Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Ma 22 éve döntő fordulat következett be a szomszédos csehszlovák nép életében. A prágai Vencel téren a munkások és milicisták forradalmi gyűlésén Klement Gottwald bejelentette: Csehszlovákiában a munkásosztály és a reakciós burzsoázia harcából a szocializmus hívei kerültek ki győztesen. Ezt a bejelentést rendkívül éles politikai harc előzte meg. A belső és a külső reakció összpontosított támadást folytatott a Csehszlovák Kommunista Párt ellen, amely a háborút követő években mind nagyobb politikai befolyásra tett szert a tömegek között. A Csehszlovák Kommunista Párt már az 1946-os választásokon megszerezte a szavazatok 40 százalékát, s azzal a parlament legerősebb pártja lett. Ennek alapján Klement Gottwald lett a miniszterelnök. A reakció ebbe nem akart belenyugodni, s mind koncentráltabb támadást intézett a haladás erői ellen. 1947 végén és 1918 elején a koalíciós kormány polgári és szociáldemokrata tagjai lemondásukkal akartak zűrzavaros helyzetet teremteni, majd kommunisták nélküli, „politikamentes” kormányt alakítani. A munkásosztály azonban keresztülhúzta a reakció terveit és Csehszlovákiát nép akaratának megfelelően a elindította a szocializmus útján. Ezzel a reakció hosszú időre, de nem véglegesen vereséget szenvedett. 1968-ban ismét jelentkeztek a már egyszer kudarcot vallott „átértékelési” törekvések. A már a szocialista rendet fenyegető „átértékelési” törekvéseken ismét úrrá lettek a szocializmus erői. Az 1962-as csendes ellenforradalmi kísérlet nagy tanulsággal szolgált a csehszlovák és valamennyi szocializmust építő ország népeinek. A szocialista Csehszlovákia maarkolj az ellenforradalmi nyomait, de mér megkezdődött a konszolidáció, a hibák és a tévedések következményeinek helyrehozása. Biztosak vagyunk benne, hogy a csehszlovák nép ismét felülkerekedik minden nehézségen és új tamdiságokkal fölváltja a szocializmus építését. A februári győzelem Nasszer — Tito találkozó Ner, az EAK elnöke hétfőn este díszvacsorát adott Tito jugoszláv elnök és felesége tiszteletére. Tito, aki hétfőn délelőtt érkezett Szudánból Egyiptomba, délután megkezdte tárgyalásait az egyiptomi államfővel. A díszvacsorán Nasszer pohárköszöntőt mondott, melyben hangsúlyozta, hogy Egyiptom elfogadja Izrael kihívását és kész vállalni annak a harcnak a következményeit, amelyre az országot eredményeinek védelmében rákényszerítik. Az egyiptomi elnök ismételten rámutatott, hogy kormánya a megegyezés alapvető feltételének tekinti az izraeliek által megszállt arab területek kiürítését és a palesztin és arabok jogainak biztosítását. Tito jugoszláv elnök válaszában elítélte Izrael brutális és erőszakos fellépését és hangsúlyozta, hogy az egyre súlyosbodó közel-keleti helyzet nemcsak a térség népeit, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. „Sürgős megoldásra van szükség, mert minden nap késedelem csak fokozza a veszélyt” — mondotta. Helga vélemény az európai biztonsági értekezletről A belga külügyminisztérium szóvivője kedden délelőtt tartott szokásos heti sajtóértekezletén elsősorban Péter János hivatalos belgiumi látogatásával foglalkozott. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a két országot kölcsönösen érintő problémák mellett, elsősorban az európai biztonági értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tartják a tanácskozás fő témájának. Rámutatott arra, hogy a NATO decemberi brüsszeli miniszteri tanácsülése óta Péter János az első miniszter, aki a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyikéből látogat el a belga fővárosba. Belga részről több mint szimbolikusnak tartják — mondotta —, hogy éppen annak az országnak a külügyminisztere érkezett meg, amelynek fővárosában adták ki az összeurópai értekezlet megtartásáról szóló felhívást. Emlékeztetett arra, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt a Harmel belga külügyminiszter 1967. évi budapesti látogatásáról kiadott közös közlemény is felvetette egy európai biztonsági értekezlet megtartásának a gondolatát. Onoyakos lett Kedden hajnalban holtan találták nyugat-berlini cellájában Josef Bachmannt, aki 1968 áprilisában sikertelen merényletet hajtott végre Rudi Dutschke nyugatnémet diákvezető ellen. A nyugatberlini rendőrség közlése szerint Bachmann egy műanyag zacskót húzott a fejére és a helyszínre siető orvosok már csak a fulladás okozta halált tudták megállapítani. A 25 éves Bachmannt emberölési kísérletért 1969 márciusában egy nyugat-berlini esküdtszék hétévi börtönbüntetésre ítélte. I Thant nyilatkozata a Thant ENSZ-főtitkár New Yorkba történt elutazása előtt Rangoonban adott nyilatkozatában kijelentette, hogy azért rövidítette meg burmai tartózkodását, mert több olyan jelentést kapott, amely érdeklődésére tarthat számot. E jelentésekben — mondta — „pozitív elemeket” fedezett fel a közel-keleti válsággal kapcsolatban. A főtitkár nem bocsátkozott részletekbe. SZVSZ-Nés Khartoamban Kedden Khartoumban megnyílt a Világszövetség Szakszervezeti Irodájának ülésszaka. A megnyitón Numeiri vezérőrnagy, a szudáni forradalmi tanács elnöke és miniszterelnök mondott beszédet. A péntekig tartó ülésszakon a világ különböző országainak szakszervezeteit 80 delegátus képviseli. Egyiptomi légicsapás Egyiptomi vadászbombázók kedden reggel támadást intéztek az izraeli csapatok Sinai-félszigeten kiépített állásai ellen, a Szuezi-csatorna központi szektorában. Ezt az egyiptomi fegyveres erők szóvivője közölte. A szóvivő hozzáfűzte, hogy az egyiptomi harci repülőgépek bombázták az izraeli tüzérségi állásokat és páncélos összevonásokat Valamennyi egyiptomi repülőgép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. Nigériába utaztak Baranyai Tibornak, SZOT osztályvezetőjének vezetésével kedden szakszervezeti küldöttség utazott Rágósba. A delegáció a magyar szakszervezetek képviseletében részt vesz a Nigériai Szakszervezeti Szövetség (NTUC) 3. kongresszusán. Szerda* 1970. február 25. ÚJ FELADATOK KÜSZÖBÉN január első Jg* Jg* el nap, hogy ne írjunk, ne beszéltünk volna a termelőszövetkezetek nagy eseményéről, a zárszámadó közgyűlésről. Az egész ország, a társadalom minden rétege figyelemmel kísérte, érdeklődve várta a beszámolókat, hogy az 1969-es gazdasági évben hogyan dolgoztak, milyen eredményeket értek el közös gazdaságainkban. Mennyire vártak hát maguk a termelőszövetkezeti tagok, a vezetők, akiknek sok-sok munkája, felelősségvállalása, nem egy álmatlan éjszakája van az összesített számok mögött. Sok közgyűlésen vettünk részt magunk is, sok számot hallottunk, olykor már kábult volt tőle a fejünk. De a közgyűlésen részt vevő termelőszövetkezeti tagok, akik mindennapos munkájukkal cselekvő részesei voltak a számokban összesített eredményeknél, mindig pontosan tudták, miről van szó. Ha a növénytermelésről beszéltek, dűlőket, hatalmas földtáblákat, rajtuk búzát, cukorrépát, kukoricát láttak a számok mögött. Sőt, azt is látták, hogy az a kukorica kövér zöldben játszott-e, vagy már korán lesárgult. Ha az állattenyésztésről beszéltek, azt is látták, hogy a jószágállomány megéri-e a sok fáradságot, a hízók megfelelően hasznosítják-e a takarmányt, érdemes volt-e a szép istállókat megépíteni. S elmondták véleményüket. Egyetértve vagy vitatkozva a beszámolóval. Hallottunk bíráló megjegyzéseket, kemény szilvákat is, amelyeket a vezetőség mondott a tagságnak, vagy éppen fordítva: a tagság marasztalta el valamiben a vezetőséget. De a kemény szavak, a bíráló megjegyzések egyike sem volt kötekedő, személyeskedő, nem az öncélú indulatoskodás, hanem a közösség iránt érzett felelősségtudat diktálta őket. De a mostani után emlékezhetünk másra is. Az ünnepi hangulatra, az ünneplő ruhába öltözött emberekre. Ma is fülünkbe csengenek dr. Bodnár Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának a mezőkövesdi közgyűlésen mondott szavai: a zárszámadás napját nem jelzi piros betűvel a naptár, mégis ünnep. Nagy ünnep minden faluban, s már napokkal előtte készülődnek rá az emberek. Minden munkahelyen első számú téma ilyenkor a végzett munka értékelése, az esztendő önkritikus bírálata. Önmagukat is értékelik tsz-tagok: mit lehetett volna a jobban csinálni; mi az, amit a jövőben jobban meg kell szervezni, amin finomítani kell. A végzett munkára való visszatekintés pedig egyben előretekintés !. Sok faluban találkoztunk ünneplő ruhába öltözött emberekkel, akik ily módon is tiszteletet adtak a munkának, s önmaguknak. A közgyűlések vidámsága egybeesett a farsanggal. Otthon is, a kultúrházban is terített asztal várta az embereket és vendégeiket. Az együtt eltöltött kellemes órákra szívesen emlékeznek vissza, és még többen vannak azok, akik valamilyen ismeretséget, kapcsolatot éppen a zárszámadástól kezdve tartanak számon. Fülig szerelmes egy fiatal barátom. Kérdem tőle, hol ismerkedtetek meg? Hát... hát — rebegi —, a zárszámadási bálon. Kinek ezért, kinek azért nevezetes az a nap. De egyvalamiben mindenki személyesen érdekelt benne: ekkor részesültek az emberek az egész éven át végzett munkájuk szerinti anyagi elismerésben. Bizony, a számok őszinték! Hitelesen, hűen uraik és tükrözik is a teljesítményeket tavasztól őszig. A végeredmény nem mindenkinél ugyanaz: aki lazsált, aki a dolog könnyebbik végétkereste és — tisztelet a kivételnek — a kocsmai pultot támasztotta, most savanyú ábrázoltal hagyta el a pénztáros kisasszony asztalát. Arra is jó volt tehát a munkát összegező gyűlés, hogy az ilyen emberek elgondolkozzanak: melyik magatartás a hasznosabb, s a vékony boríték feletti sopánkodás, a felelőtlen kijelentések, az áskálódások helyett inkább a munka végét fogják meg! I csinli a közgyűlések miat" időszaka. Véget értek a mérlegelések, értékelések, melyekből mindenki levonhatta a személyes tanulságot. Ez pedig megyeszerte ugyanaz: a becsülettel, jól végzett munka meghozza gyümölcsét, ha mindenki egyformán helytáll. Onodvári Miklós A gyakorlat iskolái Mezőgazdasági szakkörök a szerencsi járásban A szerencsi járás állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben és szakszövetkezeteiben, valamint tanácsi szakigazgatási apparátusában örvendetesen gyarapszik a fiatal szakemberek száma. Ennek előnyös következményei máris megmutatkoznak a javuló termelési eredményekben. A fiatal szakemberek gyakorlati továbbképzésére jól felhasználják járásban működő mezőgazadasági szakköröket. A járási tanács mezőgazdasági osztályának oktatási szakelőadója, Domonkos Zoltán a mezőgazdasági szakkörök növekvő jelentőségét azzal magyarázza, hogy ez a rugalmas foglalkozási forma leginkább megfelel a korszerű ismeretterjesztési igényeknek. Különösen figyelemre méltó az a kettős funkció, amelyet a Szerencsen működő központi szakkör betölt. Fő feladata, hogy a járás területén dolgozó valamennyi növényvédelmi szakembernek tapasztalatcserelehetőséget, vitafórumot biztosítson. Vezetője Kiss Ferenc, a járás növényvédelmi főfelügyelője. A szakkör rendszeresen működik egész éven át. A kéthetente tartott foglalkozásokon a növényvédelem legismertebb országos és megyei szakemberei tartanak előadásokat, konzultálnak a részvevőkkel a növényvédelem időszerű kérdéseiről. A tématervet a gazdasági idényfeladatok figyelembevételével állítják össze, hogy a legújabb ismereteket minél előbb hasznosíthassák a gyakorlatban is a szakkör tagjai. A szerencsi szakkör egyúttal a járás többi szakkörének módszertani központja. Hallgatói közül többen a maguk körzetében, a helyi szakkörök vezetőiként tevékenykednek. A központi mezőgazdasági szakkör hatása tehát kisugárzik a járás egész területére. A mezőgazdasági osztály irányításával a községekben kilenc különféle szakmai jellegű szakkör működik: Taktaharkányban és Prügyön növénytermesztési, Megyaszón és Bodrogkeresztúron állattenyésztési, Tiszalúcon és a mádi szakszövetkezetben gépészeti, a tarcali fezben és a bodrogszegi szakszövetkezetben szőlőtermesztési, Mádon pedig oltványtermesztő szakkör. Ezeken kívül a községi művelődési otthonok keretében is szerveztek mezőgazdasági szakköröket: Bodrogszegiben méhész- és nyúltenyésztési, Csobajon almatermesztési és szőlőtermesztési, Mádon kisállattenyésztési és Tiszalúcon méhészszakkört. Száz éve született Lenin Egy amerikai szemével Tudományos kiküldetésben járt az Egyesült Államokban I. Krasznov történész, aki a kaliforniai egyetem bancrofti könyvtárában, Wisconsin állam madisoni történelmi társulatának levéltárában és a washingtoni nemzeti levéltárban dolgozott. Kutatásai során számos értékes dokumentumot, közöttük Robins ezredes iratait tanulmányozta. Raymond Robins ezredes 1917-ben érkezett Oroszországba, s az amerikai Vöröskereszt-misszió vezetője volt, egyben betöltötte az amerikai kormány nem hivatalos diplomáciai vezetőjének szerepét is. Ilyen minőségben számos alkalommal találkozott Leninnel, akinek egyénisége, embersége mély hatást tett rá. A megtalált hat dokumentum közül hármat még nem publikáltak orosz nyelven. Rendkívül érdekes Robins ezredesnek az a jelentése, amelyben Lenint, mint embert és mint a szovjet állam kimagasló vezetőjét értékeli. Leninben nagyra becsüli, hogy tettekkel is elősegíteni igyekszik a szovjet— amerikai kapcsolatok normalizálódását így ír egyik Leninnel folytatott beszélgetéséről: „Beléptem Lenin dolgozószobájába, ahol azt láttam, hogy Lenin egy embergyűrű közepén áll, s parancsokat ad arra vonatkozóan, hogy tartóztassák fel a németek támadását, s tartsák fenn a rendet és a fegyelmet Pétervárott és egész Oroszországban. Lenin, mint mindig, nyugodt volt, fegyelmezte magát és ura volt a helyzetnek... Lenin végighallgatott, azután nyugodtan kiadta a szükséges utasításokat, amelyek lehetővé tették, hogy a vonat a kormánytól kapott nagy létszámú kísérettel elinduljon. Kérésemre Lenin sajátkezűleg írt utasítást a volodgai szovjetnek, hogy nyújtson teljes védelmet az amerikai nagykövetség tagjainak, biztosítson helyiséget számukra, ezenkívül gondoskodjék megfelelő élelmiszer-ellátásról és nyújtson segítséget minden személynek. Ezt a levelet még ma is őrzöm.” A szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálását célozta Leninnek az az üzenete is, amelyet „Új magyarázat Szovjet-Oroszország helyzetéről” címmel az International News Bureau tudósítójához intézett 1919 októberében, s amelynek szövege eddig ismeretlen volt. Ebben Lenin többek között ezt írta a kölcsönös megértés és béke lehetőségeiről: „Lehetséges, hogy ez nem háború, de nagyon hasonlít a háborúra. Mi nem akarunk háborút egyetlen országgal sem, mert úgy véljük, hogy csaknem minden esetben a dolgozók kerülnek veszélybe, s hogy olyan embereket kell megölnünk, akikkel nincs semmi bajunk és akik, ha megértenének bennünket, soha nem harcolnának ellenünk. Ez a levél talán fényt vet azokra a momentumokra, amelyek most érthetetlenek, és a kölcsönös kapcsolatok javulása elvezet a békéhez, amelyre ma oly vagy szüksége van az egész világnak.” ■ Az amerikai levéltárakból és publikációkból előkerült dokumentumokat most az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus— Leninizmus Intézet központi pártarchívuma őrzi. Holdhőset" kiállítás Kedden délelőtt Alfred Puhan, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete megnyitotta a Természettudományi Múzeum időszaki kiállítását, amely az Apollo–11 űrhajó által hozott holdkőzetet mutatja be.