Eszmélet, 2017 (29. évfolyam, 113-116. szám)

2017 / 113. szám

Eszmélet Társadalomkritikai és kulturális folyóirat. Megjelenik évente négyszer. Krausz Tamás: GULAG-év, avagy a neohorthysta emlékezetpolitika újabb buktatói............................................................................................................. 5 Immanuel Wallerstein: Tartós stagnálás vagy valami még rosszabb? .. 11 Történelem Pinkasz András - Geröcs Tamás: A KGST a világrendszerben. Egy félperifé­riás kísérlet gazdaságtörténeti elemzése A tanulmány a KGST-t a tőkés világrendszer részeként ábrázolja, s azon keresztül mutat rá a tagországok együttes és egymástól független, globális modernizációs lehetőségeire, valamint azokra az ellentmondásokra, amelyek­­ miatt az integrációs kísérlet félúton megrekedt. A szerzők a KGST-országok fejlődéstörténetét a nemzetközi munkamegosztáson belüli, félperifériás füg­gő fejlődés, főként a fejlett technológiához és a külső finanszírozáshoz való hozzáférés alapján közelítik meg. A KGST a 60-as évek reformjai során a komplementer szakosodás által próbált enyhíteni a függésen. A térségre ható világgazdasági erők azonban ellehetetlenítették ennek kialakíthatóságát, és­­ felerősítették a tagországok közti kompetitív viszonyokat.......................... 15 Jürgen Kocka: A kapitalizmus fogalmának újrafelfedezése A kiemelkedő társadalomtörténész a kapitalizmusfogalom használatának átte­kintésére vállalkozik. Kitér ennek XIX. századi meghatározásaira, majd a marxi termelési módot, tőkefelhalmozást és racionális kalkulációt előtérbe állító weberi és sombarti, illetve braudeli fogalomhasználat különbségeire. A hidegháborús­­ időkben a politikai dichotómiaként használt, vulgarizáló fogalom, politikai leter­heltsége következtében, leértékelődött, hogy azután 1990 után a társadalom- és történelemtudományban reneszánszának lehessünk a tanúi..................... 37 Marcel van der Linden: Miért él tovább a kapitalizmus fogalma? A szerzőt a kapitalizmus fogalma továbbélésének okai foglalkoztatják. Fel­mutatja a pénzgazdálkodás, az árufetisizmus, a kereskedelemi tőke, az elszemélytelenedő üzleti kapcsolatok és tulajdonviszonyok virulenciáját mint a társadalmi élet tapasztalatainak olyan új mintázatait, amelyeket már nem a hasznos javak megszerzése, hanem a pénz- és tőkefelhalmozás mozgat. A társadalomtudományokban a kapitalizmus fogalmának kétféle értelmezése érvényesül: 1. a kapitalizmus mindenütt létezik, ahol jelen van „egy piacra, profitra termelő termelési rendszer, és a profit elsajátítása egyéni vagy kollektív­­ tulajdon alapján történik.” 2. a marxi fogalomban a termelési viszonyoknak - a tőkének és a kettős értelemben szabad bérmunkának - rendszert konstituáló szerep jut. Itt nemcsak a munkatermékek, hanem a termelőeszközök és a munkaerő is áruként funkcionál..................................................................... 47

Next