Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)
1920-08-08 / 169. szám
munkás, a kisebbik részének pedig itt-ott van csak egy-egy darabka földje, amelyből elég véres verejtékkel mindennapi kenyerét megkeresnie. A jelenlegi keresztény irányzat mellett ezen állapot tovább fenn nem tartható, miért is az ügyet most Heviczky Elemér főszolgabiró vette kezébe s költségvetést készíttetett a templom helyreállítására, amely költségvetésnek összege 100.000 korona. Ennek egy része természetbeni munkával fog fedeztetni a község lakosaival, egy részét könyöradomány gyűjtéssel kivánja fedezni, azonban ezek mai összege még messze alul marad a költségvetésben feltüntetett összegnek. E nemes célra lapunkban is gyűjtést indítunk és minden adományt nyilvánosan nyugtázunk. Adományok akár közvetlenül Reviczky Elemér főszolgabíró kezeihez, (Megyeháza, főszolgabírói hivatal) akár lapunk szerkesztőségébe küldhetők. NŐK ROVATA: ' A szenttamási gyermekeket gyorsan meghódította az a pedagógiai talentum, amely önfeláldozó szeretettel párosulva fáradozik a züllés veszedelmének kitett gyermekek megmentésén özv. Soltész Edéné személyében. Lelkes és tervszerű munkája lassa-lassan meghódítja talán azon tényezőket is, melyek nélkül világító hit, bátorító remény és lángoló szeretet mellett sem érhet el eredményt az erős akarat. Gyermekmentés, mily szent és sürgős feladata ez a társadalomnak! Özv. Soltész Edéné hivatásos apostola ennek a munkának, megérdemli, hogy támogassák őt ezen jóakaratú fáradozásában! Soltészné a tavaszi „ Gyermekakció "-nak is lelkes tényezője volt. A tavaszi „Gyermekakció" hajtása a „Szent Család Napközi Otthon", amely mindezideig Dr. Gsernoch János hercegprímás magas támogatásának köszönheti létezését. Eminentiája a tavaszi gyermekakció költségeire 150.000 koronát juttatott, most pedig 2000 koronát adott a kezdet nehézségeivel küzdő napközi otthonnak. Az Otthon vezetője kéri városunk közönségét, hogy a kolduló gyermekek nevét és lakását feljegyezni és azt a vezetőséggel tudatni szives legyen (Imaház-ucca, Szenttamási kápolna melletti ház). Alamizsnát a gyermekek ne kapjanak, hogy a kolduláshoz ne szokjanak. Kérjük a közönséget, támogassa inkább a Napközi Otthont. Ezen a héten gyümölcsöt és zöldségfélét küldöttek: Dr. Machovich Gyula prelátuskanonok, Toldy- és Starkbauer-család, Polusin Mátyásné. Egy „Gyermekbarát" kézimunkát küldött azzal a kéréssel, hogy az a gyermekek javára kisorsoltassék. Ifj. Pichala Imre és Sárközy Ferenc 1—1 lombfűrészt és fareszelőt ajándékoztak, Toldy Mariska beadványok gépírásával fáradozott, Alberger Irma, Starkbauer és Toldy nővérek a gyermekeket kézimunkára szívességből. Az intézmény nemeslelkű tanítjók támogatói fogadják a vezetőség hálás köszönetét. B. J. HIRER. Napirend. Vasárnap délelőtt a Területvédő Liga gyűjtőünnepének kezdete a Széchenyi-téren. D. u. 4 órakor felvonulás a Move szigeti kerthelyiségéből a sportünnepélyre. Este 7 órakor a keresztényszocialisták sajtóünnepélye a munkásnőegyesület kerti helyiségében. Krónika. — Be jó volna, hogyha Párkány ismét miénk lenne, Kis-Alföldnek gabonája felénk ömölhetne. Hozzánk hoznák Felföld fáját tutajon a tótok, Kimennének szép hazánkból a cseh martalócok! — Miénk lehet újra Párkány, esztergomi népem ! Túloldalt az áldott termést sem kell néznünk — éhen! Tótjaink is újra hozzánk hoznak rakott talpat. Mert a csehek hamarosan Prágába szaladnak! — Krónikás úr! Lehetséges? Mit tud? Mondja menten! Csak nem kezdünk háborúba ? (Mitől Isten mentsen !) Szeretném, ha miénk lenne egész Magyarország. Hanem . . . tudja, hátha nékünk azt úgy a tálcán hozzák?! •— Sokat akar jó barátom ! felejti a multat . . . A magyarnak sült galambot hozni sohsem tudtak ! Magunknak kell gátra állni, ha kell — két ököllel. De lehet, hogy boldog napunk enélkül is fölkel! Az erőszak mindig végső fegyver legyen nálunk . Ahol szép szó, elegendő, nagy zajt nem csinálunk! Szép szóval már sokat elért a magyar is, — végre Eleget folyt négy éven át harctéren a vére ! Pénzt gyűjtünk ma, hogy e haza újra egész legyen . Hadd lássa meg igazunkat egész világ szépen . Hadd lássák, hogy az igazság mi mellettünk áll ma. S minden, ami ellenünk tör, hazug, üres lárma ! S ha lesz, aki igazunkat látva mégsem tágít. Megmutathatjuk mi annak az egek villámit. Igaz ellen tanúskodni igaz ember nem mer. Igazság ellen lesz majd ököl és lesz magyar fegyver! H. L * Személyi hir. Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán látogatást tett Dr. Csernoch János bíbornok hercegprímásnál, akivel aktuális egyházi ügyekben tárgyalt. * Waldvogel József — ezredes. Őfőméltósága Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Waldvogel Józsefet, Esztergom vármegye katonai parancsnokát ezredessé nevezte ki. A kinevezés egész Esztergomban őszinte örömet és megelégedést keltett. Alig van tér társadalmi munkára, ahol Waldvogel irányító keze üdvös, működést ki ne fejtett volna s ahol Esztergomban való állandó hivatali működése óta meg nem indult volna határozott nemzeti és keresztény irányú munkálkodás. Mi, a keresztényszociális eszmének harcosai, különösen lelkes örömmel üdvözöljük őt, mert visszaemlékezünk azokra a nehéz időkre, amikor egyedül Waldvogel merte felemelni a fehér lobogót az egyre vörösödő Esztergomban, amikor megalapította nálunk a keresztényszociális pártot és nem törődve az akkori károlyisták és szociáldemokraták dühével, erős kézzel vezette a biztosnak ígérkező diadal felé. A proletárdiktatúra kitörése után még része volt az ismert április eleji ellenforradalmi tüntetésben, mely Szentgyörgyi Pál szökését eredményezte, azután Szegedre ment, hol a nemzeti hadsereg legelső és leglelkesebb katonái közé tartozott. A világháború alatti érdemeit és magas kitüntetéseit annak idején részletesen méltattuk. Ma mint a Move esztergomi főosztályának elnöke őrködik e város és vármegye társadalmának keresztény-magyar szellemben való ébrentartásán s mig ő köztünk lesz, meg is van a biztosítékunk arra, hogy ez a szellem Esztergomban elaludni, elernyedni nem fog! — Dr. Antony Béla polgármester a város nevében a következő sorokat intézte Waldvogel József ezredeshez: „Méltóságos és Vitézlő Ezredes Ur! Esztergom szabad kir. város közönsége, tanácsa és tisztikara igaz örömmel értesült arról, hogy a legfelsőbb méltánylás Méltóságodat ezredesi rangra emelte. Az öröm, amely a fenti tényezőket eltölti, nemcsak azért bensőséges és igaz, mert a világháború hősét érte megérdemelt előléptetés s nemcsak a nemzeti hadsereg kiváló törzstisztjére esett a legfelsőbb kegy, hanem Esztergom szülöttjére, aki szülővárosának közpályákon érvényesült gyermekei között immár büszkesége is. Midőn tehát előléptetése alkalmából meleg szeretettel üdvözlöm, teszem azt városom közönségének, tanácsának és tisztikarának nevében s egyúttal kívánom . Legyen öröme a méltányló elismerésben, legyen értékes tevékenységén Istennek bőséges áldása. Hazafias üdvözlettel, Esztergom, 1920. aug. hó 6. Dr. Antóny Béla, polgármester." * Főegyházmegyei hirek. Gigler Károly, Mester Jenő, Molnár Frigyes ujmisést, Nagy Ferenc óbudai segédlelkészt, Almásy József és Jászenák Viktor szerpapokat budapesti hitoktatókká, Leiner Mihályt pedig óbudai segédlelkésszé nevezték ki. * Fogadalom a felrobbantott esztergomi hidnál. Az „Uj Lap" szerdai száma írja a fenti cím alatt: „Ha egy-egy pesti keresztény család vasárnaponkint menekülni akar a füstös, fülledt fővárosból s hajókirándulással kíván jó levegőhöz jutni, valóságos úszó zsinagógára kerül, ahol természetszerűleg nem érezheti jól magát. Ezzel szemben szívesen töltöttük a legutóbbi vásár Ezen szörnyű drágaság következtében a limitáció a borjúhús árát mindenütt 2 krajczárral felemelte, a többi összes élelmi cikkek ára azonban ugyanaz maradt, ami előbb volt. 1788-ban az áprilisi limitáció az összes fentebb felsorolt közszükségleti cikkek árát 1—1 krajczárral emelte, ugyanúgy 1790-ben szintén 1—1 krajczárral emelkedtek az árak. 1792-ig ujabb emelés nem volt, a limitált árak azonban akkor 1 krajczárral estek s tiz évvel később vagyis 1797-ben már a régi árak voltak ismét s ezen árak maradtak 1800-ig, amikor a marhahús fontjának ára 5 krajczárban állapíttatott meg. Körülbelül ez az ár volt meg 1821-ig azzal a különbséggel, hogy hol 1 krajczárral emelkedett hol Vi krajczárral sülyedt. Az 1821-iki ármegállapítás már különbséget tesz a papírpénz és pengő pénz között. A marhahús fontja „Váltó czédulában 12 kr. Pengőpénzben 4 4/& kr." A legolcsóbb volt a megélhetés 1826.-ban, mert ekkor 1 font hús volt „3 és pengőpénz vagy 8 kr. Váltóczédula." Ezen időponttól az árak emelkedő irányzatot mutatnak. 1838-ban a marhahús fontja már 14 pengő krajczárba került. A napszámdijak első megállapítását 1788. április 9-éről keltezve találtam. „Szőllő és mezei munkások napszámjoknak Limitátiója: Szőllő döntő és metsző 17 kr. Kapás és n dtó Emberek és erős Legények 15 kr. Kapás és nyitó ifjak és asszonyok 12 kr. Trágya hordó 12 kr. Karó szedő Szellő kötöző és karó verő Szellő szedő szellő nélkül Puttón hordozó Must nyomó Présellő vagyis suttyoló Venyige kötöző Venyige szedő Kukoricza kapálló erős férfi Kukoricza kapálló ifjak és asszony Széna kaszálló Széna hordó és kazalrakó Széna gyűjtő és gereblyélő Ezen limitátió a végre currentáltatik, hogy mindenek ehhez magokat alkalmaztassák. Különben a kik ezt a Limitált napszámnak megnagyobbításával vagy megkisebbites ével által hágják, az olyanok ha Nemesek, Fiscalis Actióval, ha pedig Nemtelenek 24 páltzával fognak minden bizonnyal megbüntettetni." Ezen árszabás 1840-ig alig ment át valami változáson hol 1—2 krajczárral több, hol kevesebb volt. Az aratórész és cséplőrész a következőleg állapíttatott meg: „Az Tekintetes Nemes Vármegye által megtétetett Limitátiója az arató és Nyomtató résznek igy következik: az aratórész. Tiszta búzabul, Kétszeresbül és Rozsbul 12-ik, az Tavaszibul pedig 11-ik fog adatni az Nyomtató és cséplőrész Búzabul, Kétszeresbül és Rozsbul 13-dikat az Tavaszibul pedig 12-diket teszen. Ezen meghatározott limitátió oly jeles rendelésivel az T. N. Vármegyének publicáltatik, hogy ha valaki legkisebben is meg nem tartaná, tehát az Nemes személyek azontúl exequálandó 25 arany büntetéssel, a nemtelenek pedig ugyanannyi páltzaütéssel fognak büntetődni." A gabona piaci ára volt: 1 pozsonyi mérő (53-29 liter) búzának „Váltó czédusai" 4 frt 28 kr. Kétszeresnek 3 frt 66 kr. Rozsnak 2 forint 90 krajczár. „A fuvar vagyis sorspont bér meghatároztatott a következendőképen: 1. Középpontból úgy mint Esztergombul 4 tótul 1 Statióra külső Vármegyebeliek: szintén a Hadi Tisztekre nézve, ha azok maguk dolgaikban járnak 4 frt. 2. A külső Státiókra nézve, ha azok nem Vármegyebeliek, Nemesek vagy Birtokosok 3 frt. 3. A Megyebéli Nemesekre, Urakra nézve bármely Státióra 2 frt. . 4. A tiszti Szekeresek pediglen 1 frt 30 kr. Az első requirálási rendeletre 1788-ban akadtam. Ez megfelelt a folyó évben elrendelt terménybeszolgáltatásnak. Megállapitja a rendelet, hogy „mindenféle Táborozó Hadi seregnek tartására szükséges gabonábul öszveségesen 136.000 Mérő a Contribuensekre repartiáltasson. Ennek következésében kidolgozott Repartitio szerint ezen esztergomi járás az 1240 Szántóföldekre számlált Dicaira nézve 1681 Pozsonyi mérő tiszta buza 7060 P. Mérő rozs vagy kétszeres és 14124 P. Mérő zab vagy árpa. (Folyt. köv.) Reviczky Elemér. 12 kr. 9 kr. 5 kr. 12 kr. 12 kr. 15 kr. 15 kr. 10 kr. 15 kr. 12 kr. 20 kr. 15 kr. 12 kr. 1