Észak Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-23 / 46. szám

2 Országban-világban ÉSZAK Életrajzi könyv jelent meg Horn Gyuláról BUDAPEST. Horn Gyula volt miniszterelnök életét a rend­szerváltásig követő könyvet mutattak be. Pünkösti Árpád, A Horn - Angyalföldtől a párt­elnökségig című könyvéről Gombár Csaba politológus azt mondta, a mű inkább részigaz­ságokat tartalmaz mintsem a teljes valóságot, mivel a szer­ző bár rámutat néhány ellent­mondásra, alapvetően szim­patizál Horn Gyulával. mit N­em élhe­tünk tovább az örökös csúsztatás légkörében, amikor végre lehetőségünk van arra, hogy tisz­tázzuk a múltbéli esemé­nyeket. SCHMIDT MÁRIA IGAZGATÓ, TERROR HÁZA Horn Gyula fotó: internet „Magyarország válságban van” Budapest. A Haza és Haladás Egyesület szerint az Európai Bizottság előrejelzése alapján kijelenthető, hogy Magyaror­szág újra válságban van. Úgy számolnak: 350 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen. A Bajnai Gordon vezette egye­sület közleményében azt írta: a gazdaság állapota rosszabb, mint 2010 tavaszán volt, ami­kor a Bajnai-kormány átadta hivatalát Orbán Viktornak. A bizottság jelentése alátá­masztja a Haza és Haladás Alapítvány által jelzett forga­tókönyvet, amely - a gazda­ságpolitika változatlansága mellett - Magyarországra vár: a tavalyi, 1,7 százalékos GDP- csökkenés után idén is zsugo­rodik a gazdaság, és 2014-ben is csak stagnálással számolha­tunk - közölték. mti Jobbik: Vége van az illúziónak Budapest. A Jobbik szerint a kormánynak be kellene végre látnia, hogy a külföldi tőkére alapozott gazdasági és jóléti növekedés illúziójának egy­szer és mindenkorra vége, Magyarország pedig csak bér­munkás szerepkörre van kár­hoztatva az Európai Unión be­lül és így csak elszegényedés, lecsúszás és dekadencia vár rá a következő években. Erről Volner János beszélt pénteki sajtótájékoztatóján. mti Devizaárfolyam Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Növekedést jósolnak Az MNB 2013-ra az uniós el­számolás szerinti 3 százalék alatti GDP arányos államház­tartási hiányt vár - mondta Antal Judit, az MNB pénzügyi elemzések területének helyet­­tes vezetője az EU-prognózis kapcsán az MTI-nek pénte­ken. A jegybanki szakember azt követően válaszolt az MTI kérdésére, hogy Budapesten sajtótájékoztatón mutatták be „Az elemzés az államház­tartásról” című MNB-tanul­mányt. A tanulmány szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői 2019-2020-tól tar­tósan 2,5 százalékos GDP növekedéssel számolnak Ma­gyarországon. Előrejelzésük szerint a foglalkoztatottság ezzel párhuzamosan emel­kedik, a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, a jegybanki szakértők által vizs­gált 2013-2027 közötti időszak végére 8 százalék alá süllyed a munkanélküliségi ráta. Egyre ritkábban jelennek meg pozitív szerepben Budapest. A sajtó egyre csök­kenő számban mutatja be pozitív szerepekben a gyer­mekeket, és a róluk szóló cik­kekben pedig a legtöbbször az események passzív elszenve­dőiként jelennek meg a fiata­lok - a többi közt ez derül ki a kutatásból, amelyet az Ipsos végzett a Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Hatóság Mé­diatanácsának felkérésére, mti Három százalék alatt, vagy felett? Az EU szerint Magyar­­ország nem tudja majd tartani a hiánycélt. A magyar jegybank sze­rint tudja. BRÜSSZEL. Az Európai Bi­zottság előrejelzése szerint 2013- ban és 2014-ben is 3 szá­zalék feletti GDP-arányos ál­lamháztartási hiány várható Magyarországon, Olli Rehn, a testület alelnöke azonban jelezte: Magyarország azon országok között van, amelye­ket az Európai Bizottság ta­vasszal a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölhet, mi­után a kormány elkötelezett a hiánycél tartásában. Elkerülhető a megvonás Az Európai Bizottság pénte­ken közzétett téli előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termékhez viszonyított ál­lamháztartási hiány a tavalyi 2,4 százalék után 2013-ban és 2014- ben is 3,4 százalék lesz. A kormány tartja magát a három szá­­zalék alatti új hiánycélhoz. VARGA MIHÁLY : A szervezet novemberben még 2013-ra 2,9 százalékos, 2014-re pedig 3,5 százalékos hiányt várt. A hiányelőrejelzés, illet­ve a magyar kormány által tavasszal benyújtandó éves konvergenciajelentés alapján dönt az Európai Bizottság, hogy jelöli-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás meg­szüntetésére. Korábban az eu­rópai gazdasági és pénzügy­­miniszterek tanácsa (EcoFin) a 2004 óta tartó magyar el­járás keretében mintegy 500 millió eurónyi uniós fejlesz­tési támogatás megvonását helyzete kilátásba. Bizakodó kormányzat Brüsszel előrejelzésével szem­ben Magyarország biztonsá­gosan képes lesz jóval 3 száza­lék alatt tartani a költségvetés hiányát - reagált a Nemzet­­gazdasági Minisztérium. A magyar kormány tartja magát a korábban elfoga­dott, három százalék alatti hiánycélhoz - jelentette ki Varga Mihály tárca nélküli miniszter is pénteken az EB előrejelzésével összefüggés­ben. Varga Mihály úgy fogal­mazott, „lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki”, hogy az Euró­pai Bizottság vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspont­ja igazolódott - emlékezte­tett. MTI Olli Rehn fotó: internet Kiigazítás jöhet Az Erste elemzője szerint 300 milliárd forintos, az ING szakértője szerint pedig 200 milliárd forint körüli kiiga­zító csomagra lehet szükség Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzése alapján. Mindkét piaci szakér­tő úgy vélekedett, hogy ha a bizottság is „rábólint” az ápri­lisi konvergenciaprogramban elküldendő csomagra, Ma­gyarország nyáron kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. © http://www.boon.hu ^Beszámolók.További írá­saink a hazai és nemzetközi közélet történéseiről. Kijelölték a következő húsz év céljait Orbán Viktor évértéke­lője: „mindent vég­­hezvittünk, amiről azt mondták, lehetetlen Budapest. Az idén is három százalék alatt lesz a költség­­vetési hiány - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében pén­teken Budapesten, a Millená­ris Teátrumban. A kormányfő - utalva a pén­teken közzétett uniós prognó­zisra - azt mondta hallgatósá­gának: az Európai Unió éppen aktuális előrejelzései ne za­varják meg önöket, a hiányt még egyszer sem sikerült el­találniuk, a deficit idén is há­rom százalék alatt lesz. Orbán Viktor szerint sikernek kell nyilvánítani, hogy Magyaror­szág 2012-ben is csökkentette adósságát, és ellenőrzés alatt tartotta pénzügyeit. Új időszámítás kezdődött A miniszterelnök szerint Magyarországon 2010-ben új időszámítás kezdődött, a magyarok a kezükbe vették a sorsukat - a magyarok 2010-re belátták, a folyamatos igazo­dás, az alázatos alkalmazko­dás, a gyengeség nem megol­dás, ez a felismerés hozta létre Európa egyetlen kétharmados kormánytöbbségét. „Azóta mindent véghez vittünk, ami­ről azt mondták, lehetetlen” - mondta, hozzáfűzve: a ma­gyarok már nem külföldiek hasznáért dolgoznak, „nem bankárok vagy külföldi bürok­raták mondják meg, milyen alkotmányunk lehet, mikor emelhetünk béreket, nyugdíja­kat”. Orbán Viktor elmondta, kijelölték a következő húsz év céljait: a pénzügyi és az ener­giafüggőség megszüntetését, a devizaadósok kimentését, a népességfogyás megállítását, azt, hogy mindenkinek le­gyen munkája, aki itthon akar boldogulni, hogy a magyar a harminc legversenyképesebb gazdaság közé tartozzon, hogy 15-20 regionális multi erősítse a gazdaságot, hogy a GDP 50 százaléka alá csök­kenjen az államadósság, hogy több magyar egyetem is a leg­jobb kétszáz közé tartozzon a világon, és hogy a magyarok életszínvonala meghaladja az európai átlagot. mti 2013. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Vendégkommentár Vágó István Kocsonyafesztivál Bevallom őszintén, amikor lassan tizennégy évvel ezelőtt feleségemmel meghívást kaptunk Miskolcra, inkább a barátaink kedvéért ültünk autóba. Nem hittem abban, hogy olyasmit láthatunk, amiért egyébként érdemes lenne száznyolcvan kilométert vezetni. Akkor még ráadásul az autópálya sem érte el észak „fővárosát”. Ott aztán valami olyasmiben volt részünk, amire az utazni szerető, a világra nyitott ember vágyik. Megismerni olyan értékeket, melye­ket az ember örökre a szívébe zár, a legszebb emlékei közé. Nekünk ez barátaink, Rózsa Edit és Fedor Vilmos révén sikerült. Pedig az odaút alatt végig az járt a fejemben, hogyan mondjam meg nekik, ha valami nem tetszik­­ úgy, hogy se őket, se a miskolciakat ne bántsam meg. Egész egysze­rűen nem volt erre szükség. Az a szeretet és szenvedély, ahogyan ők beszéltek a városról, a miskolci emberek történelmi tetteiről, lenyű­gözött bennünket. Most, amikor ezeket a sorokat írom, feleségem a gépem mellé tette azt a fényképalbumot, melyet lapozva felbukkan­nak miskolci emberek, akik mind-mind arról győztek meg, hogy igenis lehet, igenis kell szeretni a várost, ahol élünk. Megtudtam azt is, mi mindent adott ez a település, hogy itt írta le Herman Ottó elképzeléseit a madarak és fák napjáról, itt jelentette be Supka Géza, hogy legyen a könyvnek napja, itt épült Thália első, magyar nyelven játszó szentélye, hogy Miskolc a sokszorosított grafika fővárosa, hogy a miskolciak „he­gye”, az Avas 70 ezer év kultúráját őrzi és persze ami az én szívemhez nagyon közel áll: itt rendezték meg 40 évvel ez­előtt a „magyar Woodstockot”, az első hazai popfesztivált. Akkor azt mondtam, hogy az, amit Edit és Vilmos kitalált, sikerre van ítélve, mert a miskolciak szeretnék városukat megmutatni a világnak, és mert van is mit megmutatniuk. A „Vendégségben Miskolcon” program első vendégeiként már akkor kiderült számunkra, hogy valami olyan kezdődött el az ipar összeomlása miatt nehéz és szomorú helyzetbe került városban, ami reményt adhat az ott lakóknak, hogy a kultúra segítségével, az összefogás erejével újra jobbra fordulhat a város sorsa. Bámulatosak azok a fejlesztések, amelyek visszaadták a miskolci belváros szépségét, az az igényesség, ahogy újra­fogalmazták épített örökségüket, természeti adottságukat. A Szinva-terasz, ahol régen parkoló volt (ott játszottam Fa­vágók nevű zenekarommal 2002-ben a kocsonyaünnepen), ma az ország egyik legkedvesebb tere. Mint Miskolc baráti körének társelnöke tudom, hogyan született a szerelmesek hídja barátom fejében, hogy mit jelképez Gustav Kreutz két almája, az életmentő Mancs szobra, meg Kutas Laci „Miskolci lányok” kompozíciója, a régi moziból átalakított Művészetek háza. Itt, budapesti lakásomon beszéltük meg éjszakába nyúló cigarettafüstös találkozóinkon a város eddigi történelmé­nek talán legnagyobb sikerét jelentő Európa Kulturális Fővárosa pályázatot. Együtt bosszankodtunk amiatt, hogy csak másodikok lettünk, de ugyanakkor tudtuk: Miskolc, a miskolciak erőn felül teljesítve legyőzték többek között Budapestet és Debrecent is. Aztán örömmel vállaltam tag­ságot a Rock Múzeum Alapítvány kuratóriumában. Meg­győződésem, hogy ha ez a közeljövőben megépül, Miskolc pillanatok alatt felkerül Európa rocktörténeti térképére, mint nemzedékek kelet-európai zarándokhelye. Sokszor lapozom fel a szentléleki szerelmes fák legendá­ját. Mi voltunk az első vendégek, akik megcsodálhattuk az összesimuló fákat és elsőkként hallhattuk a Vilmos fejében megszületett legendát. Hajnalodik itt, Pesten. Kint esik a hó, talán már utoljára az idén. Miskolcon épül a fesztiválváros, lassan minden a helyére kerül, és az országban sokfelől indulnak autók a legnagyobb téli ünnepre. Tizenharmadik kocsonyafeszti­vál. Az elsőn néhány százan voltunk, az utóbbin több mint kétszázezren - és már nem csak az országból. A „villany­­rendőr” melletti kis rendezvényből mára az ország harma­dik legnépszerűbb fesztiválja lett. Két ember és a hozzájuk csatlakozott sok ezer miskolci munkája. Edit, a fesztivál alapítója és vezetője szegediből lett miskolci lokálpatrióta, aki ezt a várost már sok miskolcinál jobban ismeri, szereti. Ilyen emberekre lenne szükség az országban minél több helyen, akik képesek a telkeket újraépíteni. Várom a híreket, és remélem a közeljövőben megint ott lehetek régi barátaim között. Addig is beérem azzal, hogy a miskolci képeket újra meg újra megnézem és azokra gondolok, akikkel örök barátságot kötöttem akkor, ott, sok évvel ezelőtt. Szerzőnk televíziós személyiség, a kocsonyafesztivál civil védnöke Tizenharmadik kocsonyafesztivál. Az elsőn néhány százan voltunk, az utóbbin több mint kétszázezren...

Next