Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BOR«00-AR*IT-7FM»»T,PV WPRTtl n­JOTT54 r, IV s TT y MM8 XXXVIII. évfolyam, 230. szám Ara: 1.4# Ft Péntek, 1982 október 1. Sajtóértekezlet Bécsben Befejezn­ek a magyar-osztrák kormányfői tárgyalások A Wiener Zeitung, az oszt­rák kormány hivatalos lapja csütörtökön első oldalán fényképpel illusztrált tudósí­tást közölt Lázár György miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák kancellár tárgyalásairól. A lap részle­tesen ismertette a szerdai díszebéden elhangzott pohár­köszöntőket, kiemelve, hogy mindkét részről példásnak ítélték a két ország viszo­nyát, hozzájárulását az eny­hülési politikához. „Mindent meg kell tenni a békéért” — idézte az Ar­beiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt központi lap­ja miniszterelnökünk kije­lentéseit. A polgári Die Presse ugyan­csak fényképet közölt Lázár György és Bruno Kreisky tárgyalásairól. A pohárkö­szöntőkből idézve a lap idéz­te miniszterelnökünk megál­lapítását arról, hogy a két ország együttműködése sok­kal szélesebb körű, mint az egyébként fontos gazdasági együttműködés, s az emberi kapcsolatok is egyre szoro­sabbak. Lázár György és a kísére­tében levő politikusok csü­törtökön reggel megtekintet­ték a bécsi Hofburg kincs­tárának gyűjteményeit. Elégedetten térek haza a bé­csi tárgyalásokról — jelentet­te ki Lázár György miniszter­­elnök csütörtökön, az osztrák fővárosban tartott sajtóérte­kezletén. A kormány elnöke, aki Bruno Kreisky kancellár meghívására háromnapos hi­vatalos látogatást tett Auszt­riában, bevezetőben hangoz­tatta: igen elégedett a ven­déglátóiéval, valamint Ru­dolf Kirchschläger szövetsé­gi elnökkel folytatott eszme­cseréivel, mert megbizonyo­sodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törekszik a pél­dás jószomszédi viszony ápo­lására és továbbfejlesztésére. Pontos közös megállapítás volt, hogy további távlatok vannak a kapcsolatok fej­lesztése előtt a gazdaságban csakúgy, mint a legkülönbö­zőbb egyéb területeken — jelentette ki a magyar kor­mányfő. A tárgyalásokon — mon­dotta Lázár György — nagy teret kaptak nemzetközi kér­dések is. Teljes egyetértés volt abban, hogy a legfonto­sabb feladat a fegyverkezési verseny megállítása, a világ válsággócainak felszámolása. Lázár György a kérdések­re válaszolva beszélt a szo­cialista országok közötti gazdasági együttműködés fon­tosságáról, hatékonysága nö­velésének szükségességéről, és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a tagállamok eb­be az irányba tesznek. (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bécsből történő elutazása előtt sajtókonferenciát tartott A neubrandenb­urgi delegáció a szerencsi járásban NDK-beli test­­vérmegyénk, Neubrandenburg politikai delegációja, amely Norbert Geipelnek, a megyei pártbi­zottság titkárának vezetésé­vel tartózkodik megyénkben, tegnap a szerencsi járásba látogatott. Czank Jánosnak, a Központi Bizottság megyei instruktorának és Lipcsei At­tilának, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettesé­nek kíséretében délelőtt a Szerencsi Édesipari Vállala­tot keresték fel. Itt Török László, a Szerencsi Járási Pártbizottság első titkára és a vállalat vezetői köszöntöt­ték őket. A vendégeket Kovács György, a vállalat igazgató­ja tájékoztatta az üzem múlt­járól, fejlődéséről, a több mint 2,5 milliárd forint ter­melési értéket előállító 1500 dolgozó munkájáról. Balázs József, a pártbizottság titká­ra a vállalat 450 kommunis­tájának politikai tevékeny­ségéről adott tájékoztatást. Vendégeink ezután a cukor­gyárral ismerkedtek, ahol Jakab László főmérnök ka­lauzolta őket. Az üzemláto­gatás során megtekintették a nemrégiben átadott répake­zelési üzemrészt, a nyersnya­­rat, a finomítót és a répa­átvevő laboratóriumot. Ezt követően a prügyi Ti­­szamente Termelőszövetke­zetbe látogattak, ahol Sem­iei András, a tsz elnöke, Matkó Imre párttitkár és Kocsis József KISZ-titkár kö­szöntötték őket. Az elnök tájékoztatta a vendégeket a 4000 hektáron, kedvezőtlen adottságok között gazdálko­dó kollektíva munkájáról. Részletesen ismertette a nö­vénytermesztési és a jelen­tős fejlesztés alatt álló ál­lattenyésztési ágazatban fo­lyó tevékenységet, majd a tsz melléküzemágaiban fo­lyó munkáról szólt. A ven­dégek nagy érdeklődést ta­núsítottak a gazdaság ipari (Folytatás a 3. oldalon) Látogatás a cukorgyárban, ismerkedés a prügyi tsz-szel A Szerencsi Cukorgyár laboratóriumába* INTÉZKEDÉSEK A LAKÁSGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉRE (2. O.) TANULJON ÖN IS VILÁGNYELVEKET! (4. O.)A HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR (7. O.) Ötnapos munkahét és magánerős építkezés Ülést tartott a megyei tanács Tegnap ülést tartott Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsa. Az ülés dr. Ladányi József tanácselnök vezetésé­vel az ötnapos munkahétre történő átállás tapasztalatai­val, a magánerős lakásépítés­sel, kitüntető díjakkal kap­csolatos tanácsrendelet módo­sításával, szervezeti kérdé­sekkel, interpellációkkal fog­lalkozott. Az ötnapos munkahét ta­pasztalatairól Magyar Sán­dor, a tanács vb munkaügyi osztályának vezetője nyújtott be írásos anyagot, majd szó­beli kiegészítőt tartott. Meg­állapította, hogy az ötnapos munkahét bevezetése körülte­kintő felkészüléssel, a közpon­ti célokkal összhangban és gondos szervezéssel valósult meg. A kisebb gondok, átme­neti fennakadások ellenére el­mondható, hogy az átállás za­vartalan volt. Szükség van ellenben továbbra is bizonyos finomításra, a mindennapok munkája által megkövetelt módosításokra, mivel bizo­nyos ágazatokban, munkate­rületeken mindez még elkép­zelhető. A napirendi ponttal kapcso­latosan Pilinszki Zoltán, a Munkaügyi Hivatal főtaná­csosa szólalt fel, elmondva, hogy ebben a megyében az át­állás valóban jól sikerült, mi­vel a kormány által megfo­galmazott, felvázolt keretet a helyi gazdasági egységek ve­zetői ésszerűen, megfontoltan töltötték ki. A magánerős lakásépítke­zések helyzetéről szóló írásos jelentést Báthori Gábor, a vb építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője ter­jesztette be, a szóbeli kiegé­szítővel együtt. A hatodik öt­éves tanácsi tervben me­gyénkben megépül 27 487 la­kás, ennek 36,8 százaléka ál­lami, 63,2 százaléka pedig ma­gánerőből épül meg a tervek szerint. Hol tartunk most a magánerős építkezésekkel? A magánlakás-építés zömét a családi ház teszi ki, ezekhez a telekellátás évek óta szerve­zetten folyik. A felmérések szerint több mint 12 ezer ház felépítésével kell számolni, 8 ezernél több telek már rendel­kezésre áll, több száz telek előkészítése pedig folyamat­ban van. Ismeretes — lapunk­ban cikksorozatban számol­tunk be róla — hogy a mis­kolci agglomerációhoz tartozó községekben 1002 közműve­sített telket alakítanak ki kedvezményesen, állami támo­gatással. Az első és legfonto­sabb lépcsőnek, a telkeknek a kialakítása persze egyálta­lán nem megy könnyen. A ki­sajátítás sem megy minde­nütt egyszerűen, pénzbe kerül ez is, az is, a telkek ára pedig növekszik. A költségek a he­lyi tanácsok lehetőségeit meg­haladják, hitelt vesznek igénybe. Az OTP is alakít ki telkeket, de ezeknek a költ­ségei a kamat, a lebonyolítási díj miatt mintegy 20 százalék­kal nagyobbak a tanácsi telke­kénél. Az építkezőket zavarja, időnként visszalépésre kény­szeríti — eléggé helytelenül — a „tartós használatba adás” fogalma, idegenkednek még ettől a formától, inkább a magánkézben levő telkeket keresik, vásárolják meg, ir­reálisan magas árért. (A jog­értőknek nagyon is szükség lenne a tartós használatba adás értelmezéséről szólni. A szerk. megj) Mindezzel együtt is a tel­i­kek alakulnak, formálódnak, vevőkre, illetve bérlőkre ta­lálnak, mivel az építkezési kedv adott, sőt növekszik. A már említett családi házon kí­vül ebben a tervidőszakban 4 ezernél több telepszerű társasházi lakás megépítésé­vel számolunk. Ebből Miskol­con 1662 a terv. Munkáslakás­építés 38 településen folyik. Ebben az építkezési formában a vállalatok sokat segítenek, de a jelentés szerint még töb­bet is tehetnének, ha példá­ul a vállalat, vagy több vál­lalat közösen, saját szerve­zésben oldaná meg a lakás­építést. A bányászlakás-épí­­tés kiemelt programjaként (Folytatás a 3. oldalon) Felgyorsultak a mezei munkák Megkezdődött az őszi búza vetése • KUKORICA A FÖLD ALATT • AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT • MEGDŐL EGY BŰVÖS HATÁR Az eső, néhány napja, a lehető legjobbkor jött, hiszen mezőgazdasági üzemeinkben elősegítette az egyik legfon­tosabb őszi munkának, a bú­za vetésének talajelőkészíté­sét. A munkagépek, a tárcsák és kombinátorok, amelyek a csontszáraz rögökön gyakran eltörtek, ma már zavartala­nul haladhatnak. És erre nagy szükség van, mert gaz­daságaink többségében meg­kezdődött az őszi munka­csúcs, amikor egy időben kell betakarítani a cukorrépát, a burgonyát s a kukoricát, ugyanakkor a talajmegmun­káláshoz s tápanyag-utánpó­t­­láshoz is kell biztosítani gé­peket. Mivel a termények be­szállítása a feldolgozó s fel­vásárló vállalatokhoz amúgy is leköti a termelőszövetke­zetek erejét, még a nyári be­takarításnál is pontosabb, szervezettebb munkára lesz szükség. Már csak azért is, mert több mint 80 ezer hek­táron kell elvetni megyénk­ben az őszi búza magját. A jövő évi kenyerünk biztos alapját az elmúlt napokban kezdték megteremteni szö­vetkezeteink. Sajóhídvég, Rákóczi Ter­melőszövetkezet, Vadas József elnök: — Sikerült befejeznünk a napraforgó betakarítását — 2,5 tonnát adott hektáron­ként —, s így minden erőnk­kel a burgonya betakarításá­ra, s az őszi búza vetésére törekedünk. Jelenleg a ke­nyérgabona a legjobban fize­tő növényünk, igaz, hozama is kiemelkedő volt, 54 má­zsát termett hektáronként. Ezért, lehetőségeinken belül, tovább növeljük Vetés terüle­tét, 450 hektáron szeretnénk magját földbe juttatni. Szin­tén fontos feladatunk a 104 hektáron termesztett burgo­nya betakarítása. A hozama elmarad a várttól, az au­gusztusi szárazság csökken­tette a termést. A gumókat kézzel és géppel szedjük fel s szállítjuk a Zöldért Válla­lat raktárába és a hűtőház­ba. A prügyi Tiszamente Ter­melőszövetkezetben még pár napig a dohány törése jelen­ti a legnagyobb feladatot. A százhektáros ültetvény 40 százalékán az országban el­sőként gép takarította be a leveleket. Semsey András el­nök: — Az egymenetes, kétsoros kombájnt mi fejlesztettük ki, bemutatkozása jól sikerült. (Folytatás a 3. olda

Next