Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Csütörtök, 1970. jan. 29. Értékelés — elemzés feladatok Az ipar­ mérlegelése után a mezőgazdaság munkáját is részletesen megtárgyalta a megyei pártbizottság. Az írá­sos jelentés leszögezte- a me­gye mezőgazdaságára 1969- ben a továbbfejlődés jellemző. A mezőgazdasági munka ha­tékonyságának alakulására kedvezően hatnak az alkal­mazott agrárpolitikai, gazda­sági szabályozó intézkedések. A szövetkezeti parasztság gondolkodása, politikai néze­te kedvezően alakult, erősö­dött a közös gazdaságba ve­tett bizalom, javult a munka­fegyelem. A mezőgazdaság­ban működő alapszervezetek eredményesen segítették a politikai, a gazdasági célki­tűzések megvalósítását. A mezőgazdaság szocialis­ta nagyüzemeiben nőtt a munka termelékenysége. Ke­vesebb élőmunka felhaszná­lásával az előző évihez ké­pest növekedett az előállított termékek értéke, a termelés a terv célkitűzéseinek meg­felelően alakult. Az állatte­nyésztés hozamai kisebb, a növénytermelésé pedig na­gyobb mértékben növeked­tek. Az esedékes mezőgazda­­sági munkákat az üzemek — az előforduló akadályok elle­nére — időben és megfele­lően elvégezték. A tervezett bevételek realizálódtak A szocialista nagyüzemek gazdaságilag tovább szilár­dultak. Az állami mezőgaz­dasági üzemek a tervezett­nél több nyereséget értek el. A tsz-ek tervezett bevételei realizálódtak, egész évben rendelkezésre álltak a szük­séges anyagi eszközök a gaz­dálkodás viteléhez, a fejlesz­téshez és a tagok személyes jövedelmének biztosításához. A mérleghiányos termelőszö­vetkezetek száma és a mér­leghiány összege minimális. A termelési költségek 3 szá­zalékkal csökkentek az előző évihez képest. A mezőgazda­­sági termékek és termények felvásárlása az 1968. évihez képest 6,7 százalékkal nö­vekedett. Legnagyobb mér­tékben a kenyérgabona és a bor felvásárlása nőtt. A fel­vásárolt hízott sertés és to­jás mennyisége nem éri el az előző évi szintet. A pártszervezetek eredmé­nyesen működtek közre a mezőgazdasági termelés kon­centrációjának meggyorsítá­sában. Több termelési társu­lás jött létre és több egye­sülés történt az elmúlt év­ben. Az egyesülések a szö­vetkezeti demokrácia tiszte­letben tartásával mentek végbe, politikailag előkészí­tettek, közgazdaságilag pedig indokoltak voltak. A termelőszövetkezeti be­ruházások értéke csaknem félmiliárd forintot tett ki, amelyből egyharmad a saját eszköz aránya. A rendelke­zésre álló fejlesztési eszkö­zök 73 százaléka építés­­jellegű beruházási célt szol­gált. A készültségi fok jobb, mint az előző évben, azon­ban még mindig sok gondot okoz a szűkös kapacitás és anyagellátás. Nőtt a szarvas­marha-tenyésztést szolgáló beruházások aránya. A ser­téstenyésztéssel kapcsolatos beruházások részaránya pe­dig csökkent. Sikeres eszten­dő volt Pusztai Béla elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet­­tese elmondotta, hogy az 1969-es esztendő sikeres év volt. Különösen a növényter­mesztés jeleskedett. 1968-hoz ▼iszor";*va minteev 10 száza­lás­’ ■ -termelés hozama. Elsősorban ennek köszönhető, hogy ke­nyérgabonából sikerült meg­közelíteni a 11 ezer vagonos felvásárlást. Az állattenyész­tés fejlődése már mérsékel­tebb volt, mintegy másfél százalékos növekedés követ­kezett be, így a húsfelvá­sárlás nem volt kielégítő. A hozzászóló felhívta, a figyel­met a gépi fejlesztés fontos­ságára. A korábban beszer­zett gépek nagy része el­avult, további üzemeltetésük sok gondot okoz. Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára számokkal illusztrálta az el­múlt év jó eredményeit. 1969-ben a termelőszövetke­zetek nyereségtömege 80 mil­lió forinttal haladta meg az előző évet. Az előző évhez képest ez 15 százalékos nö­vekedést jelent. Ezzel meg­oldódott az évek óta gondot jelentő probléma, az, hogy a termelés folyamatosságához év közben nem álltak ren­delkezésre a szükséges anya­gi eszközök. A kedvező anya­gi helyzet alakulásában a ja­vuló munkán kívül szerepe van a párt helyes agrárpoli­tikájának, a mezőgazdaság irányításában alkalmazott tudatos gazdaságpolitikának. A megyei pártbizottság tit­kára felhívta , hogy mezőgazdasági figyelmet, politi­kánkat illetően megyénkben is különböző helytelen néze­tekkel találkozunk. Egyesek felvetik, hogy vajon nem for­dít-e túlzott összegeket álla­munk a mezőgazdaság fej­lesztésére. Ezáltal a paraszti életszínvonal nagyobb mér­tékben növekszik. Szívós po­litikai munkával el kell ér­ni, hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára, hogy mindenki helyesen értelmez­ze a mezőgazdasággal kap­csolatos gazdaságpolitikát. Meg kell értetni a dolgozók­kal, hogy nemcsak a mező­­gazdaságban tevékenykedők, hanem az egész népgazdaság egyetemes érdeke a mező­­gazdasági termelés fejleszté­se. Nehezebb a gazdálkodás Hegyi István elvtárs, a hangácsi tsz elnöke rámuta­tott: ha a mezőgazdaságról beszélünk, általánosítunk. Ez helytelen, tudniillik nem mindegy, hogy egy alföldi, nagy termelőszövetkezetről beszélünk-e, vagy pedig egy Szőllősardóról, vagy Hídvég­­ardóról. A mi járásunk te­rületén — hangsúlyozta — az átlagos aranykorona-érték alig több mint hét. Ezt lát­va és tudva, pártunk, kor­mányunk rendeletben bizto­sítja a földjáradék-különbö­­zetet, valamint a végérték­dotációt. Megemlítette, hogy a hegyes vidéken gazdálko­dó tsz-eknek magasabb a ter­melési költségráfordításuk is, mint a jó aranykorona-érté­kű területeken. A borsodi tsz-eket például a beruházás­nál sújtja, hogy a közös gaz­dálkodások nem olyan na­gyok, mint más területeken. Fodor László (Folytatjuk) Gaxdlautági kérdeztek a megy­ei párthida­taág ülésén 4 gönci kajszitermelésről A gönci Kossuth Tsz. kiállí­táson mutatta be termékei­nek egy részét. A kis kiállí­tás megrendezésére a gönci kulturális napokon került sor. A kajszioltvány, a ba­rackpálinka, a zöldségfélék termelésének alakulását gra­fikonok ábrázolták, s bemu­tatta a kiállítás azt a fejlő­dést, amelyet a termelőszö­vetkezet megalakulása óta el­ért. Gönc a vidék legősibb, egy­ben legjelentősebb kajsziter­melője. Joggal névadója is a kajszitermelő tájegységnek. Évszázadok folyamán itt sze­lektálódott ki a magyar kaj­szi leghíresebbje, a gönci magyar kajszi. A termelő­­szövetkezet faiskolájában csak ezt a fajtát szaporítják. A 113 holdas kajszijukat he­lyi szilvaalanyra, törzsma­gasságban szemzett­­ oltvá­nyokból telepítették. A fia­tal ültetvény tavaly 350 má­zsás termést hozott, s ebből már exportra is jutott Az idén jóval magasabb termés­re számítanak. A kiállítással egyidőben a községi tanács, a termelőszö­vetkezet kajszitermesztési ta­nácskozást rendezett a helyi és a környékbeli érdekeltek bevonásával. Ezen Kerbolt Gyula, a megyei tanács ker­tészeti felügyelője ismertet­te a gönci kajszitermelők tör­ténetét, a jelenlegi helyzetet és a jövő feladatait. Februárban a m­­ai n­ti középdöntő Tegnap ülést tartott a He­lyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Többek között na­pirendjére tűzte a szocialista brigádok második országos vetélkedőjének előkészítését, illetve a már lezajlott üzemi elődöntők tapasztalatait. 1863 brigád csaknem tíz­ezer tagja — a helyi ipari szo­cialista brigádok mintegy negyven százaléka, a brigád­tagok 18,3 százaléka — ver­senyzett az üzemi elődöntő­kön. A vetélkedőt azzal céllal szervezték, hogy a po­­­litikai nevelés az ismeretter­jesztés sajátos formájaként a brigádok művelődési moz­galmává váljék. A versenyeken megemlé­keznek hazánk felszabadulá­sának évfordulójáról, a Le­­nin-centenáriumról. A me­gyei középdöntőkre február 10. és március 15-e között ke­rül sor, majd az országos előselejtező és döntő április •” 10 én lesz Budapesten. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Vasasfront“ Királdon A királdi acéltámos frontfejtésen Orgován Sándor és Vadász Károly süveggerendával biz­­tosít. Fotó: Laczó. Téli gépjavítás A Kiskun­dorozsmai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat köz­ponti üzemében a tsz-ek mezőgazdasági gépeit javítják. A munka- és erőgépeket a közelgő tavaszi „bevetésre” készí­tik. Sikeres politikai akció volt 5...tömegkapcsolat - jobb együttműködés Borsod megye KISZ-szervezetei a választások során po­litikailag megerősödtek. Szélesedett tömegkapcsolatuk, ja­vult együttműködésük a társadalmi szervekkel. Létrehozták a munka hatékonyabb alapjait Mindez­ bizonyítja, hogy helyes volt a KISZ VII. kongresszusának határozata a szer­vezeti élet demokratizmusának szélesítéséről, a kétéven­kénti választásokról. E MEGFOGALMAZÁSBA sűrítette a KISZ Borsod me­gyei Végrehajtó Bizottsága azt a sikeres politikai akciót, amely jellemezte a múlt év végén lebonyolított tagössze­írás, tagkönyv-érvényesítés és KISZ-vezetőségek újjává­­lasztásának tapasztalatait Vaskos jelentés került e té­ma kapcsán a végrehajtó bi­zottság asztalára, számos sta­tisztikai jelentéssel. És az előterjesztés, amelyet Németh Antal, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkára terjesztett be, számos hozzá­szólással, értékes alkotó ja­vaslattal gazdagodott. Olyan témák kerültek­­ napirendre, amelyek valóban jellemezték a vezetőségek újjáválasztá­sát, s amelyek hasznosítása a most következő időszak egyik legfontosabb feladata. Három hónap nem nagy idő, mégis oly sok tapaszta­latot hozott a szeptember kö­zepétől december közepéig tartó időszak megyénk KISZ- szervezeteinek életében. Ezért is mondhatjuk, hogy jól si­került politikai akció volt az, amelyet végrehajtottak az imént említett időszakban. Nem egyedül tették, jó segí­tőtársnak bizonyultak, párt- és társadalmi szervek,­­ Jóleső érzéssel tapasztalhat­tuk, hogy pártvezetőségi ülé­seken vitatták meg a KISZ- szervezetek munkáját, növel­ték a KISZ-szel kapcsolatos pártmegbízatásokat. A társa­dalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek­­ és a taná­csok is sokat segítettek a vá­lasztások során, így azután a KISZ-szervezetek gondos elő­készítő munkája, a párt- és­­ társadalmi szervek segítség­nyújtása és a KISZ-tagság al­kotókészsége alapján a tag­összeírás, a tagsági könyvek érvényesítése és a KISZ-ve­­zetőségek újjáválasztása az ifjúsági szövetség jól sikerült politikai akciója volt Bor­sodban. Tovább erősödött a KISZ kommunista és tömeg­szervezeti jellege, fejlődött cselekvőkészsége. Több mint 2100 KISZ-alap­­szervezetben tartottak kül­dött- és vezetőségválasztó taggyűlést. A legtöbb helyen a beszámolók a KISZ-vezető­­ségek kollektív munkáján alapulnak. Viszont, ahol KISZ-élet formális volt, a a vezetőség és a titkár kevésbé oldotta meg feladatát, ott nem a vezetőség beszámoló­ja hangzott el, hanem a tit­kár véleménye jutott a tag­sághoz. Külön témája volt a veze­tőségválasztásoknak a vita. Nemcsak azért, mert számos helyen sokan mondtak véle­ményt a korábbi munkáról és a holnap elképzeléseiről, hanem azért is, mert ezek a viták nagyon tárgyilagosak voltak, szenvedélyességük az ifjúság alkotni vágyását jelle­mezte. A VITÁK 1 fF része «to­­_________I Janos társadal­mi, gazdasági és politikai kérdésekkel foglalkozott, egy másik része pedig a munka­hely, az­ iskola és a minden­napi élet gondjait, eredmé­nyeit és fogyatékosságait tar­talmazta. Érdekes megemlí­teni, hogy falun például igen sokat beszéltek a klubélet iránti igényről. Elmondták a fiatalok: ne csak a velük szemben támasztott követel­ményeket hangsúlyozzák, ha­nem segítsenek megteremte­ni a KISZ-élet jobb feltéte­leit.Szinte kivétel nélkül min­denütt szó esett az érdekvé­delem fontosságáról. Nagyon egyértelműen megfogalmaz­ták, hogy törődjenek többet gondjaikkal, jogos igényeik kielégítésével. Kapjanak szót ott, ahol a fiatalokat érintő témák kerülnek terítékre. A munkásfiatalok körében meg­elégedéssel beszéltek a kor­mány intézkedéséről, mely a kezdő szakmunkások béré­vel foglalkozik. Viszont to­vábbi intézkedéseket sürget­tek­ a lakásépítkezések meg­gyorsítására, a munkahelyi körülmények javítására, kor­szerű munkásszállások léte­sítésére. Köztudott, hogy a falun élő és a tsz-ekben dolgozó fiatalok szociális helyzete so­kat javult, véleményükből ez tükröződött is. Mégis vannak, akik türelmetlenek, nem tartják kielégítőnek a falu fejlődését. A tanintézeti KISZ-szervezetekben legtöb­ben a pályaválasztásról és a továbbtanulás gondjairól be­széltek. Persze, szó esett a diákklubokról, olcsó utazási és kirándulási lehetőségek­ről. A kritikai hang, a józan ítélőképesség egyfajta mér­céje az is, hogy azoknak a KISZ-vezetőknek, akik a ko­rábbi években méltatlanná váltak funkciójukra, a tagság nem szavazott bizalmat. Szá­mos helyen új titkárt és új vezetőséget választottak. A régiek közül csak azokat vá­lasztották újjá, akik becsüle­tesen dolgoztak, méltón kép­viselték a KISZ-tagságot NAGY ESEMÉNYEK ______________________lot­tak le az ifjúsági szövetség berkeiben az elmúlt esztendő végén. S mint a végrehajtó bizottság megállapította, ezek az események politikai­lag megerősítették a KISZ-t, szélesítették a szövetség tö­megkapcsolatát, hatékonyab­bá tették a mindennapi munkát. Paulovits Ágoston

Next