Észak Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-23 / 45. szám

2 országban-világban észak Jegyzet Bánhegyi Gábor Gumicsont Lecsapott az ellenzék. A Job­biktól egészen a nyomokban létező baloldali pártokig azon rugóznak a politikusok, most aztán kibújt a szög a zsákból, a miniszterelnök olyan, mint az egyszeri székely ember, aki hun hideget fúj a szájával, hun pedig meleget. Merthogy a miniszterel­nök itthon azt mondja, nem lesz nálunk menekültkvó­ta, aztán meg Brüsszelben aláírta, hogy de. Jött persze a cáfolat, erről szó sem volt, most az volt a fontos, hogy a briteket meg kellene győzni, maradjanak már az unióban. Lehet egymásnak feszülni, hazugsággal, csúsztatással vádolni egymást, nagyon tartósnak látszó gumicsont került az ellenzék szájába, csócsálhatják rogyásig, kide­rülhet, ki és milyen retorikai érzékkel áldatott meg, ki tud messzebbre visszanyúlni az érvrendszerben (vagy csak jó a píárosuk). Addig sem kell azon ke­seregni Együttől egészen a Jobbikig, mit is tudnánk mi mondani oktatásról, egész­ségügyről, hol látjuk garanci­áját az európaihoz közeli bé­reknek, hol tudnánk valami olyan megoldást felmutatni, amire nem csak a töredékben lévő szavazók tudnának oda­figyelni. Addig pedig marad a gumicsont. Rágós, íztelen, szagtalan, tápértéke egyenlő a nullával, de az övék. gabor.banhegyi@eszak.hu Mit tesz a kormány, hogy ne jöjjön ide, „akikkel nem kívánunk együtt élni”? A „brüsszeli támadás” kivédését tartja a leg­fontosabbnak Orbán Viktor, Budapest. A kötelező bete­lepítési kvóta elhárítását nevezte meg a következő időszak legfontosabb felada­tának Orbán Viktor kormány­fő hétfőn, napirend előtt a Parlamentben, ahol beszá­molt a múlt hétvégi európai uniós csúcstalálkozóról. Áldásukat adják? Orbán Viktor az idei év ko­moly veszélyének azt tartja, hogy: „Nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz”. Szerin­te Magyarországon és a viseg­rádi együttműködés másik három országán, Szlovákián, Csehországon és Lengyelor­szágon óriási a nyomás. Ennek tárgya az - folytatta -, hogy sikerül-e „legyömö­szölni a közép-európai orszá­gok torkán” egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely feljo­gosítaná az uniót arra, hogy az egyes tagállamok által befoga­dott migránsokat kötelező erő­vel szétosszák a többi ország között. A március elejére elő­rehozott EU-csúcs tétje tehát az, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvóta­­rendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyama­tosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar be­engedni, és a déli határoknál fel is tartóztat - mondta. Már van egy per A miniszterelnök e „brüssze­li támadás” kivédését tartja a legfontosabb feladatnak a következő hetekben és hóna­pokban. Orbán Viktor közöl­te: a magyar kormány szerdai ülésén értékeli a helyzetet, és alakítja ki az álláspontját arról, hogyan kísérelje meg visszaverni azt a „brüsszeli kísérletet, hogy egy brüsszeli szabályrendszer segítségével, folyamatosan, éveken ke­resztül, beláthatatlan nagy­ságrendben olyanokat köl­töztessenek, telepítsenek be Magyarországra, akikkel nem kívánunk együtt élni”. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy az EU korábban már hozott egy egyedi dön­tést 166 ezer migráns bete­lepítéséről, Magyarország - Szlovákiához hasonlóan - azt sem fogadta el, pert indított, és azt akarja, hogy a bíróság mondja ki: „ezt a kötelezett­séget jogszerűtlenül tették Magyarország nyakába”. Brüsszelben világossá tették Brüsszelben világossá tették - folytatta -, hogy a külső ha­tárokat meg kell védeni, ami korábban másodlagos volt más menekültügyi és humanitá­rius szempontokhoz képest. Azt is világossá tették, hogy Schengent mindenkinek száz­százalékosan be kell tartania - mondta Orbán Viktor, aki szerint az unió politikai érte­lemben ott van, ahol egy évvel ezelőtt kellett volna lennie. Megjegyezte, a balkáni útvonal országai, beleértve Ausztriát is, „a józan ész útjára léptek”. „Akárhogy is variálják, szí­nezik, magyarázzák”, valójá­ban az uniós csúcson azokat az elveket fogadták el, és azo­kat a teendőket jelölték meg, amelyeket a magyar kormány eddig is képviselt a migráció kérdésében - állapította meg. Ebből - mondta - az követ­kezik, hogy „a déli határa­ink megvédése lehetségessé vált”, sőt ha az osztrákok és a balkáni útvonalon elhelyez­kedő államok tartják a szavu­kat, akkor Magyarország déli határait könnyebb lesz meg­védeni. Hangsúlyozta ugyan­akkor, hogy ez nem lesz kön­­­nyű, a fizikai akadályokat meg kell erősíteni, „az sem lehetetlen, hogy ki kell őket terjeszteni”, amiről még nem döntött a kormány, de felké­szült erre az eshetőségre, mti Orbán Viktor az Országgyűlésben napirend előtt beszélt fotó: mti Minden uniós polgár vállalhat munkát A miniszterelnök beszá­molt az Országgyűlésben az EU megreformálására vo­natkozó brit javaslatokról is, amelyeket elfogadtak a brüs­­­szeli csúcstalálkozón. A legnagyobb érdeklődést a szociális ellátások brit rend­szerével kapcsolatos kérdések váltották ki, és - mint mondta - fontos EU-s, közép-európai, azon belül magyar érdekeket kellett megvédeni. A miniszterelnök hangsú­lyozta, a visegrádi négyek országainak közös fellépé­se eredményeképpen sike­rült megvédeni azt az elvet, hogy a szabad munkaválla­lás továbbra is az unió egész területére és annak minden polgárára kiterjed. Sikerült megvédeni, hogy a Nagy-Bri­­tanniában járulékot fizetők szociális ellátását ne érint­sék: „aki fizet valamilyen szociális ellátásért (...), an­nak jár továbbra is, ami ed­dig” - fejtette ki a kormány­fő. Hivatkozzon a Jobbikra, erre kérte Vona Gábor a miniszterelnököt A parlamenti frakciók képviselői reagáltak Or­bán Viktor kormányfő napirend előtti beszé­dére. Budapest. A Jobbik el­nök-frakcióvezetője nem tartja elégségesnek azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Azoknak is fe­lelőssége van, akik elindították az egyedüli lépések politikáját. SCHIFFER ANDRÁS azt mondja, elutasítja a kvó­tát. Vona Gábor ismét szorgal­mazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy népszava­zást lehessen tartani a me­nekültek elosztásáról szóló európai uniós kvótáról. Vona Gábor azt javasolta a minisz­terelnöknek, hogy a követ­kező, márciusi uniós csú­cson hivatkozzon a Jobbikra, ha Magyarországra akarják kényszeríteni a kvótát. Ha kell, a Jobbik az embereket az utcára viszi - közölte. Szerencsétlenkedés Az LMP társelnök-frakció­vezetője, Schiffer András a migrációról szólva úgy fogal­mazott: ugyanaz a „szeren­csétlenkedés” folytatódott, amiről az elmúlt egy év szólt, s ebben minden állam- és kor­mányfőnek felelőssége van. Azoknak is felelőssége van - folytatta -, akik elindították az egyedüli lépések politiká­ját, mert ez kizárja a közös fellépést. Lefokozták a magyar embereket Az MSZP szerint az uniós csúcson a magyar embere­ket lefokozták, és ehhez Or­bán Viktor miniszterelnök asszisztált. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szomorúnak tartotta, hogy a kormányzati kommuniká­ció győzelmi jelentésekről adott hírt, holott ma keve­sebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állam­polgárokat Európában, mint eddig. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióveze­tője, Harrach Péter szerint a múlt heti uniós csúcs jó ered­ménnyel zárult, ugyanakkor súlyos aggodalmak merültek fel a jövőt illetően. A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos szerint az uniós tagság nem csupán elvont értékeket jelent Magyaror­szág számára, hanem „di­rekt” nemzetpolitikai érde­ket. MTI 1 Megállapodás a korrupció elleni harcban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Einar Gorris­­sen, a számvevőszékek világszervezete (INTOSAI) Fejlesztési Kezdeményezésének (IDI) főigazgatója kezet fog, miután a magyar kormány donori megállapodást kötött az IDI-vel a korrupció elleni harc támogatása érdekében. fotó: mti A magyar megközelítés A tavalyi évet a bevándor­lás szempontjából értékelve Orbán Viktor úgy fogalma­zott: 2015 nehéz év volt az egész EU-nak, hiszen „milliós nagyságrendben, ellenőrzés nélkül, azonosítatlan és isme­retlen néptömegek jelentek meg a kontinens és Magyar­­ország déli határainál”. A magyar válasz az „ellenőrzés, azonosítás, megállítás és vis­­­szafordítás” volt, ahogyan azt a schengeni szerződés előírja - mondta. Szerinte a mostani EU-csúcs legfontosabb fejle­ménye az volt, hogy először fogadták el a magyar meg­közelítést egész Európára nézve, és mondták ki, hogy a legfontosabb feladat a mig­­ránsok megállítása. .§> Képviselők, kockásban Az MSZP-f­rakció tagjai a pedagógusokkal való szolidaritás je­léül kockás ingben fényképezkedtek az Országgyűlés plenáris ülése előtt, a Parlament főlépcsőjén 2016. február 22-én. Bal­ról Demeter Márta, Lukács Zoltán, Korózs Lajos, Varga László (takarva), Tukacs István, Bangóné Borbély Ildikó, Tóbiás József frakcióvezető, Molnár Zsolt, Horváth Imre, Szabó Sándor (ta­karva) és Gőgös Zoltán. FOTÓ: mti, Kovács Tamás PDSZ: Nincs más megoldás PDSZ: A kormány „észhez térítésére” a sztrájkot tartják a megoldásnak. BUDAPEST: A Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem vesz részt a kor­mány által szervezett közne­velési kerekasztal tárgyalása­in - közölte Mendrey László, a szervezet elnöke hétfőn Bu­dapesten. A PDSZ XII. kongresszusa után megtartott sajtótájékoz­tatón Mendrey László hang­súlyozta: a szervezet nem tartja legitimnek a közneve­lési kerekasztalt, mivel annak munkájában túlnyomó több­ségben kormánytól függő, kormány közeli szervezetek vesznek részt. Hozzátette: a PDSZ nem kíván „díszellen­zékként” jelen lenni a tárgya­lásokon. Mendrey László szólt arról is, nem lát más megoldást arra, hogy a kormány „ész­hez térjen”, mint a sztrájkot. A hatékony sztrájk érdekében szükséges legalább a Pedagó­gusok Szakszervezete (PSZ) és a PDSZ együttműködése, ezért a kongresszus ismétel­ten megfogalmazott egy fel­hívást, hogy „nyissák össze a PSZ, illetve a PDSZ sztrájkbi­zottságát”. MTI Mendrey László fotó: mti 2016. FEBRUÁR 23., KEDD Devizaárfolyam © http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next