Észak Magyarország, 2019. október (75. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-09 / 235. szám
2 Krónika Budapest: Párizsban tárgyal Emmanuel Macron francia államfővel Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken, írja internetes felületén a Magyar Hírlap. Az Élysée-palotában tartandó munkaebédről a francia elnöki hivatal a honlapján számolt be. A találkozó tényét megerősítette Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, ma Török offenzíva indult Szíriában Damaszkusz. Csapást mért a török légierő a szíriai kurd fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) északkelet-szíriai főhadiszállására. A törökök 30 kilométer mélységű és mintegy 400 kilométer széles biztonsági zónát akarnak kialakítani Észak-Szíriában, oda toloncolnának vissza 2-3 millió menekültet. A dpa német hírügynökség korábban azt jelentette, hogy az amerikai hadsereg intézkedéseket tett a török légierő északkelet-szíriai tevékenységének korlátozására. Recep Tayyip Erdogan török elnök többször hangoztatta, országa nagyobb hadműveleteket készül indítani az Egyesült Államok által támogatott kurd erők ellen. Az amerikai erők már megkezdték a kivonulást Északkelet-Szíriából, miután Washington közölte, nem bonyolódik bele a szövetségese, az SDF elleni török hadműveletbe. MW ÉSZAK Röviden Orbán Viktor Macronnal tárgyal Ismét erőltetik a kvótát A migránskvóta újra napirenden van, fenyegeti a tagállamokat és az európai városokat - reagált Hollik István kormányszóvivő az uniós belügyminiszterek luxembourgi tanácsülésén elhangzottakra. Az EU migrációs biztosa ismét a máltai migrációs kvóta elfogadására szólította fel a tagállamokat. EURÓPA: A magyar kormány álláspontja változatlan: kiszállítási kvóta lehet, de kötelező betelepítési kvóta nem - hangoztatta Hollik István. A kormányszóvivő felidézte Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos tegnapi nyilatkozatát, amelyben az a Földközi-tengeren felvett bevándorlók elosztására vonatkozó máltai megállapodás támogatására szólította fel az uniós országokat. Avramopulosz kiemelte, eseti megoldások helyett állandó mechanizmusra van szükség, hogy az olasz és a máltai partokra tartó hajóknak ne kelljen heteket a tengeren vesztegelniük, amíg megkapják a kikötési engedélyt. Hollik István szerint nem a bevándorlókat kell behozni, hanem azokat, akik illegálisan bejöttek, ki kell vinni Európa területéről. Szerinte a biztos nyilatkozata megerősíti, hogy a távozó brüsszeli Európai Bizottság (EB) az utolsó heteit a kötelező betelepítési kvóta kikényszerítésére kívánja fordítani. A bevándorláspártiak továbbra is azon dolgoznak, hogy még több migránst hozzanak be, és azokat kötelező módon szétosszák. Hollik mélységesen antidemokratikusnak és inkorrektnek nevezte, hogy az utolsó napjait töltő EB kényszerpályára akarja állítani az új Európai Bizottságot, megfosztva ezzel a mozgástértől a kontinenst érintő egyik legfontosabb üggyel kapcsolatban. Hollik kijelentette: az az ellenzéki és baloldali érvelés, hogy migránskvóta nincs és nem is volt napirenden, nem állja ki az igazság próbáját, ma Újra megélénkült az olasz partok és a görög szigetek felé tartó illegális migráció fotó: afp Franciaország bukott és betelt Edouard Philippe elismerte kormánya migrációs politikájának bukását. A francia kormányfő szerint nem sikerült elérni azokat a célokat, amelyeket a bevándorlási törvény szigorításával célul tűztek ki. Országában 2017-2018 között 22 százalékkal nőtt a menedékkérők száma, így a menedékrendszer mára telített lett, csak tavaly 123 ezer bevándorlót fogadtak be. Az iszlamista veszély olyan halálos fenyegetés, amelyet a kormány mindennap tovább fokoz esztelen bevándorlási politikájával - mondta Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke. Csökkenőben a szegénység az EU-ban Európában 220 millióan dolgoznak, 16 millióval többen, mint a válság éveiben. A munkanélküliségi ráta öt százalékpontot esett és emelkedtek a keresetek. EURÓPA: Csökkent a különbség az Európai Unió tagállamai között a munkaerőpiacon - derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) friss jelentéséből. Mára sikerült elérni a válság előtti szintet számos területen, ráadásul a keleti és nyugati tagállamok közötti jövedelmi különbségek is némileg csökkentek. Az országok közötti eltérésnél jóval nagyobb szakadék mutatkozik egyes régiók között. Emellett az eurózóna és a közös valutához nem csatlakozó tagállamok felzárkózása sem egyformán zajlott a 2008 és 2013 közötti válságidőszak után. 2019-re az EU-ban elértük a válság előtti foglalkoztatottságot, 220 millióan dolgoznak, 16 millióval többen, mint a válság éveiben. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta mintegy öt százalékpontot esett az elmúlt öt-hat évben. Jelentősen csökkent a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők száma is. Összesen 2014 óta tízmillió európai állampolgár került ki a szegénységből, közülük ötmillióan csak 2017-ben. A munkanélküliségi ráta még mindig jóval magasabb az átlagnál Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában, Cipruson és Horvátországban. Habár a 28 tagállamot tekintve mind a rövid távú, mind a tartós munkanélküliség jelentősen esett az elmúlt években. Csökkent azoknak a fiataloknak is az aránya, akik nem tanulnak, de nem is dolgoznak. Lényegesen kisebb részesedést képvisel a munkaerőpiacon a szezonális és részmunkaidő, jellemzően a teljes munkaidős foglalkoztatásra tértek át a munkáltatók. Jelentősen nőtt az uniós állampolgárok aktivitása is a munkaerőpiacon. Kedvező folyamatok figyelhetők meg a jövedelmek terén is: az elmúlt két-három évben érdemben csökkent a különbség a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között. Ez annak köszönhető, hogy a keresetek, elsősorban a minimálbérek az elmaradottabb tagállamokban jobban emelkedtek. Ugyanakkor a jövedelemelosztásban nagyobb lett a különbség: 2006 és 2016 között tágult az olló a társadalom leggazdagabb és legszegényebb 20 százaléka között. Az Eurofound felmérése rámutat arra is: habár a válság alatt romlott az emberek szociális biztonsága, mára ezek a hatások nem érződnek. Ugyanakkor a szociális biztonság érdekében érdemes lépéseket tenni. ma kevesebben élnek szegénységben az uniós tagországokban fotocriti 2019. OKTÓBER 9. SZERDA Eldöntötte: nem lép vissza az MSZP-jelölt Marad egyedüliként polgármesterjelölt, de később akár le is mond mohács: Helytelen lépés lenne azokkal szemben, akik támogatták az indulásomat, ezért nem lépek vissza az önkormányzati választáson - jelentette ki Csorbás Ferenc, az MSZP mohácsi polgármesterjelöltje. Mint ismeretes, egyedül maradt a vártán, miután a Fidesz rendre nagy fölénnyel megválasztott jelöltje, Szekó József meghalt. A törvény szerint helyette már nem lehetett új jelöltet indítani. Most Csorbái akár egyetlen szavazattal is polgármester lehet. Az MSZP mohácsi szervezetének közösségi oldalán Csorbás azt írja, ha nem kap kellő felhatalmazást, le fog mondani. „A képviselő-testület hat hónap múlva kezdeményezheti leghamarabb a feloszlatását, de nem célom felesleges adminisztratív terheket róni a városra. Ha nem tudom elnyerni a mohácsi polgárok és a képviselők többségének bizalmát, az fél év alatt kiderül, és akkor távozom a tisztségből, Mohács pedig új polgármestert választhat magának úgy, hogy közben a képviselő-testület a helyén marad és szeretett városunk kis időre sem lesz gazdátlan.” A Fidesz mohácsi szervezete - miután sok helybeli szerint így nem becsületes a választás - aláírásgyűjtésbe kezdett „az emberek akaratának érvényesítése érdekében”. MW Terroristáktól tartanak a francia hírszerzők Párizsban veszélyes pendrive-ok kerültek elő. Németországban teherautós támadás történt, limburg/párizs. Terrorcselekménynek minősítették a németországi Limburgban történt teherautós ütközést - közölte tegnap a ZDF közszolgálati televízió. Egy 30 év körüli szír férfi a Hessen tartományi kisvárosban a piros lámpánál kirángatta a sofőrt a vezetőfülkéből, majd az elrabolt teherautóval belehajtott több autóba. A nyolc sérült közül hetet vittek kórházba a mentők, de ők is még éjjel hazatérhettek. Vérző sebekkel szállt ki a teherautóból a merénylő is, akit rögtön őrizetbe vettek. A szír férfi 2015-ben érkezett Németországba, 2016-ban korlátozott menedékjogi státuszt kapott. A hatóságok szerint nem állt kapcsolatban iszlamistákkal. Közben a francia hírszerzés ezer dolgozója attól tart, hogy a terroristák célpontjává válnak, miután kiderült, hogy a Párizsban négy rendőrkollégáját halálra késelő Michael Harpon lakásán a nyomozók több pendrive-ot is találtak. Ezeken lefejezéseket bemutató iszlamista videók és a kapitányság dolgozóinak adatai vannak. A hatóság attól tart, hogy kollégái adatait kiadta egy terrorszervezetnek, mw Ingyenes szakképzést kaphatnak a rászorulók Esélyt kell teremteni a hátrányos helyzetű, képzetlen embereknek. Most elindult egy felzárkóztatási program, Magyarország. Több mint 4600 hátrányos helyzetű ember képzését kezdi el 290 helyszínen egy európai uniós program segítségével a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) a 2019/2020-as képzési évben. Országos képzési évnyitóján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Demecserben Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium (BM) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a kormány tervet készített a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, ennek sikeres végrehajtása a társadalom közös ügye. A kezdeményezéssel elsősorban a munkaképes korú, de képzettséggel nem rendelkező felnőtteket szeretnék megszólítani. Sztojka Attila, a TEF főigazgatója elmondta, az augusztusban alakult, a BM irányítása alá tartozó szervezet 6,3 milliárd forint értékű, Aktívan a tudásért nevű programjával 12 ezer, végzettséggel nem rendelkező vagy alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű 18-55 év közötti embert vonnának be az ingyenes képzésekbe 2021-ig. MW