Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

Kedd, 1970. június 30. A hét borsodi eseményeiből (Folytatás az 1. oldalról) Mindkét tárlat megtekint­hető július 26-ig, hétfő kivé­telével, naponta 11—19 óra között. Ünnepség Göncön E hét végén, július 4-én, szombaton Göncön kerül sor a nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségére. A különböző szövetkezeti szek­torok azért választották Gön­cöt a megyei ünnepség szín­helyéül, mert a helyi általá­nos fogyasztási szövetkezet most ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. A nemzet­közi szövetkezeti nap esemé­nyei reggel 9 órakor kez­dődnek a községi tanács dísztermében. A helyi ÁFÉSZ tartja itt ünnepi, ki­bővített igazgatósági ülését, majd délelőtt fél 11 órakor a gönci Népkertben rendeznek ünnepi nagygyűlést. Délután kultúrműsor és sportműsor szórakoztatja majd a nem­zetközi szövetkezeti nap részvevőit. Szakosítják a nyári egyetem­t (Folytatás az 1. oldalról) korábbi, több esetben ered­ményes együttműködés — gondolunk itt az ifjúsági fó­rumok szervezett megszervezésére — formában való folytatásának legfőbb célja, hogy sokoldalúan művelt, szocialista szellemű ifjúságot neveljen. Az együttműködési tervezet — amelynek megvi­tatásán részt vett Dudla Jó­zsef, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára is — részletesen rögzíti azokat a formákat és módokat, ame­lyek segítségével a fiatalok még elmélyültebb ismerete­ket kaphatnak az oktatási intézményeken kívül. Az elnökségi ülésen, mint már említettük , tájékoz­tatót hallhattunk a VI. Bor­sodi Nyári Egyetem előké­születeiről. Az elmúlt évi „kudarc” tanulságait levon­va, az idei nyári egyetem népszerűsítéséhez már az év első hónapjaiban megtették a szükséges lépéseket. A pros­pektusokat és a jelentkezési lapokat időben kiküldték. A visszaigazolások is megérkez­tek: jelenleg 86 jelentkezőt tartanak számon. A legtöb­ben a Német Demokratikus Köztársaságból jelentkeztek, összesen 54-en. De érkeznek hallgatók Lengyelországból, Csehszlovákiából, az USA- ból és Finnországból is. Gál Imre, a TIT megyei titkára tájékoztatásul el­mondta, hogy a jövőben szó lehet arról, hogy a Borsodi Nyári Egyetemet szakosít­ják, s közgazdasági jellegű lesz. Dr. Csókás János, a TIT megyei elnöke bejelentette, hogy a MTESZ elnöksége ja­vaslattal élt a TIT felé: a MTESZ-nek a következő öt­éves tervben felépülő szék­házában helyet kaphat a TIT elnöksége is. Az elnökség el­vileg egyetértett ezzel és a MTESZ javaslatát elfogadta. Benépesültek az építőtáborok A felső-tiszai árvíz sújtotta területen szervezett önkéntes ifjúsági építőtáborokat va­sárnap benépesítették a fia­talok. A szabolcsi gimnáziu­mok és szakközépiskolák, il­letve a szakmunkásképző in­tézetek tanulóinak 400—400 fős csoportja már a délutáni órákban megérkezett a tiva­­dari és kishódosi táborba. Az esti órákban befutott a fehérgyarmati és csengeri állomásra a budapesti kü­lönvonat is. Fehérgyarmatról autóbuszok­kal szállították tovább a ti­­vadari és jánkmajtisi tábo­rokba a fiatalokat, akiket a KISZ megyei és járási bi­zottságának képviselői fo­gadtak. Valamennyi tábort hétfőn délután nyitották meg, ami­kor sor került a tábortűz­zel egybekötött névadó ün­nepségekre. Minden tábort Szabolcs- Szatmár nagy szülötteiről, vagy olyan személyekről neveztek el, akiknek vala­milyen formában kapcsola­tuk volt a megyével. A tivadari Bajcsy-Zsilinszky építőtáborok Endre, Szamuely Tibor, Mező Im­re, Váci Mihály, a csengeri Vasvári Pál, a kishódosi Zalka Máté, a jánkmajtisi dr. Münnich Ferenc nevét veszi fel. ÉSZAK» MAGYARQRSIDAG 3 A jubileumi munka­versenyről írta: lóik József, a Szakszervezetek megyei Tanácsa vezető titkára . A v­ersenymozgalom jó szolgálatot tett a párt­, a szakszervezet, a KISZ­ és a gazdaságvezetés egy­ségére, felelősségérzetének növelésére. Olyan tényező ez, amelynek ápolása és erősítése mindannyiunk közös ügye. Ugyanakkor a jubileumi szocialista munkaverseny magán hord néhány olyan új vonást is, amelyek a korábbi években nem voltak tapasztalhatók amelyek csak erre a versenymozga­lomra jellemzőek, s ezek továbbfej­lesztése mindannyiunk számára a tár­sadalom iránt érzett felelősségből fa­kadóan nélkülözhetetlen. E vonások közül ki kell emelni, hogy A gazdaság­­irányítás reformja sok vonatkozásban új helyzetet, az előzőkhöz képest ked­vezőbb feltételeket teremtett a szocia­lista munka­verseny számára. jobban a termelés hatékonysága Egyre és minősége került előtérbe a korábbi mennyiségi szemlélettel szemben; szervezettebb és tervszerűbb a ver­senymozgalom előkészítése, átfogása és irányítása. A szocialista munkaverseny újszerű vonása a vállalatok együttműködésé­nek mind magasabb szinten való érvé­nyesülése, a kölcsönös kötelezettség­vállalás is, mind a termelési, mind a beruházási vállalások teljesítésében. A sok jó kezdeményezés közül ki kell emelnünk a KPVDSZ, a HVDSZ és a vegyészszakszervezetek kezdeményezé­sét, amely abban jelentkezett, hogy a kiskereskedelmi vállalatok és az ipari vállalatok szocialista szerződést kötöt­tek a nagyobb áruválaszték, az olcsóbb áruk biztosítására, a minőség javításá­ra, az ütemesebb szállítás és az ár­színvonal stabilitására. A posta és a MÁV komplex brigádokat szervezett és hasonlóan szocialista szerződést kötöt­tek a küldemények szállításának meg­gyorsítására. A mezőgazdaságban a kiváló üzemrész, a kiváló telep, mű­hely és munkacsapat cím elnyeréséért indított verseny jelentkezik újként. A felszabadulási munkaverseny szo­cialista jellegének erősödését igazolja és bizonyítja, hogy a szocialista bri­gádok a közvetlen termeléssel össze­függő vállalások mellett széles mér­tékben bekapcsolódtak a brigádok ré­szére indított szellemi vetélkedőkbe, s kulturális vállalásaik nem formális, hanem konkrét tevékenységekben rea­lizálódik. A felszabadulási ünnepségsorozatok lezajlásával a szocialista munkaver­seny nem zárult le, hanem tovább folytatódik és átnő, illetve átnőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa tiszteletére indított ver­senymozgalommá — egyrészt folytat­va a felszabadulási verseny főbb cél­kitűzéseit, másrészt kiegészítve új vál­lalásokkal és felajánlásokkal az 1970- es év feladatainak teljesítésére, túltel­jesítésére, az árvíz okozta károk fel­számolására. A fő mozgósító erők továbbra is a szocialista brigádok. Ezek kez­deményezései magukkal ragad­ják a vállalati kollektívákat. Tömeg­politikai befolyásuk ma már számot­tevő, tiszelet és megbecsülés övezi őket. Ez a kifejezője annak is, hogy a munkaverseny és annak eredményei mögött előtérbe kerül az ember, aki egy kicsivel mindig többet tesz, több­re és jobbra törekszik, aki valóban az alkotás örömét kívánja érezni munká­jában. Az újabb felajánlásoknak máris szá­mos szép példájával találkozunk. Az ÓKÜ finomhengerművében 1600 ton­nával több készáru hengerlésére tet­tek felajánlást, a DIGÉP szocialista Brigádjai több mint 21 millió forint megtakarításra vállalkoztak, s 309 brigád több mint 600 fiatal szakmai és politikai nevelését, segítését vállal­ta. A Borsodi Szénbányák szocialista brigádjai az év első négy hónapjában terven felül adott 103 ezer tonna sze­net kívánják tovább növelni. A kong­resszusi verseny tiszteletére tett fel­ajánlások között, illetve azzal párhu­zamosan megyénk vállalatai, üzemei, s azok kollektívái egy emberként te­szik magukévá a kormány legutóbbi felhívását, hogy az árvíz sújtotta lakos­ság megsegítésére, valamint a kelet­kezett anyagi károk pótlására a társa­dalom valamennyi tagja fogjon össze, s a nemzeti jövedelem további 1 szá­zalékos növeléséhez mozgalomhoz csatlakozzék. Ennek a különböző üze­mek és vállalatok részéről nagyon szép példáival találkozunk megyénk terüle­tén is. A felszabadulási munkaver­­senyt értékelve, találkozunk azonban olyan gondokkal és problémákkal is, amelyeket a szocialista munkaverseny további erősítése szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni, és nem lehet nem szóvá tenni. A párt-vb ezekre is felhívta a figyelmet, megál­lapította, hogy több helyen a szocia­lista brigádok vállalásainak teljesíté­sét még akadályozza a jelentkező mű­szaki és üzemszervezési hiányosság, a munkafegyelem lazaságai és a nagy­arányú létszámhullámzás. A gondok és problémák között szólni kell arról is, hogy még mindig vannak üzemek és vállalatok, amelyek az I. negyed­év lezárása után nem értékelték a fel­­szabadulási munkaversenyt és nem tettek kellő intézkedéseket arra, hogy a felszabadulási munkaversenyt kong­resszusi versenyként folytassák tovább. De a köszönet és az elismerés hang­ján kell szólni azokról a vállalati kol­lektívákról, amelyek arra az elhatá­rozásra jutottak, hogy a szocialista munkaversenyt az év hátralevő részé­ben kongresszusi versenyként tovább folytatják. Gazdasági eredményeink biztatóak: javul áruellátásunk, emel­kedik az életszínvonal, az újabb fel­lendülés hozzájárul szép és nemes cél­kitűzéseink maradéktalan teljesítésé­hez. M­eggyőződésünk, hogy mindannyi­unk közös ügye, együttes tenni­­akarásunkkal, újabb eredmé­nyekkel, munkasikerekkel fog zárulni. Éppen ezért a megyei párt-végrehajtó­bizottság állásfoglalásának megfelelő­en minden erőnket arra összpontosít­juk, hogy a felszabadulási munkaver­seny tapasztalatait hasznosítva, mun­kánk előterébe a kongresszusi munka­verseny további szervezését, a kollek­tívák szocialista szellemű nevelését, az anyagi, erkölcsi ösztönzők hatéko­nyabb érvényesítését, a munkaver­senyben résztvevők megbecsülését ál­lítsuk. A Hűtőipari Országos Vállalat győri gyárában ebben a sze­zonban mintegy 40 vagon szamócát dolgoznak fel különféle mirelitkészítményeknek, az új, csehszlovák gyártmányú csu­­mázógép segítségével. A kedvelt, kitűnő ízű termék télen is megtalálható mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Már második hónapja zuhogó a farkaslyuki bányában Féléves tervüket így is túlteljesítik az Ózdvidéki Szénbányák, élen a Farkaslyuki Bánya­üzemmel, már második hó­napja nem tudja teljesíteni a termelési tervét. A mun­kát rendkívül nehéz geoló­giai viszonyok nehezítik Farkaslyukon, s a bányászok legnagyobb erőfeszítése mel­lett is az üzem a tervezett 90 vagonos napi termelés helyett csak 60—70 va­gon szenet ad. Május első napjaiban az üzem legnagyobb termelő­­egysége, a 60 vagonos napi tervű dobsonos front előtt kifogyott a szén. A Dobson­egységek új vágatba telepí­tése előtt termelési tanács­kozáson a szocialista brigá­dok felajánlották, hogy a ha­vi szabadnapjukat összevon­va, (az áttelepítés idején)" előre kiveszik, s így megóv­ják a termeléskieséstől az üzemet. Barta K. József, a bányaüzem főmérnöke el­mondotta, hogy a Dobson­­egy­ségek áttelepítése a szo­kásosnál is jobban sikerült. 3 május 7-én már megkezd­hették a termelést az új vá­gatban. Mire azonban teljesen be­lelendülhettek volna a mun­kába, május 12-én váratlanul elvizesedett a front. Azóta — már második hónapja — csak vízmentes ruhában le­het megközelíteni a frontot, s az elvizesedett bányában rendkívül nehéz körül­mények között fejtik a szenet. A baj sohasem jár egyedül. Előttük annyira elvékonyo­dott a széntelep, hogy a ma­róhengerek nem tudnak dol­gozni. Kézzel jövesztik a sze­net. Mellette még más gépi meghibásodás is történt. Rá­adásul a vízmentes ruháik is nagyon megrongálódtak. Kaptak ugyan segítséget a BSZ más üzemeitől, de prob­lémájuk így sem oldódott meg. Több kölcsönruhára nem számíthatnak, a meg­rendelt új öltözeteket pedig nem kapták meg. Szakemberek szerint még 25 métert kell ilyen nehéz körülmények között előreha­ladni ezen a frontszakaszon, azután várhatóan emelke­dik a széntelep és elmarad a víz. Annak ellenére, hogy az üzem többi kisebb front­ján nap mint nap túlteljesí­tik a tervet, a múlt hónap­ban 2921 tonna, s június 25-ig 2834 tonna volt a lemaradá­suk. A Farkaslyuki Bánya­üzem szerencsére az év első négy hónapjában magasan túlteljesítette a termelési tervét, s ennek köszönhető, hogy — a balszerencsés két utóbbi hónap ellenére is —, várha­tóan 2600 tonna többletter­meléssel zárhatják az első fél évet T. L I 33 hónap tapasztalatai A T0T elnöksége az észak-borsodi TESZ munkáját vitatja meg Éppen 33 hónappal ez­előtt alakult meg az Észak­borsodi Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége. Két járás, az ózdi és az edelényi 45 közös gazdasága tartozik hozzá, mint tagszövetkezet. A 45 tsz közül 40 lejtős terü­leten, rossz természeti és nem kielégítő közgazdasági vi­szonyok között gazdálkodik. A szövetség vezetőinek és vezető testületeinek célja ma is ugyanaz, mint az alakulás­kor: elősegíteni a kedvezőt­len viszonyok között gazdál­kodó tsz-ek munkáját, fejlő­dését, gazdasági erősödését. E tevékenység sokirányú. Ki­terjed az együttműködés erő­sítésére, a területi és gazdál­kodási koncentrálásokra, szaktanácsadásokra, az ellen­őrzésre és számos más konk­rét feladatra is az egyes kö­zös gazdaságokban.­­ Az elmúlt 33 hónap során szövetség vezetősége az igen aktív munka eredmé­nyeként számos tapasztalatot összegezett. Ezek elsősorban hegyvidéki, borsodi jellegű­ek, de hasznosíthatók orszá­gunk más területein is, min­den olyan termelőszövetke­zetben, ahol a terület lejtői, vagy más okok miatt kedve­zőtlenek a viszonyok. Ezért a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge arra kérte az Észak-bor­sodi Területi Termelőszövetkezetek Szövetségének el­nökségét, hogy készítsenek összefoglaló tájékoztató je­lentést az eddig végzett mun­káról és a lejtős területű gazdaságokban szerzett ta­pasztalataikról, amelyek ál­talában súlyos problémákat tartalmaznak. Az összefoglalót 12 statisz­tikai táblázat egészíti ki, ezekről leolvasható az eddig végzett munka minden szám­szerű eredménye, amelyek alapul vehetők az értékelés­hez. A TOT elnöksége az el­készített jelentés alapján nemsokára, július elején elemzi az Észak-borsodi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének eddigi mun­káját és tapasztalatait. Központi téma a lejtős terü­­­letű szövetkezetek helyzete. A tájékoztató beszámol a testületi tevékenységről, küldöttgyűlések eddigi mun­­­kájáról, a szövetség elnöksé­gének operatív tevékenységé­ről, az ellenőrző bizottság, a közgazdasági bizottság, a verseny- és szociális bizottság működéséről és a néhány nappal ezelőtt megalakított szövetségi nőbizottság felada­tairól is. Az Észak-borsodi Termelő­­szövetkezetek Területi Szö­vetsége 33 hónap során öt küldöttgyűlésen és a 19 el­nökségi ülésen 54 fontos gaz­dasági, társadalmi és politi­kai témát vitatott meg. A vi­ták alapján javaslatokat, ajánlásokat készítettek a tag­szövetkezetek részére. A te­rületi szövetség vezetősége a TOT elnökségének július ele­jén sorra kerülő­ elemző mun­kájától azt várja, és kéri a TOT vezetőit, hogy segítse­nek a borsodi, s általában a lejtős területű termelőszövet­kezetek problémáinak megol­dásában.

Next