Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja XLV. évfolyam, 127. szám 1989. június 1. Csütörtök Ára: 4,30 Ft Huszonnégy gyesen, illetve gyeden levő kismamának szerveztek szabás-varrás tanfolyamot Miskolcon a Vörösmarty Művelődési Házban. A két hónapig tartó oktatáson hetente két alkalommal „gyermekmegőrzőt” is berendeznek. Fotó: Laczó József Az időhúzás végzetes lehet Szerkezetátalakítás a vaskohászatban A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tegnapi ülésén fő helyen szerepelt a Borsodi Vaskohászati Tröszthöz tartozó vállalatok szerkezetátalakítási törekvéseiről szóló tájékoztató. Tóth Lajos, elnök-vezérigazgató ismertette azokat a tennivalókat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a gazdaságos tevékenység kialakításához, s egy tartósan működőképes kohászat létrehozásához. Egy olyan kohászatéhoz, amely a jelenleginél kisebb kapacitású, de korszerűbb, a piaci igényekhez igazodó termékszerkezettel stabil eleme lenne a megye gazdasági életének. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a veszteséges termékek gyártásának megszüntetése, új, jövedelmező termékek előállítása. Le kell állítani a megye két kohászati vállalata közötti párhuzamos kapacitásokat, javítani a kooperációt. Erőteljesen kezdeményezni kell a kölcsönös eredményeket biztosító közös vállalatok alapítását. Mint mondta: 1990. január 1-től minden állami támogatás megszűnik a kohászatban, s csak kemény belső gazdálkodással és munkaszervezéssel biztosítható a talponmaradás. Külföldi tőke behozatalára is remény van, az LKM 20—25 millió, az ÓKÜ pedig előreláthatóan 30—35 millió dollárral számolhat. A gazdaságtalan termelés megszüntetésével egyidőben, még az idén meg kell kezdeni azokat a fejlesztéseket, amelyek 1991-ben már eredményt hoznak. Csak így képzelhető el a jövő, mindenféle időhúzás végzetes lehet. A szerkezetátalakítás foglalkoztatási gondjairól, nehézségeiről is szólt az elnökvezérigazgató. A jövőért áldozni kell napjainkban, itt és most. A tröszt nem képes eltartani a jelenlegi 25 és fél ezer dolgozóját, akik közül 11—12 ezer nem a termelés közvetlen vonalában van. A következő években, 1991-ig, el kell bocsátani belőlük mintegy 8—10 ezret, akik közül 5—6 ezer kaphatna munkahelyet a tervekben szereplő önálló kft.vé alakuló karbantartási egységeknél 1500—2000 embernek lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére. A többiekkel előre láthatóan nem tudnak mit kezdeni. Számukra nem marad más, mint az átképzés vagy a vállalkozás lehetősége. A tervek szerint ebben az évben nagyobb mérvű létszámcsökkentés nem lesz, július 1-jétől körülbelül 800 fővel számolnak, de ez megfelel a természetes lemorzsolódásnak. A jövő évben a karbantartó-beruházó vállalat magába tudja szívni azokat, akiket a kohászatban már nem tudnak foglalkoztatni, 1991-ben pedig körülbelül 3000 dolgozót érint a létszámcsökkentés. Az addig rendelkezésre álló másfél év alatt — okulva az eddigi tapasztalatokból — igyekeznek gondoskodni a munkahelyteremtésről is. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem csupán a kohászat feladata, a helyi tanácsoknak is keresni kell a lehetőségeket. — kovács — Az Országgyűlés második napján is föld legyen igazi érték Három törvényjavaslatot tárgyaltak a képviselők Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló, a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal helyet Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket. Az ülésteremben Emberi jogi értekezlet Az európai helyzet emberi vonatkozásaival foglalkozó párizsi értekezleten folytatódott 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada kormányszintű képviselőinek felszólalás-sorozata. Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter igen biztatónak nevezte az európai helyzet alakulása szempontjából a magyar, a lengyel és a szovjetunióbeli fejleményeket. — A magyarországi nyílt vitát, az egyesülési szabadságot, az alkotmánymódosítást, a szabad külföldre utazás lehetőségét határozottan üdvözöljük — mondotta a norvég külügyminiszter. Az NSZK képviselője, Detlef Graf zu Rautzen szintén azt mondotta, hogy „ne riadjunk vissza az emberi jogok folytatólagos megsértéseinek nyílt megbélyegzésétől”. De beszédében tartózkodott attól, hogy név szerint említsen országokat. Joe Clark kanadai külügyminiszter nyíltabban beszélt, amikor kereken kimondta, hogy „Románia kirívóan és leplezetlenül megsértette a bécsi záródokumentum fontos elemeit. Egyre durvábban folytatja az alapvető jogok és szabadságjogok semmibevételét sok polgárával szemben”. Néhány hónap múlva régiónk első számítástechnikai szalonjává alakul át a miskolci Mikro-BIK Leányvállalat Széchenyi utcai bemutatóterme és üzlete. A ma még kihasználatlan pincehelyiségben majdan bárki kipróbálhatja a műszaki berendezéseket, míg a felső szinten többféle szolgáltatással állunk az ügyfelek rendelkezésére. Fotó: Fojtán Hlffer Csaba expozéja A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd rámutatott: “ A termelőszövetkezetekről, a földről és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban először a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának szükségességét méltatva, a szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halászati termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödét állítja elő. A termelőszövetkezetek — gazdasági tevékenységük mellett — meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu társadalmi politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő, csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították — mondta ezután, majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező tapasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvényjavaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő reformszellemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése, hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számba a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze ennek előnyeit élvező — szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás (Folytatás a 2. oldalon)