Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
Szerda, 1970. július TS. A kiegészítő tevékenység fontossága Megyénk termelőszövetkezeteiben 1968-ban a kiegészítő tevékenységből származó bevétel az összes bevételnek csak 10,9 százalékát tette ki. Az országos átlag ennél jóval magasabb volt, sőt, ma is magasabb a borsodi átlagoknál. A fejlődés megyénkben mégis pozitív, jó ütemű, hiszen 1969-ben a kiegészítő tevékenységekből származó árbevétel az összesnek már 16,11 százaléka volt és abszolút összegében megduplázódott. Magyok a lehetőségek A kiegészítő tevékenység alakulását , fejlődését, problémáit, lehetőségeit és további feladatait — a medrei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya nemrég behatóan vizsgálta és értékelte. Az 1969. évi fejlődés kielégítőnek mondható, de a vizsgálat és az értékelés tanulságai szerint termelőszövetkezeteink megközelítően sem használják ki lehetőségeiket. A megyei tanács szakemberei éppen ezért azt javasolták, hogy azonnal hatékony intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a termelőszövetkezetek feltárják tartalékaikat, kihasználják melléküzemági lehetőségeiket, mert ezáltal többszörös haszon keletkezik. Elsősorban: növekszik az egyes tsz-ek bevétele és nyeresége. Közvetlen értékesítés A termelőszövetkezeti elárusítóhelyek száma az 1968. évi 96-ról 1969-ben 135-re emelkedett, és az idén újabb tsz-elárusítóhelyek épültek és kezdtek működni. Az elárusítóhelyek bevétele 1969-ben az előző évihez viszonyítva 68—69 százalékkal növekedett. A régebbi elárusítóhelyek is átlagosan 20 százalékkal növelték forgalmukat. Kiemelkedő a mezőcsáti járás eredménye. Az elárusítóhelyeik számát nem növelték, a közvetlen értékesítési bevétel mégis 89 százalékkal volt magasabb 1969- ben, mint az előző esztendőben. Ez az eredmény annak is köszönhető, hogy a mezőcsáti járás termelőszövetkezetei mindig kiváló minőségű árukat vittek a piacra. Erősödött a húsfeldolgozásra való törekvés, és fokozódott a kenyérsütés. A tsz-ek kenyérsütő üzemei igen jó hatással voltak a kenyérellátás javulására, mert nemcsak a hiányzó mennyiséget pótolták, hanem az általában kiváló minőségű kenyérrel sütőipar versenytársaivá válatak és tevékenységük következtében a sütőipar is javította termékei minőségét. Koncentrálódás Az ipari jellegű kiegészítő tevékenységben koncentrálódási folyamat kezdődött el és megy végbe. Az ipari üzemek és telepek száma csökkent, termelésük és bevételük viszont 40 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a tsz-ek — társulásokkal is — ésszerűen és nagyobb termelési hatékonysággal szervezik ezt a tevékenységet. Legintenzívebben fejlődött az építőipari tevékenység. A termelőszövetkezeti beruházások nagyobb felét ma máraz építőipari önálló közös vállalkozások és a saját építőbrigádok valósítják meg. Bérproblémák A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya megvizsgálta a kiegészítő üzemágakban dolgozók jövedelmének alakulását — általában a munkaügyi problémákat is. Nincs minden rendben. Négyezer ember végzi ezeket a munkákat, de csak kis hányaduk tsz-tag, a% nagy többség alkalmazott. A jövedelmek alakulása sem megnyugtató. Megyei átlagban 19 000 forint volt a kiegészítő üzemágakban dolgozók egy főre jutó évi átlagos jövedelme. Járásonként nagyok az eltérések. A mezőkövesdi járásban, például, 40 000 forint volt az egy főre jutó évi átlagos jövedelem, amíg az ózdi járásban csak 14 000 forint. Nagy az aránytalanság a kiegészítő üzemágakban dolgozó szellemi és fizikai munkások jövedelme közt is. A szellemi munkát végző alkalmazottak 35—40 százalékkal többet keresnek, mint a fizikai dolgozók. Ennek egyik okát abban látják a megyei tanács szakemberei, hogy a kiegészítő tevékenységek területein sok az ügynök, akik meglehetősen nagy pénzeket keresnek. Ezért szükségessé vált az ügynöki tevékenység hatósági felülvizsgálása, mert a kirívó esetek — bár szórványosak —, okot szolgáltatnak a kiegészítő tevékenység támadására, a tsz-vezetők támadására is, és félreértéseket szülnek a közvéleményben. ác A meglevő hiányosságok ellenére a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának állásfoglalása — a végrehajtó bizottság egyetértésével — az, hogy a termelőszövetkezeti kiegészítő tevékenység Borsod megyében a népgazdasági érdekeknek megfelelően fejlődik, de a tartalékai és lehetőségei még igen nagyok. Szendrei József acélöntecset szállít a danc ózdi durvahengerműa mélykemencék fölött. Július 25-én nyílik a IV. miskolci helyiipari kiállítás és vásár Szembetűnő plakátok jelentek meg Miskolc utcáin: a július 25-én megnyíló IV. miskolci helyi ipari termékkiállításra és vásárra hívják fel a figyelmet. Tegnap már elkészültek a meghívók is, amelyből megtudjuk, hogy a Földes Gimnáziumban megrendezendő kiállítást 25-én délelőtt 9 órakor, július dr. Havasi Béla, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára nyitja meg. Hetven kiállító A felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulójának jegyében vezett kiállítás minden szereddiginél nagyobb méretű lesz. Az elmúlt évi 51-el szemben az idén hetven állami, tanácsi vállalat, szövetkezet, illetve kisiparos jelentette be részvételi szándékát. Érdekessége, hogy Borsodon kívül négy megye kiállítói szerepelnek, így többek között a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat, a Mosonmagyaróvári FémszerelvényNyftv. Az idén élelmiszeripari cikkeket is bemutatnak Nyíregyházi Konzervgyár termékeiből. Van egy budapesti jelentkező is, a Mechanikai Művek. Ezen túlmenően két külföldi cég, a Kassai Kövoslázba, valamint az Op. Drevovyroba üzem is szerepel az idei kiállításon. A Földes Gimnáziumban Miskolcon igen nagy gond, hogy nincs megfelelő csarnokrendszer az ilyen rendezvényekhez. A korábbi épületek már kicsinek bizonyultak, így a Földes Gimnáziumra esett a választás. Az igény, a helyfoglalás egyben jelzi, hogy jövőre valószínűleg ez is kicsi lesz. A különböző vállalatok, szövetkezetek képviselői, szakemberei már megkezdték a gimnáziumban az előkészületeket. A bemutatót szakosítják. A földszinti részen helyezik el a lakberendezési tárgyakat — bútor, lakás, textil, kerámia stb. Az első emeleten a műszeripar, valamint a vas- és fördipar rendezkedik be, a második emeletet a ruházati ipar, illetve a magánkiállítók foglalják el. A kiállítás rendező bizottságának tegnapi ülésén úgy értékelték, hogy a látogatóknak sok kellemes meglepetést készítenek elő az állami, tanácsi és szövetkezeti ipar szakemberei. Nagy versengés várható az azonos termékeknél. A korábbiaktól eltérően a kiállított termékek meg is vásárolhatók. Hatvanöt díjat adnak át Ebben az évben nemcsak a kiállítók, hanem a díjak száma is jelentősen növekedett. Így például három nagydíjat adnak, ezek közül egyikkel a legszebb terméket, a másikkal a legszebb kiállítást jutalmazzák. Ezenkívül 19 első díjat, ugyanannyi másodikat és harmadikat adnak át a kiállítóknak. Az állami és társadalmi szervek öt különdíjat nyújtanak át. A Földes Ferenc Gimnáziumban megnyíló kiállítást és vásárt július 25-én déli 12 órakor nyitják meg a nagyközönség számára. A város, a megye helyi ipara jelentős eseményének idején alkalmi postahivatal működik majd erre az alkalomra készített bélyegzővel. Cs. B. ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 Az egyetértés szellemében Szlovák és magyar közgazdászok együttműködése A POZSONYI Közgazdasági Főiskola az elmúlt évben önálló tagozatot hozott létre Kassán, amelynek tanári kara új lendületet közgazdasági adott a Szlovákiai szervezete Társaság karmunkájának. A tagozat tanárai — a kassai pártbizottság kezdeményezésére — előadások szervezésével és konzultációkkal segítették a város közgazdászainak munkáját. A kassai szervezet vezetősége tapasztalatszerzés és kapcsolatok elmélyítése érdekében kapcsolatot keresett a Magyar Közgazdasági Társasággal. Az idén februárban a Kassai Közgazdasági Társaság elnöke és két vezetőségi tagja látogatást tett az MKT Borsod megyei szervezeténél, ahol — a kassai vendégek külön kérésére — találkoztak és konzultáltak a Borsod megyei Pártbizottság ipari osztályainak vezetőivel és az MKT megyei szervezetének vezetőségével. A kassai közgazdászokat különösen két kérdés érdekelte. Az egyik: hogyan érvényesül a párt irányító szerepe a Borsod megyei szervezetnél, a másik pedig: a szervezet élete, munkája és vezetésének módszere. Különösen sok hasznos tapasztalatot szereztek a kassai közgazdászok az MKT borsodi szervezetének pártirányításával kapcsolatban. Követendőnek tartották azt a gyakorlatot, hogy a megyei pártbizottság rendszeresen igényli a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének segítségét, figyelemmel kíséri a szervezet rendezvényeit és konkrét problémákkal kapcsolatban is meghallgatja a közgazdászok véleményét. A Borsod megyei szervezet munkamódszerei közül a kassaiak elsősorban a konzultatív tanácskozásokat, a közgazdászok alkotó együttműködését és a meghirdetett pályázatokat találták igen hasznosnak. A SZLOVÁK és a magyar közgazdászok között együttműködési megállapodás született. A két szervezet megegyezett az előadók rendszeres cseréjében és az aktuális gazdaságpolitikai, , gazdaságirányítási problémákkal foglalkozó közös kerekasztal-konferenciák megrendezésében. A kassai közgazdászok képviselői meghívták a Borsod megyei szervezet három vezetőjét a tapasztalatcsere folytatására. A Borsod megyei szervezet képviselői júniusban viszonozták a kassaiak látogatását. A rendkívül szívélyes és elvtársi légkörben megtartott tanácskozáson a szlovák közgazdászok elsősorban magyar gazdasági reform első két esztendejének pasztalatairól érdeklődtek, taigen sok részletkérdésben is s tájékoztatást kértek népgazdaságunk eredményeiről, problémáiról. Érdemes megemlíteni, hogy a konzultáció során a kassai elvtársak mintegy harmincöt kérdést tettek fel a Borsod megyei szervezet képviselőinek. A beszélgetés légkörét az internacionalizmus jellemezte. A kassai közgazdasági társaság képviselői tanúságot tettek a párthoz való hűségükről. Igen élénken foglalkoztatta őket Szlovákia gazdasági helyzete, alkotó módon, nagyfokú segítőkészséggel vizsgálták a szlovák gazdasági élet problémáit. A gazdasági problémák megítélésében a borsodi közgazdászok és kassai kollégáik teljes egyetértésre jutottak. A látogatás során a magyar delegáció több üzemet is megtekintett, s mindenhol baráti szívélyességgel fogadták megyénk küldötteit, és a Borsod megyei szervet képviselői megállapod az együttműködés szélesítésében. Ez a tovapodás mindkét munkájában igen s hét és megfelel Közgazdasági Társasági határozatának a nemzetközi kapa, különösen a szocializágok szervezeteivel bízott kapcsolatok — s e mellett foglalt állást Bónus Rókus, az MKT megyei titkár A KASSAI Tétlenségre kényszerült „okos“ gép Új rendszerű, francia berendezés segíti majd a munkát a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat építkezésein. Ez az „okos” gép hegyet bont, árkot ás, 12 méter mélységig kutat is fúr. A legnagyobb erénye viszont, hogy mindezzel megkíméli az embereket a nehéz fizikai munkától. Már régen munkába állították volna, ha a francia szerelő nem késik annyit. Sajnos, emiatt még tétlenségre van ítélve a gép, pedig az első munkahelyen, a Lenin Kohászati Művekben, a finomhengerdében folyó építkezésnél már nagyon várják. Itt ugyanis a mélyépítő vállalat szakemberei által kidolgozott — s szabadalmazás alatt levő — úgynevezett császtalpas alapozásnál, a földmunkákhoz igénylik a segítségét. Remélhetőleg hamarosan megérkezik a szerelő is, ami azt jelenti, hogy 2—3 házon belül üzembe is helyezhetik a francia berendezést. Nevelő együttműködés i szakszervezet és az egyetem szocialista szerződése A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és a Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karának hallgatói évről évre bővülő kapcsolatot alakítottak ki. Ezek a kapcsolatok kedvezően alakultak és a nevelő munka terén eddig még ki nem használt lehetőségekkel is rendelkeznek. A szakszervezeten keresztül ugyanis olyan élő, közvetlen kapcsolat teremthető a bányamunkásság és a kar hallgatói között, ahogy az jelentős hatással lesz fiatalok arculatának eszmei-politikai alakulására és elősegíti az egyetemi évek után a kezdő bányamérnököknek a közösségébe bányamunkásság való mielőbbi, tevékeny, eredményeket hozó beilleszkedését. Ezért a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, a Nehézipari Műszaki Egyetem szakszervezeti bizottsága és bányamérnöki kara szocialista szerződést kötött, melynek célja a nevelő munka megjavítása. A szerződésben a szakszervezet vállalta — többek között —, hogy előadókat küld az egyetemre, akik a hazai és külföldi bányászmozgalmai történetéről, a bányamunkásság életéről, a szakszervezet munkájáról tájékoztatják a bányamérnökhallgatókat. Olyan pályázatokat, ösztöndíjakat ír ki kar hallgatói részére, amelyek egy-egy bányatelep, szénmedence munkásmozgalmának történetével, a bányászat gazdasági, politikai kérdéseivel kapcsolatosak. A szakszervezet vállalta az arra érdemes hallgatók szakmai tanulmányútjainak finanszírozását, anyagi támogatását. A szocialista szerződésben foglalt együttműködés keretében az egyetem a munkásszállók kulturális és oktatási tevékenységéhez előadókat, műsort és programot biztosít, a szakszervezeti kiránduló csoportok részére bemutatja az egyetem létesítményeit és munkáját, patronálja az érintett bányatelepekről az egyetemre került bányászcsaládok gyermekeit és támogatja a bányatelepek iskoláit különféle eszközökkel, műszerekkel, a felvételi vizsgákra való előkészítéssel A szocialista szerződésben foglaltak közül csak néhány fontosabbat emeltünk ki. De ebből is látható, hogy mindkét fél számára hasznos, gyümölcsöző együttműködésről szóló okiratot írtak alá. Remélhetőleg a szerződésben foglaltak következetes megvalósítása jelentős hatással lesz a bányamérnök-haligatók nevelésére.