Eszmélet, 2011 (23. évfolyam, 89-92. szám)

2011 / 89. szám

Eszmélet Tárgyrigiimi,Titu­d­ay Ág­i k­nitik­ális folyóirat. Megjelenik évente négyszer. 5 Erőszak Analízis Immanuel Wallerstein: Fanon XXI. századi olvasata I. Wallerstein Frantz Fanon életművének értelmezőjeként is autentikus szerző. Úgy véli, Fanon forradalmi munkássága, osztályharc-értelmezése és elméleti munkái szinte minden jelentős kérdés felvetésében aktuálisak, még ha egyes megoldásai esetleg vitathatók, sőt, tévesek is. Így például az a nyilvánvalóság, hogy a gyar­mati, majd neokolonialista rabság ledobása erőszak nélkül szinte lehetetlen, nem jelenti azt, hogy az erőszak önmagában magasabb rendű civilizációt hoz felszínre. Az egykori gyarmati országoknak nem Európát kell utolérniük; a forradalmárok és a felszabadító mozgalmak hívei szeme előtt egy emberszabásúbb világrend céljai kell lebegjenek............................................................................................................... 9 Loi­c Wacquant: Közbiztonsági tornádó. Neoliberalizmus és büntetés a XXI. század hajnalán A neocon büntető- és szociálpolitika - azaz a zéró tolerancia és a szegénység kriminalizálása - változatlanul tombol. Miért? Mert a gazdasági deregulációról szóló „washingtoni konszenzus” és a szociális védőháló szűkítése immár magába foglalja a bűnelkövetés büntető kontrollját, s mert a piac „láthatatlan keze” feltéte­lezi és szükségessé teszi a büntető állam „vasöklét”. Tíz év kiterjesztett vizsgálatai arra is rámutatnak: már nem csupán büntetőpolitikáról és kriminológiáról van szó, hanem egy új, általános politikai vonal kialakulásáról........................................ 17 Katona Magda - Répási Krisztián: A gyengék bosszúja? A nők és gyermekek által elkövetett öngyilkos merényletek mozgatói A nők és a gyermekek által elkövetett öngyilkos merényletek okait nem lehet sztereotípiákra - „a gyengék bosszúja”, „kilátástalanság”, „fanatizmus” stb. - le­egyszerűsíteni. Az egyes országokra, mozgalmakra jellemző társadalmi okok, az egyéni motivációk komplex analízise nélkül e társadalmi jelenség aligha érthető meg.................................................................................................................................. 37 Tényről tényre Dirk Adriaensens: Irak: a sötétség kora Irakot óriási szabadkereskedelmi Paradicsommá változtatták, amely az irakiak számára rémálmot, poklot jelent. Az országot a tőke számára gyarmatosították - ez pedig a legnagyobb fokú fosztogatást jelenti, egy gyilkos kapitalista laborató­riumot. Az ország vagyonának száz százaléka külföldiek kezére jutott. Az irakiak megértették: országukban beköszöntött a sötétség kora.................................. 59 Mi­­r­laszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 6 - es AxNvum(Magyar Rádió) Könyv- és Cikktár 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.

Next