Északmagyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-19 / 217. szám
ütÄg e<svc«immrrpri A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 217. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1969. szeptember 19. wn ++ Ünnepi évadkezdés A Miskolci Nemzeti Színházban az 1969—70- es évad munkája gyakorlatilag már az augusztus 16-i évadnyitó társulati ülésen megkezdődött. Az ülésen részt vett színházi tagok már akkor négy darab szereposztását láthatták próbatáblán, és másnap a egyszerre négy produkcióba beosztott színészek, műszakiak, zenészek, énekesek és táncosok kezdtek hozzá a munkához, a felkészüléshez. A felkészüléssel párhuzamosan megkezdődtek a vidéki tájelőadások, azóta igen sok Borsod és s Heves megyei község és város közönsége töltött néhány kellemes, jó emlékű órát a művelődési házak, illetve az egri színház széksoraiban. Az elmúlt héten már megvolt a színház idei első vidéki tájbemutatója is: 13-án Mezőkövesden mutatták be először a Miskolcon csak később közönség elé kerülő, Az állam én vagyok című zenés játékot, s ma, szeptember 19-én elérkezett az évad első miskolci bemutatója, Stendhal regénye színpadi változatának, a Vörös és feketének premierje. Ez a premier egyben a miskolci színházévad ünnepi kezdését is jelenti. Ünnep van hát ma este a Miskolci Nemzeti Színházban. S ez a színházat szerető közönség ünnepe is. Miskolc város közönsége, és az a sok borsodi színházbarát, aki bejár rendszeresen Miskolcra, vagy várja, hogy községében, városában tájelőadáson találkozhasson a miskolci színházzal, ma fokozott figyelemmel fordul az együttes felé. Sokfelé mondják, hogy csökkent a színház szerepe, hiszen a gépi eszközökkel élő tömegkommunikáció— a mozi, a televízió — kiszorítja, helyettesíti, pótolja színpadot. Nem áll ez a ideig-óráig figyelmet kelt maga körül a televízió, közvetít is színházi előadásokat, az élő színház, az élő játék varázsát azonban semmiféle közbeiktatott technikai megoldás nem pótolhatja. Nincs az korszerű technikával készült film, amely az élő színház, az előttünk pergő játék varázsát visszaadhatja, s nincs az a jól sikerült tv-közvetítés, amely lakásunkba belophatja a színház ünnepi hangulatát. E tömegkommunikációs eszközök éppen csak növelik az érdeklődést, felkeltik a figyelmet az igazi színház, a nehéz bársonyfüggöny felhúzódása után kezdődő élő játék élvezete iránt. Miskolcon ma kezdődik az ilyen, mindennap megújuló ünnepet jelentő színházi előadások évadja. Ünnep ez nekünk is, a színház barátainak. Szeretettel köszöntjük e napon a színházat, s annak valamennyi nézőjét, barátját. Benedek Miklós Elmaradt a várakozás mögött Nixon beszéde az ENSZ-ben Nixon amerikai elnök csütörtökön beszédet mondott az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszakán. Az amerikai elnök volt a második felszólaló a közgyűlés általános politikai vitájában, amely Jose de Magalha és Pinto brazil külügyminiszter felszólalásával kezdődött meg. Nixon amerikai elnök általánosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta. Egyetlen konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal, csupán megismételte az USA korábbi álláspontját. Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglalkoztatja leginkább. „Mi itt, az Egyesült Államokban véget akarunk vetni a háborúnak és készek vagyunk ennek érdekében minden észszerű lépésre. De nem férhet kétség ahhoz a sarkalatos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogadhatunk el, s a tartós béke érdekében nem is fogadunk el egy olyan rendezést, amely önkényesen szabná meg Dél- Vietnam politikai jövőjét.” Mint ismeretes, az Egyesült Államok „önkényes feltételeknek” minősíti az ideiglenes forradalmi kormány javaslatait és azt állítja, hogy az ország északi részéről „külső beavatkozással” akarják eldönteni Dél-Vietnam sorsát. Az amerikai elnök ellentétben a nyilvánvaló tényekkel, ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódásáért. A kelet—nyugati kapcsolatok és főként a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy konfrontáció korszakából az a együttműködés korszakába kell tovább lépni. „Az a véleményem, hogy kapcsolatainkat a Szovjetunióval kölcsönös megbecsülés szellemében lehet építeni, elismerve nézetkülönbségeinket, s egyben a véleményeltérés jogát, elismerve érdekeink különbözőségét, de egyben a közös érdekeket is, elismerve szövetségeseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat” — jelentette ki Nixon. Utalva arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői tárgyalnak (Folytatás a 2. oldalon'. 250 részvevővel megkezdődött a magyar fül- orr- gégeorvosok országos kongresszusa Tegnap, csütörtökön délután megkezdődött Miskolcon, a Szentpéteri-kapui kórházban a magyar fül-orrgégeorvosok országos kongresszusa. A megnyitóünnepségen megjelent dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Havasi Béla, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke, Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, valamint dr. Jakabfi Imre, a Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesületének elnöke és dr. Vathy István, az egyesület főtitkára. A hazai részvevőkön kívül számos szaktekintély érkezett Európa országaiból és az Amerikai Egyesült Államokból. Dr. Dévárd József osztályvezető főorvosnak, a kongresszus főtitkárának bevezető szavai után dr. Schiefner György kórházigazgató főorvos köszöntötte a 250 részvevőt, majd dr. Révész György professzor elnöki megnyitója következett. Dr. Jakabfi Imre professzor, a Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesületének tiszteletbeli tagjaivá választotta R. Albrecht jénai, R. Hladky brnói és E. H. Majer bécsi professzorokat. Az ünnepélyes megnyitó után két szekcióban megkezdődtek a tudományos ülések. A három napig tartó kongresszuson 113 előadás hangzik el az orr-fül-gégészet sokrétű problémáiról, amelyeket tudományos filmek egészítenek ki. A programban a tudományos üléseken kívül kórházlátogatások, városnézés és hangversenyek is szerepelnek. Az első előadások már elhangzottak. „Békeszerető emberek tízezreit képviseljük“ Borsodi békeharcosok találkozója Miskolcon Megválasztották a megye kongresszusi küldötteit A húsz esztendővel ezelőtt kibontakozott nemes és áldozatteljes munka, az évek során emberek százezreit és millióit zászlaja alá hívó békemozgalom helyi eredményeit értékelte tegnap Borsod aktíváinak küldöttértekezlete. A VII. magyar békekongresszus előtti készülődés jegyében megtartott találkozó részvevőit, a mintegy 250 régi békeharcost és a mozgalom új, most induló aktíváit Kovács Kálmánná, a nőtanács megyei titkára üdvözölte megnyitó szavaival. Az ünnepi találkozót és eszmecserét Miskolcon, a pedagógus-szakszervezet megyei művelődési otthonában rendezték meg. Az ülés elnökségében foglalt helyet Deme László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke, a szolidaritási bizottság elnöke, valamint a megye és Miskolc város társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői és régi békeaktívák. Az ünnepi gyűlés előadója Németh Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának alelnöke volt. Ünnepi beszédében először visszaemlékezett a II. világháborút követő években kialakult világméretű békeakciókra, a mozgalom a létrejöttére, majd méltatta jelenlegi nemzetközi helyzetét, és a békemozgalom erőfeszítéseit A legutóbbi magyar békekongresszus óta eltelt fél évtized eredményeiről szólott ezután: — A magyar békemozgalom mindig az egész néphez szól, valamennyi ember békevágyát akarja kifejezni. Továbbra is azon fáradozunk, hogy a különböző világnézetű és helyzetű emberek társadalmi aktívan munkálkodjanak e mozgalomban. Az elmúlt kongresszus óta — mint ismeretes — a Hazafias Népfront keretei között végzi felvilágosító és szervező munkáját a békemozgalom, így sikerült korábbi évekhez viszonyítava jobb eredményeket elérni. Ma már a társadalom minden rétegéhez eljutott a mozgalom. Nem kampányszerű e tevékenység, hanem állandó békedemonstráción vesz részt az emberek sokasága. Az már hagyomány, hogy a fasizmus felett aratott győzelem évfordulója minden évben a tavaszi békehónap kezdete. Az ország területén a békeszerető emberek rendezvényeken, különböző akciókkal fejezik ki állásfoglalásukat a dásért folyó küzdelem hálafő kérdéseiben. — Az idei békehónap eseményei sokáig emlékezetesek maradnak. A gyűlések mindegyike adott valai újat. Nagygyűléseken és különböző rétegtalálkozókon külföldi vendégek is részt vettek, s lehettek tanúi annak, amint megyénk dolgozói hitet tesznek a béke ügye mellett — mondotta Németh Imre. Szólt a vietnami nép harcát segítő szolidaritásról. Az elmúlt évben például a TVK dolgozóinak felhívása alapján tömegmozgalommá vált a gyűjtő akció. Borsod lakossága egy tábori kórházat szerelt fel és küldött a hős népnek. Elemezve a sokrétű békemozgalmi tevékenységet rámutatott, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása, találkozások más népek küldöttségeivel, a nemzetközi élet kérdései és a békés egymás mellett élés, a népek barátságának erősítése különböző fórumokon, mind-mind helyes eszmecserékre adott módot. Németh Imre ezután Lenin születésének centenáriumára és felszabadulásunk jubileumi évfordulójára való készülődésről a békemozgalom további feladatairól beszélt — melyekhez természetesen a hamarosan összeülő békekongresszus adja az eszmei iránytűt. A beszámolóhoz számos részvevő fűzött kiegészítést, elhangzottak új ötletek és javaslatok is. Deme László elvtárs a megyei párt-végrehajtó bizottság nevében üdvözölte a megyei békemozgalom képviselőit, és többek között rámutatott: “ A békemozgalom jól szolgálja népünk alapvető célját, a szocialista haladást. Aki ezt vallja, az az internacionalizmus eszméjét, a szovjet néppel kialakult jó baráti viszonyt is vallja. Aki idáig eljut, a mai valóság kulcsát tartja kezében. A továbbiakban Deme elvtárs arról szólott, hogy a békemozgalom további célja: párttagok és pártonkívüliek, különböző világnézetű és társadalmi helyzetű emberek egy zászló alatt, közös ügyért haladjanak tovább. Az értékes és a további munkához segítséget nyújtó hozzászólások után Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke kilenc békeaktívának adta át az új, most alapított békejelvényt, majd megválasztották a VII. magyar békekongresszus huszonhárom borsodi küldöttét. Gy. K. Pénztárosok „háborúja“ a Tiszáin (5. oldal) Napi postánkból (9. oldal) Cserebere, cserebere (8. oldal) Az utolsó szó jogán (8. oldal) NAPIRENDEN fz útépítés, a közműfejlesztés Ülést tartott a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap, szeptember 18-án újra élénk vita alakult ki Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ülésén. Az ülés dr. Fekete László vbelnök vezetésével elsőként az árhatósági feladatokról szóló jelentésről tárgyalt. A napirenddel kapcsolatosan számos kérdés, javaslat hangzott el, melyek lényege: az árakat nagy gonddal, megfelelő körültekintéssel, számos tényező figyelembevételével kell kialakítani, a helyes árpolitika kialakítására az illetékes szerveknek továbbra is ügyelniük kell. A jelentés tájékoztató jelleggel szerepelt a végrehajtó bizottság előtt Felüljáró a Gömörinél Az ülés második napirendi pontjaként a végrehajtó bizottság tagjai az 1969. évi útkorszerűsítési, útfelújítási és közművesítési munkák helyzetéről, valamint az 1970. évi feladatok előkészítéséről szóló jelentésről tárgyaltak. A napirend vitájában részt vett dr. Kozári István, a KPM főosztályvezetője is. A városban mind több a jó minőségű, korszerű út, és az úthálózat fejlesztése a következő években is folytatódik. A kerületi tanácsok értő gazda módjára munkálkodnak az utak korszerűsítésénél, építésénél, megfelelő terveket készítettek a jövőre is, bár az ülésen erre vonatkozóan hangzottak el észrevételek, javaslatok. Miskolcon köztudottan számos KPM-út is található. Ezekkel az utakkal kapcsolatosan az egyik jó hír: már készül a Gömöri-felüljáró terve. A kivitelezést előreláthatólag 1971-ben kezdik meg. A felüljáró készítésének tervét bizonyára nemcsak a miskolciak, hanem a megye más helységében élő, de Miskolcon gyakran megforduló emberek is örömmel fogadják. Ugyancsak a jó hírek közé tartozik: a József Attila utcának a folytatását is korszerűsítik, egészen a Béke térig. Nagyobb gondot a karbantartásra! Az ülésen szóba került: az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az útépítés előkészületeire. Számos tennivaló összeegyeztetése szükséges ahhoz, hogy az építés megfelelő helyen, megfelelő ütemben haladjon. Szükséges az is, hogy a műszaki átvételnél az eddiginél fokozottabb körültekintéssel, alaposabb vizsgálattal járjanak el. Helyénvaló a menetközbeni ellenőrzés is, hogy elkerüljék az esetleges, később jelentkező hibákat. A bontások elkerülése végett a kerületi tanácsoknak még határozottabban kell fellépni a különböző vállalatokkal szemben. Egyik, erősen hangsúlyozott kérdése volt az ülésnek: a karbantartás. Milliós értékű útjaink mennek, mehetnek tönkre rövid vagy idő alatt a karbantartás elmulasztása miatt. A kerületi tanácsoknak kötelességük erre a munkára is meghatározott összeget biztosítani.