Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)
1920-02-25 / 45. szám
ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Koldusgyermekek járnak Esztergom utcáin, ötösével, hatosával járnak az éhes, fázós gyermekek, megállítják a járókelőket és segítségért könyörögnek. A házakat is sorba veszik. Rendesen kiválasztják maguk közül a legkisebbet, legszánalomraméltóbbat és őt küldik be kenyérért, pénzért. És ki ne adna ezeknek a szegény könyörgő koldusgyermekeknek pénzt, kenyeret, ha van. Hiszen magunkról tudjuk, hogy igazán nagy a szegénység, a nyomorúság és tapasztalatból ismerjük az éhséget és a fázást. Úgy is tesznek ezek a kis gyermekcsoportok, hogy megvárják a nyomorúság legkisebb ügynökét, akit a házba kenyérért beküldöttek és maguk között mindjárt szét is osztják az alamizsnát. De úgy is csinálnak, hogy a nagyok elveszik a kicsinyektől, sőt úgy is tesznek, hogy a legokosabbak összeszedik a kis nyomorultaktól összegyűjtött könyöradományokat és elviszik szépen a szülőknek, akik otthon várják a koldusgyermekek munkájának a gyümölcsét. Egy kis fiú elmondotta, hogy naponta összegyűjt annyi ennivalót, hogy a mamájának is elég. Egy másik kisfiú, aki különben „csoportvezető", azt mondotta, hogy naponta 30—35 koronát koldul össze. Honnan jönnek ezek a gyermekek ? Miért szaporodnak napról-napra ? Ki küldi őket a hideg, fázós világban az utcára és hogy vannak ilyen jól megszervezve a nyomorúság üzleti égisze alatt? Hogyan van az, hogy az ezerféle munka közül épen a koldulás munkája az, amely eredményesnek mutatkozik és amellyel a szegénység érdemesnek tartja foglalkozni? — Mi tudjuk, hogy a nagy nyomorúság és a nyomor letöri az embert, gyermekének éhezése mindenre képessé teszi a szerető anyát, mi tudjuk, hogy a nyomor ellen küzdeni kell! De éppen a szülők szerető szívére appellálunk, amikor kérdezzük, hogy miért épen gyermekeiket szenvedtetik tovább, miért épen gyermekeiket teszik utcai koldusokká és igy miért épen gyermekeikből ölik ki az erkölcsi érzést, miért a saját gyermekeikből ölik ki az életkedvet, a munkára való hajlandóságot, miért nevelnek hivatásos koldusokat az életre egészséges gyermekekből — amidőn éhező gyermekeiket sajnálják ?! Talán azért, mert ez ma számukra a legkönnyebb kenyérkereső foglalkozás ? Az a szociális érzés, amelynek az elmúlt tanulságai után mai közéletünkben uralkodnia kell, természetesen megköveteli tőlünk, hogy a szegényeken segítsünk és örvendetes, ha a könyörgő gyermekek meghallgatásra találnak. Azonban ugyanez a szociális érzés tiltakozik az ellen, hogy az anya a gyermekét, a társadalom pedig kis embertársait koldulni engedje, mert a koldulás erkölcsi zülléssel jár és nem magyar emberhez illő, magyar testvéreinket lealacsonyító foglalkozás ez. Munkakerülővé és léha jelleművé teszi a gyermeket akkor, amikor a munkára oly nagy szükség van Magyarországon. Tehát okvetlenül találnunk kell valamely módot, hogy megmentsük ezeket a gyermekeket és a koldulásnak vége szakadjon. Nem is annyira a rendőrségre van itt szükség, az csak látszólag és fájdalmasan tudja elnyomni a bajt. A szociális intézményeken, városunk karitativ egyesületein van itt a sor. Segítsünk például a gyermeknyomoron a kath. gyermekvédő mű esztergomi szervezete útján. Íme, a szociális érzés követeli tőlünk, hogy a keresztény szellem tegyen már egyszer sürgősen valamit városunk társadalmában. HIRER. * Megszüntetett fegyelmi eljárás. Az esztergomi főegyházmegyei kath. tanitók fegyelmi ügyeinek intézésére hivatott tanács tegnap első izben ült össze, hogy a kommunizmus alatt magukat súlyosabb mértékben exponált tanítók ügyében ítélkezzen. Ez alkalommal Ruzsonyi Jenő nagyszécsényi tanító ügye került szőnyegre, aki — hogy a különféle vádak alól magát tisztázhassa— önmaga kérte maga ellen a fegyelmi megindítását. A fegyelmi tanács Ruzsonyi ügyében felmentő ítéletet hozott, mert beigazolta, hogy noha , mint a köztisztviselők kiküldöttje, tagja volt a munkástanácsnak, a tanácskozásokon mindenkor a hazafias és vallásos irányt képviselte s kivitte, hogy a feszületeket egyáltalán nem távolították el az ottani iskolából s az egyházi javak likvidálását is sikerült megakadályoznia. Nagyszécsény katholikus közönsége a fegyelmi tanácshoz intézett külön táviratban is tanúbizonyságot tett a meghurcolt tanító iránti bizalmáról. * A fővezér sértegetője, Kerepesi Istvánt, a dorogi bányatársulat gépészét a dorogi csendőrség a napokban letartóztatásba helyezte, mivel az a vád merült fel ellene, hogy Horthy Miklós fővezért egy dorogi vendéglőben sértő kifejezésekkel illette. A letartóztatott gépészt Esztergomba hozták, ahol a járásbíróság a vádlottat tegnap szabadlábra helyezte, mivel Kerepesi állandó lakhellyel és foglalkozással bír. A vizsgálat azonban folyik ellene. * Az Esztergomi Gyorsíró Egyesület vezetősége felkéri a tagokat, hogy f. hó 26.-án, csütörtökön d. u. 5 órakor a főgimnázium fizikai előadótermében tartandó közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Tárgy: az E. Gry. E. feloszlatása. * A spanyol betegség — jó órában legyen mondva — rohamosan csökken. Ma már csak egy megbetegedést jelentettek be. * Szabó István szökése. Szabó Pistát, a volt városparancsnokot, tudvalevőleg vérbaja miatt Budapeste szállították. Az elszállítás szombaton két határrendőr kísérete mellett vasúton történt. A budapesti ny. pályaudvarról a kísérők Szabóval Budára tartottak, közben éhségük lecsillapítása végett egy vendéglőbe tértek be. Az étvágyhoz és ennivalóhoz itóka is került s a sokféle zsírral megkent Pista felhasználva kísérőinek gyengeségét, nem sajnálta az italok sűrű rendelését. Már útközben egész jó viszonyba keveredett a kísérőkkel, akiket városparancsnoki és rendőri élményeinek előadásával teljesen a maga részére nyert meg. Az egyik rendőr mulatozás közben pár pillanatra kiment a vendéglőből. Amikor visszatért, ámulva látta, hogy Szabó és a másik rendőr eltűnt a vendéglőből. A magára hagyott rendőr nem sokat teketóriázott, hanem faképnél hagyta a vendéglőt s ahelyett, hogy rögtön jelentette volna a szökési esetet a fővárosi rendőrségnek, szépen elhallgatta a dolgot és a hétfői vonattal visszautazott Esztergomba, ahol aztán jelentést tett felebbvalóinak. Képzelhető a hatás! Szabó Pista szökési szándéka nem újdonság. A helybeli járásbíróság fogházában is megkísérelte a szökést. Álkulcsot szerzett, de turpissága kiderült és azontúl éberebb figyelemmel kisérték a fogház szemfüles lakóját. Az esztergomi hatóságok természetesen megtették a szükséges intézkedéseket Szabó kézrekerítésére. Valószínűleg a csehek által megszállott területre iparkodik átszökni kísérőjével együtt, ki „túloldali" lévén, gyakran hangoztatta Esztergomban, hogy csak a kedvező alkalmat várja, hogy hazamessen. Arra természetesen senki sem gondolhatott, hogy e tervét kötelességének ily csúfos megszegésével kísérli meg. Szabó szökését kipróbált furfangja, vakmerősége, élelmessége és nyelvismeretei nagyban elősegítik. Pedig ismerve múltját, Esztergom városa Szabó újabb elfogatásáig nyugodtan nem igen alhatik. * Az oktató előadás műsora. F. hó 25.-én, szerdán este 6 órakor tartják meg a Belvárosi Olvasókörben a VI. úgynevezett oktató előadást. Az előadás műsora a következő: 1. Magyarok Mózese. Előadja Puskás Sándor VIII. o. főgimn. tanuló. 2. Miért nem születtem én kunyhóban ? (Hetényi—Hleidelbergtől.) Az én babám. (Szirmay Alberttől.) Énekli Osterer Gréti urleány, zongorán kiséri Nemesszeghy Gizella urleány. 3. Honfoglalás és a keresztény királyság. Előadja dr. Tóth Kálmán theol. tanár. 4. Gaal: Magyar Rhapsodia és Grieg: Cobold. Zongorán előadja: Marosi Ferencné úrhölgy. 5. Árpád apánk. Homor I.-től. Előadja Keszthelyi Miklós II. o. főgimn tan. 6. Szózat. Előadja a tanítóképezde ének- és zenekar. * Névtelen levelek becsületes tendenciájában mindig kételkedünk. Kérjük a nevet aláírni. Mi szemtől szembe szeretünk beszélni. Az igazság nem bujkál és nincs miért szégyenlenie magát. * Az ETK a MOVE-ban működik tovább. Az ETK tegnapi választmányi ülésén elhatározta, hogy javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, mely szerint ez kimondja, hogy az ETK mint olyan, egyesületi működését bizonytalan időre felfüggeszti s tagjait a MOVE keretében leendő működésre kéri fel. A közgyűlés a „Három szerecsen" kistermében lesz 1. év március hó 6.-án este 8 órakor, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető alelnök jelentése a sport terén elért eredményekről. 3. Titkári jelentés. 4. Pénztárnoki jelentés. 5. Számvizsgálók jelentése. 6. Tisztikar lemondása. 7. Új tisztikar megválasztása. 8. Az egyesületi működés bizonytalan időre leendő felfüggesztésének kimondása. 9. A MOVE-val kötendő megállapodás elfogadása. 10. Egyéb indítványok. A közgyűlést megelőzőleg még f. hó 27.-én egy előkészítő választmányi ülés lesz. * Kilenc osztály a középiskolákban. A Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége munkatervébe vette a magyar közoktatás tervszerű, nemzeti szellemben való átalakítását célzó reformtervezet készítését s ennek keretében részletes középiskolai tanterv kidolgozását. A reformtervezet a kilencosztályos középiskola mellett foglal állást, oly módon azonban, hogy sem az államra, sem a társadalomra anyagi, sem a tanulóifjúságra újabb szellemi megterhelést nem jelentene ; a gimnáziumot és reáliskolát egyenjogúsítja oly módon, hogy a reáliskolában jobban érvényesíti az oktatás tradicionális elemeit, míg a gimnázium tradicionális elemei megőrzésével