Eszmélet, 2016 (28. évfolyam, 109-112. szám)

2016 / 109. szám

Eszmélet Társadalomkritikai és kulturális folyóirat. Megjelenik évente négyszer. Asztal körül Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások. Kerekasztal-beszélgetés Agárdi Pé­ter új könyvéről. (Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847-2014. Budapest, Napvilág kiadó, 2015.) Résztvevők: Agárdi Péter, Bartha Eszter, Dévényi Anna, Krausz Tamás, Szigeti Péter és Tallér Ferenc.............................................. 5 Változatok egy témára Kondorosi Ferenc: Emberi jogok és kultúrák Világunkban háromféle jogi kultúra létezik: a nyugati racionális, professzionális jog; a valláserkölcsi felfogással elválaszthatatlanul összefonódott jogrendszerek (például az iszlám vagy a hindu jog), illetve egyes hagyományos közösségek mintázatai, amelyek előre rögzített szabályok nélkül döntik el konfliktusaikat. Ezért kérdéses, hogy vannak-e olyan erkölcsi minimumok, amelyek a kulturális és vallási értékrendek és a politikai érdekek sokfélesége ellenére megalapoz­hatnák az emberi jogi mértékek egyetemes érvényét.? Az emberi jogok csak a terjeszkedő nyugati individualizmus és önzés kifejeződései lennének?... 26 Julia Suárez-Krabbe: Faj, társadalmi harcok és „emberi” jogok. A globális Dél hozzájárulása A mai latin-amerikai társadalmi mozgalmak politikai nézeteiket részben a ko­­lonializmus és a gyarmatiság kritikájára alapozzák, s rámutatva arra, hogy a rasszizmus mélyen beágyazódik az emberi jogi gondolkodásba. A szerző az emberi jogi diskurzus kétféle előzményét vizsgálja, s fejleszti tovább e kritikákat. Az első az „ember” hierarchikusan megalkotott kategóriája Amerika meghódí­tása és gyarmatosítása idején. A második a „faj” fogalmának egyedi felépítése, amely fontos szerepet játszott az etnicizált alanyok társadalmi küzdelmeiben a latin-amerikai térség függetlenedése és a köztársaságok kiépülése során. A faji egyenlőség eszméje ezáltal került be a frissen függetlenné vált latin-amerikai országok jogrendszerébe, elfedve ugyanakkor a küzdelmeket, amelyek az eszmét létrehozták........................................................................................... 41 Tényről tényre Raphael Lebrujah: Forradalmi helyzet Szíriai-Kurdisztánban A cikk átfogó ismertetést tartalmaz a világ legnagyobb létszámú, állam nélküli nemzete, a négy közel-keleti országban élő kurdok történetéről és jelenéről, különös tekintettel Rojava - azaz Szíriai-Kurdisztán - élethalálharcára az Iszlám Állam és más szalafista-dzsihádista fegyveres csoportok, illetve az őket támogató regionális hatalmak ellen. Rojava egyszersmind figyelemre méltó baloldali, kollektivista­ önigazgató, a nők jogait, társadalmi érvényesülését biz­tosító és ökologikus nemzetépítési kísérlet színtere is - objektív és szubjektív korlátokkal......................................................................................................... 64

Next