Észak Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-13 / Vasárnapi különszám
2 HÍRSÁV Meghalt a kórházban a Baján elgázolt gyalogos meghalt A kórházban az a 65 éves férfi, akit a zebrán gázolt el egy autó szombat reggel Baján. A férfit autójával egy 52 éves bajai lakos ütötte el, aki megvárta a helyszínre érkező rendőröket. Telefonoszlopnak ütközött egy ember súlyosan, egy pedig könnyebben sérült meg amikor az autójuk telefonoszlopnak ütközött szombaton a Heves megyei Mezőtárkány külterületén. A balesetet feltételezhetően az okozta, hogy a gépkocsi megcsúszott a jégbordás úton. A sérülteket a tűzoltók feszítővágóval szabadították ki a járműből. Az utcán vertek meg egy fiatal lányt A nyílt utcán vertek és rugdostak egy 17 éves lányt Nagykanizsán, támadóit a rendőrök elfogták. A fiatal lány péntek reggel éppen leszállt a buszról, iskolába sietett volna barátnőjével, amikor egy általa ismert emberekből álló társaság leszólította. Az utcán többször arcon ütötték, tépték a haját, majd miután elesett, megrugdosták. Mentőápolóra támadtak ököllel Ütötte meg a segíteni érkező mentőápolót egy férfi szombaton Heves megyében; az ápolónak eltört az orrcsontja. Az ittas támadóhoz azért hívták ki a mentőket, mert az utcán elesett és az arcán megsérült. A mentőápoló a támadó ellátását annak ellenére folytatta, hogy súlyos sérülést szenvedett. Kigyulladt egy lakás Budapesten kigyulladt egy lakás Budapesten, a IX. kerületi Toronyház utcában. A házból húsz embert kísértek ki a tűzoltók. Az ötven négyzetméteres lakás két helyisége égett ki, a lakás használhatatlanná vált. KÖZELET 2013. JANUÁR 13., VASÁRNAP Szinte minden családot érintett évforduló Négy Moháccsal ért fel a doni dráma, több mint százezer embert vesztettünk A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában. Ács György Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban. Ennek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg, melyet német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldtek ki az orosz frontra. Az 1941-es villámháború kudarca után a németek szövetségeseiktől csapatokat követeltek a következő évre tervezett keleti hadjárathoz. Ezt Budapesten nem tudták, illetve nem is akarták visszautasítani, mert a Hitler kegyeiért versengő, Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal teljesítette a német igényeket. Emellett a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélték. Hosszas alkudozás után sikerült leszorítani a német igényeket, de csak azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendeljék alá, a felfegyverzést illetően pedig megelégedtek a németek szóbeli ígéreteivel. A teljes sorállomány 20 százalékát küldték a frontra, a többit a tartalékosok tették ki. Az 1942 októberében a 197 ezres létszám 20 százalékát a nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát a zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A hadsereg élére az 59 éves Jány Gusztáv vezérezredes került. A fegyverzet és felszerelés hiányos és korszerűtlen volt, a vezetés a megígért német kiegészítésre számított. A csapatok 1942. június január 28-án. Még dolgoztak a lövegek, este 8 órakor lőtték ki az utolsót, és ott lettek hagyva örökös ámenben, és felvettük a batyut, térdig érő nagy hóban indulás a nagyvilágnak, ki meddig bírta. Melyik kocsit nem tudták a lovak, az ottmaradt batyuval együtt. És melyik ember nem bírta a menetet, vagy megsebesült, az is ottmaradt. Ez így ment február 20-ig. De közben az orosz annyira jött utánunk, hogy megértünk egyik-másik faluból elmenekülni előlük. Még ez mind hagyján lett volna, a második ellenség közé kerültünk, a híres németek, a gut kamerák, azok is el-28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont. Itt a kifáradt egységek védelembe mentek át, Voronyezs és Pavlovszk között 208 kilométer hosszú szakaszon. A nyár folyamán sikertelenül kísérelték meg a folyó nyugati partján megmaradt hídfők felszámolását, a harcokban 30 ezer embert vesztettek. A hadsereg vezetése már ekkor felismerte, hogy képtelen a hosszú szakasz védelmére, de sürgetése ellenére sem kapta meg a beígért fegyverzetet és felszerelést. 1942 novemberében, aztákezdték a magyarok üldözését, és a rablást. A jó csizmát lehúzták a lábról, akinek púpos volt a kenyérzsákja, az ennivalót kirabolták belőle. Pisztolyt, puskát, derékszíjat és minden értékes tárgyat elraboltak tőlünk. A jobb lovakat [melyek] vitték a sebesülteket, a szánból kifogták, és ottmaradt emberestül, és ehhez több hasonlót csináltak, ki az útjukba [került], azt egyenesen föllökték. Január 18-tól a kosztosztás megszűnt, ette a nép, amit kapott, és szajrézott az orosz néptől egész február 20-ig. Obojánban lett a felvételezés, savanyú uborka és káposzta a lingrádi csata miatt a németek fokozatosan kivonták csapataikat a doni térségből. A szovjet 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben kezdődött meg az urivi hídfőből kiindulva, az első napon 8-12 kilométer mélyen ékelődtek be a magyar védelembe. Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. Az első napokban a magyar csapatok szívósan legénysége, vaj, konzerv az uraké lett. Ezután a nagy felvétel után 80 km-t kellett megtenni, úgy értünk Szudzsába. Ott késtünk 2 napot, és kétszer vételeztünk ennivalót. Egy hónap után első jóllakás volt. Indulás után a faluból kiérve elkaptam egy autót hátulról, és otthagytam a haverokat, a kétnapi kosztot pedig vittem magammal. Este 4 órára 60 km-t tett meg az autó velem. Szumiba érve, ott gyülekezve vasútra igyekeztünk, 2 főhadnagy és egy hadnagy vezetése alatt. Amint odaérve megálltunk, a vonat indult, a tiszt urak elmentek, mi pedig ott maradtunk parancsnok nélkül. Dervalics László szakaszvezető naplójából (9. tábori tüzérezred) A pákozdi Katonai Emlékparkban tartott ünnepségen felavatták a nemzeti emlékhelyet jelző oszlopot Már tíz európai országban járvány van közeledik Nálunk is egyre többen mennek orvoshoz influenzaszerű tünetekkel Már tíz európai országban van kiterjedt influenzajárvány - közölte Facebook-oldalán az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szombaton. Ezek: Írország, Anglia, Izland, Norvégia, Svédország, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint az előző heti kilenc országgal szemben 2013 első hetében már tizenhat ország jelentette, hogy az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma emelkedett. A figyelőszolgálatok adatai általában háziorvosok jelentésein alapulnak. A figyelőszolgálat októberi indulása óta a betegek légúti mintáiból döntően az influenza A(H1)pdm09, az influenza A(H3) és az influenza B(Yamagata) vírusok jelenlétét mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok. Ez a három törzs található meg az idei szezonra kifejlesztett influenza elleni vakcinában, így a védőoltás magas szintű védelmet nyújt a Magyarországon várhatóan néhány héten belül járványt okozó szezonális influenza ellen. Az ÁNTSZ ezért kiemelte: még mindig nem késő kérni az oltás beadását, mivel a védettség 10-14 nap alatt alakul ki. ■ Még mindig nem késő kérni az oltást, a védettség két héten belül kialakul Jányt felmentették Jány Gusztávot, aki az utolsó vonattal hagyta el a Szovjetuniót. Horthy 1943. augusztus 5-én felmentette hadseregparancsnoki tisztéből. 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélték és 1947. november 23-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette a háborús bűntett miatt emelt vád alól, ellenálltak, de mert a hivatalosan Jánynak alárendelt német hadtest vezetését Hitler magának tartotta fenn, Jány csak tétlenül szemlélhette a mind rosszabbra forduló helyzetet. Már január 15-én elrendelhette volna ugyan a visszavonulást, amivel a hadsereg egy részét megmenthette volna, de nem merte megszegni a kitartást előíró parancsot. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a hadsereget, az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik. Jány január 17-én hajnalban rendelte el a VII. hadtest visszavonását, az elvágott, és német alárendeltségbe került III. hadtest még harcolt és csak január végén sikerült kijutnia a szovjet gyűrűből. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én „vált ki az arcvonalból”. Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadiparancsának megfogalmazására: „...a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét”. A 3. pont deklarálta: „A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani.” A sértő és igazságtalan parancs a tisztek körében is felháborodást keltett, sok helyen ki sem hirdették. A veszteségekről pontos adat még ma sincs. 1943. március elején a hadsereg létszáma 54 029 főt tett ki, de ezek jelentős része hadtápos volt. A 2. magyar hadsereg 93 500 (más adatok szerint 120 ezer, illetve 147 971) főt vesztett, ebben benne foglaltatnak a hősi halottak, az eltűntek és a sebesültek. Az amerikai fegyverlobbi elégedetlen és csalódott csalódottságát fejezte ki az amerikai lőfegyverlobbi fő erejének tartott Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA), miután a fegyvertartás szabályozásáról konzultált Joe Biden alelnökkel. Közleményében az NRA rámutatott: a jövőben is ellenezni fogja a fegyvertartásra vonatkozó új jogszabályok bevezetését. Hangoztatta, hogy a kormányzat „bukott megoldások erőltetésével” az amerikai alkotmány második kiegészítését támadja, amely szavatolja a fegyverviselés szabadságát. Az NRA hangsúlyozta, hogy a kormányzat helyett a jövőben inkább a kongresszus tagjaival kíván „őszinte párbeszédet” folytatni „arról, ami működik és arról, ami nem”. Biden annak a fehér házi tanácskozássorozatnak a keretében találkozott az NRA képviselőivel, amelynek segítségével egy, az alelnök vezette munkacsoport konszenzusos ajánlásokat kíván kidolgozni a fegyvertartás szabályainak szigorításáról az országban gyakorivá vált fegyveres erőszak visszaszorítása érdekében. A szabályozásra vonatkozó kormányzati erőfeszítéseket a december 14-ei newtowni vérengzés indította el. A connenticuti településen egy ámokfutó 27 emberrel végzett, közülük 20 kisiskolás volt. ■