Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
V\ VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! XLIII. évfolyam, 77. szám Ara: 1,80 Ft Szerda, 1987. április 1. Mlóek a szovjet-brit tárgyalások A szovjet-brit együttműködésről írt alá megállapodásokat kedden a moszkvai Kremlben Eduard Sevardnadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Margaret Thatcher brit és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök. A két ország külügyminiszterei kézjegyükkel látták el a Szovjetunió és Nagy-Britannia űrkutatási együttműködéséről szóló, valamint a Kreml és a londoni miniszterelnöki hivatal közötti közvetlen hírközlési összeköttetés fejlesztését előirányzó kormánymegállapodásokat. Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe aláírt egy memorandumot is, amely a két ország kormányainak kölcsönös egyetértését rögzíti a tájékoztatási, kulturális és oktatási együttműködés új irányait illetően. A két kormány a külügyminiszterek aláírásával hitelesített megállapodásban rögzítette, hogy Moszkvában, illetve Londonban kölcsönösen területet biztosítanak a két ország új nagykövetségi épületeinek felépítéséhez. Margaret Thatcher brit miniszterelnök jelenlétében, kedden Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban ünnepélyesen megnyitották a brit—szovjet kereskedelmi kamara képviseletét. A több száz brit és több tucat szovjet céget tömörítő közös szervezet fontos szerepet tölt be a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Nemrég megtartott 71. éves közgyűlésén megvitatták a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés szélesítésének új lehetőségeit. Az avatóünnepségen mondott beszédében Margaret Thatcher felidézte a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok csaknem négy évszázadra visszanyúló hagyományait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képviselet felállítását Mihail Gorbacsov 1984. évi nagy-britanniai látogatása idején határozták el. A megye művészeti életéről, az elmaradott térségek felzárkóztatásáról Tanácskozott a megyei tanács-vb Tegnap — dr. Majoros László általános tanácselnök-helyettes elnökletével — ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg a megye művészeti életéről. Így tehát a megyei párt-vb és a megyei képviselőcsoport után ez a testület is napirendre tűzte a témát, s hogy ez mennyire aktuális és sok részletében megoldatlan problémákat rejt magában, jól jelzi a majd’ kétórás vita, és a sok felszólaló. A témán belül is elsősorban a színház működésével foglalkoztak a vbtagok. A jelentés is sarkosan fogalmazott: „A helyi művészetkritika, a közönség nem megalapozatlan véleménye, hogy a színház műsorpolitikája eltolódott az alkotói kísérletek irányába, s többnyire a szűkebb közönség rétegigényeihez igazodik. Ezért gyöngültek a színház közönségkapcsolatai.’’ Többen kardoskodtak amellett, hogy a zenés színház létrehozásának is meg kell teremteni a művészi és anyagi feltételeit. Ez azért is nehéznek tűnhet, mert a színház ez évi költségvetését lényegében az első negyedévben felélte (!), s áprilistól komoly anyagi gondokkal küzd majd. Megállapodtak abban, hogy a színház gazdasági helyzetének átfogó rendezésére készüljön jelentés, amely alapja lehet az 1988-as pénzügyi tervek készítésének. A művészetek többi ágáról szólva, elsősorban a képzőművészetek kommercializálódásának veszélyeiről, a megye művész-megtartó képességének csökkenéséről, s általában a megyében élő művészek közérzetének romlásáról beszéltek. A téma fontosságát az is jelzi, hogy a feladatokról szóló határozat 14 pontban javasolja a tervek megvalósítását. Nem váltott ki kisebb érdeklődést a második napirendi pont sem. Az elmaradott térségek felzárkóztatásának kérdése, különösen élesen vetődik fel napjainkban, amikor egyébként is szükség van újabb munkahelyek létesítésére. Az elkészült fejlesztési program a megye 148 települését és az itt élő 95 ezer embert érinti. A térség gazdaságában meghatározó a mezőgazdaság szerepe. A kedvezőtlen gazdálkodási feltételek mellett az alaptevékenység tartósan veszteséges. A stratégiai cél olyan fejlesztések megvalósítása, mely hosszú távon is megélhetési lehetőséget biztosít a lakosságnak. Szükséges a térség iparának fejlesztése is, hiszen a foglalkoztatási gondok várhatóan tovább erősödnek. A fejlesztésnek lehetőleg a megye ipari üzemeire kell támaszkodni. A termelő infrastruktúra mellett fontos a közlekedés, a távközlés, a lakossági ellátás fejlesztése. Az egészséges ivóvíz biztosítása mellett a közoktatás fejlesztése is kiemelt feladat. (Folytatás a 2. oldalon) A szénbányászat első negyedéve kétszázhúszezer tonna szénterven felül Elismerésre méltó eredménnyel zárták az első negyedévet a hazai szénbányák. A tervezettnél 220 000 tonnával több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termeltek januártól március végéig. Ez a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen időszakában felszínre hozott szénnél. A túlteljesítés okait elemezve a szakemberek első helyre teszik azt, hogy Tatabánya kivételével valamennyi bányavállalat — az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön kiemelik a dorogi és a mecseki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel á lettek múlt évi termelési nehézségeiken. A Mátraaljai Szénbányák lignittermelése a terveknek megfelelően alakult. A fenti eredmények értékét növeli, hogy a bányavállalatok mintegy 500 méteres előnyre tettek szert a vágathajtásban, azaz ilyen hosszúságban készítettek elő új munkahelyeket a széntermelésre. Mindezen eredményeket a tavalyi első negyedévinél kettővel kevesebb szabadnapi termeléssel érték el a szénbányászok. A Bányászati Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint mindvégig kiegyensúlyozott volt a lakosság tüzelőanyagellátása. Ugyanakkor nem akadályozta fűtőanyag-hiány a nagyfogyasztók, köztük a Magyar Villamos Művek Tröszt és a MÁV munkáját sem. Az első negyedév kedvező eredményei közé tartozik továbbá, hogy a legtöbb bányánál már nincs munkaerőhiány. Geológiai probléma — nagyfokú vízbetörés — csak a Tatabányai Szénbányák termelését nehezítette. Összességében kedvezően alakult a baleseti helyzet: az elmúlt év azonos időszakához képest kevesebb baleset történt. Műszaki jellegű gond Oroszlányban adódott. A bányavállalatok a második negyedévben szeretnék növelni széntermelési előnyüket: el akarják érni, hogy a belkereskedelemnek terven felül 205 000 tonna szenet és 40 000 tonna brikettet tudjanak szállítani. Gyáravatás Leninvárosban Lázár György beszéde Tegnap, március 31-én Leninvárosba látogatott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, akit útjára elkísért Kapolyi László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, ipari miniszter. A miniszterelnököt a városi tanács székházában Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Dóka Ferenc, a leninvárosi pártbizottság első titkára és Hegedűs György, a leninvárosi tanács elnöke fogadta. Lázár Györgyöt Hegedűs György tájékoztatta a város múltjáról és jelenéről. Többek között elmondta, hogy az egykoron hatezer lakost számláló település 1966-ban kapott városi rangot, majd 1970-ben vette fel a nagy forradalmár, Lenin nevét. Az évek során a város összeforrt az ipari üzemekkel, ahol az aktív keresők mintegy hatvan százaléka dolgozik. Mint az a tájékoztatóból kiderült, a három nagyüzem, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Erőmű és a Tiszai Kőolajipari Vállalat huszonötmillió forinttal támogatja a városfejlesztési célok valóra váltását. A tájékoztatót követően a Minisztertanács elnöke megtekintette a város egyik óvodáját, ahol a kicsinyek verssel köszöntötték a kedves vendéget, akinek Téli Lászlóné óvodavezető mutatta be a gyermekintézményt. A városnézés után Lázár György útja a Tiszai Vegyi Kombinátba vezetett, ahol az idén megvalósult fontosabb beruházások közül a geotextília üzemmel ismerkedett meg. Az üzemlátogatás során a kombinát vezetői elmondták a miniszterelnöknek, hogy a Szovjetunió és Magyarország között megkötött jamburgi egyezmény alapján vált szükségessé a nem szőtt textíliát gyártó kapacitás bővítése, amelyre a kombinát vállalkozott. Annál is inkább, mert alapanyagnak a saját gyártmányú polipropiléngranulátumot használják fel. Az új üzemben gyártott geotextíliából évenként 16 és félmillió négyzetmétert szállítanak a jamburgi gázvezeték építéséhez. A csaknem hatszázmillió forint értékű, 7 millió dollár importot igénylő beruházás várhatóan két év alatt megtérül a mérleg szerinti nyereséget figyelembe véve. A délutáni órákban került sor a múlt évben üzembe helyezett lineáris polietiléngyár avatóünnepségére. Ebből az alkalomból az új gyár üzemcsarnokában nagygyűlést tartottak. A kombinát párt-, gazdasági vezetése és társadalmi szervei nevében Pintér Imre, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló vendégeket, köztük Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Fejti Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, Kapolyi László ipari minisztert, Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest, Básti Jánost, a SZOT elnökségének tagját, az SZMT vezető titkárát, Gerő Rezsőnét, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkárát, Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Major Jánost, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, Ryozo Mogit, Japán magyarországi nagykövetét. Ezután Huszár Andor vezérigazgató tett jelentést Lázár Györgynek a lineáris polietiléngyár beruházási, illetve üzembe helyezési munkáiról. A vezérigazgató beszélt róla, hogy az új gyár beruházása 1984. áprilisában kezdődött és alig több mint 28 hónap múlva, az elmúlt év augusztus 21-én az első terméket már előállították. A tervezettnél korábbi üzembe helyezés révén tegnapig összesen 64 ezer tonna kifogástalan minőségű lineáris polietilént gyártottak. Az idén pedig, az eredetileg előirányzott 120 ezer tonna helyett legalább 135 ezer tonna terméket szeretnének termelni, amely megközelíti a gyár névleges kapacitását. Huszár Andor arról biztosította a miniszterelnököt, hogy a kombinát kollektívája a jövőben is mindent elkövet azért, hogy eredményes munkával segítse a népgazdasági célok valóra váltását. A nagygyűlésen Lázár György mondott beszédet. Átadta a kombinát dolgozóinak, s a beruházásban részt vett kollektíváknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Kádár János személyes üdvözletét, jókívánságait. Néhány nap múlva legnagyobb nemzeti ünnepünket, április 4-ét, hazánk felszabadulásának évfordulóját köszöntjük — mondotta. — A most avatásra kerülő mű, a korszerű lineáris polietiléngyár méltó szimbóluma a dolgozók alkotóképességének, tenni akarásának. Szólt róla, hogy a felszabadult nép nagy tetteket hajtott végre az elmúlt évtizedek során. Sokszor igen nehéz körülmények közepette kellett megbirkóznia, de mindenkor helytállt, tudása legjavát nyújtva dolgozott a párt által kitűzött célokért. Ma merőben más a helyzet, mint a felszabadulást követő években — hangsúlyozta Lázár György. — Más társadalmi, gazdasági viszonyok közepette kell dolgoznunk. Az élet a megújulás szükségességét állította elénk. (Folytatás a 2. oldalon) Gyárlátogatáson a geotextilia üzemben Leninváros legfiatalabb nemzedéke között