Északmagyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 283. szám Ära: 70 fillér Kedd, 1968. december 3. Ágyúzás, bombázás! Izraeli támadás Jordánia ellen Négyen meghaltak, heten megsebesültek egy izraeli kommandó beha­tolt jordániai területre és a tűzszüneti vonaltól mintegy hatvan kilométernyire felrob­bantott két hidat és megron­gálta a jordániai fővárosból délre vezető vasútvonalat. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint ez a terrorakció meg­torlás volt a jordániai ge­rillatevékenységért. A jordániai hadsereg szó­vivője úgy nyilatkozott, hogy az izraeli kommandó szabo­tázsakcióját légierő segítségé­vel és fedezete mellett haj­totta végre. Az izraeli légierő gépei a szóvivő szerint­­ meg­várták, majd az akció végrehajtása után a hely­színről elszállították az izraeli deszantot, még mielőtt a jordániai fegy­veres erők egységei a siva­tagi területen harci érintke­zésbe kerülhettek volna az izraeli szabotőrökkel. Az egyik felrobbantott vasúti hí­don keresztül húzódik egyéb­ként Jordánia legfontosabb vasútvonala, amely a fővárost összeköti az ország egyetlen tengeri kikötőjével, Akabá­­val. A szóvivő közölte továbbá, hogy Jordániát hétfőn dél­előtt is támadás érte. Az izra­eli nehéz gépfegyverek ez al­kalommal nem okoztak lénye­gesebb károkat. Jordániai jelentések szerint­­ az izraeli nehéztüzérség va­­­­sárnap este újabb támadást is intézett jordániai területek ellen. A tavaly júniusi közel­­- keleti háború idején elfoglalt szíriai magaslatokról izraeli ütegek a késő esti órákban tíz percen keresztül lőtték a jordániai Irbid térségét. Az izraeli tüzérség akció­­ját a légierő is támogat­ta. Az ágyúzás és bombá­zás következtében négyen vesztették életüket, heten pedig megsebesültek. Tel Aviv-i jelentések sze­rint vasárnap az esti órákban Tájékoztató a kormány hitelpolitikai irányelveiről­ ­. László Andor államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a kormány hitel­­politikai irányelveiről, ame­lyek 1969. január 1-én lépnek életbe. Az új irányelvek egyik sajátossága, hogy azok nem meghatározott időszakra szól­nak, addig maradnak ér­vényben, amíg azt a gazdasá­gi helyzet szükségessé teszi. A beruházási hitelekkel fog­lalkozó irányelvek egyik fon­tos vonása, hogy előnyben kell részesíteni a gyorsabban megtérülő, gazdaságos beru­házásokat. Beruházási célokra a hitelezés fő formája a 36 hónapig terjedő középlejáratú hitel lesz. Gyorsan megvaló­suló beruházásra ösztönzi a vállalatokat a többi között az a rendelkezés, hogy a lejárat adótartama nem a beruházás befejezésének, hanem a hitel első folyósításának időpont­jában kezdődik. A hosszú lejáratú beruhá­zási hiteleket csak úgyneve­zett preferált, vagyis sajáto­san előnyös célokra lehet nyújtani. Általában azok vállalatok kaphatják, ahol a a beruházással létrehozott ter­melőkapacitás a befektetés m­inden száz forintja után leg­alább hét forint nyereséget biz­tosít. A javító-szolgáltató vál­lalatok ötforintos nyereség esetén is kaphatnak ilyen hi­teleket. Maximálisan tízévi hosszú lejáratú hitelt engedélyezhet­nek az ipar arányos területi fejlesztését, a gáz- és az olaj­felhasználás növelését, a la­kosság számára nyújtott ja­vítást, szolgáltatást és a sütő­ipart segítő beruházásokra, ellátatlan területeken kereske­delmi létesítmények létreho­zására, a mezőgazdasági ter­mékeket befogadó hűtő­táro­lók létesítésére, kereskedelmi raktárépítkezésekre, a vállala­ton belüli anyagmozgatás gé­pesítésére, a csomagolás gépe­sítésére, közhasználatú sze­mélyszállító eszközök parkjá­nak bővítésére, a vállalati formában működő kutatóin­tézetek beszerzéseire. Rövid lejáratú, 12 hónapos hiteleket, csak idényszerű, át­meneti finanszírozásra folyósí­tanak. Az ilyen hitel fő felté­tele, hogy az azt igénybevevő vállalat valóban olyan termé­keket készítsen, amelyek a­­ piacon eladhatók. Ezután elmondta, hogy a mezőgazdasági hitelkérelmek elbírálásakor továbbra is támogatás, a kedvezményezés a álláspontjából indulnak ki. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek az általános 36 hónap helyett 48 hónapra kaphatnak középlejáratú és 10­­­—15 évre hosszú lejáratú hi­teleket. Beruházási hiteleik után az eddigi 6, 7 és 8 száza­lék helyett 5, forgóeszköz-hi­teleik után pedig az eddigi 7 helyett 6 százalék kamatot fi­­zetnek. A kormány a jövőben kü­lönleges kedvezményben ré­szesíti a gazdaságosan expor­táló vállalatokat. A tapasztalatok szerint tőkés cégek később fizetnek, a­mint a szocialista országok vállalatai, s ez hátrányos hely­zetbe hozta azokat az ex­portőröket, akik nyugatra szállítottak árut. Ezért 1969. január 1-től az exportból származó úgynevezett forgat­ható okmányok, vagyis váltók, kötelezvények leszámítolási kamatlába az eddigi 5 száza­lékról 180 napig terjedő hitel­idő esetén 2, ennél hosszabb idő esetén pedig 3 százalékra csökken. A kintlevőségek be­érkezése esetére a kamattérí­tést az eddigi 2-ről 4 száza­lékra emelik. ütközetek Dél-Vietnamban A dél-vietnami ütközetek is­mét mind közelebb kerültek Saigonhoz, vasárnap délután a fővárostól 35 kilométernyire jelentettek összecsapást. Az amerikai katonai pa­rancsnokság közlése szerint a nap folyamán Saigontól nyu­gati és északi irányban két tartományi székhelyet ért ak­navetőtámadás. A DNFF egy­ségei Ben Tre és My Tho vá­rosát árasztották el aknatűz­­zé. Nyolc dél-vietnami rend­őr és három katona megsebe­sült. Hétfőre virradó éjszaka — jelenti az AFP — a hazafias­­ erők 12 órán belül másodszor­­ lőtték a deltavidéken True Qiang repülőterét. (Saigontól 68 kilométerre délnyugatra.) Lottó tárgynyeremények (2. oldal) Avasi rapszódia (3. oldal) Sport (5—6—7—8. oldal) Vasárnap délben megnyílt a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítás Kunt Ernő nyerte el a nagydíjat Vasárnap, december 1-én délben benépesült a Miskolci Galéria. Több száz érdeklődő jött el, hogy részese legyen a X. miskolci országos kép­zőművészeti kiállítás ünnepi megnyitásának, megtekintse a magyar képzőművészet hagyo­mányos, s immár tisztes jubi­leumhoz érkezett seregszemlé­jének értékes anyagát. Seres János, a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége észak-magyar­országi területi szervezetének titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd Rőczey Ferenc zongoraművész nagyszerű elő­adásában Liszt Tarantelláját hallgatták meg a jelenlevők. A nyitóünnepség szónoka Sza­bó György író-esztéta, képző­­művészeti kritikus volt. „A művészi meg­ismerés gyö­nyörűsége” * Szabó György ünnepi beszé­de tulajdonképpen nagyszerű summázása volt annak, mi a képzőművészeti kiállítás leg­főbb értelme, s Miskolc mi­ként vállalt részt abban, hogy mind több ember részesüljön a művészi megismerés gyönyö­rűségében. • A mű csak akkor kel életre, ha közvetlenül jut el ahhoz, akinek készült, s mi legfeljebb az alkalom nagy­­szerűségére tudunk rámutatni, a találkozás teremtette lehe­tőséget dicsérhetjük. Ám esz­tétikai élménnyel nem a kom­mentár, vagy a bevezető, ha­nem a meditáció percei szol­gálnak majd a szépet és a jót örömmel befogadni kész me­rengéssé, amely a humánum hullámhosszán keres kapcsola­tot mindazzal, amit a mai ma­gyar képzőművészet szinte tel­jes keresztmetszete e falak kö­zött kínál. És biztosra veszem, hogy minden olyan alkalom­mal, amikor ez az anyag az igazat mondja, s nemcsak a valódit, a kapcsolat létre is jön, különös élményteremtő ereje által gazdagabbá tesz mindannyiunkat. Bizonyára nem profanizálás, ha az egész kiállítás értelmét, legfőbb ér­telmét ebben összegezzük — emelte ki, majd a későbbiek­ben ezt hangsúlyozta: — A vi­lágot birtokába vevő ember csöndes diadala uralkodik el rajtunk, a művészi megisme­rés­ gyönyörűsége, amely az élet kínálta szépségek első so­rából való. Kilenc díj átadása Szólt a továbbiakban a kép­zőművészet mai feladatairól, az alkotások és az emberek mind gyakoribb találkozása megteremtésének lehetőségei­ről, szükségességéről. Nagyha­tású fejtegetéseit ezzel a gon­dolattal fejezte be: — Öröm­mel fogadni, ami elénk tárul, s arra gondolni közben, bár­csak minél több társunkkal oszthatnánk meg ezt az örö­met: nem egymást lázáró, ha­nem egymást erősítő érzések. Ne mondjunk le róluk, s nyis­suk meg a X. miskolci orszá­gos képzőművészeti kiállítást ennek jegyében. A nyitóünnepségen adták át a tanácsok, valamint a miskolci és borsodi vállalatok, intézmények által adományo­zott díjakat. Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb-el­­nökhelyettese adta át Miskolc város Tanácsának nagydíját Kunt Ernő festőművésznek, a Borsod megyei Tanács egyik díját Berki Viola festőművész­nek, a Lenin Kohászati Művek díját Tóth Imre festőművész­nek, az Ózdi Kohászati Üze­mek díját Kalló László festő­művésznek, az Ózdi Szénbá­nyák Vállalat díját Lóránt Já­nos festőművésznek, a Borso­di Szénbányák Vállalat díját Kiss Nagy András szobrász­­művésznek, a Hejőmenti Ál­lami Gazdaság díját Asszonyi Tamás szobrászművésznek, a Borsodi Vegyikombinát díját Czinke Ferenc grafikusmű­vésznek, valamint a Borsod megyei Tanács egy további díját Lenkey Zoltán grafikus­­művésznek. Minden díjazott művész — a díjon felül — megkapta a díszes, vászonkö­­téses oklevelet, valamint A miskolci iparvidék a képzőmű­vészetért című bronzplakettet.­­ A 237 különböző műalkotást bemutató tárlatot már az első napon igen sok érdeklődő ke­reste fel. A tárlat egyébként négy hétig, december 29-ig lesz nyitva. Szívesen hívjuk fel rá a közönség figyelmét. fbenedek) Nagy jelentőségű újítás Az Építőgépgyártó Vállalat 5. sz. gyáregységében — koo­perálva a vállalat többi gyár­egységével — gyártják Jablon­kai István, Oláh István, Csá­ti András és Simon József újí­tását, a gyorsgőzfejlesztő ka­zánt. Az újítás népgazdasági szinten is nagy jelentőségű. Elsősorban az építőiparban használható gazdaságosan, mert nem kell leállni a fa­gyos időszakban sem az épít­kezéssel. A kazán alkalmas félkész lakások befűtésére, a befagyott építőanyagok felol­vasztására. Ezenkívül még számtalan területen alkalmaz­ható, szállások, melegágyak és keltetőgépek fűtésére, a do­hányiparban fermentálásra.* A kész kazánt nagy nyomásnak vetik alá. 99 ötven szakember vitája a termőtalaj védelméről Ülést tartott november 27-én Miskolcon a­ Magyar Agrár­­tudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének talajtani szakosztálya. Vitatémának az egyik legaktuálisabb agronó­miai problémát választották. A vitaindító előadásból, ké­sőbb a hozzászólásokból is egy­értelműen kitűnt, hogy Bor­sodban a mezőgazdasági mű­velésben levő területek 60 százaléka lejtős. Ezen belül az erősen erodálódott 132 000 hold. Mezőgazdasági termelésünk problémái a lejtős területeken című tanulmányában dr. Lacz­­kó István kimutatta, hogy a lejtős talajokon a kalászos nö­vények termésátlagai 30—50 százalékkal, a kapásnövényeké 40—65 százalékkal alacsonyab­bak, mint a sík­vidéki szántó­kon. Az alacsonyabb terméshoza­mok azonban önmagukban nem tartalmazzák a lejtős te­rületek összes problémáját. A lejtők jelenlegi állapota káro­san hat a völgyek és a sík vi­dékek gazdálkodására is. 1967- ben például a megye mező­­gazdaságában több mint 135 millió forint kár keletkezett el­­vizesedés, késői vetés, vagy a vizes területek egy részének be nem vetése miatt. A vizek a rendezetlen lejtőkről szaladtak le és terméketlenné tették azo­kat a sík területeket is, ame­lyek egyébként bőven terem­nének. Az a probléma is köz­ismert, hogy a lejtős területek művelése nehezebb, költsége­sebb és speciális gépeket kí­ván. Az alacsonyabb termés­hozamoknak olyan oka is van, mint a talajok nem megfelelő kémiai állapota. Megyénkben a talajpusztulás és -romlás már száz-százötven esztendővel ezelőtt elkezdő­dött, és a felszabadulás utáni évekig jóformán senki sem próbálkozott megállítani. termőtalaj védelme és javítá­­­sa csak a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás kialakulása után kezdődhetett el, de máig sem halad olyan ütemben, ahogyan a helyzet megköve­telné. Megyénk termelőszövet­kezetei egyszerűen nem telje­sítették a talajjavítási terve­ket,­­és a korábban­­ m­egkötött szerződéseket sem véglegesítet­ték. A szakemberek ennek okát abban­ látják, hogy a je­lenlegi talajjavítási árrendszer nem ösztönző, a meliorációs költségek 1968-ban az 50 szá­zalékos állami hozzájárulás ellenére is emelkedtek. Ezért a borsodi talajtani szakemberek megfelelő javaslattal fordultak az illetékes főhatóságokhoz. Megyénkben termelőszö­vetkezeteink nem élnek meg­felelő módon a lehetőségek­kel. A tsz-vezetők többsége arra vár, hogy a szükséges pénzügyi és kivitelezési fede­zetet a járási, a megyei ható­ságok, a talajjavító vállalat, vagy a bank szerezze meg szá­mukra. Ez a felfogás azonban ellentmond az önálló gazdál­kodás elvének és módszeré­nek, az új gazdaságirányítási rendszer egész mechanizmusá­nak és a további követel­ményeknek is. Megyénkben ugyanis még mindig 556 600 katasztrális hold termő terü­let talaja szorul javításra és védelemre. Országos feladat, hogy me­zőgazdasági üzemeink a követ­kező 15 év során maradékta­lanul elvégezzék a talajvédel­met, talajjavítást és vízrende­zést. A talajvédő gazdálkodás megszervezése, kialakítása és folyamatos biztosítása nemzeti érdek. De a talajvédelem és a talajjavítás ma már a ter­méshozamok fokozásának is alapvető és leggazdaságosabb módszere. Borsod megye szán­tóira, rétjeire és legelőire ez fokozottabban vonatkozik. Borsodnak az állam a mostani ötéves terv során is 308 millió forintot biztosít talajvédelem­re. Az említett vitában részt ve­vő talajvédelmi szakemberek egységes véleménye, hogy megye meliorációs feladatait, a az erők mozgósítás­ával és ös­­­szefogásával — az állami se­gítség alapján — a tervezett ütem szerint meg lehet és meg is kell valósítani. Szendrei József

Next