Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
1971. január 13., szerda Bátorítsuk a helyes kezdeményezéseket Gazdaságpolitikai tevékenység Miskolcon Az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága január 12-én, kedden délelőtt ülést tartott. A végrehajtó bizottság dr. Havasi Béla első titkár elnökletével — többek között — megvitatta a város 1970. évi gazdálkodását és az idei feladatokat. A tanácskozáson részt vett Veres Sándor elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője. „A munka tartalmi színvonala javult, az operatív gazdaságtervező tevékenységet mindinkább felváltja az elvi-politikai gondolkodás, az átfogó, lényeges kérdésekkel való foglalkozás. Mindezek eredményeként a város dolgozóinak aktivitása fokozódott, növekedett a gazdasági, párt- és társadalmi vezetők politikai és közgazdasági felkészültsége, vezetői alkalmassága.” „Gyorsmérleg” — tételes felsorolással Az MSZMP Miskolc városi küldöttértekezletén hangzott el e megfogalmazás az elmúlt év őszén, mégis ide kívánkozik a városi pártvégrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megvitatott témához. A napirenden — melyet Balogh Zoltán, a pártbizottság osztályvezetője terjesztett elő — Miskolc város elmúlt évi gazdálkodása és az idei feladatok megoldása szerepelt. Mérleg volt ez, méghozzá gyorsmérleg, az ország második városának nemcsak egy, eredményekben gazdag év munkájáról, hanem arról is, hogyan kell dolgozni, gazdálkodni a jövőben. Az eredmények és fogyatékosságok szinte tételes felsorolása, gondos, számszaki kimunkálása és elemzése — talán az első eset volt, hogy a tbanyag összeállításánál a szerzők igénybe vették a gyors gépi adatfeldolgozást is — egyben körvonalazta azt a közgazdasági gondolkodást, amely immár a mindennapi munkában is tapasztalható. Mind az előterjesztés, mind az ennek kapcsán kibontakozó, hozzáértő, sokrétű alkotó vita is bizonyította, hogy a gazdaságirányítás rendszer bevezetése jól szolgálta céljainkat, és segítette a III. ötéves terv sikeres teljesítését. Ugyanakkor egyes területeken újabb gondokat okozott, amelyeknek gyors felszámolása biztosíthatja további fejlődést. Jobb feltételek, tartalmasabb verseny A mechanizmus adta jobb feltételeken kívül az elmúlt év gazdasági sikereit segítette az a széles körű munkaverseny, amely hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára bontakozott ki, és a X. pártkongresszus tiszteletére újabb kezdeményezésekkel gazdagodott. .A kedvező politikai légkör és a széles körű társadalmi aktivitás közepette további vállalások születtek a nemzeti jövedelem 1 százalékos növelésére, így azután a tervezett feladatokat évi szinten és a III. ötéves terv vonatkozásaiban is sikerrel teljesítette Miskolc ipara és gazdasága. Az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedése mintegy 6 százalékra tehető. A város teljes termelési érték összesített mutatója várhatóan 7—7,5 százalékkal magasabb lesz, mint 1969-ben volt. Örvendetes az export árbevétel alakulása, amely mintegy 25 százalékkal múlja felül az előző évit, és kedvező, hogy ipari üzemeink több mint 80 százalékban a termelékenység növekedésével érték el termelésnövekedésüket . Munkaerőhiány és szakmunkásképzés Érdekes, egyben tanulságos Miskolc munkaerőhelyzete. Érthető hát, hogy e témát illetően többen is szót kértek a végrehajtó bizottsági ülésen. Napjainkban 1700-ra tehető a városban a hiányzó férfi munkaerők száma. 1969-hez viszonyítva ez nem jelent növekedést, viszont stabilizálódás, amin szükséges volna változtatni. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 900-an az iparban, 400-an az építőiparban és ugyanennyien a többi ágazat vállalatainál hiányoznak. A munkaerőigény kétharmad része a szakképzetlen munkások iránt tapasztalható. A vállalatok egyre inkább rászorulnak a saját képzésű szakmunkás-utánpótlásra. Bérpolitika, fluktuáció A munkaerőigénnyel összefügg a munkaerő-vándorlás, az úgynevezett fluktuáció. S ami a legszembetűnőbb, változatlanul a munkás állománycsoportban legnagyobb a munkaerőmozogás. Ezen belül is a nők változtatják munkahelyüket leggyakrabban Talán magyarázat rá egyrészt a szerződéses munkaviszony, másrészt pedig a város nehézipari jellege. Mindezt figyelembe vették a vállalatok, s bérpolitikájuk kialakításánál szem előtt tartották a munkaerő-vándorlás mérséklését, a törzsgárda fokozottabb megbecsülését és lekörét. Mig ez helyes is addig, amíg a bérkérdések rendezése nem megy a minőségi vagy mennyiségi munka ösztönzésének rovására. Ha azonban a szakemberek mindenáron való megtartása válik elsőrendű célkitűzéssé a bérpolitikában, esetleg még a nyereségrészesedés terhére is, az már helytelen, és aligha segíti az üzemben a jobb és a több termelést. Könnyen elveszítheti ösztönző erejét. — A statisztikai adatok kimunkálása, azok összehasonlítása csak akkor ér valamit, ha a tények birtokában levonjuk a szükséges következtetéseket, és hasznosítjuk őket a mindennapi munkában — mondta dr. Havasi Béla elvtárs. Érdemes kissé részletesen foglalkozni az idei feladatokkal. Faulovits Ágoston (Folytatjuk) Szakszervezeti választás a 3. sz. ÉPFU-nál (Tudósítónktól.) Január 9-én, szombaton a BÁÉV selyemréti munkásszállójának éttermében tartották meg a 3. sz. ÉPFU szakszervezeti vezetőséget újjáválasztó küldöttértekezletét. A 121 küldött mellett a városi pártbizottság képviseletében megjelent Gál Albert, az SZMT képviseletében Kriskó László, valamint Győző László, vállalatunk központjának szb-titkára. Kiss János megnyitója után Hutnyik László, az üzemegység szb-titkára adott szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz. Elmondotta, hogy az elmúlt két évben a párt IX. kongresszusának, valamint a szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai nyomán a szakszervezeti bizottság eredményes politikai nevelőmunkát végzett, jelentős segítséget nyújtott a gazdasági feladatok megoldásához. Munkálkodását jellemzi, hogy az üzemegységben egyre jobban kibontakozik az üzemi demokrácia. A vállalat élüzem szintű eredményeket ért el. Ebben többek között a munkaverseny jó szervezésével nagy része van a szakszervezetnek is. Örvendetesen egyre több fizikai dolgozó veszi igénybe a szakszervezet által biztosított üdültetést. A küldöttértekezlet 41 szakszervezeti tanácstagot választott, s a szakszervezeti bizottság titkára ismét Hutnyik László lett. Molnár Lajos ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Bontják a lemezhengersort Márciusban megkezdik Ózdon a folyamatos acélöntőmű építését Az Ózdi Kohászati Üzemekben gyorsuló ütemben folyik a durvahengermű elavult lemezsorának bontása. Ennek a hengersornak a területén építik fel ugyanis az évi 350 ezer tonna kapacitású folyamatos acélöntőművet. A korszerű üzemben az acélból — egy hengerlési folyamat elhagyásával — úgynevezett kisbugákat öntenek majd. A számítások szerint ezzel a módszerrel egy tonna acélból az eddigi 830 kilogramm helyett 960 kilogramm búga készíthető, így az öntőmű — amelynek alapozását márciusban kezdik meg — igen gazdaságos lesz. Ez a mű látja majd el alapanyaggal Ózd másik nagy létesítményét, a Center község határában megépülő és évi 300 ezer tonna terméket kibocsátó rúd-drótsori hengerművet. Az új üzemben különböző hengerhuzalokat, betonacélokat és egyéb koracélokat gyártanak elsősorban a hazai ipar kiszolgálására. A hengermű előkészítő munkái már megkezdődtek. A dolgozók elhelyezésére szükséges 300 férőhelyes munkásszálloda — ahol hidegmelegvizű fürdő, konyha és étterem biztosítja a kényelmet — tavaszra készül el és jó ütemben halad az építésre kijelölt ingoványos terület feltöltése is. Erre a célra mintegy félmillió köbméter földet használnak fel. Az új üzem alapozását, szintén tavasszal kezdik meg és a két nagy beruházást az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1973-ra, illetve 1975-re valósítják meg. A folyamatos acélöntömű és rúd-drótsori hengermű építésére, berendezéseinek vásárlására és felszerelésére a kohászati üzemek fejlesztési alapjukból, valamint bankhitelből mintegy 2 milliárd forintot fordítanak. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat húszszintes házat épít Gyöngyösön, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt dolgozói részére. A 156 lakást a tervek szerint 1971. június 30-án adják majd át rendeltetésének. Hasonló magasház épül Miskolcon, a Győri kapuban is 4 szivattyútelepek bravúrja Csaknem 13 millió köbméter belvizet emeltek át Megyénkben a Tisza és a Bodrog téli áradásától jelentős belvizek keletkeztek, a 27 településből álló Bodrogközben. Az alföldi jellegű vidéken a talaj- és a vadvizek mintegy 200 kilométer hosszú főcsatornát töltöttek meg és 3 ezer hold, mezőgazdaságilag művelt területet öntöttek el. A kemény, hideg időjárás rövid idő alatt 5—10 centiméter vastag jégpáncéllal vonta be az elöntött földeket, így a jég alól kellett elvezetni a káros vizeket. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az év első napjától szinte éjjel-nappal üzemelteti törökéri, tiszakarádi és ricsei szivattyútelepeit, hogy a mezőgazdaságilag fontos vidéket mielőbb „megtisztítsa” a belvizektől. A három szivattyútelep segítségével január 1-től tegnap reggelig több mint 13 millió köbméter vizet emeltek át a főcsatornákból a folyókba, s ez a mennyiség a Bodrog csaknem háromnapi vízhozamának felel meg. A jó munka eredménye, hogy az állandó szivattyúzással a bodrogközi főcsatornák kiürültek, és már csak a mélyebben fekvő részeket borítja a vadvíz. A „víztelenítés” után érdekes kép alakult ki a falvak határaiban. A beszakadt és magasba terpeszkedő jégtábláiktól az „északi sarkhoz” hasonlít a vidék, és a jég egy része a fák törzsét körülfogva, illetve azokon fennakadva valóságos „gombasátort” alkot. H Fennakadás nélkül Megyeszerte sok gondot okoz ezekben a napokban a tél „bőkezű ajándéka”, a hó. Különösen nehéz helyzetre számítottak az idén az észak —déli irányú völgyekkel szabdalt, számára edelényi járás apró falvainak lakói. Amint azonban a járási tanácson beszámoltak róla, derekasan helytállnak a KPM hóügyeletének szakemberei. Az itt-ott másfél méteres hófúvások ellenére sehol sem volt tartós fennakadás sem az áruszállításban, sem a személyforgalomban. Eddig még minden hóakadályt eltüntetett néhány órán belül a gép és az ember közös erőfeszítése. Naponta eljutnak céljukhoz a bányászjáratok, s több-kevesebb késéssel mindenhová megérkeztek tegnap, a II. félév első tanítási napján az általános iskolásokat és gimnazistákat szállító iskolabuszok is. Nehéz esztendő után megye valamennyi termelőszövetkezetében megkezdődtek az 1970-es esztendő eredményeinek számbavételi munkái. A termelőszövetkezeti vezetők és a számviteli szakemberek ezekben a hetekben szinte éjjelnappal dolgoznak, hogy pontosan felmérjék a mezőgyzdeság szempontjából közismerten nehéz esztendő eredményeit és megállapítsák a szövetkezet jövedelmét. Az 1970-es év valóban nehéz volt. Az időjárás mostohasága, az elemi károk hosszú idő óta nem tapasztalt mértéke a mezőgazdasági üzemek és élelmiszer-gazdaságunk termelését nagymértékben befolyásolta. Nagy kíváncsisággal várja tehát a tagsággal együtt megyénk közvéleménye is az összeadások és kivonások végeredményét. Az izgalom több érzésből táplálkozik: a szövetkezeti gazdák jogos várakozással tekintenek a közös vagyon fejlődését kimutató számok elé, hiszen az összehasonlítást csak ezek alapján tehetik meg a korábbi évek és az elmúlt gazdasági év között. De nem kisebb ez a kíváncsiság akkor sem, amikor a megtermelt haszonból a maguk jussának mértéke felől érdeklődnek a becsülettel helytálló, egész éven át szívvel-lélekkel dolgozó termelőszövetkezeti parasztok. S mivel a szövetkezetek zárszámadása fontos gazdaságpolitikai eseménye megyénk életének is, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek eredményeinek alakulását figyelemmel kísérjük mindannyian, hiszen a termelőszövetkezeti parasztság életének alakulása, mezőgazdaságunk fejlődése, eredményei és gondjai szocialista társadalmunkban már régóta közüggyé lettek. S tisztában vagyunk azzal is, hogy az idei zárszámadási ünnepségek örömeibe itt-ott belevegyülnek a gondok is. A tavaszi ár- és belvíz, a rendkívüli csapadékos nyár, mintegy 500 millió forint kárt, illetve terméskiesést okozott megyénkben. Az előző évihez képest több, addig jól gazdálkodó termelőszövetkezetünk pénzügyi helyzete romlott meg. Kimerülőfélben vannak a tartalékok, újabb és újabb hitelekre van szükség az üzemvitelhez, s mindezek mellett most itt van a zárszámadás ideje, amitől nemcsak magyarázatot, de kézzel fogható anyagi juttatást is vár a tagság. Rendkívül fontos tehát a közgyűlések körültekintő, politikailag is megalapozott előkészítése. Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha a számadás elkészítésében, a részeredmények megismerésében nemcsak a vezetőség és a szakemberek, hanem a tagság is részt vesz. Ezzel, és csakis ezzel vehetik elejét annak a nemkívánatos hangulatnak, hogy a kedvezőtlen esztendő hatására egyes helyeken a bekövetkező személyes jövedelemcsökkenés miatt a borúlátás lesz úrrá, vagy amikor ez a másik végletbe csap: a vezetőket, az elnököt, a főkönyvelőt okolják és leváltásukban látják a kiutat. Az emberek hangulatát, magatartását a közös gazdasággal, és annak vezetőivel szemben nem kis mértékben befolyásolja, hogy milyen lesz a zárszámadás, illetőleg, hogy mennyire ismerik részleteiben is az esztendő gondjait, a mérleg alakulásának körülményeit. Pártunk legmagasabb fórumán, a X. kongresszuson Kádár elvtárs zárszavában a többi között a következőket mondotta: „A mezőgazdaság a jó tervek, a gondos emberi munka, a szükséges anyagi eszközök biztosításán túl jelenleg, és még igen sokáig jelentős mértékben függ a természeti viszonyoktól, többek között az időjárástól... Hibát követnének el azok a termelőszövetkezeti tagok, akik most, az átmeneti nehézségek miatti keserűségükben vezetőségcserével próbálnák megoldani a kérdést. Ha vezetőik rendesen, becsületesen dolgoznak, tartsák is meg őket, és dolgozzanak velük tovább.” Még a ,,normális” időjárás esetén is számolni lehet, sőt kell a mezőgazdasági termelés ingadozásával, ami kihatással van a tagok személyes jövedelmének alakulására. Ezt az emberek megértik, hiszen a mainál is nehezebb körülmények között voltak kénytelenek megtanulni. De a megértéshez az is kell, hogy megértessék velük, s ez nem kis mértékben függ a tagok és a vezetők kapcsolatától, a termelőszövetkezetekben működő pártalapszervezetek munkájától. A politikai előkészítő munkával elsősorban azt kell megértetni, hogy a tagok és a vezetők ne bizonytalanodjanak el, hanem a szocialista állam által eddig adott, és ezután is nyújtandó anyagi támogatást párosítsák a szövetkezet által tett, és ezután foganatosítandó intézkedésekkel. Ónodvári Miklós A