Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Nagy mennyiségű antianyag nő A Moszkva közelében fek­szerpuhovban levő színkrotron, amely a legna­gyobb a világon, olyan mennyiségben termel anti­­anyagot, amelyet mind ez ideig még nem sikerült elő­állítani a fizikusoknak. A „kitermelt” deutérium anti­­magok száma óránként több ezer (eddig csupán egyes an­­timagokat sikerült előállíta­ni) A kísérlet sikere szovjet tudósok és a­ 11 országot egyesítő Európai Atomkutató Központ (CERN) fizikusai­nak nevéhez fűződik. A szerpuhovi részecske­­gyorsítóban a célt bombázó­­ részecskék a fény sebességét megközelítő gyorsaságot ér­nek el, miközben energiájuk eléri a 76 milliárd elektron­­voltot. A Szerpuhovban elért eredményeket a Szovjet Tu­dományos Akadémia atomfi­zikai tagozatának tallinni ülésszakán jelentették be. Ib­lyzi 11­elentés „riseinfcről-Csendesek nincsenek a folyók, belvizek Amiből még gondok származhatnak Szeszélyes a tél, ismét ol­vad (ki tudja, meddig?), locs-pocs van városon, s fa­lun egyaránt. Vajon hogyan viselkednek „vizeink”, mi a helyzet a folyókon, a belvi­zes öblözetekben? Erre kér­tünk választ az Északma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóságon. örömmel hallottuk, hogy egyelőre mindenütt nagyon megnyugtató a helyzet. A megyénket is érintő folyók és folyócskák, a Tisza, a Bodrog, a Her­­nád, a Sajó és a Bódva igen csendesek, vízállá­suk alacsony. A legújabb olvadás még nem érezteti hatását. Ha az olva­dás a hegységekbe is „felkú­szik”, a hajó a hét végére már okozhat kisebb-nagyobb árhullámot a folyók felső szakaszán. A Tisza jégpáncélja szin­­te észrevétlenül, a jégtö­rő hajók segítsége nélkül is simán levonult az el­múlt napokban. Megyénk belvizes öblözetei­ben sincsenek még gondok. Néhány szivattyútelep meg­kezdte ugyan a belvizek át­emelését, de csak azért, hogy minden eshetőségre számítva üresen tartsák a főcsatorná­kat. A befogadó főcsatorná­kat különben mindenütt gondosan megtisztogatják hótól, a jégdugóktól. Sajnos, a nem követik mindenütt ezt a jó példát. A mezőgazdasági üzemek kezelésében levő kisebb belvizes csatornák sok helyen eléggé elhanya­golt állapotban vannak. Egy-egy ilyen, hóval, jégdu­góval eltömött csatorna, át­eresz, vagy más műtárgy nagy területeken okozhat belvíz-elöntéseket. Minden gazdaság saját érdeke, hogy figyelemmel kísérje belvízi csatornáinak állapotát, idejé­ben megtisztogassa őket Gyorsabb olvadás, csapadé­kos időjárás esetén sok kárt okozhatnak ezek az elhanya­golt vízlevezető árkok és csatornák. Zam­jatyin sajtóértekezlete találkozókon vizsgálják az összeurópai tanácskozás elő­készítésének konkrét kérdé­seit: az értekezlet részvevői­nek körét, a konferencia idő­pontját és színhelyét, napi­rendjét, valamint a tanácsko­zás munkájának várható eredményeit. A szovjet külügyi szóvivő a budapesti felhívás pozitív visszhangjának ismertetése után felhívta a figyelmet ar­ra, hogy nem valamennyi­­ nyugati kormány fogadta egyforma egyetértéssel a ta­nácskozás összehívásának gondolatát. A Szovjetunió és más szo­cialista országok — hangzik a nyilatkozat — készek meg­vizsgálni az összeurópai ta­nácskozás gyakorlati előké­szítését célzó más javaslato­kat is. A nyilatkozat befejezésül hangsúlyozza: a Szovjetunió, más szocialista országokkal együtt, továbbra is kitartóan törekszik arra, hogy Európá­ban a jószomszédság váltsa fel a feszültséget. A szovjet—kínai tárgyalá­sokkal kapcsolatban Zamja­­tyin elmondotta, hogy túlsá­gosan korai lenne a megbe­szélések eredményeiről nyi­latkozni. A szovjet politika céljait Kína vonatkozásában — húzta alá — Leonyid Brezsnyevnek a kommunista és munkáspártok nemzetkö­zi tanácskozásán elhangzott beszéde vázolta fel Szovjet részről nem hiányzik a jó­akarat Reméljük, hogy a kérdések pozitív és realiszti­kus megközelítése érvényesül a tárgyalások folyamán. Végezetül Leonyid Zamja­­tyin válaszolt egy nem kül­politikai jellegű kérdésre: merő koholmánynak minősí­tette azokat a nyugati for­rásból származó híresztelése­ket, amelyek szerint a Szov­jetunióban pénzreform vég­rehajtására készülnek. Leonyid Zamjatyin, Szovjetunió Külügyminiszté­­­riuma sajtóosztályának veze­tője Moszkvában tartott első idei sajtóértekezletén nyilat­kozatot olvasott fel az európai biztonsági értekezlet összehí­vásáról, majd válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Ez idő szerint kétoldalú konzultációkon és sokoldalú Heljajev temetése Kedden a novogyevicsi te­metőben helyezték nyugalom­ra Pavel Beljajev űrhajós ez­redest. A parancsnoka Voszhod–2 hős hosszas beteg­ség után, 44 éves korában, ez év január 10-én hunyt el. Beljajev koporsóját űrha­jós társai vitték a sírhoz, majd a szovjet himnusz hang­jai mellett díszsortűz köze­pette eresztették le a nyug­vóhelyre. A sírt, amelyet márványtábla jelöl, hamaro­san elborították a kegyelet virágai. Szerda, 1970. j­anuár 14. Indiában eddig 1,6 millió hektár földet osztottak szét föld nélküli és földben sze­gény parasztoknak. Rad­­zseszvar Rao, az Indiai Kom­­munista Párt főtitkára, New Agenek, a párt lapjá­n­­ak legutóbbi számában írt cikkében rámutat, hogy sok­kal több földet lehetne ki- Földosztás Indiában osztani, ha az érvényben le­vő földreform-törvényeket következetesen hajtanák vég­re E tekintetben a legna­gyobb haladást a Kerala ál­lambeli egységfront kor­­mány érte el, amely ez év január 1-i hatállyal eltörölte a nagybirtokrendszert. A ta­laj minőségének megfelelően hat-húsz acre — egy acre 0,4 hektár — földet kaphat egy­­egy személy. Az Indiai Kommunista Párt azt követeli, hogy egé­szítsék ki az érvényben levő földreform-törvényeket és a fennálló rendelkezéseknek az év végéig tegyenek eleget. Indira Gandhi miniszterel­­nök-asszony az indiai szövet­ségi államok főminiszterei­nek legutóbbi tanácskozásán kijelentette, hogy a földre­form terén eddig kiábrándí­tóan lassan haladtak előre, és a nép reményei nem váltak valóra. Szudáni összeesküvés Khaled Hasszán Abbasz szudáni hadügyminiszter ked­­­­den bejelentette, hogy a szu­dáni hadsereg a szudáni for­radalmi tanács megdöntésére irányuló összeesküvést hiúsí­tott meg. A puccskísérlet ve­zetőjét, Abdullah Mohamed Adam dandártábornokot és néhány tiszttársát letartóz­tatták. Ügyüket katonai bíró­ság tárgyalja majd. Abbasz­i közlése szerint a puccsot im­­­­perialista és szudáni ellen­­­­forradalmi elemek sugalmaz­­­­ták. A kormány hamarosan közzé teszi az összeesküvés részleteit. A RASZFUTYIM — HARMATH mm m ú Jf /%« ENDRE: ■ f * J Paraszt a Az Ignatyev-szalonon ke­resztül ismerkedett meg a jö­vevény Oroszország egyik legtekintélyesebb egyházfeje­delmével, Germogen szara­­tovi püspökkel, az Igaz Oro­szok egyik pillérével, ő is, a szövetség többi vezetője is, úgy érezte, a sztarecben megtalálták a politikai cél­jaiknak legjobban megfelelő, engedelmes eszközt. Elhatá­rozták, hogy ezt az eszközt nemcsak lefelé, hanem felfe­lé is megpróbálják hasznosí­tani. A szövetség számára sokat jelentene, ha kreatúrá­ját, „a nép képviselőjeként” valahogy be lehetne juttatni az udvarba, és harcba vetni a konzervatív oldalon Ez persze nehéz dolog, a cári palota kapui csak a bennfentesek egészen szűk köre számára tárulnak fel. Talán Feofan bemutathatná, mégiscsak a cárné gyóntató­­ja. Az archimandrite nem volt buta ember, ismerte be­folyása korlátait. — Megpróbálhatom, de jó­­magam ehhez nem vagyok elegendő Meg kell nyernünk s dologhoz a montenegrói hölgyeket. palotában A „montenegrói nővérek’1, Anasztázia és Milica nagy­hercegnők, I. Miklós monte­negrói király lányai, akik II. Miklós cár unokafivéré­hez, az úgynevezett Nyikolájevi­­csekhez mentek férjhez A két asszony szerette volna egyengetni férje karrierjé­nek útját. Hamarosan felis­merték, hogy Alekszandra cárné osztja misztikus haj­lamaikat, így hát sorra mu­tatták be neki a különböző látnokokat és csodatevőket. Feofan elvitte Raszputyint Nyikoláj Nyikolájevics nagy­herceg palotájába. Neki is, feleségének, Anasztáziának — becenevén Sztanának — is megtetszett a furcsa muzsik. És nekik is ugyanaz j­utott eszükbe róla, mint arehi­­mandritának és püspöknek, grófnak és szerzetesnek. Szavakban bólogatva bi­­zonygatták, hogy a sztarec jó szolgálatot tehet az Igaz Oroszoknak, ha a cári pár közelébe jut. Gondolatban azonban azt a reményt dé­delgették, hogy Raszputyhi­­ trón közelében — ha sikerül oda juttatniuk — jó szolgála­­tot tesz ” r>° ki­. A sors mai előrajzolta a hi­hetetlen história kontúrjait A távoli falucskából útra kelt muzsik közeledett a cár pa­lotájához. A cár naplója A cár titkos naplójában 1905. november 1. jelzés alatt a következő bejegyzés olvasható: „Ma megismer­kedtünk egy istenfélő ember­­rel, a Tobolszk­ tartománybe­li Grigorijjal.” Ugyanebben a naplóban, pontosan egy esz­tendővel később, 1903. no­vember elsején ez a mondat áll: „Grigorij 6.45-kor érke­zett Meglátogatta a gyereke­­ket és 1,.45-ig beszélgetett ve­­lünk. Milica és Sztana velünk vacsoráztak. Grigorijról folyt a szó egész este.” Az Igaz Oroszok tervének első része tehát sikerült: a szibériait Sztanán keresztül bejuttatták a birodalom leg­szentebb szentélyébe. Hogyan történt? A trónörökös — erre ké­sőbb még hosszasan visszaté­rünk — beteg volt, halálos beteg és a cárné már zokog­ni sem tudott. Anasztázia Nyikolajevna nagyhercegnő érkezését jelentették. Sztana belépett, és azt mondta: — Ne aggódjék, Alekszand­ra, minden jóra fordul. Az Igaz Oroszok, a monarchia leghívebb támaszai találtak egy istennek kedves szibériai muzsikot, akiben gyógyító erő lakik. Tegnap este ná­lunk volt és azt üzeni önnek: „Jelentsd a tárnának, hogy meggyógyítom a fiát. Mire katonasorba serdül, kutyabaja lesz.” Ezzel a jóindulatúan tenye­res-talpas mondattal robbant be az orosz nagypolitikába Grigorij Jefimovics Raszpu­­tyin. „Jöjj el ismét Bátyuska. Ebinek az embernek vala­hogy akkor is, később is minden olyan természetes és egyszerű volt. Megérkezése­kor, Fülöp-Miller szerint „cuppanós csókot” nyomott a bámuló cári pár arcára, az­tán odament a szenvedő gye­­rek ágyához, aki zavaros fél­álmában valami megnyugta­tóan kellemes dörmögésre lett figyelmes. — Ne félj semmit Aljosa, most szépen elkergetjük eze­ket a csúnya fájdalmakat.­­ Holnapra egészséges leszel, és akkor játszunk ám csak vígan. Most pedig hallgasd csak, mesélek neked. A szobába bezuhogott Szi­béria szikrázó végtelenje. Havas tájakon beszélő álla­tok és csodás emberek su­hantak. A pokrovszkojei pa­raszt ismerte az emberek, ál­­latok és tárgyak lelkét abban a világban, amelyről mesélt . A gyerek jobban lett, kinyi­totta a szemét, és azt mond­ta: — Holnap jöjj el ismét. Bátyuska. Ez volt a sztarec életének igazi fordulópontja. Ebben a pillanatban vált bizonyossá hogy kellemes baritonján be­­duruzsolta magát a történe­lembe. (Következik: „A gyermeket j Arekszejnek kereszteltük el.”) I 25 éve történt Nemzeti összefogást reakció nélkül Az Észak-Magyarország által meghirdetett pályázatra bekül­dött írás: MEG DÖRÖGTEK a fegy­verek a megye legészakibb községében, Domaházán, amikor az alakulóban levő munkáspártok szervezői kö­zül hatan, talán nyolcan is, bekopogtak Ózd, Fő út 31. számú házba, a Fodor-féle lakásba. Kint a száraz hideg, pirosra csípte valamennyiük arcát. A parancsnok tréfá­san kérdezte: — Kommunisták? — Szociáldemokraták is — válaszolták. A szociáldemokrata párt már a felszabadulás előtt ki­bontotta zászlaját a vas­munkások között. Sokan szimpatizáltak vele, és tagjai is lettek annak ellenére, hogy ezt a gyár urai nem nézték jó szemmel. Számos esetben kenyértörésre is sor került ezért. Némi büszkeséggel áll­tak tehát a parancsnok elé. — Az urak elfutottak. Csak hadd fussanak. Megteszünk mi nélkülük is. Szükség van tehát olyan vezető szervre, amely a közigazgatási dol­gokkal foglalkozik, és ebben határozati joga van. A Deb­recenben megalakult ideigle­nes kormányt akarjuk ezzel is támogatni — adták elő elképzeléseiket. Ivan Popkov, a felszaba­dító csapatok hadnagya türe­lemmel hallgatta. Hosszú, madorkából sodort cigarettá­ját szívta, s egyetértően bó­lintott. — Bravó... Egy viszont fontos — emelte maga elé figyelmeztetően kezét. — Olyan összetétele legyen en­nek a bizottságnak, amely a dolgozók érdekeit képviseli. Innen egyenesen a község­házára mentek, hogy tisztáz­zák a részleteket. Lám, mi­lyen nagyot fordult a világ. Ahol egykor Szilvási főjegyző és a szolgabíró volt a telj­hatalmú úr, most ők, a mun­kások döntenek, milyen le­gyen a közigazgatás új szer­vezete, kik érdemesek rá, hogy a közü­gyeket intézzék, irányítsák. A FŰTETLEN irodában nagykabátban ültek, s fázó­san húzták össze magukat. Egyszeribe bemelegedtek azonban, amikor a bizottság konkrét összetételét vitatják. Mauks Miklós és Kuzman György javasolták: az ala­kulóban levő Nemzeti Bi­zottságban az egyházak is képviseltessék magukat, mert így lesz nemzeti ez a bizott­ság. A kommunista csoport el­lenjavaslatot tesz. Paritásos alapon válasszák a Nemzeti Bizottságot és csak politikai pártok képviseltessék benne magukat­ is . Az egyházak különben bebizonyították tizenki­lencben és azután is, hogy a reakció szekértőjéi. Nekünk olyan Nemzeti Bizottság kell, amelyben a reakció nem kap helyet. Nem tudtak megegyezni. Másnap 9 órakor újból ta­lálkoztak. Újabb vita. Nagy­­nehezen végül is egyezség született. 1944. december 25- én a kommunista párt, a szo­ciáldemokrata párt, a kis­gazda párt, és a polgári de­mokrata pártot szervezők de­legáltjai megalakították Nemzeti Bizottság helyi szer­v­eit, az első népi bizottságot, munkához látták. A bizottság megtartotta első ülését. Rögzítette a közigaz­gatás elindítását, további ve­zetését és ellenőrzését. Ki­mondta, hogy szoros kapcso­latot tart a felszabadító had­sereg városparancsnokával. „A bizottság messzemenő segítséget nyújt a szovjet hadseregnek a hitlerista csa­patok elleni harcban” — szólt a határozat és másnap felhívás jelent m­eg. Férfia­kat toboroztak Több mint ezer ember jelentkezett lö­vészárkokat ásni és a felrob­bantott hidakat ejteni. Nén­th Gyűl«

Next