Észak Magyarország, 2021. szeptember (77. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-16 / 215. szám

2021. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Mézédes dinnye, keserű termelők Nehéz eldönteni, hogy mi áll az újabb „dinnye­mizéria” mögött. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN ME­GYE: A dinnye tipikusan sze­zonális gyümölcs. Nagyjából júniustól szeptember végéig elérhető a szabadföldi ter­més, amely időszakban kül­földi importtal és hazaival egyaránt találkozhatunk standokon és a boltok p­i­a­cain. Magyarország néhány éve még dinnyenagyhatalom volt, most azonban nincs év, amelyben ne lenne szó az ágazat egyre súlyosabb gond­jairól. Mik lehetnek az okok? Ennek jártunk utána. Nagy zavar a kereskedelemben A legújabb „bombát” a Ma­gyar Dinnyetermelők Egyesü­lete robbantotta egy szeptem­beri bejegyzéssel a közösségi médiában: „Valamilyen nagy zavar van a kereskedelemben. Teljesen érintetlen dinnyeföl­dek is vannak még az ország több pontján. Nulla forintért sem kell. Maximum harmin­cért. Pedig megtermelni töb­be került. Aztán az ember sé­tálgat úton-útfélen, és 150 és 200 forint/kilogramm árakon van kint a pultokon. Elindult az import is, mintha itthon már véget ért volna a szezon. Hol a hiba?” - írták. Vajon hol? Megkérdeztük Taskó Józsefet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét, mi a helyzet me­gyénkben. A megyében már eleve alig van dinnyetermesztés, vá­laszolta, ő maga is csak egy termelőről tud, aki még ér­telmezhető nagyságrendben termeszt. Mellette van még néhány kisebb, de kereske­delmileg nem tényező men­­­nyiséget előállító vállalkozó, aki még ültet dinnyét. Régen sok dinnyés volt, például Me­­zőcsáton is, ahol ő él, de mára eltűntek. „Azt gondolom, hogy az okok között ott van, hogy a bejött nagy multicégek hozták magukkal a beszállítói kapcsolataikat is, és már ko­rán hozzák be tőlük külföldről a dinnyét, amikor itthon még nem érik. Spanyolországból, Görögországból, más déli or­szágokból, és mire a magyar dinnye beérik, már csak döm­pingáron lehet értékesíteni. Emiatt a gazdák költségei nem nagyon térülnek meg. És ez nagyon sok más terményre igaz” - mondta. Alacsony felvásárlási ár Az elnök által egyetlen na­gyobb megyei termelőként említett Nagy László Hejőbá­­bán igyekszik megélni a din­­­nyetermesztésből. „Igaz, hogy vannak eladat­lan dinnyék a földeken, ez máskor is előfordult már. Idén az úgynevezett »kami­­onos dinnye« - vagyis amit a multik vesznek meg és szállítanak a boltjaikba vagy külföldre - ára is nagyon ala­csony volt, és ez gazdaságta­lanná tette a művelést. Au­gusztus húsz környékén már harmincöt forint körül járt a felvásárlási ár kilónként. Ezt árulták aztán akciósan száz­harminc forintért a boltlán­cokban” - tájékoztatott min­ket Nagy László. Az egyik problémát ott látja, hogy túl sokat akarnak keres­ni a kereskedők, három-négy­szeres árrést alkalmaznak, amit úgy tudnak realizálni, hogy éppen a termelőket nem fizetik meg. És ezt a verseny és a gyorsan romló szezoná­lis termék miatt megtehetik. A harminc forint kilónként nem­ korrekt ár. Ráadásul arra ösztönzi a termelőket, hogy ne ügyeljenek a minőségre, sokkal inkább a mennyiség­re. Hogy kereshessenek vala­mennyit. Ilyen megalázóan alacsony áron minőséget nem adnak ki a kezükből. Húsz éve még Hejőbábán és környékén több mint kétszáz hektáron folyt a termesztés, idén már csak három és fél hektáron, Lászlóék ültetvé­nyein. Bonyolultabb, drágább Ami még elképesztőbb, hogy akkoriban húsz-harminc forint volt a dinnye kilója, most meg harmincöt a legalacsonyabb átvételi ár, de a legmagasabb is csak alig csúszik száz forint fölé, a szezon elején. A beszál­lítás is sokkal bonyolultabb és drágább lett. Míg korábban a multik, nagykereskedők, viszonteladók kamionjai el­mentek az ültetvényekhez, és a földek szélén rakodták fel a frissen leszedett termést, ma már átvevőközpontokat hoz­tak létre, ahová a termelőnek kell elszállítania az áruját, sa­ját teherautóval, nem ritkán ötven-száz kilométerre, vagy nem veszik át tőle. Ezt is a harminc-harmincöt forintos kilóárból kell kigazdálkodni. Nem csoda, hogy sokan bele­buknak, feladják. Nagy Lászlóéknak még megvannak a maguk értéke­sítési csatornái, ezért tudnak talpon maradni. Beszállíta­nak piacokra, például Mis­kolcra is, kisebb-nagyobb boltokba, működnek még a régi kereskedő partnerekkel a kapcsolatok, és van saját ut­cai, út menti értékesítésük is. A miskolci árusokhoz ezen túl többnyire Nagycserkeszből, Nyírtelekről, Balkány környé­kéről jön a dinnye. Mivel közvetlenül is árul­nak a fogyasztóknak, így még életképesek, biztos, hogy jö­vőre is kitartanak. A távolabbi jövőt meg majd meglátják, ki A dinnye az egyik legkedveltebb gyümölcs, ám gondok vannak az értékesítése körül fotó: mw A turisták már várják a Zsófia-kilátót A kilátóhoz vezető tanösvény építése már elkezdődött. Miskolc. Egy lelkes, diós­győri lokálpatrióta figyelt fel arra, hogy a közelmúltban Lillafüred irányába haladva, Felsőhámor vonalában jobb oldalon a hegyoldalon föld­munkák kezdődtek. Erről ké­szült fotóit a közösségi olda­lon is megosztotta. Mint kiderült, tervben van az egykori Zsófia-kilátó vis­­­szaépítése, és jelenleg az ehhez vezető tanösvényt alakítják ki. Utánajártunk, és megtudtuk, hogy a kilátót 1900-ban építették föl. Nevét a Lillafüred névadójaként is­mert Vay Erzsébet édesany­járól, Teleki Zsófiáról kapta. A kilátó felavatása komoly társadalmi esemény volt, a kiépített szerpentinen sétál­hatott fel az ünneplő tömeg. A tornyot azonban a Szikla néven ismertté vált, titkos ka­tonai objektum építésekor az ötvenes években lebontották. A kilátót a Dolha-hegyre épí­tették, melynek neve a szláv dolha (jelentése: hosszú) szó­val függ össze, a hegy­vonulat ugyanis hosszan húzódik el a Hámor völgye felett, gyö­nyörű kilátással a völgyre, valamint a Palotaszállóra és környezetére. Kétszázmillió forintból A kilátó és a tanösvény meg­építése egy 2019-ben beje­lentett országos turisztikai fejlesztés része. Akkor Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója bejelentette, erdei pihenők, kilátók, mete­orológiai állomások épülnek Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében az Északerdő Zrt. te­rületén, csaknem kétszázmil­lió forintból. A beruházásokat a Természetjáró Szövetség a területileg illetékes erdőgaz­daságokkal konzorciumban hajtja végre. A program része többek között a Zsófia-kilátó, és egy 1,3 kilométer hosszú ide ve­zető lombkorona-tanösvény kialakítása, a lillafüredi Len­csés-forrás pihenő korsze­rűsítése, valamint a botkői autóspihenő és a Király-kúti pihenőhely bővítése. A tu­risztikai fejlesztések befeje­zésének tervezett határideje 2020. szeptember vége volt, de valószínűleg ez 2022 nya­rára csúszik. A témával kapcsolatban elküldtük kérdéseinket az Északerdő Zrt.-nek, ha meg­érkeztek a válaszok, visszaté­rünk a témára. de A valamikori Zsófia-kilátó FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Lékelve Negyven fölött szinte min­denkinek vannak emlékei azokról az utcai árusokról, akik utánfutóval járták az utcákat minden településen, hangosan kiabálva vagy du­dálva kínálva portékáikat. Almát, krumplit, káposztát, mikor minek volt a szezonja. Nyár közepén főleg a din­­­nyét. Legtöbben a sajátjukat árulták a „háztájiból”, vagy rábízták erre szakosodott „ladás” eladókra. A dolog működött, a frissen szedett dinnye rövid úton eljutott termelőtől a fogyasztóig. És meg lehetett kóstolni! Nem zsákbamacskát vett az em­ber. Az eladó lékelt, mi ízlel­tünk. Nem kellett elhinnünk egy feliratról, hogy mézédes. A „fél ország” dinnyézett. Megérte termelőnek és ve­vőnek egyaránt. Aztán meg­változott a világ. Bejött a kereskedői szakér­telem Nyugatról. Vele együtt távoli országok dinnyekíná­lata, korlátlan mennyiség­ben. És a magyar termelők hajóját is „meglékelték”. A hazai dinnye nem érett olyan korán, mint a spanyol, nem tudták olyan olcsón előállí­tani, mint az ukránok. A lé­ket kapott hajóból a legtöb­ben mára kiszálltak, aki még maradt, túlélni próbál. Sok magyar dinnye a földön ma­rad. Mi meg vesszük, amit a boltjainkban elénk raknak. BACSÓ ISTVÁN Diáktársai kergették a halálba Ha a gyereket folya­matosan szekírozzák az iskolában, ne azzal nyugtassuk, hogy majd elmúlik­ Miskolc. Szeptember elején lett öngyilkos az a 16 éves Szabolcs megyei diák, akit iskolatársai folyamatosan szekíroztak, zaklattak. Az ügy kapcsán kérdeztük Szegedi Dalma miskolci iskolapszi­chológust, aki rávilágított a tragédiához vezető okokra és az iskolai zaklatás megfelelő kezelésére. Gyengének látja­­ A diákok közötti agresszió az iskolákban viszonylag gyakran és olykor szélsőséges formában is megjelenik. Elő­fordul, hogy úgy tűnik, csak vicces csipkelődés történik, de általában tudjuk, látjuk, hogy ez csak a kezdeményező gyermek számára szórakoz­tató, másoknak bántó, meg­alázó és félelmet keltő. Ta­pasztalhatunk kiközösítést, érzelmi nyomásgyakorlást és akár fizikai bántalmazást is. Az iskolai bántalmazásnak vagy más néven bullyingnak nevezzük azt a fajta erősza­koskodást, amikor valaki hosszabb időn át, ismétlődő­en és szándékosan bánt va­lakit közösségben. Általában egy vagy több diák negatív cselekedeteket hajt végre, például szándékosan okoz vagy próbál okozni sérülést, kellemetlenséget. További jellemző, hogy az elkövető olyan áldozatot választ, aki felett valami hatalmi különb­séggel bír, tehát gyengébb­nek, sérülékenyebbnek látja. Fizikai bántalmazás esetén gyakori a másik tárgyainak el­vétele, megrongálása, szóbe­li-érzelmi bántalmazás lehet a másik leszólása, gúnynevek kitalálása, pletykák terjesz­tése, kiközösítés. Manapság gyakori az internetes bully­ing, a diákok fotókat, videó­kat készíthetnek egymásról, ezeket továbbküldik, vagy névtelenül a közösségi mé­diában gerjesztenek indula­tokat, terjesztenek hazugsá­gokat - mondta elöljáróban a szakember. Árulkodó jelek Felhívta a figyelmet: több jel is utalhat bullyingra, például figyelmeztető lehet, ha a gyer­mek más útvonalon megy iskolába, vagy éppen romlik az iskolai teljesítménye, vagy elkülönül és egyedül akar inkább lenni az osztályban, iskolán belül is, tehát zárkó­zottá válik. Más következ­ményeket is észrevehetünk, például éhes, mert elveszik az ennivalóját, vagy „elve­szíti” a pénzét, esetleg csak otthon használja a mosdót, mert az iskolában nem meri, vagy ruházata néha szakadt, hiányos, netán ismeretlen zú­­zódások, foltok jelenhetnek meg a testén. Előfordulhat­nak úgynevezett pszichogén tünetek is, például hasfájás, fejfájás, alvási problémák, ki­merültség, fáradtság. Megfenyegetik­ ­ A fiatalok nem szívesen beszélnek a szüleiknek és másoknak sem a bántalma­zásról, hiszen esetleg fenye­getést is kapnak, hogy el ne mondják másoknak, de szé­­gyellhetik is a történteket, mert a bántalmazó kialakít egy olyan érzetet, mintha az áldozat lenne a hibás, és meg­érdemelné a bántást, zakla­tást. Ha a szülő azt látja, hogy gyermeke viselkedése meg­változott, jegyei romlanak, a társak elmaradoznak mellő­le, furcsa helyzetekbe keve­redik, akkor mindenképpen először a gyermekkel, majd az osztályfőnökkel érdemes beszélni. Második körben az osztályfőnök beszél az osz­tálytársakkal, kortársakkal, akik segíthetnek a kialakult helyzetet megérteni. A szü­lő azzal segíthet, hogy mesél a saját iskolai élményeiről, átélt helyzetekről, azonban semmiképpen ne azzal nyug­tassuk a gyermeket, hogy ez majd elmúlik, másnak is nehéz az iskola, vagy hogy védje meg magát, adja vissza és álljon ki magáért. A támo­gató, elfogadó, biztonságot teremtő szülői háttér segíthet abban, hogy a gyermek merje elmondani az átélt nehézsé­geit, azonban ha ez elma­radna, mert esetlegesen fél a következményektől, akkor mindenképpen az iskolához tanácsos fordulni - ajánlotta Szegedi Dalma. Hozzátette: amennyiben az iskola felé jelzés érkezik, vagy a pedagógus más gye­rekektől jelzést kap, akkor az intézménynek mindenkép­pen ki kell vizsgálnia a tör­ténteket. Vannak olyan tech­nikák, melyeket intézményi szinten lehet alkalmazni. A legfontosabb természetesen a megelőzés lenne. Az iskola­pszichológus és a segítő szak­emberek érzékenyítő előadá­sokat tarthatnak a diákoknak, pedagógusoknak és a szülők­nek is. Fontos beszélni arról, milyen mechanizmusok ve­zethetnek a bullyinghoz, mik a következményei, milyen rejtett formákat ismerünk, hogyan és kitől lehet segítsé­get kérni, és ami a legfonto­sabb, az egyén és a közösség felelősségvállalásáról. HE A biztonságot teremtő szülői légkör segíthet fotó: shutterstock

Next