Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
,, • V -V* • ' II•1 yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 101. szám óra: 1,80 Ft Péntek, 1981. május 1. Ahogy a munkásosztály forradalma a dolgozók évszázados vágyait testesíti meg, úgy a munkásosztály nemzetközi ünnepe is elválaszthatatlan a dolgozó nép hagyományaitól. "A munkásság még nem is lépett a történelem színterére, amikor a májusi tavaszünnep már népi hagyományként élt a parasztság, sőt a városi polgárság körében is. Mivel a munkásság zömében a parasztság legszegényebb rétegeiből alakult ki, a városban sem szakadt el múltbeli életformájának jelképeitől: a májusfa-állítás, a májusi ünnepi kirándulás, a majális a munkásélet új feltételei között is szokásban maradt, csak tartalma gazdagodott, egyre inkább megtelt a munkások törekvéseit kifejező érzelmekkel és eszmékkel. A magyar nép előtt sem volt idegen a májusi ünnep. Egyik legszebb népszokásunk, hogy — mint a tavasz jelképét — május elsejének hajnalán májusfát állítanak a házkapuk tövébe. Ez a szokás legalább olyan idős, mint a magyar nép a Duna-medencében. Május első napját a fiatal emberek már régóta úgy ünnepelték, mint az újrapezsdülő anyaföld nyitányát. Kossuth Pesti Hírlapjának május elsejei tudósítása így hangzott 1841-ben: „Múlt szombaton gyönyörű nap és május elseje volt. E napon, ún. név ünnep van, azaz: a mesterei sikerek és legények szegre akasztván munkáikat, a hegyek közé sietnek ...” A május elsejei ünnep eredetét idézve nemcsak a virágba szökő természet és a hozzáfűződő népszokások jutnak eszünkbe, hanem a jogaikért harcoló, gyakran életüket áldozó munkások évszázados hagyományai is. A régi krónikák megsárgult lapjai hírt adnak arról, hogy 1531. május elsején az itáliai Lucca városában ezer selyemszövő takács mesterlegény hagyta abba a munkát, és elszántan mestereik elé állott követeléseivel. Tisztességes ellátást, rövidebb munkaidőt, embernek járó jogot és életet követeltek maguknak. Válaszként Lucca herceg parancsára halomra ölték a mesterlegényeket; a herceg így akarta bebizonyítani, hogy bűnös és haszontalan vállalkozás a munkásnépnek „Istentől fölébe rendelt urai” ellen lázadoznia. Néhány évszázaddal később, 1884-ben az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i kongresszusa határozatot fogadott el, amely kimondta, hogy 1886. május elsején meg kell indítani az általános sztrájkot a nyolcórás munkanapért. A sztrájkban több százezer amerikai munkás vett részt, a harc Chicagóban volt a legélesebb, több mint 40 ezer ember tüntetett. A rendőrség a tüntetőket megtámadta, sokat megöltek és sokakat megsebesítettek. A chicagói tüntetés emlékére a II. internacionálé 1889. júliusi alakuló kongresszusa Párizsban határozatot hozott május elsejének munkás ünneppé való kikiáltására, örök emlékül és örök tiltakozásul. 1890 május elsején Európa és Amerika városaiban a munkásság munkabeszüntetésekkel, sztrájkokkal, tömeggyűlésekkel és felvonulásokkal tett hitet a II. Internacionálé felhívása mellett. A magyar munkásság megértette május elseje nemzetközi jelentőségét: a budapesti nagygyűlésen 60 ezer munkás vett részt, miközben a forradalomtól rémült burzsoázia eltorlaszolta la írása, háza ajtaját, bespalettázta az ablakokat. A magyar munkásosztály igaz és önfeláldozó harcosai éveken át kettős küzdelmet vívtak a vörös május elseje megünnepléséért. Az uralkodó osztályok, a kormányszervek fenyegetéssel, üldözéssel akarták beszüntetni a májusi munkásünnepet. A megalkuvó munkásvezetők pedig kedélyes mulatozássá, táncos majálissá kívánták szelídíteni. Magyarország első, igazi vörös májusa 1919. május elsején volt, s a felszabadulással virradt ránk a Tanácsköztársaság utáni második szabad május elseje. A kiemelkedő magyar májusok bizonyítják május elseje hármas egységét: munkásünnep, nemzetközi ünnep és harci ünnep jellegét. Felszabadulásunk óta május elsejei ünnepeink jellege más, mint azelőtt volt és mégis ugyanaz: a szocializmust, kommunizmust építő országokban a hatalmon levő dolgozók törvénybe iktatott nemzeti ünnepe lett, ugyanakkor továbbra is a nemzetközi szolidaritás ünnepe. Májusi munkásünnep Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról. Ugyancsak tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének Zvone Dragannal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökhelyettesével folytatott megbeszéléseiről szóló beszámolóját. A kormány megtárgyalta és elfogadta az általános iskolai ellátásnak a VI. ötéves terv időszakára szóló társadalmigazdasági programját és a hozzá kapcsolódó akciótervet. A fő cél az oktatás-nevelés megkezdett korszerűsítésének folytatása, a tervidőszakban jelentősen növekvő tanulólétszám oktatási feltételeinek megteremtése. Tovább kell mérsékelni a váltakozó oktatásban tanulók arányát, bővíteni a napközis ellátást és a diákétkeztetést. Megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács az egészségügyi ellátás VI. ötéves tervidőszakra szóló társadalmigazdasági programját. Kiemelt feladatként jelölte meg a járóbeteg-ellátás színvonalának emelését, a kórházak. (Folytatás a 2. oldalon) Ünnep volt tegnap, csütörtök délelőtt Sátoraljaújhelyen, a Hegyalja Ruházati Szövetkezetben. A kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben, s az V. ötéves tervidőszakban kiemelkedő sikereket elért kollektívát, az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi zászlójával és a Minisztertanács Vörös Zászlajával tüntették ki. Ebből az alkalomból ünnepséget tartottak a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság székházában. A szövetkezet élen járó szocialista brigádjait, a munkában kitűnt dolgozókat s a meghívott vendégeket, köztük Rév Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, az OKISZ elnökét, dr. Havasi Bélát, a Borsod megyei Pártbizottság titkárát, valamint a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit Osváth Istvánná, az üzemi pártvezetőség titkára köszöntötte. Az ünnepségen Molnár József, a szövetkezet elnökhelyettese mondott beszédet. — Eredményeink elérésében döntő volt szocialista brigádjaink helytállása — mondotta többek között az elnökhelyettes. — A szocialista brigádmozgalomban részt vevő csaknem 900 szövetkezeti dolgozó nagymértékben hozzájárult az V. ötéves terv céljainak megvalósításához. A szocialista brigádok által vállalt 12 millió forint összegű, nem rubelelszámolású exporttöbbletet öt év alatt 20 millió forintra teljesítették és a szövetkezet V. ötéves tervét már 1980 szeptemberében befejezték. A szocialista brigádok eredményes munkáját bizonyítja, hogy ma már 13 kollektíva mondhatja magáénak a Szövetkezet Kiváló Brigádja kitüntetést. Közülük is kiemelkedik a Dózsa női-férfi szabó szocialista brigád, amely 5 évvel ezelőtt elnyerte a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet, múlt évi munkája alapján pedig az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet minden évét nyerseséggel zárta, a gazdasági fejlődéssel összhangban növekedett a dolgozók életszínvonala, javultak munkakörülményei. A szövetkezet által gyártott termékekkel a megrendelők elégedettek. Öt év alatt a megtermelt, illetve az értékesített áru értéke duplájára nőtt, meghaladta az évi 230 millió forintot. Az ünnepségen felszólalt Rév Lajos, az OKISZ elnöke, aki átadta az MSZMP Központi Bizottsága s a Minisztertanács üdvözletét. — Nagy öröm számomra, hogy az immár tíz éve, kiváló szinten dolgozó szövetkezet tagsága becsülettel helytállt a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben, s kimagasló munkasikerekkel járult hozzá az V. ötéves terv céljainak valóra váltásához. Külön is gratulálok és további eredményes munkát kívánok a Dózsa György szocialista brigádnak, amely kiérdemelte a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Rév Lajos nagy elismeréssel szólt a szövetkezet alapító tagjainak munkájáról, érdemeiről. Mint mondotta: nagy részük van abban, hogy a Hegyalja nevet ma már a világ számos országában ismerik, s a szövetkezet termékei elismertek az igényes nyugati piacokon is. A szövetkezet hosszú évek óta kezdeményező szerepet vállal a piac igényeinek kielégítésében, a korszerű, minden piacon jól értékesíthető termékek gyártásában. Ezután Rév Lajos átadta az MSZMP kongresszusi zászlaját és a Minisztertanács Vörös Zászlaját Lantos Miklósnak, a szövetkezet elnökének. (Folytatás a 2. oldalon) Elismerés a kiváló munkáért Kongresszusi zászlót kapott a Hegyalja Ruházati Szövetkezet Éljen május elseje!