Észak Magyarország, 2021. szeptember (77. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-16 / 215. szám
2021. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Mézédes dinnye, keserű termelők Nehéz eldönteni, hogy mi áll az újabb „dinnyemizéria” mögött. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE: A dinnye tipikusan szezonális gyümölcs. Nagyjából júniustól szeptember végéig elérhető a szabadföldi termés, amely időszakban külföldi importtal és hazaival egyaránt találkozhatunk standokon és a boltok piacain. Magyarország néhány éve még dinnyenagyhatalom volt, most azonban nincs év, amelyben ne lenne szó az ágazat egyre súlyosabb gondjairól. Mik lehetnek az okok? Ennek jártunk utána. Nagy zavar a kereskedelemben A legújabb „bombát” a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete robbantotta egy szeptemberi bejegyzéssel a közösségi médiában: „Valamilyen nagy zavar van a kereskedelemben. Teljesen érintetlen dinnyeföldek is vannak még az ország több pontján. Nulla forintért sem kell. Maximum harmincért. Pedig megtermelni többe került. Aztán az ember sétálgat úton-útfélen, és 150 és 200 forint/kilogramm árakon van kint a pultokon. Elindult az import is, mintha itthon már véget ért volna a szezon. Hol a hiba?” - írták. Vajon hol? Megkérdeztük Taskó Józsefet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét, mi a helyzet megyénkben. A megyében már eleve alig van dinnyetermesztés, válaszolta, ő maga is csak egy termelőről tud, aki még értelmezhető nagyságrendben termeszt. Mellette van még néhány kisebb, de kereskedelmileg nem tényező mennyiséget előállító vállalkozó, aki még ültet dinnyét. Régen sok dinnyés volt, például Mezőcsáton is, ahol ő él, de mára eltűntek. „Azt gondolom, hogy az okok között ott van, hogy a bejött nagy multicégek hozták magukkal a beszállítói kapcsolataikat is, és már korán hozzák be tőlük külföldről a dinnyét, amikor itthon még nem érik. Spanyolországból, Görögországból, más déli országokból, és mire a magyar dinnye beérik, már csak dömpingáron lehet értékesíteni. Emiatt a gazdák költségei nem nagyon térülnek meg. És ez nagyon sok más terményre igaz” - mondta. Alacsony felvásárlási ár Az elnök által egyetlen nagyobb megyei termelőként említett Nagy László Hejőbábán igyekszik megélni a dinnyetermesztésből. „Igaz, hogy vannak eladatlan dinnyék a földeken, ez máskor is előfordult már. Idén az úgynevezett »kamionos dinnye« - vagyis amit a multik vesznek meg és szállítanak a boltjaikba vagy külföldre - ára is nagyon alacsony volt, és ez gazdaságtalanná tette a művelést. Augusztus húsz környékén már harmincöt forint körül járt a felvásárlási ár kilónként. Ezt árulták aztán akciósan százharminc forintért a boltláncokban” - tájékoztatott minket Nagy László. Az egyik problémát ott látja, hogy túl sokat akarnak keresni a kereskedők, három-négyszeres árrést alkalmaznak, amit úgy tudnak realizálni, hogy éppen a termelőket nem fizetik meg. És ezt a verseny és a gyorsan romló szezonális termék miatt megtehetik. A harminc forint kilónként nem korrekt ár. Ráadásul arra ösztönzi a termelőket, hogy ne ügyeljenek a minőségre, sokkal inkább a mennyiségre. Hogy kereshessenek valamennyit. Ilyen megalázóan alacsony áron minőséget nem adnak ki a kezükből. Húsz éve még Hejőbábán és környékén több mint kétszáz hektáron folyt a termesztés, idén már csak három és fél hektáron, Lászlóék ültetvényein. Bonyolultabb, drágább Ami még elképesztőbb, hogy akkoriban húsz-harminc forint volt a dinnye kilója, most meg harmincöt a legalacsonyabb átvételi ár, de a legmagasabb is csak alig csúszik száz forint fölé, a szezon elején. A beszállítás is sokkal bonyolultabb és drágább lett. Míg korábban a multik, nagykereskedők, viszonteladók kamionjai elmentek az ültetvényekhez, és a földek szélén rakodták fel a frissen leszedett termést, ma már átvevőközpontokat hoztak létre, ahová a termelőnek kell elszállítania az áruját, saját teherautóval, nem ritkán ötven-száz kilométerre, vagy nem veszik át tőle. Ezt is a harminc-harmincöt forintos kilóárból kell kigazdálkodni. Nem csoda, hogy sokan belebuknak, feladják. Nagy Lászlóéknak még megvannak a maguk értékesítési csatornái, ezért tudnak talpon maradni. Beszállítanak piacokra, például Miskolcra is, kisebb-nagyobb boltokba, működnek még a régi kereskedő partnerekkel a kapcsolatok, és van saját utcai, út menti értékesítésük is. A miskolci árusokhoz ezen túl többnyire Nagycserkeszből, Nyírtelekről, Balkány környékéről jön a dinnye. Mivel közvetlenül is árulnak a fogyasztóknak, így még életképesek, biztos, hogy jövőre is kitartanak. A távolabbi jövőt meg majd meglátják, ki A dinnye az egyik legkedveltebb gyümölcs, ám gondok vannak az értékesítése körül fotó: mw A turisták már várják a Zsófia-kilátót A kilátóhoz vezető tanösvény építése már elkezdődött. Miskolc. Egy lelkes, diósgyőri lokálpatrióta figyelt fel arra, hogy a közelmúltban Lillafüred irányába haladva, Felsőhámor vonalában jobb oldalon a hegyoldalon földmunkák kezdődtek. Erről készült fotóit a közösségi oldalon is megosztotta. Mint kiderült, tervben van az egykori Zsófia-kilátó visszaépítése, és jelenleg az ehhez vezető tanösvényt alakítják ki. Utánajártunk, és megtudtuk, hogy a kilátót 1900-ban építették föl. Nevét a Lillafüred névadójaként ismert Vay Erzsébet édesanyjáról, Teleki Zsófiáról kapta. A kilátó felavatása komoly társadalmi esemény volt, a kiépített szerpentinen sétálhatott fel az ünneplő tömeg. A tornyot azonban a Szikla néven ismertté vált, titkos katonai objektum építésekor az ötvenes években lebontották. A kilátót a Dolha-hegyre építették, melynek neve a szláv dolha (jelentése: hosszú) szóval függ össze, a hegyvonulat ugyanis hosszan húzódik el a Hámor völgye felett, gyönyörű kilátással a völgyre, valamint a Palotaszállóra és környezetére. Kétszázmillió forintból A kilátó és a tanösvény megépítése egy 2019-ben bejelentett országos turisztikai fejlesztés része. Akkor Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója bejelentette, erdei pihenők, kilátók, meteorológiai állomások épülnek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Északerdő Zrt. területén, csaknem kétszázmillió forintból. A beruházásokat a Természetjáró Szövetség a területileg illetékes erdőgazdaságokkal konzorciumban hajtja végre. A program része többek között a Zsófia-kilátó, és egy 1,3 kilométer hosszú ide vezető lombkorona-tanösvény kialakítása, a lillafüredi Lencsés-forrás pihenő korszerűsítése, valamint a botkői autóspihenő és a Király-kúti pihenőhely bővítése. A turisztikai fejlesztések befejezésének tervezett határideje 2020. szeptember vége volt, de valószínűleg ez 2022 nyarára csúszik. A témával kapcsolatban elküldtük kérdéseinket az Északerdő Zrt.-nek, ha megérkeztek a válaszok, visszatérünk a témára. de A valamikori Zsófia-kilátó FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Lékelve Negyven fölött szinte mindenkinek vannak emlékei azokról az utcai árusokról, akik utánfutóval járták az utcákat minden településen, hangosan kiabálva vagy dudálva kínálva portékáikat. Almát, krumplit, káposztát, mikor minek volt a szezonja. Nyár közepén főleg a dinnyét. Legtöbben a sajátjukat árulták a „háztájiból”, vagy rábízták erre szakosodott „ladás” eladókra. A dolog működött, a frissen szedett dinnye rövid úton eljutott termelőtől a fogyasztóig. És meg lehetett kóstolni! Nem zsákbamacskát vett az ember. Az eladó lékelt, mi ízleltünk. Nem kellett elhinnünk egy feliratról, hogy mézédes. A „fél ország” dinnyézett. Megérte termelőnek és vevőnek egyaránt. Aztán megváltozott a világ. Bejött a kereskedői szakértelem Nyugatról. Vele együtt távoli országok dinnyekínálata, korlátlan mennyiségben. És a magyar termelők hajóját is „meglékelték”. A hazai dinnye nem érett olyan korán, mint a spanyol, nem tudták olyan olcsón előállítani, mint az ukránok. A léket kapott hajóból a legtöbben mára kiszálltak, aki még maradt, túlélni próbál. Sok magyar dinnye a földön marad. Mi meg vesszük, amit a boltjainkban elénk raknak. BACSÓ ISTVÁN Diáktársai kergették a halálba Ha a gyereket folyamatosan szekírozzák az iskolában, ne azzal nyugtassuk, hogy majd elmúlik Miskolc. Szeptember elején lett öngyilkos az a 16 éves Szabolcs megyei diák, akit iskolatársai folyamatosan szekíroztak, zaklattak. Az ügy kapcsán kérdeztük Szegedi Dalma miskolci iskolapszichológust, aki rávilágított a tragédiához vezető okokra és az iskolai zaklatás megfelelő kezelésére. Gyengének látja A diákok közötti agresszió az iskolákban viszonylag gyakran és olykor szélsőséges formában is megjelenik. Előfordul, hogy úgy tűnik, csak vicces csipkelődés történik, de általában tudjuk, látjuk, hogy ez csak a kezdeményező gyermek számára szórakoztató, másoknak bántó, megalázó és félelmet keltő. Tapasztalhatunk kiközösítést, érzelmi nyomásgyakorlást és akár fizikai bántalmazást is. Az iskolai bántalmazásnak vagy más néven bullyingnak nevezzük azt a fajta erőszakoskodást, amikor valaki hosszabb időn át, ismétlődően és szándékosan bánt valakit közösségben. Általában egy vagy több diák negatív cselekedeteket hajt végre, például szándékosan okoz vagy próbál okozni sérülést, kellemetlenséget. További jellemző, hogy az elkövető olyan áldozatot választ, aki felett valami hatalmi különbséggel bír, tehát gyengébbnek, sérülékenyebbnek látja. Fizikai bántalmazás esetén gyakori a másik tárgyainak elvétele, megrongálása, szóbeli-érzelmi bántalmazás lehet a másik leszólása, gúnynevek kitalálása, pletykák terjesztése, kiközösítés. Manapság gyakori az internetes bullying, a diákok fotókat, videókat készíthetnek egymásról, ezeket továbbküldik, vagy névtelenül a közösségi médiában gerjesztenek indulatokat, terjesztenek hazugságokat - mondta elöljáróban a szakember. Árulkodó jelek Felhívta a figyelmet: több jel is utalhat bullyingra, például figyelmeztető lehet, ha a gyermek más útvonalon megy iskolába, vagy éppen romlik az iskolai teljesítménye, vagy elkülönül és egyedül akar inkább lenni az osztályban, iskolán belül is, tehát zárkózottá válik. Más következményeket is észrevehetünk, például éhes, mert elveszik az ennivalóját, vagy „elveszíti” a pénzét, esetleg csak otthon használja a mosdót, mert az iskolában nem meri, vagy ruházata néha szakadt, hiányos, netán ismeretlen zúzódások, foltok jelenhetnek meg a testén. Előfordulhatnak úgynevezett pszichogén tünetek is, például hasfájás, fejfájás, alvási problémák, kimerültség, fáradtság. Megfenyegetik A fiatalok nem szívesen beszélnek a szüleiknek és másoknak sem a bántalmazásról, hiszen esetleg fenyegetést is kapnak, hogy el ne mondják másoknak, de szégyellhetik is a történteket, mert a bántalmazó kialakít egy olyan érzetet, mintha az áldozat lenne a hibás, és megérdemelné a bántást, zaklatást. Ha a szülő azt látja, hogy gyermeke viselkedése megváltozott, jegyei romlanak, a társak elmaradoznak mellőle, furcsa helyzetekbe keveredik, akkor mindenképpen először a gyermekkel, majd az osztályfőnökkel érdemes beszélni. Második körben az osztályfőnök beszél az osztálytársakkal, kortársakkal, akik segíthetnek a kialakult helyzetet megérteni. A szülő azzal segíthet, hogy mesél a saját iskolai élményeiről, átélt helyzetekről, azonban semmiképpen ne azzal nyugtassuk a gyermeket, hogy ez majd elmúlik, másnak is nehéz az iskola, vagy hogy védje meg magát, adja vissza és álljon ki magáért. A támogató, elfogadó, biztonságot teremtő szülői háttér segíthet abban, hogy a gyermek merje elmondani az átélt nehézségeit, azonban ha ez elmaradna, mert esetlegesen fél a következményektől, akkor mindenképpen az iskolához tanácsos fordulni - ajánlotta Szegedi Dalma. Hozzátette: amennyiben az iskola felé jelzés érkezik, vagy a pedagógus más gyerekektől jelzést kap, akkor az intézménynek mindenképpen ki kell vizsgálnia a történteket. Vannak olyan technikák, melyeket intézményi szinten lehet alkalmazni. A legfontosabb természetesen a megelőzés lenne. Az iskolapszichológus és a segítő szakemberek érzékenyítő előadásokat tarthatnak a diákoknak, pedagógusoknak és a szülőknek is. Fontos beszélni arról, milyen mechanizmusok vezethetnek a bullyinghoz, mik a következményei, milyen rejtett formákat ismerünk, hogyan és kitől lehet segítséget kérni, és ami a legfontosabb, az egyén és a közösség felelősségvállalásáról. HE A biztonságot teremtő szülői légkör segíthet fotó: shutterstock