Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-02-14 / 36. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­ N nyomdájában. Az ország kormányzója. E névre minden, hazája történelmét ismerő magyarnak Hunyadi János dicső alakja jelenik meg lelki szemei előtt. Hunyadi volt az, akit a várnai nagy csatavesztés után a király nélkül maradt nemzet előbb az országot kormányzó öt főkapitány sorába, majd a királlyá koronázott öt éves V. László kiadatása idejéig — kit nagy­bátyja, III. Frigyes német császár vonakodott a magyarok közé engedni — az ország kormány­zójává választott. Hunyadi hat évig viselte tisztét, miközben elbánt az oláhokkal, később a cseh rablókkal, majd az itthon pártoskodó főurak közé csapott és Frigyes császárt fegyveres erővel kényszerítette a király kiadására. Mennyire hasonlít ma is az ország leendő kormányzójának helyzete Hunyadiéhoz. A király nélküli magyarság ma is a cézári pózban hatalmaskodó nyugat miatt nem választ­hat azok közül, akik a történelmi jogfolyto­nosságot és őseink véres esküvel fogadott igéretét képviselnék s akikben még Árpád vére csörgedez. A háborúvesztésben legyöngült nemzeten oláh és cseh rablók élősködnek. Itthon is aggodalmas szemmel figyeljük a pártoskodás viharmagvainak elültetgetését. Erős kéz, egy Hunyadi vaskeze, erős szív, Hunyadi nagy szíve és erős lélek, Hunyadi nagy lelke, párját ritkító önzetlensége kell nekünk, hogy addig is, míg Szent István koronája ismét fényben csillog fel a budai Nagyboldogasszony templomában, ebben az országban rend és békesség teremjen. Az ország kormányzójának erre a minden igaz magyar által hőn óhajtott szerepére csak egyetlen alkalmas férfiút találunk: Horthy Miklóst! Csűrés-csavarás nem magyar emberhez­­ méltó. Olyanféle magyarázkodások, hogy mit szól a külföld, mit szól ez, mit gondol az, jók lehetnek bizonnyal, de csak arra, hogy felvér­tezzük magunkat az ellenérvek fegyvereivel is. Annyi azonban bizonyos, hogy Horthy neve és személye maga az a programm, amelynek meg­valósulását mindnyájan óhajtjuk: a boldogulni vágyó keresztény Magyarország, a területi integ­ritás, a nemzeti hadsereg és a nemzeti királyság programmja. Akármit mond is az ántánt, mi ezeket akarjuk és Horthy személyében ezeket is fogjuk magunknak biztosítani most, az ideiglenes kor­mányzói tisztség betöltésével! Ennek az óhajnak ad ma kifejezést Ma­gyarország meg nem szállott részén minden község, ez az óhaj jutott túlsúlyra a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában is és hisszük, hogy azok, akiktől a döntés függ, a nép hangulatát, akaratát ismerve, ezt az óhajt segítik megvaló­sítani szavazatukkal a nemzetgyűlésen. Esztergom város és vármegye minden egyes lakója lelkesedéssel áll Horthy mellett és hall­gat a szavára. Ugyanúgy, mint egész Magyarország ! HÍREK. Napirend: Szombaton d. u. 5 órakor a nemzetvédelmi (propaganda) bizottság ülése. * A hazátlan magyarokért. A Külföldi Ma­gyarok Patronázsa Horthy Miklós fővezér véd­nöksége alatt nagyszabású akciót indított kül­földön élő magyar testvéreinknek iskolázására és magyarságukban való megerősítésére, to­vábbá a külföldről kiutasított hazátlan honfitár­sainknak lakással, élelemmel és ruhával való el­látása érdekében. A Patronázs megbízottai fény­képes igazolványokkal vannak fölszerelve. Az elszegényedett, lerongyolódott Esztergom város 1000 koronát jegyzett a hazátlan magyarok ré­szére ! Kérjük a város polgárait, hogy nyissák meg ők is szivüket és erszényüket. * A nemzetvédelmi (propaganda) bizottság f. hó 14.-én, szombaton d. u. 5 órakor az ipar­testület helyiségében ülést tart. A tagok teljes számú megjelenését kérjük, érdeklődőket szíve­sen látunk. * Spanyoljárvány. A tegnapi nap folyamán 2 katona és 22 polgári egyén betegedett meg spanyolban a város területén. Haláleset­­ történt. * Az Esztergomi Polgári Egyesület csütörtöki összejövetelén a nagy számban megjelent tagok, köztük a vármegye és város vezéregyéniségei­vel melegen ünnepelték Mátéffy Viktort abból az alkalomból, hogy nemzetgyűlési képviselői működését e héten már megkezdette. Az össze­jövetelen számos beszéd hangzott el, melyek a polgárság együttérzésének és összetartásának voltak élénk tanúbizonyságai. * Mivel büntetik azokat, akik nem szavaz­tak? A választási rendeletet kiegészítő­ belügy­miniszteri intézkedés szerint azok, akik választói jogukat nem gyakorolták, a következő bünte­tésekben részesülnek: 1. Öt koronától kétszáz koronáig terjedhető pénzbírság, 2. az adózóknál az adó 5 százalékának megfelelő további pénz­bírság, 3. végül az illető a legközelebbi törvény­hozási választásoknál sem választójogot nem gya­korolhat, sem a törvényhozás tagjává nem vá­lasztható. A büntető parancs ellen a kézbesítés­től számított tizenöt napon belül a járásbíróság­nál kifogást lehet előterjeszteni. * Kártérítés a csehektől egy magyar életért. Most érkezett meg a hivatalos jelentés Váry László süttői lakos ügyében, akit a csehek Dunamocsnál agyonlőttek. Váry 4 embert akart átszállítani Dunamocsra, amidőn a csehek rálőt­tek. Szülei most kártérítést kérnek a csehektől. * A magyar katolicizmus vesztesége. A Katolikus Szemle februári száma azzal a kér­déssel foglalkozik, hány katolikus kerül idegen uralom alá és az ortodoxia kezébe, ha ellensé­geink területi követelései teljesülnek. A szerbek által követelt négy déli vármegye és a Muraköz lakosságából 1.397,673 a római katolikusok száma, akik közül alig 180,000 horvát és bunyevác, a többi 1.117,000 majdnem kizáróan magyar és német. A románok által követelt 26 keleti vár­megye lakosságából római katolikus 1.422,104, akik között csak 7623 román anyanyelvű, a többi szintén magyar, német és kis részben tót. Ha e két követelést összefoglaljuk és levonjuk belőle a mindkét követelésben szereplő Temes és Toron­tál vármegyék 500,968 főnyi római katolikus lakosságát, kiderül, hogy román és szerb uralom alá kerülne 2.318,809 római katolikus. A béke­konferencia ezeket a katolikusokat biztos zsák­mányul dobja az ortodoxia karjába, ami nem­csak reánk, hanem a világkatolicizmusra is ér­zékeny veszteség. * A közönség köréből. Igen mértékadó helyről a következő sorokat küldték be lapunknak : „Ami­kor a magyar nemzet egész országban meg­mutatta a választásokon akaratát és szavazatával határozottan a tiszta keresztény eszmék támo­gatását kívánja s akarja, furcsának tetszik előt­tünk, hogy a keresztény nép pénzét ismét egy oly vállalat akarja igénybe venni, amely vállal­kozás megszervezésére nagyrészt zsidó tőke vál­lalkozott. Az „Esztergomi árubehozatali és ki­viteli r­-t." alapítóinak aláírási felhívásából leg­alább ez tűnik ki. •­ Véleményünkön az sem változtat, hogy néhány esztergomi pénzintézet is részt vesz az alapításban,­­ mert utóvégre ma mindennél fontosabb mégis az, hogy ne csak a választásokon, de a gazdasági életben is fel­tétlenül mellőzzük azt a tőkét, amely a destruk­tív sajtót, az ország elárulását és kifosztását, tönkretételét már egyszer előidézte!" * Balleneggert állásvesztésre ítélték. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter — mint a hiva­talos lap közli — Ballenegger Henrik fővárosi leányközépiskolai tanárt a kommunizmus idején tanúsított viselkedése miatt állásvesztésre ítélte. Ballenegger kommün alatti szereplésének, egy része esztergomi működésének idejére esik. A volt tanítók és tanárok „politikai átképző tanfolya­mának" vezetője s mint ilyen, a világtörténel­met adta elő materialista alapon. Budapesti dol­gairól nem tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy az igénytelen megjelenésű és akadozó elő­adású Ballenegger személye Esztergomban az erőszakoskodó Kőszegfalvi, Szabó István és Ha­vas János előadók nagy agresszivitása mellett eléggé háttérbe szorult. * Az aprópénzhiány orvoslása. A proletár­diktatúra bukását követő időben föllépett apró­pénzhiány megszüntetése végett a budapesti ke­reskedelmi- és iparkamara fölterjesztéssel fordult a kormányhoz, kérve a 20 és 10 filléres vaspénz ki­verésének sürgős folyamatba vételét. A pénz­ügyminiszter elrendelte, hogy a Körmöczbányá­ról megmentett pénzverő-gépekkel fölszerelt ál­lami pénzverő-üzem a 20 és 10 filléresek kive­rését haladéktalanul kezdje meg. A pénzverő, hir szerint, a napokban megkezdi működését. Előreláthatólag naponta 200.000 drb vaspénz fog elkészülni, ami jelentékenyen hozzájárul a ke­reskedelmi és vásári forgalom lebonyolításának megkönnyítéséhez. LEGÚJABB: A monarchia vasúti anyagának szétosztása. Az antant bizottságot állít össze Bécsben, mely a technikai kérdések rendezésére lesz hi­vatva. Első feladata lesz a bizottságnak, hogy a volt monarchia: Ausztria és Magyarország gördülő vasúti anyagát és szállítási eszközeit a volt monarchia területein alakult államok: Ausz­tria, Cseh-Szlovákország, Jugoszlávia, Magyar­ország és Románia közt szétossza. A bizottság elnöke az orléansi vasúttársaság igazgatója lesz s az üléseken a nevezett államok­­ képviselői is részt vesznek.

Next