Északmagyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 283. szám Ära: 70 fillér Kedd, 1968. december 3. Ágyúzás, bombázás! Izraeli támadás Jordánia ellen Négyen meghaltak, heten megsebesültek egy izraeli kommandó behatolt jordániai területre és a tűzszüneti vonaltól mintegy hatvan kilométernyire felrobbantott két hidat és megrongálta a jordániai fővárosból délre vezető vasútvonalat. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint ez a terrorakció megtorlás volt a jordániai gerillatevékenységért. A jordániai hadsereg szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az izraeli kommandó szabotázsakcióját légierő segítségével és fedezete mellett hajtotta végre. Az izraeli légierő gépei a szóvivő szerint megvárták, majd az akció végrehajtása után a helyszínről elszállították az izraeli deszantot, még mielőtt a jordániai fegyveres erők egységei a sivatagi területen harci érintkezésbe kerülhettek volna az izraeli szabotőrökkel. Az egyik felrobbantott vasúti hídon keresztül húzódik egyébként Jordánia legfontosabb vasútvonala, amely a fővárost összeköti az ország egyetlen tengeri kikötőjével, Akabával. A szóvivő közölte továbbá, hogy Jordániát hétfőn délelőtt is támadás érte. Az izraeli nehéz gépfegyverek ez alkalommal nem okoztak lényegesebb károkat. Jordániai jelentések szerint az izraeli nehéztüzérség vasárnap este újabb támadást is intézett jordániai területek ellen. A tavaly júniusi közel- keleti háború idején elfoglalt szíriai magaslatokról izraeli ütegek a késő esti órákban tíz percen keresztül lőtték a jordániai Irbid térségét. Az izraeli tüzérség akcióját a légierő is támogatta. Az ágyúzás és bombázás következtében négyen vesztették életüket, heten pedig megsebesültek. Tel Aviv-i jelentések szerint vasárnap az esti órákban Tájékoztató a kormány hitelpolitikai irányelveiről . László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a kormány hitelpolitikai irányelveiről, amelyek 1969. január 1-én lépnek életbe. Az új irányelvek egyik sajátossága, hogy azok nem meghatározott időszakra szólnak, addig maradnak érvényben, amíg azt a gazdasági helyzet szükségessé teszi. A beruházási hitelekkel foglalkozó irányelvek egyik fontos vonása, hogy előnyben kell részesíteni a gyorsabban megtérülő, gazdaságos beruházásokat. Beruházási célokra a hitelezés fő formája a 36 hónapig terjedő középlejáratú hitel lesz. Gyorsan megvalósuló beruházásra ösztönzi a vállalatokat a többi között az a rendelkezés, hogy a lejárat adótartama nem a beruházás befejezésének, hanem a hitel első folyósításának időpontjában kezdődik. A hosszú lejáratú beruházási hiteleket csak úgynevezett preferált, vagyis sajátosan előnyös célokra lehet nyújtani. Általában azok vállalatok kaphatják, ahol a a beruházással létrehozott termelőkapacitás a befektetés minden száz forintja után legalább hét forint nyereséget biztosít. A javító-szolgáltató vállalatok ötforintos nyereség esetén is kaphatnak ilyen hiteleket. Maximálisan tízévi hosszú lejáratú hitelt engedélyezhetnek az ipar arányos területi fejlesztését, a gáz- és az olajfelhasználás növelését, a lakosság számára nyújtott javítást, szolgáltatást és a sütőipart segítő beruházásokra, ellátatlan területeken kereskedelmi létesítmények létrehozására, a mezőgazdasági termékeket befogadó hűtőtárolók létesítésére, kereskedelmi raktárépítkezésekre, a vállalaton belüli anyagmozgatás gépesítésére, a csomagolás gépesítésére, közhasználatú személyszállító eszközök parkjának bővítésére, a vállalati formában működő kutatóintézetek beszerzéseire. Rövid lejáratú, 12 hónapos hiteleket, csak idényszerű, átmeneti finanszírozásra folyósítanak. Az ilyen hitel fő feltétele, hogy az azt igénybevevő vállalat valóban olyan termékeket készítsen, amelyek a piacon eladhatók. Ezután elmondta, hogy a mezőgazdasági hitelkérelmek elbírálásakor továbbra is támogatás, a kedvezményezés a álláspontjából indulnak ki. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az általános 36 hónap helyett 48 hónapra kaphatnak középlejáratú és 10—15 évre hosszú lejáratú hiteleket. Beruházási hiteleik után az eddigi 6, 7 és 8 százalék helyett 5, forgóeszköz-hiteleik után pedig az eddigi 7 helyett 6 százalék kamatot fizetnek. A kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan exportáló vállalatokat. A tapasztalatok szerint tőkés cégek később fizetnek, amint a szocialista országok vállalatai, s ez hátrányos helyzetbe hozta azokat az exportőröket, akik nyugatra szállítottak árut. Ezért 1969. január 1-től az exportból származó úgynevezett forgatható okmányok, vagyis váltók, kötelezvények leszámítolási kamatlába az eddigi 5 százalékról 180 napig terjedő hitelidő esetén 2, ennél hosszabb idő esetén pedig 3 százalékra csökken. A kintlevőségek beérkezése esetére a kamattérítést az eddigi 2-ről 4 százalékra emelik. ütközetek Dél-Vietnamban A dél-vietnami ütközetek ismét mind közelebb kerültek Saigonhoz, vasárnap délután a fővárostól 35 kilométernyire jelentettek összecsapást. Az amerikai katonai parancsnokság közlése szerint a nap folyamán Saigontól nyugati és északi irányban két tartományi székhelyet ért aknavetőtámadás. A DNFF egységei Ben Tre és My Tho városát árasztották el aknatűzzé. Nyolc dél-vietnami rendőr és három katona megsebesült. Hétfőre virradó éjszaka — jelenti az AFP — a hazafias erők 12 órán belül másodszor lőtték a deltavidéken True Qiang repülőterét. (Saigontól 68 kilométerre délnyugatra.) Lottó tárgynyeremények (2. oldal) Avasi rapszódia (3. oldal) Sport (5—6—7—8. oldal) Vasárnap délben megnyílt a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítás Kunt Ernő nyerte el a nagydíjat Vasárnap, december 1-én délben benépesült a Miskolci Galéria. Több száz érdeklődő jött el, hogy részese legyen a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítás ünnepi megnyitásának, megtekintse a magyar képzőművészet hagyományos, s immár tisztes jubileumhoz érkezett seregszemléjének értékes anyagát. Seres János, a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezetének titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Rőczey Ferenc zongoraművész nagyszerű előadásában Liszt Tarantelláját hallgatták meg a jelenlevők. A nyitóünnepség szónoka Szabó György író-esztéta, képzőművészeti kritikus volt. „A művészi megismerés gyönyörűsége” * Szabó György ünnepi beszéde tulajdonképpen nagyszerű summázása volt annak, mi a képzőművészeti kiállítás legfőbb értelme, s Miskolc miként vállalt részt abban, hogy mind több ember részesüljön a művészi megismerés gyönyörűségében. • A mű csak akkor kel életre, ha közvetlenül jut el ahhoz, akinek készült, s mi legfeljebb az alkalom nagyszerűségére tudunk rámutatni, a találkozás teremtette lehetőséget dicsérhetjük. Ám esztétikai élménnyel nem a kommentár, vagy a bevezető, hanem a meditáció percei szolgálnak majd a szépet és a jót örömmel befogadni kész merengéssé, amely a humánum hullámhosszán keres kapcsolatot mindazzal, amit a mai magyar képzőművészet szinte teljes keresztmetszete e falak között kínál. És biztosra veszem, hogy minden olyan alkalommal, amikor ez az anyag az igazat mondja, s nemcsak a valódit, a kapcsolat létre is jön, különös élményteremtő ereje által gazdagabbá tesz mindannyiunkat. Bizonyára nem profanizálás, ha az egész kiállítás értelmét, legfőbb értelmét ebben összegezzük — emelte ki, majd a későbbiekben ezt hangsúlyozta: — A világot birtokába vevő ember csöndes diadala uralkodik el rajtunk, a művészi megismerés gyönyörűsége, amely az élet kínálta szépségek első sorából való. Kilenc díj átadása Szólt a továbbiakban a képzőművészet mai feladatairól, az alkotások és az emberek mind gyakoribb találkozása megteremtésének lehetőségeiről, szükségességéről. Nagyhatású fejtegetéseit ezzel a gondolattal fejezte be: — Örömmel fogadni, ami elénk tárul, s arra gondolni közben, bárcsak minél több társunkkal oszthatnánk meg ezt az örömet: nem egymást lázáró, hanem egymást erősítő érzések. Ne mondjunk le róluk, s nyissuk meg a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítást ennek jegyében. A nyitóünnepségen adták át a tanácsok, valamint a miskolci és borsodi vállalatok, intézmények által adományozott díjakat. Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb-elnökhelyettese adta át Miskolc város Tanácsának nagydíját Kunt Ernő festőművésznek, a Borsod megyei Tanács egyik díját Berki Viola festőművésznek, a Lenin Kohászati Művek díját Tóth Imre festőművésznek, az Ózdi Kohászati Üzemek díját Kalló László festőművésznek, az Ózdi Szénbányák Vállalat díját Lóránt János festőművésznek, a Borsodi Szénbányák Vállalat díját Kiss Nagy András szobrászművésznek, a Hejőmenti Állami Gazdaság díját Asszonyi Tamás szobrászművésznek, a Borsodi Vegyikombinát díját Czinke Ferenc grafikusművésznek, valamint a Borsod megyei Tanács egy további díját Lenkey Zoltán grafikusművésznek. Minden díjazott művész — a díjon felül — megkapta a díszes, vászonkötéses oklevelet, valamint A miskolci iparvidék a képzőművészetért című bronzplakettet. A 237 különböző műalkotást bemutató tárlatot már az első napon igen sok érdeklődő kereste fel. A tárlat egyébként négy hétig, december 29-ig lesz nyitva. Szívesen hívjuk fel rá a közönség figyelmét. fbenedek) Nagy jelentőségű újítás Az Építőgépgyártó Vállalat 5. sz. gyáregységében — kooperálva a vállalat többi gyáregységével — gyártják Jablonkai István, Oláh István, Csáti András és Simon József újítását, a gyorsgőzfejlesztő kazánt. Az újítás népgazdasági szinten is nagy jelentőségű. Elsősorban az építőiparban használható gazdaságosan, mert nem kell leállni a fagyos időszakban sem az építkezéssel. A kazán alkalmas félkész lakások befűtésére, a befagyott építőanyagok felolvasztására. Ezenkívül még számtalan területen alkalmazható, szállások, melegágyak és keltetőgépek fűtésére, a dohányiparban fermentálásra.* A kész kazánt nagy nyomásnak vetik alá. 99 ötven szakember vitája a termőtalaj védelméről Ülést tartott november 27-én Miskolcon a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének talajtani szakosztálya. Vitatémának az egyik legaktuálisabb agronómiai problémát választották. A vitaindító előadásból, később a hozzászólásokból is egyértelműen kitűnt, hogy Borsodban a mezőgazdasági művelésben levő területek 60 százaléka lejtős. Ezen belül az erősen erodálódott 132 000 hold. Mezőgazdasági termelésünk problémái a lejtős területeken című tanulmányában dr. Laczkó István kimutatta, hogy a lejtős talajokon a kalászos növények termésátlagai 30—50 százalékkal, a kapásnövényeké 40—65 százalékkal alacsonyabbak, mint a síkvidéki szántókon. Az alacsonyabb terméshozamok azonban önmagukban nem tartalmazzák a lejtős területek összes problémáját. A lejtők jelenlegi állapota károsan hat a völgyek és a sík vidékek gazdálkodására is. 1967- ben például a megye mezőgazdaságában több mint 135 millió forint kár keletkezett elvizesedés, késői vetés, vagy a vizes területek egy részének be nem vetése miatt. A vizek a rendezetlen lejtőkről szaladtak le és terméketlenné tették azokat a sík területeket is, amelyek egyébként bőven teremnének. Az a probléma is közismert, hogy a lejtős területek művelése nehezebb, költségesebb és speciális gépeket kíván. Az alacsonyabb terméshozamoknak olyan oka is van, mint a talajok nem megfelelő kémiai állapota. Megyénkben a talajpusztulás és -romlás már száz-százötven esztendővel ezelőtt elkezdődött, és a felszabadulás utáni évekig jóformán senki sem próbálkozott megállítani. termőtalaj védelme és javítása csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakulása után kezdődhetett el, de máig sem halad olyan ütemben, ahogyan a helyzet megkövetelné. Megyénk termelőszövetkezetei egyszerűen nem teljesítették a talajjavítási terveket,és a korábban megkötött szerződéseket sem véglegesítették. A szakemberek ennek okát abban látják, hogy a jelenlegi talajjavítási árrendszer nem ösztönző, a meliorációs költségek 1968-ban az 50 százalékos állami hozzájárulás ellenére is emelkedtek. Ezért a borsodi talajtani szakemberek megfelelő javaslattal fordultak az illetékes főhatóságokhoz. Megyénkben termelőszövetkezeteink nem élnek megfelelő módon a lehetőségekkel. A tsz-vezetők többsége arra vár, hogy a szükséges pénzügyi és kivitelezési fedezetet a járási, a megyei hatóságok, a talajjavító vállalat, vagy a bank szerezze meg számukra. Ez a felfogás azonban ellentmond az önálló gazdálkodás elvének és módszerének, az új gazdaságirányítási rendszer egész mechanizmusának és a további követelményeknek is. Megyénkben ugyanis még mindig 556 600 katasztrális hold termő terület talaja szorul javításra és védelemre. Országos feladat, hogy mezőgazdasági üzemeink a következő 15 év során maradéktalanul elvégezzék a talajvédelmet, talajjavítást és vízrendezést. A talajvédő gazdálkodás megszervezése, kialakítása és folyamatos biztosítása nemzeti érdek. De a talajvédelem és a talajjavítás ma már a terméshozamok fokozásának is alapvető és leggazdaságosabb módszere. Borsod megye szántóira, rétjeire és legelőire ez fokozottabban vonatkozik. Borsodnak az állam a mostani ötéves terv során is 308 millió forintot biztosít talajvédelemre. Az említett vitában részt vevő talajvédelmi szakemberek egységes véleménye, hogy megye meliorációs feladatait, a az erők mozgósításával és összefogásával — az állami segítség alapján — a tervezett ütem szerint meg lehet és meg is kell valósítani. Szendrei József