Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
SHLAG PROLETÁRJAI. EGYESCOETEKI ESZA(MAGYArOnSZIU) AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXXVII. évfolyam, 24. szám Ara: 1.40 Ft Csütörtök, 1981. január 29. Lázár Györigy tógái Abdel Ghani ida! Kádert Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Abdel Ghani Abdul Kádert, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodó párt- és állami küldöttségének vezetőjét. Vietnam, Laosz, Kambodzsa Indokínai javaslat Közös állásfoglalás J Asz indokínai országok márciusra regionális tanácskozást ajánlanak olyan délkelet-ázsiai béke- és biztonsági szerződés megkötéséről, amelyet egy széles körű nemzetközi konferencia garantálna, illetve javasolják Kínának, hogy kétoldalú szerződések keretében fogadja el a békés egymás mellett élés elvének megvalósulását. A többi között ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet Vietnam, Laosz és Kambodzsa külügyminiszterei fogadtak el Ho Si Minh-városban, szerdán befejeződött értekezletükön. A nyilatkozat leszögezi, hogy a Kambodzsában állomásozó vietnami csapatok jelenlétükkel a kínai fenyegetést ellensúlyozzák, s ha ez a fenyegetés megszűnik, akkor Kambodzsa és Vietnam megvizsgálja a vietnami csapatok kivonásának lehetőségét. Discard d Estaing nyilatkozata A kelet-nyugati kapcsolatok „stabilizálásának” szükségességét hangoztatta kedd esti, több mint egyórás tvinterjújában Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, áttekintve a világhelyzetet. Az államfő, aki az Elysée-palotában, helyszíni közvetítés keretében felelt három újságíró kérdéseire, a földrajzi és stratégiai helyzet figyelembevételének fontosságát emelte ki Lengyelországgal kapcsolatban, közölte, hogy nemzetközi értekezletre tett javaslatot a Szovjetuniónak és más országoknak Afganisztán ügyében, kifejtette a francia külpolitika fő céljait. A nemzetközi helyzet romlását hozó 1980-as esztendő után Reagan megválasztásával és a túszügy megoldásával kedvezőbb helyzet jött létre a Párizs által óhajtott stabilizálódásra, amelynek három feltétele Giscard d’Estaing szerint„a biztonság egyensúlya”, a kölcsönös mérséklet a nemzetközi színtér különböző pontjain, valamint felelős magatartás az olyan lappangó válságokkal kapcsolatban, mint az atomfegyverek elterjedése, vagy a fejlett és a fejlődő országok közötti egyenlőtlenségek. Az államfő a francia Politik« állandó szerepének nevezte a párbeszédi fenntartását a világ vezető hastelmaival, leönték a Seovjet»TMÓval, * «e utóbbinak hasanlóságára és szükségességé« t»W>ízben is visszatért. Alifást fogtak Giscard d'Estaing amellett, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásáról kötött SALT—II szerződést, ha szükséges, javított formában, ratifikálják az amerikai szenátusben. Új tanműhely A közelmúltban adták át a miskolc-perecesi 104. számú, Debreczeni Márton Ipari Szakmunkásképző Intézet új tanműhelyét. A korszerű kabinetekben évente több mint 750 tanuló sajátítja el a fém- és villamosipari szakmák alapjait. Képünkön: a kézi menetfúrással ismerkednek az elsőéves tanulók. Tegnap délelőtt az Ózdi Kohászati Üzemek nagytanácstermében hitelszerződést írtak alá az Állami Fejlesztési Bank, és a vállalat képviselői. A szerződést kézjegyével látta el Soltész Cabor, az Állami Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatója dr. Kádár László, az ÁFB területi igazgatója, az Ózdi Kohászati Üzemek részéről Petites András vezérigazgató és dr. Almássy József gazdasági igazgató. Az Állami Fejlesztési Bank 600 millió forint hitelt folyósít a kohászatnak energiatakarékossági célokat szolgáló nagyberuházáshoz. Ezt az összeget tíz év alatt kell visszafizetni, ugyanakkor a vállalat fenntartási költségéből még 400 millió forintot fordít a nagyberuházásra, s így várhatóan április elsején egymilliárd forintos beruházás kezdődhet meg a kohászatban. Ennek célja, hogy a kohóknál a forró szél hőmérsékletét a jelenlegi 150 Celsius-fokról 1100 Celsius-fokra növeljék, ezáltal a vállalatnál évente megközelítően 35 ezer tonna tőkés eredetű kokszot takaríthatnak meg. Ismeretes, hogy a nyersvasgyártás energiaigénye a kohászati termelési folyamatok közül a legnagyobb. A technológiához szükséges hőmennyiség három energiahordozóval kiemől a folyamatba: a kohókoksszal, a befúvott földgázzal és a forró levegő fizikai melegével. Ha növelik a forró levegő hőmérsékletét, amelyet a tisztított kohógáz energiájával lehet biztosítani, csökkenthető a kokszfogyasztás. Ha a többletenergia-felhasználás költségeit is figyelembe vesszük, az említett nagyberuházással évente 150—160 millió forint takarítható meg. Négy szakaszban kívánják megvalósítani a beruházást, amelynek teljes befejezési határideje: 1985. szeptember 30. Ez idő alatt két új, nagy teljesítményű léghevítőt építenek meg: négy új kéményt, egy 50 ezer normálköbméter/óra teljesítményű kohógáztisztítót, s mindezekhez segédlétesítményeket. Az Ózdi Kohászati Üzemek a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban dolgozta ki azt az energiaracionalizálási pályázatot, amelyet az Energiaracionalizálási Állami Támogatási Bizottság jóváhagyásával az Állami Fejlesztési Bankhoz benyújtott, Eert a bank gondosan felülvizsgálta, és decemberben a kölcsönkérelmet befogadta. A szerződés aláírása után, a vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy az elkövetkezendő évek során összehangolt, szervezett munkára van szükség, hogy a határidőket betartsák, a szerződésben vállaltaknak eleget tegyene. A beruházás zavartalanságáért tizenhat tagú vállalat: bizottság alakult, amelyben vezetője Horogh Lajos vezérigazgató-helyettes. A két szakreferens: a beruházás részéről Farkas László főosztályvezető-helyettes és Kiss Antal üzemfenntartási főmérnök, összetételében a bizottság olyan, hogy képes átfogni a beruházás valamennyi területét. Az Ózdi Kohászati Üzemekben eddig számos nagyberuházás valósult meg, így a szakemberek kellő tapasztalattal rendelkeznek. Úgy tűnik, ez a mostani beruházás a korábbiaknál nehezebbnek ígérkezik, mert nagyon szűk a terület és folyamatos termelés mellett kell megvalósítani. Azok a beruházások a leggördülékenyebbek, ahol a beruházó gazdaként van jelen, szervezi, irányítja a munkát. Nagy szükség van arra, sőt, követelmény is, hogy mindenki személyre szabottan ismerje feladatát a beruházás során. Jelenleg legfontosabb a tervezés egyértelműsége, valamint a kezdéshez és a folyamatos munkavégzéshez szükséges kivitelező kapacitás biztosítása, illetve a munkaterületek felszabadítása. Sor kerül ezeken a helyeken bizonyos létszám-átcsoportosításra is. Várhatóan tíz kivitelező vállalat végzi majd a munkát, köztük az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat és a Gyár- és Gépszerelő Vállalat. Az első szakasz befejezési határideje 1982. december 31. Ekkorra már az I-es számú kohónál a forró szél hőmérsékletét 11.00 Celsius-fokra kell növelni, s ezzel jelentős tőkés import eredetű koksz takarítható meg. Hitelszerződést írtak alá Nagyberuházás kezdődik Ózdon Mai számunkból: Mi találgatok 12 man Zni lógbepk (2. oldal) Jóiért van a Iegiabü titutika (3 oldal) íszttek piaca 14 oldal) Ditty óta von Miskolcon? (5. oldal) Postánkból -{5. oldal) Gazdasági aktívaértekezlet a Borsodi Vegyikombinátban Méhes Lajos ipari miniszter felszólalása Tegnap délután aktívaértekezletet tartottak a Borsodi Vegyikombinát dolgozói. Az elmúlt öt esztendő munkáját értékelő tanácskozáson Keresztes János, a nagyüzemi párt - végrehajtóbizottság tagja köszöntötte a résztvevőket, közöttük Méhes Lajost, a Politikai Bizottság tagját, ipari minisztert, Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Körtvélyos István ipari miniszterhelyettest, a város és a gyár politikai, társadalmi szerveinek vezetőit, a szocialista brigádok megjelent képviselőit. Ezt követően Méhes Lajos időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. Így többek között szólt arról, hogy az új mániszfémia a létcehozásával kapcsolatos párt- és kormányhatározatnak az volt a célja, hogy egy új szervezeti formában összpontosítsa népgazdaságunk erőforrásait megnövekedett feladataink teljesítésére. Az új követelt öntvények — mondotta —szükségessé tették, hogy az irányítás szervezeti kérdéseivel is foglalkozzunk. Mindent el kell követni azért, hogy vállalataink is megfeleljenek az új követelményeknek, tovább erősödjék önállóságuk, s munkájukban magas szinten hasznosítsák a rendelkezésükre álló lehetőségeket A központi irányításnak pedig meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy az ipari vállalatok, gazdálkodó szervezetek tudjanak élni az önállóság nyújtotta tehetőséggel. A továbbiakban a miniszter személyi változásokról tájékoztatta a megjelenőtervet. Bejelentette, hogy Körtivélyes Istvánt, a BVK vezérigazgatóját, a vegyipari ágazatért felelős miniszterhelyettessé nevezték ki. Ezt megelőzően, Körtvélyes István 18 esztendeig dolgozott a kombinátban, és nagy érdemei vannak abban, hogy a kombinát a magyar ipar egyik büszkeségévé vált és dinamikusan fejlődött az elmúlt években. A továbbiakban a miniszter arról beszélt, hogy az illetékes párt- és állami szervekkel egyetértésben dr. Tolnai Lajost nevezték ki a BVK vezérigazgatójává, akinek átnyújtotta megbízólevelét. Ezt követően Töreki Ernő, a kombinát műszaki igazgatója részletes tájékoztatót (Folytatás a 2. oldalon) Üveg, exportra Jó évet zárt tavaly az Üvegipari Művek Miskolci Üveggyára, s idén még nagyobb eredményt szeretnének elérni. Most már az 1,20 méteres üvegtáblák helyett 1,60 métereseket gyártanak, s termékeik egy részét exportálják, többek között Libanonba, Olaszországba, az NDK-ba. Termékeik választékát növelik is: bronz- és füstszínű üvegeket is készítenek.