Észak Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-23 / 119. szám
2 országban-világban észak Jegyzet Gábor Akácharc Hungarikum lett az akác és az akácméz. Van már nekünk hungarikumunk annyi, hogy nem győzzük számon tartani. Meg is érdemli az akác, hogy hungarikummá váljon, hiszen Európában a 16. században, Magyarországon a 18. században jelent meg, így ha valami már több mint kétszáz éve hazánk része, az már hungarikum. Ilyen alapon lehetne hungarikum a janicsárok viselete is, de ezt most hagyjuk. Az ügy pikantériája, hogy valahogy pont akkor érzi úgy egy bizottság, ezt az egyébként a futóhomok megkötésében hasznos növényt akkor kell hungarikummá, ergo védetté nyilvánítani, amikor az EU-ban úgy gondolják, ritkítani kéne ezt a növényfajt. Igazi magyar virtus ez, amolyan kamaszos reakció, amit ott nem szeretnek, azt mi következetesen imádjuk, megvívjuk érte a harcunkat. A kurucos csak azért is a fő szempont, ez olyan sima páncél, amelyről akadálytalanul csúszik le minden érv, és itt tekintsünk is el attól, hogy a vezető politikusok közül néhányan pár éve még nem úgy gondolkodtak az akácról, ahogy most. Ha az EU felelős tisztségviselőiben lenne jó adag humorérzék, bepróbálkoznék azzal, hogy Brüsszelben meghirdetnék a parlagfüvet mindenhol kiirtani akciót és várnák a magyar reakciót... gabor.banhegyi@eszak.hu Devizaárfolyam (2014.05.22.) Pénznem árfolyam változás Euró___________303,63 +1,12 USA dollár 221,94 -0,28 Svájci frank_____248,48 -0,98 Angol font 374,43 -1,17 Román lej_______68,60______-0,04 Ukrán hrivnya ___18,60 -0,04 Horvát kuna 39,87_______-0,14 Lengyel zloty 72,69_______-0,07 © http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Magyar bevándorlók német földön BERLIN: Csaknem 60 ezren költöztek Magyarországról Németországba tavaly a német statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint. A csütörtökön közölt adatok alapján 2013-ban 58 993 Magyarországról érkező bevándorlót regisztráltak. Magyarország ezzel az ötödik helyen áll a bevándorlók száma alapján összeállított listán Lengyelország, Románia, Olaszország és Bulgária után. mti (§) Bocsánatot kért Rezesová Éva Varhoniková Rezesová vádlott az ellene járművezetés ittas állapotban bűntette miatti büntetőper másodfokú tárgyalásán. A szlovák nőt azzal vádolják, hogy két éve az M3-as autópályán BMW terepjárójával ittasan, nagy sebességgel belerohant az előtte szabályosan haladó Fiat Puntóba. A kisautó mind a négy utasa életét vesztette. Rezesova sajtóbeszámolók szerint csütörtökön bocsánatot kért a tárgyaláson. fotó: mti, bruzák noémi A hazai munkavállalók harmada nem veszi ki összes szabadnapját, a szabadnapokból átlagosan 36 százalék marad meg év végén - derül ki a Profession.hu „Szabadság - élünk vele?” című kutatásából. A 4000 dolgozó bevonásával készült reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka nem tudja kivenni összes szabadnapját. 2014. MÁJUS 23., PÉNTEK Kevesebb lesz május 30-tól a trafik BUDAPEST Május 30-tól tilos trafikot működtetni a benzinkutakon és a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlethelyiségekben - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A közlemény kitér arra is, hogy a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlethelyiségek esetén sem leválasztva, sem azok kiegészítő üzletsorán vagy parkolójában nem működhet trafik. mti Felvételünk illusztráció fotó:ékn EP választás 2014 interjú Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével „Európai Egyesült Államokat!” DK: egy 500 milliós közösség részeként a magyarok is erősebbek lennének Európában. MISKOLC: Nem kell feladnunk nemzeti sajátosságainkat - nyilatkozta lapcsoportunknak az EP-választásra készülő Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc. Az EP-választásra kidolgozott 16 pontos programjukból melyek azok, amelyeket a legmarkánsabban képvisel a DK, amit csak a DK képvisel? gyurcsány FERENC: Az egyetlen olyan párt vagyunk, amelyik programjában határozott célként szerepel, hogy történelmi távlatban hozzuk létre az Európai Egyesült Államokat. Egy 500 milliós közösség tagjaként mi magyarok is erősebbek, versenyképesebbek lehetünk anélkül, hogy feladnánk nemzeti sajátosságainkat. Közelebbi ügyeket is sorolhatok, ilyen, hogy csak mi akarjuk a magyar pártok közül az euró gyors bevezetését, a két tannyelvű oktatás általánossá tételét. Valóban az EP-be szeretnének bejutni? Ha igen, miért? gyurcsány Ferenc: Tizenhat pontos programot dolgoztunk ki az EP-választásokra. Egyszerre több dolgot is szeretnénk elérni az EU-ban, a már említetteken túl európai szabályozást javasolunk az egyházi előjogok eltörlésére, vagy azt, hogy Európában tiltsák meg a kötelező hittanoktatást minden állami iskolában. Európai bérfelzárkóztatási programot, európai minimálbért, közös európai éhezésellenes fellépést sürgetünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy legyen közös, hatékony védelmi rendszerünk. A világban erejüket megőrizni kívánó minden európai nemzetnek szüksége van arra, hogy a külpolitikában és a honvédelemben a jelenleginél sokkal jobban együttműködjenek. Gondoljunk csak azokra a helyzetekre, amelyek az oroszukrán vitából adódhatnak!... De visszakérdek: mi más lenne a célunk, minthogy bejussunk az EP-be? Például az, hogy megmérje magát a DK, mekkora a támogatottsága „összefogás” nélkül. GYURCSÁNY FERENC: Ezt inkább csak az apró hozadékának nevezném. A bejutás szándékának komolyságát jelzi, hogy ha a választáson sikerül mandátumot szereznünk, Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció legnépszerűbb politikusa, ügyvezető alelnöke megy Brüsszelbe, akinek itthoni helyettesítése nem kis fejtörést jelent a számomra. Ha a listáról ketten jutnak be, Niedermüller Péter alelnökkel dolgoznak együtt, aki az oktatási ügyek legavatottabb szakértője, őt sem könnyű pótolnunk itthon. Fel sem merült, hogy ön, a listavezető vállalja a brüsszeli feladatot? GYURCSÁNY FERENC: Én nem tehetem, nekem itthon van dolgom, a magyar Országgyűlésben folytatom a munkámat. Egy pártelnöknek a magyar Parlamentben kell politizálnia. Én vagyok az, akinek a nevével, az arcával azonosítják a DK-t, mint ahogyan Orbán Viktoréval a Fideszt, még az utcai plakátokon is. Mit kívánnak képviselni az EP-ben a határon túli magyarok autonómiájának ügyében? gyurcsány Ferenc: Ugyanazt, amit itthon. Az autonómiának ügye nem fér meg az autonómiával. Mi például, a magyar politikában egyedüliként azt támogatjuk, az szavazhasson a választásokon, aki itt él velünk és viseli döntésének a következményeit. Milyen magyar ügyekért hajlandók együttműködni nem azonos pártcsaládhoz tartozókkal? GYURCSÁNY FERENC: Szerintem nem a magyar ügyekben, hanem európai ügyekben kell együttműködnünk, s minden ügyben, amely Európát és Magyarországot erősebbé teszi. Tudomásul kell venni: olyan klub tagjai vagyunk, amelyben a miénk a kedvezményezett szerep. Őrültség lenne szembe mennünk vele. Kell persze együttműködni, de ha kell a magyar érdek védelmében a magyar kormánnyal szemben is vállalni fogjuk a küzdelmet. ellen 2010-ben még tiltakoztam, most inkább e téren Orbán Viktornak adok igazat amelyekbe nem kell belebeszélni. Vannak túlzások, amelyektől meg kell szabadítani Brüsszelt, amelynek inkább a globális jelentőségű ügyekkel kell foglalkoznia. Olyanokkal amelyek egyaránt szolgálják a magyarok és minden más európai érdekét. Például hogy valamennyi állami felsőoktatásban részt vevő hallgató számára álljon nyitva a lehetőség, hogy európai egyetemeken, főiskolákon tanulhassanak, vagy hogy az energiapolitika terén létrejöjjön az energiaunió. Milyen belpolitikai következménye lesz a pártja számára, ha a DK netán nem jut be az EP-be? GYURCSÁNY FERENC: Erre szoktam azt mondani, hogy május 26-án is felkel a nap. Ha nem érjük el az 5 százalékot, az azzal jár, hogy június végén össze kell hívni a kongresszust, hogy értékeljük, mit nem csináltunk jól. A kongresszus összehívása járhat személycserékkel is, jelentheti, hogy mások számára is szabad a pálya. De be fogunk jutni! Lehetségesnek tart-e bármiféle együttműködést a nem DK-s magyar képviselőkkel? Nem határozza-e meg eleve a kinti politizálást a belpolitikai státuszuk? gyurcsány Ferenc: Nemcsak lehetségesnek, hanem szükségesnek is tartom. Jean-Claude Juncker, akit az Európai Néppárt az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt választási beszédében maga is arról beszélt, „hídépítő” szeretne lenni Európában. Úgy tartom, drámai különbségek nincsenek az egyes pártok képviseli között, és Európában nincs is olyan acsarkodás, mint a magyarországi belpolitikában. SZALÓCZI KATALIN szaloczi@eszak.hu mindenütt a világon megvan a létjogosultsága, nem csak Európában, ugyanakkor az autonómiának földrajzi területenként különböző szintjei valósulhatnak meg. Viszont az is igaz, a világon minden Gyurcsány Ferenc FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS EP-választás 2014 LMP: honnan van a vagyon? Budapest: Az LMP törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a megbízatásuk kezdetén és végén is kötelezően vessék vagyonosodási vizsgálat alá a politikusokat és másokat is, akik közpénzzel gazdálkodnak - jelentette be a párt társelnöke. Schiffer András közölte: a politikusokkal szembeni vizsgálatot nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hanem az Állami Számvevőszék végezné. A javaslat a képviselőkön kívül a kormányzati vezetők, a közjogi méltóságok, az önkormányzati vezetők, az állami, önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetőinek esetében is előírná a rendszeres vizsgálatot. mti EP-választás 2014 MSZP: ne szidják már az EU-t... BUDAPEST: Az MSZP szerint a vasárnapi EP-választás arról szól, képesek-e élni a magyarok a számukra biztosított lehetőségekkel. Erről Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus beszélt Újhelyi István szocialista EP-képviselőjelölttel tartott sajtótájékoztatóján. Szerinte a kormánynak be kellene fejeznie azt, hogy „versenybe szidja” az EU-t, mivel Magyarországnak soha ennyi lehetősége nem volt. Tehetetlenséggel vádolta a magyar politikusok tevékenységét az eu-s források befagyasztásával összefüggésben, és azt mondta: örülne, ha a kormánytagok „fácán helyett inkább az európai uniós forrásokra vadásznának”. MTI Választásra készülve Lapunk a május 25-ei EP-választásokra készülve igyekszik minden, listát állítani tudott párt vezetőjét,vagy listavezetőjét megszólaltatni. Az itt olvasható beszélgetést az április 12-ei számban a Bajnai Gordon Együtt-PM-listavezetővel, az április 25-ei számban a Mesterházy Attila MSZP-elnökkel, a május 7-ei számban Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-KDNP listavezetővel, a május 19-ei lapban Meszerics Tamással, az LMP listavezetőjével, a május 20-án Tőkés László EP képviselő-jelölttel, május 22-én a Morvai Krisztina Jobbik listavezetővel készült interjú előzte meg. EP-választás 2014 Ami a hollandoknál jobban érdekel minket Budapest. Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság 40 százalékát érdekli a vasárnap megrendezendő európai parlamenti (EP-) választás. A kutatóintézetnek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből kiderül az is: a magyarok többsége szerint Magyarország 10 évvel ezelőtti uniós csatlakozása alapvetően előnyöket hozott az ország számára. Az Ipsos az elmúlt hetekben végzett nemzetközi és magyarországi kutatásai során megállapította, a vasárnapi választás iránt Európa-szerte mérsékelt az érdeklődés. A magyaroknál a lengyelek, a franciák és az olaszok (48, 47, 46 százalék) fordítanak nagyobb figyelmet a voksolásra, míg a legkevésbé a hollandokat (20 százalék) mozgatja meg az EP-választás. Egy nappal korábban a Tárki azt közölte, felmérésük szerint az európai parlamenti választás fontosnak tartja a magyar szavazópolgárok 67 százaléka, ám csak 42 százalékuk ígéri biztosra a részvételét. A Nézőpont Intézet szerint legfeljebb 39 százalékos részvétel várható a vasárnapi európai parlamenti választáson, ami 5 százalékos csökkenés a május elején mért adathoz képest. mti