladatot is ad­tak a kormánynak. Köszönet­tel emlékezett meg arról a bizalomról, amely a kormány tevékenységét illetően kicsen­dült a képviselők szavaiból. Ezután arról beszélt, örömmel vette a szerdán este érkezett hírt, hogy aláírták a csehszlovák— szovjet egyezményt a szov­jet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételei­ről. — A Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözlöm az egyezményt, s kifejezem kormányunk egyetértését — mondta. Nagy örömmel olvas­tam Koszigin és Cernik elvtár­sak beszédét. Teljes mérték­ben azonosíthatjuk magunkat szavaikkal, azzal, hogy mind­ketten pozitívan értékelték az egyezményt. Bizonyos, hogy az egyezmény meg fogja gyorsíta­ni a kibontakozást, megerősíti a testvérpártok, a szocialista országok egyetértését. Ezen túlmenően — meggyőződésem szerint — a béke őszinte hí­vei szerte a világon pozitívan fogják megítélni a megállapo­dást, amely tulajdonképpen egy korábban megnyitott sza­kasz folytatását jelenti. Kar­lovy Vary-ban, Bukarestben meghirdetett politikánk, az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó kezde­ményezésünk folytatását. — Expozémban említettem, de most, az egyezmény alá­írása után sokkal határozot­tabban beszélhetek róla, hogy Csehszlovákiában levő ka­tonáink rövidesen haza­jönnek. Két szempontból is örülünk ennek. Az első­ politikai szem­pont: Csehszlovákiában an­­­nyira normalizálódott a hely­zet, hogy lehetővé vált kato­náink hazahozatala. A másik: örülünk azért is, mert a sor­katonák, a hivatásos tisztek és a tartalékosok egyaránt csa­ládos emberek, akikért csa­ládjuk — velünk együtt — ag­gódott. Bejelentette: a kormány — teljes összhangban a másik négy testvéri országgal — in­tézkedik a csapatok hazatéré­séről. Ezután a gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó felszólalá­sokra válaszolt. Ezután az elnöklő Kállai Gyula javasolta: az országgyű­lés vegye tudomásul, erősítse meg a kormány beszámolóját, valamint a Minisztertanács el­nökének a felszólalásokra adott válaszát. Hagyja jóvá a kormánynak a gazd­asági re­form megvalósítása során tett intézkedéseit, a fejlesztése további népgazdaság terveinek elkészítésével, az államigazga­tás korszerűsítésével kapcso­latban kifejtett elgondolásait; hagyja jóvá a kormány kül­politikai tevékenységét, azo­kat az intézkedéseket, ame­lyekkel internacionalista kö­telezettségünket teljesítve, Szovjetunióval és a többi szo­­­cialista országgal együtt se­gítséget nyújtunk a baráti Csehszlovák Szocialista Köz­társaság népeinek szocialista vívmányainak védelméhez. Az országgyűlés bízza meg a kor­mányt, hogy folytasson tár­gyalásokat és tegyen intézke­déseket a Varsói Szerződés megerősítéséről, a KGST-ben tömörült szocialista országok gazdasági együttműködésének további fejlesztéséről. Az országgyűlés egyhangú­an elfogadta az elnök javas­latát. Ezután Kállai Gyula beje­lentette, hogy napirend sze­rint következik a vasutakról szóló törvényjavaslat és a ma­gyar közlekedéspolitika fej­lesztési koncepciójának vitá­ja. Indítványára az országgyű­­­lés úgy határozott, hogy mivel két téma szorosan össze­függ, azokat együtt tárgyalja. Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra, aki expo­zéjában beterjesztette a tör­vényjavaslatot és a közleke­déspolitika fejlesztési koncep­cióját. Fock Jenő válaszbeszédét mondja a parlament ülésén. (Borsán Endre felvétele) Csanádi György beszéde Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter a kormány nevében terjesztet­te be az országgyűlés elé a magyar közlekedéspolitika fej­lesztési koncepcióját és a vas­úti törvényjavaslatot. Elmon­dotta, hogy noha a magyar törvényhozás és jogalkotás sokszor foglalkozott a közle­kedés problémáival, átfogó közlekedéspolitikai koncepciót utoljára 120 évvel ezelőtt tár­gyalt. Az 1848-ban alkotott 30. törvénycikk közlekedésügyi fejlődésében hosszú ideig meg­határozott szerepet játszott. Az eltelt több mint egy évszázad folyamán a közlekedés eszkö­zei és módjai lényegesen mó­dosultak. A miniszter utalt arra, hogy a közúti járművek elterjedésé­vel új lehetőségek nyíltak a közlekedés korszerűsítésére, gyorsítására. Ehhez modern úthálózatot kell építeni és új alapokra kell helyezni a vasúti és a közúti közle­kedés együttműködését. A vasúti helyett ma már sok mindent kifizetődőbb köz­úton szállítani. Az átállás azonban sok nehézséggel jár. A szocialista tervgazdaság ke­retei között nekünk módunk (Folytatás a 2. oldalon) Mexikóból jelentjük: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Olimpiai csúcs és aranyérem fi Zsivótzky—Kfim párharccal a magyar versenyző győzött Öttusa: csapatban arany, egyéniben ezüst győzelem Káprázatos Olimpiai versenyek történe­tében egyik legcsodásabb pár­viadalt láthatta a világ sport­­szerető közönsége a televízió segítségével. Két olyan világ­­klasszis találkozott ezúttal a dobókörben, amire ritkán van példa. A magyar Zsivótzky Gyula és a szovjet Klim régi riváli­sok. Tokióban a szovjet ver­senyző állt a dobogó legmaga­sabb fokán, sőt, az Európa-baj­­nokságon is legyőzte Zsivótz­­kyt. A magyar világrekorder azonban Mexikóban bebizonyí­totta, hogy méltó a kalapácsve­tők ranglistájának élére. Ennek ellenére az utolsó dobásig nyílt volt az olimpiai arany­érem sorsa. Érdemes végigkísérni a két versenyző párharcát, miközben mindenképpen szót ejtünk a bronzérmes Lovászról és az ötödik helyezett Eckschmidtről. Zsivótzky első dobásával mindössze 2 centiméterrel előz­te meg Klimet. A szovjet ver­senyző ugyanis 72,24 métert dobott, a magyar kalapácsvető pedig 72,26-ot. Klim második dobása nem sikerült, viszont Zsivótzky kereken 20 cm-rel dobott többet, s ezután a szov­jet versenyző vette át a veze­tést. Harmadikra 72,82 métert (Folytatás a 6. oldalon.) A tanácsi vállalatok és a Földhivatal munkáját vizsgálta a Miskolci Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A tanácsi vállalatok 1968. el­ső háromnegyed évi gazdál­kodását és Miskolc város föld­igazgatási helyzetét tárgyalta tegnap, október 17-én Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülés elé került jelentés, amely a tanácsi vál­lalatok gazdálkodását elemez­te, tartalmazta mindazokat az adatokat, amelyek a reform szabályozóinak hatásaként je­lentkeztek. A tanácsi vállala­toknál jelenleg nincs nagyobb volumenű elhúzódó, befejezet­len beruházás. De a vállalatok rendelkezésére álló 1968-as évi fejlesztési alap nem nyújt lehetőséget az igényeknek megfelelő beruházásokra. A vállalatok az első háromne­gyed évben jelentős mérték­ben növelték nyereségüket és árbevételüket. A vállalatok él­tek a piackutatás lehetőségé­vel és szabad kapacitásukat a megyén kívüli megrendelések­kel kötötték le, de a nyereség kedvező alakulásában közre­játszott az is, hogy még elég­gé merev a vállalatok bérpoli­tikája, s kevés kivételtől elte­kintve, nem megfelelő a bér­­fejlesztés üteme, összességé­ben azonban kielégítőnek ítél­te a vb-ülés a tanácsi vállala­tok 1968. első háromnegyed évi tevékenységét. Szokatlan téma volt a me­gyei és városi Földhivatal hely­zetének értékelése. Tevékeny­ségük ugyanis csak kismérték­ben érinti Miskolcot. De szük­séges Miskolc földigazgatási helyzetének, különösen pjedig a föld­jogi törvény végrehajtásá­nak vizsgálata. Nagyon sok olyan eset van, amely vitás, s ezeknek megoldása, vagy meg nem oldása segíti, illetve hát­ráltatja a tanácsok munká­ját. Különösen jelentős volt e téma tárgyalása azért, mert fel kell mérni — s már készülnek is a felmérések — Miskolc bel­területén levő szabad, illetve rendezésre váró telkeket, hogy a készülő városrendezési tervet pontosan elő tudják készíteni. Tanácskozás a tokaj-hegyaljai rekonstrukcióról A tokaj-hegyaljai borvidék rekonstrukciós munkájának eddigi eredményeiről Szeren­csen tanácskozást rendeztek az országos irányító szervek kép­viselői. Dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács vb-el­­nöke megnyitójában elmondot­ta, hogy a filoxéra-vész óta most legnagyobb a világhírű borvidék termőterülete, amely jelenleg 10 800 holdra terjed ki. A következő években a ter­vek szerint 4700 holdon tele­pítenek még új szőlőt, ugyan­akkor a kiöregedett tőkeállo­mányt több helyütt felújítják. Vitaindító előadást Katona­ József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója tartott. A tanácsko­záson részt vett és a vitában felszólalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára. A vitát dr. Lőrincz József, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője foglalta össze. A tanácskozás részletes is­mertetésére lapunkban vissza­térünk. Agrárfórum Mezőkövesden A Hazafias Népfront járási bizottsága, a TIT és az agrár­egyesület járási vezetősége együttesen ebben az évben is megszervezte Mezőkövesden az agrár szabadegyetemet. A je­lentkezettek között van tsz-el­­nök, főagronómus, brigádveze­tő, munkacsapat-vezető, s ami igen jelentős, hogy a 90 fő je­lentkezett hallgató a mezőkö­vesdi járás 20 tsz-éből került ki. Az előadások mellett két tapasztalatcserét terveznek Tarcalon és Egerben. Az elő­adók és vitavezetők a szakma kiváló ismerői, kutatók, főis­kolai tanárok és országos veze­tők lesznek. A kétéves tapasztalatokra épülő agrárfórum jó lehetősé­get biztosít arra, hogy a tsz­­einkben dolgozó vezető szak­emberek megismerkedjenek az új gazdasági mechanizmus ed­digi tapasztalataival is. M. í.

Next