Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
Szombat, 1970. május 23. A megyei pártbizottság állásfoglalása és határozata A megyei párt- és KISZ- bizottság május 7-i együttes kibővített ülésén dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, megyei pártbizottság első titkára és Deme László, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. Az írásban megküldött előterjesztéshez — megyei párt-vb nevében — a Dojcsák János, a pártbizottság titkára megyei fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek közt ismertette, hogy a megyei pártbizottság állásfoglaMegyénkben ez idő szerint 171 ezer 14—26 éves fiatal él. Ez a megye lakosságának mintegy 22 százaléka. Közülük a dolgozó fiatalok száma — a szakmunkástanulókkal együtt — 123 ezer; középiskolába jár több mint 18 ezer ; egyetemi, főiskolai hallgató csaknem 3 ezer; mintegy 27 ezer a tovább nem tanuló, munkaviszonyban még nem álló, a tsz-ekben bedolgozó, vagy a kötelező katonai szolgálatot teljesítő fiatalok száma. Az utóbbi rétegek munkába állása meggyorsult, számarányuk csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor a fejlődési folyamat nyeként növekedett eredmén továbbtanuló , és csökkent a dolgozó fiatalok részaránya. A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek megyénkben több mint 55 ezer tagja van. A KISZ-szervezetek taglétszáma évek óta nem változik lényegesen. Sokat mondó adatok ezek, amelyekből bárki levonhatja a szükséges következtetéseket, egyszersmind objektív alapot nyerhet ifjúságunk helyes megítéléséhez. Az előterjesztés alapján az együttes ülés megállapította, hogy: trAz MSZMP Központi Bizottságának a párt ifjúságpolitikája néhány kérdéséről alkotott állásfoglalásában szereplő megállapítások lényegében helytállóak megyénk ifjúságára, a KISZ- szel, az ifjúsággal való foglalkozásra is. Mind jobban érvényesül az ifjúság kettős társadalmi szerepe: tudatossá válik a felnőtt életre való készülés, hatékonyabb az építőmunkában való részvétel. Évről évre újabb korosztályok válnak a felnőtt társadalom hasznos tagjaivá.” A plénum azt is megállapította, hogy „Helytállónak lására és határozatára vonatkozó javaslatokat a vb előzetesen megvitatta; úgy ítélte meg, hogy a Központi Bizottság 1970. februári határozatának végrehajtása érdekében a párt ifjúságpolitikájának főbb kérdéseit, megyénk ifjúságának helyzetét, pártunknak az ifjúság körében végzett tevékenységét és KISZ munkáját a társadalom a nevelő tevékenységével összefüggésben e plénumnak is célszerű áttekinteni. bizonyult, megvalósult és tovább gazdagodott az 1966-os megyei pártértekezlet megállapítása, amely szerint: borsodi fiatalok döntő többségükben teljesítik kötelességeiket az üzemekben, a szocialista mezőgazdaságban; az ifjúság munkaerkölcse, eszmei, politikai fejlődése — ha vannak is gondok — kielégítő.” — Ifjúságunk cselekvő részese a szocializmust építő hazánk fejlődésének. Többségének érzés- és gondolatvilágát, magatartását a szocializmus eszméi határozzák meg. Fogékonyak a haladó eszmék, a marxizmus—leninizmus tanításai iránt. Az élet minden területén egyre nagyobb számban találunk olyanokat, akik becsületesen tanulnak, munkájukat példamutatóan elvégzik és tevékenyen részt vesznek a közéletben is — olvashatjuk az előterjesztett dokumentumban. És olvashatjuk azt is, hogy a mai fiataloknak a korábbi korosztályokénál nagyobb az általános műveltségük, mélyebbek szakmai ismereteik és érdeklődőbbek a haza, a világ eseményei iránt. Az ifjúságunkról alkotott kép azonban nem ilyen egyértelműen „rózsaszínű”, gondosan elemző megállapítások kitérnek a kevésbé örvendetes, a negatív jelenségekre és tendenciákra is. a — A fiatalok egy részében szocialista építőmunka gyengeségei, az imperializmus „fellazító” propagandája és a társadalmunkban még fellelhető kispolgári életszemlélet hatására találkozunk önzéssel, a közérdek és a szocializmus eredményeinek lebecsülésével és kozmopolitizmussal is. És találkozunk — különösen a műszaki értelmiség, az orvosok, a szakmunkások és az egyetemi ifjúság egyes rétegeinél — a technika szerepének eltúlzásával, s a burzsoá társadalmi rendszerek hamis, illuzórikus, kritikátlan szemléletével is. Tény, hogy a fiatalok egy része közömbös a politika, a közélet kérdései iránt. Nem kevés azok száma, akik felelősség- és áldozatvállalásban elmaradnak társadalmunk igényeitől. A 14—18 évesek egy részének ízlése, művelődési igénye alacsony fokú, sokan csak a tánczene, a szórakozás iránt érdeklődnek. Nyugtalanító a fiatalkorúak garázda cselekedeteinek száma és növekvő társadalmi veszélyessége. Néhány fiatal túlzottan anyagias szemléletű, törtető és emellett elhanyagolja társadalmi kötelezettségeit. Sokan türelmetlenek lakás- és bérgondjaik miatt, nem veszik figyelembe a reális lehetőségeket. Az is igaz, hogy az útkeresés, a felnőtté válás folyamatában jelentkező nehézségek egyes fiatalokból cinizmust váltanak ki. Mindezek — a tényleges gondok — azonban nem homályosíthatják el az ifjúságunk döntő többségére jellemző pozitív vonásokat, amelyek az elmúlt negyedszázad, szocialista rendszerünk nagy történelmi vívmányai. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ifjúságunk pozitív vonásai és problémái egyaránt összefüggnek társadalmi fejlődésünk egészével. Éppen ezért természetes, hogy a problémák és gondok megoldása is össztársadalmi feladat. A megyei párt- és KISZ- bizottság együttes ülése tekintetben számos tennivalóra felhívta megyénk pártés KISZ-szervezeteinek, állami, gazdasági és tömegszervezeteinek , megyénk ifjúságának és felnőtt lakosságának figyelmét. Csépányi Lajos (folytatjuk Ifjúságpolitikai kérdésekről (II.) Megyénk ifjúságának arculata és megítélése Figyelmeztető adatok balesetek számának alakulásáról készített AZ ÜZEMI felmérést a Központi Statisztikai Hivatal. Az ismertetett adatok azt mutatják, hogy 1965-höz viszonyítva valamennyi iparágban javulás tapasztalható. A legnagyobb fejlődés — a még mindig magas számok ellenére — a nehéziparban mutatkozik. A bányászatban például az utóbbi öt évben mintegy ötven százalékkal csökkent az évente bekövetkezett balesetek száma, ugyanakkor a gépiparban a korábbinál kétezerrel, a kohászatban pedig ezerrel kevesebb baleset fordult elő. Hasonló a javulás az építőiparban is: itt 23 százalékkal javult a sérülési arány. Ugyanakkor az adatok figyelmeztetnek, még nagyobb óvatosságra, körültekintésre intenek. Ezer bányászra évente még mindig 98, ugyanennyi kohászra 72, élelmiszeripari dolgozóra pedig 55 szakmai sérülés jut. Elgondolkoztató az a tény is, hogy a sérülések több emberéletet követelnek, mint azelőtt. Az elmúlt évben például az országban 446 halálos üzemi baleset történt. A legrosszabb a helyzet — az aránylag alacsonyabb baleseti szám ellenére — a szállítás és a hírközlés területén, ahol az elmúlt évben 74-re emelkedett a halálos balesetek száma. S bár az építőiparban rendkívül szigorú munkásvédelmi rendszabályok vannak, a biztonsági előírások be nem tartása miatt tavaly 62 építőmunkás vesztette életét. Sajnos, eddig az idén sem javult a kép. Az év első négy hónapjában 32 ezer dolgozót ért a munkahelyén baleset, s január 1-től április végéig közülük kilencvenen haltak meg. Ám az adatok, a tények önmagukban is i oi . • • zak, meggyőzően illusztrálják: még mindig nem tettünk meg mindent a balesetek elkerüléséért, számának csökken"éért. Sajnos, bekövetkezett már halálos baleset a borsodi (i'cp'ekben is, legutóbb a Lenin Kohászati Művele m. Tlem Mjük azonban, az intő példák nyomán mind többet, tesznek a balesetek megelőzéséért a szakszervezeti szervek, de elsősorban maguk a dolgozók jobban vigyáznak saját maguk és mások testi épségére. i ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csapolás az ózdi olvasztóban Fotó: Minerák. r Évente tapasztalatcsere Vasútipari szakközépiskolák tanárainak országos találkozója Miskolcon A szakközépiskolák iránt évről évre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Egyre több a jelentkező a különféle ipari tagozatokra, mivel az ezekben az oktatási intézményekben végzett tanulók az érettségi mellett szakmai előképzést is szereznek. A szakoktatás néhány területén azonban még nehézségekkel problémákkal küzdenek. Ezért az országban működő forgalmi tagozatos szakközépiskolák igazgatói, tanárai évenként találkozókon cserélik ki tapasztalataikat a pedagógiai nevelőmunka rén. Legutóbb Szegeden teés Győrött voltak hasonló jellegű találkozások. Ebben az évben a miskolci I-es számú Ipari Szakközépiskola fogadta a Budapestről, Szegedről, Győrből, Debrecenből és Dombóvárról érkezett pedagógusokat. A tapasztalatcsere jellegű, két napon át tartó tanácskozások a napokban zajlottak le. Az ország különböző városaiból érkezett nevelők a szakközépiskola vasútforgalmi osztályának tanulóival, tanáraival és a miskolci MÁV-igazgatóság illetékes képviselőivel találkoztak, akik közül többen az iskola vasúti szaktantárgyait oktatják. Ebben az osztályban a vasúti hivatásra, a jövő korszerű vasútja számára nevelnek utánpótlást Az iskolapadból kikerült tanulók a vasút különböző szolgálati helyein válnak majd igazi szakemberekké. Sajnos, a jelentkezők száma nem mindig arányos. A mindössze két éve működő vasútforgalmi tagozatra például kevesebb a jelentkező, mint a beiskolázható létszám. A pedagógusok és a vasúti oktatók az I/E osztályban részt vettek egy bemutató tanításon, majd a nevelési, gyakorlati tapasztalatokról folytattak eszmecserét. A vasútforgalmi tagozat sok segítséget kap a miskolci MÁV Igazgatóság személyzeti és oktatási osztályától. Szemléltetőeszközökkel, diafilmmel, szakkönyvekkel segítik az oktatást. Négy év után a tanulók a vasútnál történő elhelyezkedés esetén az előírt szakvizsgákat rövidebb idő alatt szerezhetik meg. A tanárok és vasúti szakemberek együttműködése eredményesnek bizonyult, és a találkozó is igazolta ennek kapcsolatnak a szükségszerűségét. A vendégtanárok elismerően nyilatkoztak az iskolában folyó pedagógiai munkáról és értékes tapasztalatokat szereztek, melyeket saját iskolájukban is hasznosítani tudnak majd a szakemberképzés során. Dr. Barna Lajos Kevés a zöldség és a gyümölcs (Tudósítónktól) A sátoraljaújhelyi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén sokoldalúan elemezte az áruforgalom alakulását Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek árukínálata különösen a zöldség és a gyümölcs tekintetében nincs egyensúlyban a fogyasztói kereslettel. A város élelmiszerboltjai sokat fáradoznak a jó áruellátás érdekében, viszont néhány ruházati bolt készlete szegényes, különösen a gyermekruházati cikkek, a kötött áruk és a különböző szintetikus alapanyagú cikkcsoportok hiányoznak. A legtöbb minőségi kifogás a cipőkkel kapcsolatos. Szükségessé vált egy korszerű szálloda és étterem megépítése,valamint egy ABC-áruház létesítése. A végrehajtó bizottság örömmel vette tudomásul a sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ- hálózat fejlesztési tevékenységét és korszerű üzletpolitikáját. A szövetkezeti boltok az értékesítésben sok új ötlettel szolgálják a fogyasztók érdekeit, Takács Imre Sertéstenyésztés — új feltételekkel A világstatisztika adatai szerint mi, magyarok fogyasztjuk a legtöbb sertéshúst. Ezért a Magyarországon kialakult étkezési szokások és a sertéshústermelés ciklikussága miatt a külkereskedelem az év első hónapjaiban is nagy mennyiségű sertéshúst importált. Mindez azonban nagy devizakiadást jelent, s mivel az adottságaink, lehetőségeink megvannak a hazai sertéshústermelés fokozására, az illetékes szervek az utóbbi időben behatóbban foglalkoztak a kérdéssel. A cél a nagyüzemi módon történő sertéshústermelés. A kormány gazdasági bizottsága ezzel kapcsolatban kidolgoztatta és a közelmúltban el is fogadta a javaslatot. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pedig máris hozzálátott a határozatok végrehajtásához, és az illetékes bankok és a külkereskedelem is megkezdték az előkészületeket a feladatok gyors megoldására. A Gazdasági Bizottság meghatározott feltételek mellett, úgynevezett zárt konstrukcióban biztosította, hogy a mezőgazdasági termelőüzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és ezek társulásai a hazai építő- és építőanyagipari kapacitások terhelése nélkül 1970—72-ben összesen mintegy 250 ezer hízóférőhelyet alakítsanak ki, lehetőleg nagyfokú koncentrációval, összesen legfeljebb 40—50 telepen. A zárt fejlesztési konstrukció azt jelenti, hogy a sertésférőhelyeket a már ismert technológiai rendszerek — a „Mezőpanel” és az Agrokomplex nevű közös vállalkozásokban, valamint a Bábolnai Állami Gazdaságban és az iparszerű sertéstartó termelőszövetkezetek közös vállalkozásaiban kipróbált és bevált módszerek — szerint lehet csak létrehozni, és, hogy a fejlesztést a mezőgazdaságnak saját építési kapacitásával kell megoldania. A zárt konstrukció keretei között bizonyos mértékig módosulnak a beruházási feltételek. Az állam a teljes beruházási költség 30 százalékához nyújt támogatást. Ez kevesebb, mint amennyit egyéb, hasonló beruházásokhoz ad, ezért az érvényes beruházási hitelkamatok 50 százalékát a költségvetés megtéríti, a bankok pedig az általános hitelezési szabályok keretén belül a szükséghez mérten, az eddigieknél hosszabb lejárattal is nyújtanak hiteleket. A hitelkérelmeket versenytárgyalás útján bírálják el. A beruházó mezőgazdasági nagyüzemeknek egyébként termékértékesítési szerződést kell kötniük az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttel arra, hogy a telep üzembe helyezését követő három évben évente ugyanannyi sertést adnak át, mint 1969-ben adtak központi felvásárlásra, és ezen felül az új telep teljes kapacitásának megfelelő mennyiségű biztosítaniuk hízott sertést is kell. Ezt tröszt, a mindenkor érvényben levő állami felvásárlási áron veszi át. Az irányító TMok zással tekintenek a mezőgazdasági üzemek jelentkezése elé, remélve, hogy a saját beruházási forrásokkal és a takarmánybázissal rendelkező üzemek és társulások nagy számban jelentkeznek az akcióra. Új ABC-áruház A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tegnap reggel nyitotta meg új ABC kisáruházát a Bajcsy-Zsilinszky út 22. szám alatt. A régi fűszer-csemege önkiszolgáló boltot 198 ezer forintos költséggel alakították át. Az átalakítással 25 négyzetméterről 47 négyzetméterre növelték az eladóteret, s így lényegesen gazdagabb választékot tudnak nyújtani a vásárlóknak.