Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
ÉSZAK - MAGYARORS2 AG VILÁGHÍRADÓ HÉTFŐ: Hírek és cáfolatok Atasszi szíriai elnök lemondásáról— Péter János találkozott U Thant-tal és az amerikai külügyminiszterrel. KEDD: 27 európai ország kommunista és munkáspártjainak képviselői összeültek Moszkvában — Megalakult az EAK új kormánya. SZERDA: Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen — Külügyminiszteri szinten, zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács. CSÜTÖRTÖK: Nixon—Gromiko találkozó — Merénylet Chilében a hadsereg főparancsnoka ellen. PÉNTEK: Állam- és kormányfők felszólalásai az ENSZ- ben — Brandt sajtóértekezlete egyéves kormányzásának eredményéről. SZOMBAT: Nixon tárgyalása Szato japán miniszterelnökkel — Döntés Chilében. Így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének napja zárta a hetet, az esztendőnek az a napja, amelyen a világszervezetről szokás megemlékezni. 1945. október 24-én lépett hatályba, ugyanis az ENSZ alapokmánya, a San Francisco-i egyezmény. Mivel ennek most huszonöt esztendeje, érthető, hogy hosszú és látványos jubileumi ülésszakot rendeztek. Sok szépet és jót elmondtak az elmúlt napokban az ünnepi üléssorozaton az ENSZ-ről, de elhangzottak kifogások is. Fel-felmerült ez a fogalom: az ENSZ egyetemessége. Talán nem árt „lefordítani”: azt jelenti, hogy a világ minden országa képviseltesse magát az ENSZ-ben. Nem lehet „egyetemes”, „univerzális”, az egész emberiség nevében szólni jogosult vagy képes szervezet az ENSZ, ha nem tagja a két Németország, hiszen az NSZK és az NDK a világ első tíz ipari hatalma között szerepel, vagy ha nincs ott a Kínai Népköztársaság. Az elmúlt hét több alkalmat teremtett a szovjet— amerikai viszony tisztázásához, a két fél álláspontjánál, kölcsönös megismertetéséhez. A múlt heti Gromikov Rogers találkozót a hét elején követte az a vacsora, amelyet a New York-i Waldorf Astoria szállóban adott az amerikai külügyminiszter szovjet kollégája tiszteletére. Aztán létrejött egy Nixon—Gromiko találkozó is. Az amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban fogadta a szovjet külügyminisztert. A két és fél órás megbeszélésen szóba került a két nagyhatalom viszonya, az európai kérdéscsoport, a fegyverzet korlátozása, a Közel-Kelet és Vietnam problémája. Az amerikai—szovjet eszmecsere után washingtoni diplomáciai körökben azt mondták, hogy valamelyest javult a helyzet a két ország viszonyában. Áttérve a Közel-Keletre: két ország belső helyzetére irányul az érdeklődés reflektorfénye, az EAK-ra és Szíriára. Az Egyesült Arab Köztársaságban az új kormány megalakításával és az Arab Szocialista Unió főtitkárának megválasztásával befejeződött a Nasszer elnök halálával felvetődött utódlási kérdés megválaszolása. Az egyiptomi kormányelnök dr. Mahmud Favzi, az idős, tapasztalt diplomata és meggondolt államférfi lett. Szíriában a hét elején olyan hírek terjedtek el, hogy Nureddin Atasszi államfő „lemondott, s hogy Baath-párt soraiban válságot ” okoztak a viták: Szíria csatlakozzék-e a közel-keleti fegyvernyugváshoz és részt vegyen-e a közvetett tárgyalásokon? A helyzet áttekintéséhez valószínűleg meg kell várni a jövő hétre beharangozott rendkívüli pártkongresszust. 2 U Thant beszéde U Thant ENSZ-főtitkár szombaton beszédet mondott az ENSZ-közgyűlésnek azon az ülésén, amelyet a jubileumi üléssorozat zárórkordjaként tartottak meg, az alapokmány életbelépésének 25. évfordulóján. „Amikor a szűk nemzeti érdekek hajhászása atasztrófa szélére juttatta kia világot, könnyű volt azt mondani, hogy az ENSZ vallott kudarcot. A világszervezet eredményei jelentősek még akkor is, ha hiányosaknak bizonyultak. Ez azonban nem ok, vagy esetleges ürügy a kétségbeesésre.” A főtitkár helytelenítően szólt a fegyverkezési versenyről, állást foglalt a gyarmatosítás minden formájának felszámolása mellett, figyelmeztetett az élelmiszerhiányban, a túlzott városiasodásban, a szegénységben, a természeti erőforrásokkal folytatott rablógazdálkodásban és a környezet szennyezésében rejlő veszélyekre, amelyekkel — mint mondotta — „a világszervezet tulajdonképpen túl későn kezdett el foglalkozni”. A Thant szót emelt a világszervezet egyetemessége mellett, félreérthetetlenül sürgetve ezzel a Kínai Népköztársaság és az úgynevezett megosztott országok jelenlétét. Az ENSZ-et olyan szervezetté kell tennünk — mondotta a főtitkár —, amely felülemelkedik a nemzeteket és népeket elválasztó régi vitákon és konfliktusokon. Arra van szükség, hogy kialakuljon a „föld-hazafiság”, a globális szolidaritás. .................... Utazási korlátozás Csehszlovákiába A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy egészségügyi hatósági intézkedés miatt a Csehszlovákiába irányuló utasforgalom Hidasnémeti és Sátoraljaújhely átmenetben további intézkedésig szünetel. A MÁV vezérigazgatósága felkéri azokat az utasokat, akik Csehszlovákiába vagy azon át kívánnak utazni, hogy utazásuk megkezdése előtt a vasútállomásokon kérjenek felvilágosítást. A korlátozás miatt felhasználatlanul maradt menetjegyeket kérésre a vasútállomások záradékolják. A lengyel egészségügyi felügyelőség szombaton este közleményt adott ki, amelyben többek közt megállapítja: Néhány közel-keleti és afrikai országból, valamint Törökországból és Nagy-Britanniából is jelentettek egy koleramegbetegedést. Az utóbbi napokban koleragyanús megbetegedéseket észleltek Szlovákiában, Kassa környékén is. A helyzet tisztázásáig nem szabad beutazni a kassai területre és korlátozzák a beutazásokat Szlovákia többi részébe is. Az október 14-e óta Szlovákiában, a kassai területen megfordult személyek egészségügyi vizsgálat és járványügyi nyilvántartásba vétel végett azonnali hatállyal jelentkezni kötelesek a városi, járási, vagy vajdasági egészségügyi felügyelőnél. Azoknak, akik halaszthatatlan okból Szlovákiába akarnak utazni, előzőleg védőoltást kell kapniuk. Vasárnap, 1970. okt. 25. T Nyitás dalra egnap délután a chilei parlament két háza együttes ülést tartott. Az ülés egyetlen napirendi pontja a köztársaság elnökének megválasztása volt. A kommunistákat, szocialistákat és más baloldali csoportokat tömörítő Népi Egységfront jelöltje, dr. Salvador Allende ügyvéd 153 szavazatot kapott, megelőzve ellenfelét, Jorge Alessandrit. Az elkövetkezendő hat évben tehát a magát marxistának valló Allende Chile köztársasági elnöke. Az új elnök november harmadikán lép hivatalba. Eddig a földgolyó túlsó feléről érkezett hír. Chile „hatalmas” ország, már ami az állam területének furcsa alakjából következik. A negyven-százhúsz kilométer szélességű köztársaságot, ha Európában helyeznénk el, Norvégia legészakibb részétől lenyúlna egészen a tunéziai partokig, ötven évig nemzeti kincse, a természetes salétrom tartotta a világ érdeklődésének középpontjában,miután viszont az első világháború alatt Németországban a levegőből állítottak elő salétromot, az ország gazdasági helyzete erősen megrendült. A chilei föld igen gazdag ásványkincsekben, a világ rézérc termelésének jelentős százalékát adja az ország. Ez volt az oka, hogy az amerikai nagy rézbányász trösztök szinte rávetették magukat a kietlen Atamaca sivatag lelőhelyeire. A palotaforradalmak kontinensén — Latin-Amerikában — Chile tulajdonképpen politikai sziget. A parlamentarizmus hazája saját környezetében — mondhatnánk róla. A chilei hadsereg igen ritkán avatkozik be a politikába, bár ennek főképp az az oka, hogy a chilei hadsereg nem volt tétlen — a latin-amerikai hadseregek nagy része megszervezése óta sem viselt háborút — több megnyert háborút jegyezhet fel történetébe. Amikor a szenátusi választást megelőző népszavazáson Allende nagy fölénnyel győzött, késhegyig menő belső csatározások kezdődtek a konzervatív pártokon belül annak érdekében, hogy — mivel erre elvileg a szenátusi szavazáson lehetőség lett volna — hatalomra ne kerüljön. Az ellenzék nem volt egységes, sőt, maga Alessandri néhány nappal ezelőtt bejelentette: visszalép. Mit sem von le az új elnök szép terveinek értékéből, hogy ilyen könnyen győzött. Annál örvendetesebb viszont, és haladó gondolkodás megerősödését jelzi, hogy a katonai főparancsnok elleni merénylet sem tudta a marxista Allende ellen felszítani a közhangulatot. Az ő jövendőbeli működése bizonnyal a chilei történelem új, a nép érdekeit érvényre juttató korszakát jelenti majd. Hegyes Zoltán — Ez elég rejtélyes — mondta Kertész ezr?vs. — Azt mondja, hogy egyszer sem álltak meg .. — Gyakorlatilag ez valóban így volt. — Ugyan! És a gyakorlat talán nem felelt meg az elméletnek . .. — Megértem a gúnyt, ezredes elvtárs, az oszlop egyszer, egy vasúti sorompónál valóban megállt útközben Ennek azonban az ügy szempontjából tényleg nincs gyakorlati jelentősége. Az történt ugyanis, hogy Tárnok őrnagy szinte a megállás pillanatában kiszállt a GAZ- ból, s mivel a lőszeres kocsi vége csak méterekre volt tőle, másodperceken belül ott volt. E néhány másodperc alatt pedig gyakorlatilag is, elméletileg is képtelenség egy ládát fölcsempészni, egy másikat pedig eltávolítani a kocsiról Azt, aki ezt végrehajtja, az élelmiszeres kocsi reflektorának fényénél tétlen észrevették volna felA várakozási idő alatt maga az alezredes is az oszlop végéig sétált, és a továbbiakban éppen a jelzett lőszeres kocsinál beszélgetett Tárnok őrnaggyal. Mindketten azt állítják, hogy így történt. Tárnok őrnagy csak akkor ült vissza a GAZ-ba, amikor az oszlop már újra mozgásban volt, kocsija csak azután indult el... A tanácskozóasztalnál kínos csend lett. A három tiszt tudta, hogy Ébert százados alaposan tájékozódott, adatai feltétlenül megfelelnek a valóságnál... Akkor pedig — az ügy aligha megoldható. Az esetre — gondolta Beke — hirtelenében csak Csalogány tanárnő tudna magyarázatot adni. Ez pedig úgy szólna, hogy a lőszercsere az ördög műve, s titkát, emberi ésszel, nem lehet megfejteni ... Paál főhadnagy szólalt meg először: — Lehetséges, hogy a két éleslövedéket a gyakorlat színhelyén csempészték vaktöltetek közé. Persze, luadástól. Ha Ébert százados most azt mondja nekünk, hogy erre sincs esély, mivel KBMRB&EHy a parancsnok éppen a ládarakás tetején ült, és ott beszélgetett a politikai helyettessel, akkor nagy bajban vagyunk... A százados csüggedt mozdulatot tett: — Sajnos, ez mindaddig így is volt, amíg a tüzérbemérő fel nem állította a maga rajztábláját. Ekkor a két tiszt valóban otthagyta a lőszeresláda-halmot. Ettől kezdve csak a tüzérbemérő, meg a társa tartózkodott a bükkfánál, de ők is háttal álltak. Az ellenségnek, gyakorlatilag csak ekkor volt módja cselekedni. Igen, ettől a perctől kezdve, az első lövésig. Az első lövedék ugyanis már éles volt. Nos, tegyük fel, hogy ezt az alkalmat ragadták meg. De ehhez az éleslövedékeket tartalmazó ládát már előzőleg el kellett rejteniük a fa közelében. Mondjuk, hogy sikerült is. Most elővették, egy vaktöltetes ládát viszont eltüntettek, s később el is szállították a helyszínről. Nem tudom, hogyan sikerülhetett volna mindez, hiszen a lőállások korántsem elhagyott bagolyvárak, ahol csak kísértetek tartózkodnak. A katonák jöttek-mentek, kiki végezte a maga feladatát, de közben, természetesen, nem voltak vakok... Mire Ébert százados idáig jutott a beszámolóban, az arcok végképp elkomorodtak. — Most pedig — folytatta Ébert —, ahogy mondani szokták: be kell tennem a kaput. Tárnok őrnagy tudott a somvári esetről, ahol az új konstrukciójú harckocsik első lőgyakorlata alkalmával, egy fatörzsben elrejtve filmfelvevőt találtak. Nyilván ti is emlékeztek erre az ügyre. Nos, Tárnok őrnagy, mielőtt osztálya kivonult volna gyakorlatra, katonáival átféasülte a terepet. Igaz, hogy fel nem ásatta, arra viszont ellenséges ügynököknek, katonák közé beépült árvalóknak sem lehetett módjuk, hogy a harcállás elfoglalása után, a helyszínen ki-be ássák a lőszeresládákat. Ez feltevésnek is abszurdum. Bármilyen leverő is, tudomásul kell vennünk, hogy a kivételes óvintézkedések ezúttal — legalábbis látszatra — ellenünk fordultak. Az eset ijesztően titokzatosnal látszik... A négy tiszt lement az étterembe, hogy megvacsorázzon. Kertész ezredes szigorú diétát tartott, de jó étvággyal ette ízetlen ételeit. Három tisztje azonban annyira rosszkedvű volt, hogy a sertéssültek csaknem érintetlenül maradtak. — Te Kossuthot vacsorázol? — kérdezte Kertész ezredes, amikor Beke harmadszor gyújtott rá a fehér asztalnál. — Úgy látszik, biztos vagy benne, hogy pár év múlva a tüdőrák ellenszerét is megtalálják ... — Attól félek, hogy előbb, mint ennek az akciónak a tetteseit! ■— Félelmed csakhamar csillapulni fog! Az a tervem, hogy te vezeted a kiküldött nyomozó bizottságot. Feltehető, hogy udvarolnod is kell... — Kinek, ezredes elvtárs? — Például Csalogány tanárnőnek. Elvégre május Van! A tanárnő nem fiatal ugyan, de valószínűleg ártatlan. Ha sikerül kiszedned belőle az útiterv titkát, elnézzük, hogy elcsábítod .. — Ezredes elvtárs, erre nem érzem magam eléggé erősnek. — Azt javaslom — mondta Ébert százados —, hogy Beke elvtárs kapjon parancsot: ma éjjel a szentek életét kell tanulmányoznia. Különben nem lesz mivel kezdenie az udvarlást. Kertész ezredes szigorú pillantást vetett az őrnagyra: — Hallottad?.! — Ezredes elvtárs — mosolygott Beke —, én református voltam . . . — Ez baj, nagy baj! Akkor még meggondoljuk a dolgot. . . A tisztek nevettek, s a parancsnok látta, hogy célt ért: sikerült felráznia embereit A nyomott hangulat, amellyel asztalhoz ültek eloszlott. Vacsora után, a dolgozószobában. Kertész ezredes komolyra fordította a szót: — Úgy láttam, hogy Ébert elvtárs beszámolója rosszul hatott rátok. Miért? Mert tévesen értelmeztétek. Azt hiszem, nincs okunk elcsüggedni attól, amit hallottunk. Ellenkezőleg: örülnünk kell, így áll a helyzet. (Folytatjuk) * 7. Közgyűlés az Ügyvédi Kamarában Dr. Nónay Györgynek, a Miskolci Ügyvédi Kamara elnökhelyettesének megnyitója után dr. Faragó Endre elnök ismertette a kamara, a munkaközösségek és kirendeltségek 3 éves tevékenységét, a létszámalakulást. Elmondta, hogy a miskolci kamarában lelkiismeretesen foglalkoznak az ügyvédjelöltek és a fiatal ügyvédek szakmai fejlődésével, hogy egyre több párttag dolgozik a kamarában. A hiányosságok között említette, hogy kevés ügyvéd tanul pillanatnyilag a marxista esti egyetemen, és kevesen rendelkeznek felsőfokú marxista végzettséggel Dr. Lovas Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője hozzászólásában elmondta, hogy a pártbizottság jónak ítéli kapcsolatát a megyében élő ügyvédekkel. Tovább nőtt az ügyvédek társadalmi megbecsülése. Hangsúlyozta, hogy az ügyvédeknek még inkább részt kell venniük a közéletben, még több szerepet kell vállalniuk járásuk, városuk közéleti tevékenységében. Az ügyvédi etikáról szólva megjegyezte, hogy minden ügyvéd felelős a kamara etikájáért, erkölcsi légköréért. Dr. Szilbereki Jenő miniszterhelyettes is az ügyvédek közéleti politikai-szakmai szerepéről, és ismereteik továbbfejlesztésének szükségességéről beszélt. — A szocializmus teljes felépítésén munkálkodó magyar nép életében olyan fejlődés jelentkezik, amely kihat a jogrendszerre is. Új jogszabályok jelennek meg, új fogalmakkal találkozunk Ezek a tények arra késztetik a jogalkotókat és jogalkalmazókat, hogy politikai, szakmai tisztánlátásra törekedjenek, s munkamódszereiket modernizálva végezzék munkájukat — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. A közgyűlés további részében megválasztották az Ügyvédi Kamara elnökségét. A kamara elnöke ismét dr. Faragó Endre lett. Enökhelyettesnek dr Nónay Györgyöt, titkárnak dr. Muttnyánszky Ádámot választották. Tegnap, szombaton délelőtt tartotta közgyűlését a Miskolci Ügyvédi Kamara. Jelen volt többek között dr. Szilbereki Jenő, az igazságügy-miniszter helyettese, dr. Lovas Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Bolgár György, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese.