Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja XLIV. évfolyam, 261. szám 1988. november 1. Kedd Ára: 1,80 Ft Összehívták az MSZMP Közpnti Bizottságát Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően - illetve már a napirendek vitája után - a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. (MTI) Történelemtanítás - kérdőjelekkel akkor Nyékládházán, vagy Rakacán mi módon, milyen erkölcsi tartással állhat ki a tanár a katedrára, hogyan taníthat valójában be sem bizonyított igazságokat? Egyáltalán, a pedagógusnak joga van-e megosztani saját történelmi kételyeit a rábízott ifjúsággal? — ilyen és ehhez hasonló kérdések is megfogalmazódtak azon, a történelemtanárok által, azt hiszem régóta hiányolt, tegnap délutáni miskolci eszmecserén, „továbbképzésen”, a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, ahol a megye történelem szakos tanárainak jelentős hányada találkozott dr. Balogh Sándorral, a történelemtudományok doktorával, az MSZMP Párttörténeti Intézet főigazgatójával, a magyar történelem utóbbi négy évtizedének tekintélyes kutatójával. Bevezetőként tanulságos előadást hallgathattak a résztvevők, mely előadás bővelkedett kevésbé ismert, vagy legalábbis kevésbé elterjedt, csak a szűk szakma által ismert ténydokumentumokkal. Hogy például, egyet említsek: a magyar demokratikus átalakulás mérföldköve nem 1945, hanem 1944. december 21—22-e, a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés, s az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának ideje. S az indok kézenfekvő: minden történelmi átalakulás alfája és ómegája a hatalom kérdése. Márpedig nálunk a hatalom minőségi kérdése, a demokrácia sorsa 1944 decemberében, Debrecenben dőlt el. Balogh professzor előadásában hallhattunk a negyvenes évek egymást követő választásainak (1945, 1947, 1949) egyre szűkülő parlamenti demokratizmusáról, s egy természetellenes folyamatról, a (Folytatás a 2. oldalon) A nyíltság, a megújulás szele nem hagyja érintetlenül a történelemtudományt, ezen belül a közelmúlt történelmét sem. Ennek léptennyomon tapasztalt eredménye, hogy korábban megingadhatatlannak hitt eszmékről, tényekről derül ki másság, az eddigieknél differenciáltabb, ellentmondásosabb kép. Következésképp a feltételrendszer megannyi elégtelenségével küszködő különböző iskolatípusokban talán a történelemtanárok helyzete minden más szaktárgyat tanító kollégájuknál nehezebb. Ha egyes tényeken maguk a történészek is vitatkoznak, vagy egyes témák dokumentumaihoz e szakma professzorai sem juthatnak hozzá, Az őszirózsás forradalom évfordulóján kiállítás nyílt a pártszékházban Miskolcon,hétfőn délután nyitotta meg Kovács József, a Miskolc Városi Pártbizottság titkára azt a vándorkiállítást, melyet az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a KMP megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A pártbizottság székházának előcsarnokában már nem először rendeznek képzőművészeti kiállítást (emlékezetes siker volt itt Feledy Gyula tárlata), és a tervek szerint nem is utoljára. A Munkásmozgalmi Múzeum összeállításában készült tablókat egy hónapon át, november 30-ig lehet megtekinteni, naponta 9—16 óráig. (Szombaton és vasárnap zárva.) A tárlatot ezután több városi és megyei üzemben, iskolában lehet majd megnézni. A kiállítás napjainkban aktuális gondolatokat ébreszt a szemlélőben. Erre utalt megnyitó beszédében Kovács József is. Az 1848/49-es szabadságharc után először 1918-ban próbálta a magyar progresszió megkísérelni egy európai formátumú modern állam megteremtését. A kiállított képekről sugárzik az a hit, és erő, ami a ma progresszív erőinek is reményt adhat arra, hogy van esélyünk kilábalni abból a kátyúból, melyben az ország gazdasága megrekedt. Társadalmi gondjainkat is megoldhatjuk, ha a múltat elemezve arra figyelünk, ami átmentendő érték. A kiállítás megnyitóján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának rézfúvós együttese működött közre. ötvenéves a Videoton Grósz Károly a jubileumi ünnepségen Televízió gyártásának megújításával ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színestévé-család gyártására 1,8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a fél évszázados jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Orósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfehérvárra, ahol a Videoton központjában a vállalat vezetői — Kázsmér János vezérigazgató és Horváth Gáspár, a vállalati pártbizottság titkára —, valamint Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár és Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke fogadta. Grósz Károly tájékoztatást hallgatott meg az évi 20 milliárd forint termelési értéket előállító, 20 000 dolgozót foglalkoztató Videoton eredményeiről, munkájáról, gondjairól, s azokról a már megvalósított, illetve tervezett műszaki, gazdasági, szervezeti intézkedésekről, változtatásokról, amelyeknek célja a nagyvállalat világpiaci versenyképességének a megőrzése, illetve javítása. A tájékoztatót követően a főtitkár-miniszterelnök megjegyezte : vegyes vállalatok alapítása Magyarországon még mindig bonyolult és hosszadalmas. A számos bürokratikus procedúra gyakran kedvét szegi a külföldi vállalkozóknak. Ezen az állapoton — mondotta — változtatni kell, mert az adott eljárási rend már az együttműködés, a gazdasági fejlődés kerékkötője. Szükség van az ügyek intézésének korszerűsítésére, egyszerűbbé tételére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy piacaink és jó hírnevünk megőrzése érdekében nagyon fontos, hogy termékeink minősége javuljon, kifogástalan legyen. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton vezetőinek kalauzolásával gyárlátogatásra indult. Elsőként azt az üzemrészt kereste fel, amelyben az első holland gyártmányú CD lemezgyártó gépsor hamarosan megkezdi a sorozatgyártást. Az első székesfehérvári lézerlemezek még az idén az üzletekbe kerülnek. A CD-lemezek gyártására — külföldi tőkével — létrehozott Glória Kft. évi hatmillió lemezt készít majd. A gyárlátogatást követően történt meg az új színestelevízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. Az NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nemzeti színű szalagot Grósz Károly vágta el, majd megnyomta az automata berendezés indító gombját. . Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdeklődéssel figyelte a televíziógyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980-ban megnyílt korszerű oktaási és művelődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnepségnek is.Marton Zoltán vezérigazgató-helyettes köszöntő szavai után Demeter Béla nyugalmazott vezérigazgató-helyettes szólt az 1938-ban alakított Vadásztöltény- Gyutacs- és Fémárugyár Rt-ből alakult Videoton öt évtizedes fejlődéséről, történelmének néhány jelentős állomásáról, majd Kázsmér János vezérigazgató ismertette a jelen eredményeit és a megújulás terveit. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a fél évszázad nem elöregedést, hanem fiatalodást eredményezett a Videotonnál. E vállalat, mondotta, a mai nehéz és bonyolult gazdasági helyzetben is a magyar népgazdaság egyik büszkesége. (Folytatás a 2. oldalon) hétfői hajnal ver a pályaudvarra. A villanylámpák alatt sűrű pelyhek cammognak az égből. „Milyen szép!" - mondja a meleg szoba függönye mögül gyönyörködő. „Milyen fehér és milyen hideg" - mondja a park pihenőpadján behavazott ember, akit a meleg váróterembe invitálok, de nincs jegye, mit molesztálom őt, túl van a razzián, nem találtak semmi hibát nála, a papírok rendben vannak, ha esik a hó, hát esik, menjek csak tovább, nem sokáig esik ez, hajnali vendég, hamar odébbáll. Felszállok az expresszvonatra, jó melegből nézem az ablakon túli világot. A hó a higanygőzlámpák fényétől kékes, méltóságteljes lassúsággal csak hull, hull. Bent megtelik a kocsi, három asszony bóbiskol körülöttem, a szemben ülő fekete ruhás négy szál krizantémot tesz feje fölé, a csomagtartóra. A vonat viszi utasait, Debrecen felé már fogyatkozunk, míg végül a csomagtartón felejtett krizantémokkal egyedül maradok. Cjak jönnek és leszólnok, bóbiskoló fejjel néha felnézek a halottak virágára, a virágra, a soha meg nem érkezőre. Közben kivilágosodik, s a gazdátlan virágok sorsa nem érdekli az újonnan érkezőket. Én is otthagyom Vigye a vonat további Ez a virág, ez a sóvirág, igy most már mindenkié. Mert hány helyre kéne belőle? inek volna szive egyetlen hantra, egyetlen vázába tenni. Azok a krizantémok pedig mennek-sietnek tovább, hogy a feledett sírokra is jusson belőlük. A bókoló utas álmában az egész földet körülutazta velük, hogy lelkiismeretén könnyítsen: a kedves tanár, akinek halálát csak évek múlva tudta meg, az aranyos-kósza testvér, aki húszévesen tűnt el a végtelen időben, az alig született gyermek, aki öthónapos marad immár örökre... és mind-mind kap ilyen ajándékvirágot, az ott felejtett krizantémokat, a mindenki virágát. És apró pici gyertyák is gyúlnak talán a szívekben, hogy a mindig siető hajnali utasokat melegítsék. Lekecsi Szabó László Meg nem érkező virágok K Borsodi környezetvédelmi hetek Hová szemeteljen • JAVASLAT SAJÓBÁBONYRA • MÉGIS KINCSESBÁNYA • ÉS AZ ÉGETŐMŰ? A IX. borsodi energiagazdálkodási, anyagtakarékossági és környezetvédelmi hetek egyik rendezvényeként vitadélutánt rendezett Miskolc és az agglomeráció hulladékának összegyűjtéséről, elhelyezéséről és hasznosításáról az MTESZ Megyei Környezetvédelmi Bizottsága, Energiagazdálkodási és Energiatakarékossági Bizottsága, a városi tanács, az ÉTÉ Miskolci Csoportja és a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat. Vitaindító előadást Bán István, az Északterv felelős tervezője tartott. Már az elején kiderült: olyan további ha Miskolc? lasztást nem tűrő döntések meghozatala szükséges, amelyek évtizedekre kihatnak a hulladékelhelyezésre, hogy csak a legfontosabbat említsük. Szelektív a gyűjtés? Bár a kislakásoknál keletkező hulladék összegyűjtése az utóbbi időben színvonalában, kulturáltságában sokat fejlődött, a miskolciak hatvan százalékát érintő lakótelepi gyűjtéssel gondok vannak. Elsősorban a konténerek miatt, amelyek teteje leszakad, a bennük elhelyezett hulladékot széthordja, a szél, nyáron bűzlenek, nem illenek a városképbe. A megoldásra tanulmányterv készült. Eszerint zöldsövénnyel vennék körül a konténerek elhelyezésére szolgáló területeket, megoldanák a nyári fertőtlenítést, az új lakótelepeken — például a Bábonyibérc térségében —, süllyesztett, mosóval is ellátott gyűjtőket helyeznének el. Ez már egy lépés lenne a szelektív gyűjtés megvalósítására. A szemétben, kommunális hulladékban ugyanis kincs van — mondta az egyik felkért hozzászóló, Orendi Károly, a Miskolci Közterületfenntartó Vállalat műszaki osztályvezetője. Számítások szerint Miskolc évi hulladékában 6000 tonna papír, 1215 (Folytatás a 3. oldalon)