Észak Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-23 / 45. szám
2 országban-világban észak Jegyzet Bánhegyi Gábor Gumicsont Lecsapott az ellenzék. A Jobbiktól egészen a nyomokban létező baloldali pártokig azon rugóznak a politikusok, most aztán kibújt a szög a zsákból, a miniszterelnök olyan, mint az egyszeri székely ember, aki hun hideget fúj a szájával, hun pedig meleget. Merthogy a miniszterelnök itthon azt mondja, nem lesz nálunk menekültkvóta, aztán meg Brüsszelben aláírta, hogy de. Jött persze a cáfolat, erről szó sem volt, most az volt a fontos, hogy a briteket meg kellene győzni, maradjanak már az unióban. Lehet egymásnak feszülni, hazugsággal, csúsztatással vádolni egymást, nagyon tartósnak látszó gumicsont került az ellenzék szájába, csócsálhatják rogyásig, kiderülhet, ki és milyen retorikai érzékkel áldatott meg, ki tud messzebbre visszanyúlni az érvrendszerben (vagy csak jó a píárosuk). Addig sem kell azon keseregni Együttől egészen a Jobbikig, mit is tudnánk mi mondani oktatásról, egészségügyről, hol látjuk garanciáját az európaihoz közeli béreknek, hol tudnánk valami olyan megoldást felmutatni, amire nem csak a töredékben lévő szavazók tudnának odafigyelni. Addig pedig marad a gumicsont. Rágós, íztelen, szagtalan, tápértéke egyenlő a nullával, de az övék. gabor.banhegyi@eszak.hu Mit tesz a kormány, hogy ne jöjjön ide, „akikkel nem kívánunk együtt élni”? A „brüsszeli támadás” kivédését tartja a legfontosabbnak Orbán Viktor, Budapest. A kötelező betelepítési kvóta elhárítását nevezte meg a következő időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor kormányfő hétfőn, napirend előtt a Parlamentben, ahol beszámolt a múlt hétvégi európai uniós csúcstalálkozóról. Áldásukat adják? Orbán Viktor az idei év komoly veszélyének azt tartja, hogy: „Nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz”. Szerinte Magyarországon és a visegrádi együttműködés másik három országán, Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon óriási a nyomás. Ennek tárgya az - folytatta -, hogy sikerül-e „legyömöszölni a közép-európai országok torkán” egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely feljogosítaná az uniót arra, hogy az egyes tagállamok által befogadott migránsokat kötelező erővel szétosszák a többi ország között. A március elejére előrehozott EU-csúcs tétje tehát az, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni, és a déli határoknál fel is tartóztat - mondta. Már van egy per A miniszterelnök e „brüsszeli támadás” kivédését tartja a legfontosabb feladatnak a következő hetekben és hónapokban. Orbán Viktor közölte: a magyar kormány szerdai ülésén értékeli a helyzetet, és alakítja ki az álláspontját arról, hogyan kísérelje meg visszaverni azt a „brüsszeli kísérletet, hogy egy brüsszeli szabályrendszer segítségével, folyamatosan, éveken keresztül, beláthatatlan nagyságrendben olyanokat költöztessenek, telepítsenek be Magyarországra, akikkel nem kívánunk együtt élni”. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy az EU korábban már hozott egy egyedi döntést 166 ezer migráns betelepítéséről, Magyarország - Szlovákiához hasonlóan - azt sem fogadta el, pert indított, és azt akarja, hogy a bíróság mondja ki: „ezt a kötelezettséget jogszerűtlenül tették Magyarország nyakába”. Brüsszelben világossá tették Brüsszelben világossá tették - folytatta -, hogy a külső határokat meg kell védeni, ami korábban másodlagos volt más menekültügyi és humanitárius szempontokhoz képest. Azt is világossá tették, hogy Schengent mindenkinek százszázalékosan be kell tartania - mondta Orbán Viktor, aki szerint az unió politikai értelemben ott van, ahol egy évvel ezelőtt kellett volna lennie. Megjegyezte, a balkáni útvonal országai, beleértve Ausztriát is, „a józan ész útjára léptek”. „Akárhogy is variálják, színezik, magyarázzák”, valójában az uniós csúcson azokat az elveket fogadták el, és azokat a teendőket jelölték meg, amelyeket a magyar kormány eddig is képviselt a migráció kérdésében - állapította meg. Ebből - mondta - az következik, hogy „a déli határaink megvédése lehetségessé vált”, sőt ha az osztrákok és a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok tartják a szavukat, akkor Magyarország déli határait könnyebb lesz megvédeni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem lesz könnyű, a fizikai akadályokat meg kell erősíteni, „az sem lehetetlen, hogy ki kell őket terjeszteni”, amiről még nem döntött a kormány, de felkészült erre az eshetőségre, mti Orbán Viktor az Országgyűlésben napirend előtt beszélt fotó: mti Minden uniós polgár vállalhat munkát A miniszterelnök beszámolt az Országgyűlésben az EU megreformálására vonatkozó brit javaslatokról is, amelyeket elfogadtak a brüsszeli csúcstalálkozón. A legnagyobb érdeklődést a szociális ellátások brit rendszerével kapcsolatos kérdések váltották ki, és - mint mondta - fontos EU-s, közép-európai, azon belül magyar érdekeket kellett megvédeni. A miniszterelnök hangsúlyozta, a visegrádi négyek országainak közös fellépése eredményeképpen sikerült megvédeni azt az elvet, hogy a szabad munkavállalás továbbra is az unió egész területére és annak minden polgárára kiterjed. Sikerült megvédeni, hogy a Nagy-Britanniában járulékot fizetők szociális ellátását ne érintsék: „aki fizet valamilyen szociális ellátásért (...), annak jár továbbra is, ami eddig” - fejtette ki a kormányfő. Hivatkozzon a Jobbikra, erre kérte Vona Gábor a miniszterelnököt A parlamenti frakciók képviselői reagáltak Orbán Viktor kormányfő napirend előtti beszédére. Budapest. A Jobbik elnök-frakcióvezetője nem tartja elégségesnek azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Azoknak is felelőssége van, akik elindították az egyedüli lépések politikáját. SCHIFFER ANDRÁS azt mondja, elutasítja a kvótát. Vona Gábor ismét szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy népszavazást lehessen tartani a menekültek elosztásáról szóló európai uniós kvótáról. Vona Gábor azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a következő, márciusi uniós csúcson hivatkozzon a Jobbikra, ha Magyarországra akarják kényszeríteni a kvótát. Ha kell, a Jobbik az embereket az utcára viszi - közölte. Szerencsétlenkedés Az LMP társelnök-frakcióvezetője, Schiffer András a migrációról szólva úgy fogalmazott: ugyanaz a „szerencsétlenkedés” folytatódott, amiről az elmúlt egy év szólt, s ebben minden állam- és kormányfőnek felelőssége van. Azoknak is felelőssége van - folytatta -, akik elindították az egyedüli lépések politikáját, mert ez kizárja a közös fellépést. Lefokozták a magyar embereket Az MSZP szerint az uniós csúcson a magyar embereket lefokozták, és ehhez Orbán Viktor miniszterelnök asszisztált. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szomorúnak tartotta, hogy a kormányzati kommunikáció győzelmi jelentésekről adott hírt, holott ma kevesebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állampolgárokat Európában, mint eddig. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, Harrach Péter szerint a múlt heti uniós csúcs jó eredménnyel zárult, ugyanakkor súlyos aggodalmak merültek fel a jövőt illetően. A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos szerint az uniós tagság nem csupán elvont értékeket jelent Magyarország számára, hanem „direkt” nemzetpolitikai érdeket. MTI 1 Megállapodás a korrupció elleni harcban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Einar Gorrissen, a számvevőszékek világszervezete (INTOSAI) Fejlesztési Kezdeményezésének (IDI) főigazgatója kezet fog, miután a magyar kormány donori megállapodást kötött az IDI-vel a korrupció elleni harc támogatása érdekében. fotó: mti A magyar megközelítés A tavalyi évet a bevándorlás szempontjából értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2015 nehéz év volt az egész EU-nak, hiszen „milliós nagyságrendben, ellenőrzés nélkül, azonosítatlan és ismeretlen néptömegek jelentek meg a kontinens és Magyarország déli határainál”. A magyar válasz az „ellenőrzés, azonosítás, megállítás és visszafordítás” volt, ahogyan azt a schengeni szerződés előírja - mondta. Szerinte a mostani EU-csúcs legfontosabb fejleménye az volt, hogy először fogadták el a magyar megközelítést egész Európára nézve, és mondták ki, hogy a legfontosabb feladat a migránsok megállítása. .§> Képviselők, kockásban Az MSZP-frakció tagjai a pedagógusokkal való szolidaritás jeléül kockás ingben fényképezkedtek az Országgyűlés plenáris ülése előtt, a Parlament főlépcsőjén 2016. február 22-én. Balról Demeter Márta, Lukács Zoltán, Korózs Lajos, Varga László (takarva), Tukacs István, Bangóné Borbély Ildikó, Tóbiás József frakcióvezető, Molnár Zsolt, Horváth Imre, Szabó Sándor (takarva) és Gőgös Zoltán. FOTÓ: mti, Kovács Tamás PDSZ: Nincs más megoldás PDSZ: A kormány „észhez térítésére” a sztrájkot tartják a megoldásnak. BUDAPEST: A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem vesz részt a kormány által szervezett köznevelési kerekasztal tárgyalásain - közölte Mendrey László, a szervezet elnöke hétfőn Budapesten. A PDSZ XII. kongresszusa után megtartott sajtótájékoztatón Mendrey László hangsúlyozta: a szervezet nem tartja legitimnek a köznevelési kerekasztalt, mivel annak munkájában túlnyomó többségben kormánytól függő, kormány közeli szervezetek vesznek részt. Hozzátette: a PDSZ nem kíván „díszellenzékként” jelen lenni a tárgyalásokon. Mendrey László szólt arról is, nem lát más megoldást arra, hogy a kormány „észhez térjen”, mint a sztrájkot. A hatékony sztrájk érdekében szükséges legalább a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a PDSZ együttműködése, ezért a kongresszus ismételten megfogalmazott egy felhívást, hogy „nyissák össze a PSZ, illetve a PDSZ sztrájkbizottságát”. MTI Mendrey László fotó: mti 2016. FEBRUÁR 23., KEDD Devizaárfolyam © http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB