Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-02-25 / 45. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Koldusgyermekek járnak Esztergom utcáin, ötösével, hatosával jár­nak az éhes, fázós gyermekek, megállítják a járókelőket és segítségért könyörögnek. A há­zakat is sorba veszik. Rendesen kiválasztják maguk közül a legkisebbet, legszánalomraméltób­bat és őt küldik be kenyérért, pénzért. És ki ne adna ezeknek a szegény könyörgő koldus­gyermekeknek pénzt, kenyeret, ha van. Hiszen magunkról tudjuk, hogy igazán nagy a szegény­ség, a nyomorúság és tapasztalatból ismerjük az éhséget és a fázást. Úgy is tesznek ezek a kis gyermekcsoportok, hogy megvárják a nyomorú­ság legkisebb ügynökét, akit a házba kenyérért beküldöttek és maguk között mindjárt szét is osztják az alamizsnát. De úgy is csinálnak, hogy a nagyok elveszik a kicsinyektől, sőt úgy is tesznek, hogy a legokosabbak összeszedik a kis nyomorultaktól összegyűjtött könyöradományo­kat és elviszik szépen a szülőknek, akik otthon várják a koldusgyermekek munkájának a gyü­mölcsét. Egy kis fiú elmondotta, hogy naponta összegyűjt annyi ennivalót, hogy a mamájának is elég. Egy másik kis­fiú, aki különben „cso­portvezető", azt mondotta, hogy naponta 30—35 koronát koldul össze. Honnan jönnek ezek a gyermekek ? M­iért szaporodnak napról-napra ? Ki küldi őket a hideg, fázós világban az utcára és hogy vannak ilyen jól megszervezve a nyomorúság üzleti égisze alatt? Hogyan van az, hogy az ezerféle munka közül épen a koldulás munkája az, amely ered­ményesnek mutatkozik és amellyel a szegénység érdemesnek tartja foglalkozni? — Mi tudjuk, hogy a nagy nyomorúság és a nyomor letöri az embert, gyermekének éhezése mindenre képessé teszi a szerető anyát, mi tudjuk, hogy a nyomor ellen küzdeni kell! De éppen a szülők szerető szívére appellálunk, amikor kérdezzük, hogy miért épen gyermekeiket szenvedtetik tovább, miért épen gyermekeiket teszik utcai koldusokká és igy miért épen gyermekeikből ölik ki az er­kölcsi érzést, miért a saját gyermekeikből ölik ki az életkedvet, a munkára való hajlandóságot, miért nevelnek hivatásos koldusokat az életre egészséges gyermekekből — amidőn éhező gyer­mekeiket sajnálják ?! Talán azért, mert ez ma számukra a legkönnyebb kenyérkereső foglal­kozás ? Az a szociális érzés, amelynek az elmúlt tanulságai után mai közéletünkben uralkodnia kell, természetesen megköveteli tőlünk, hogy a szegényeken segítsünk és örvendetes, ha a kö­nyörgő gyermekek meghallgatásra találnak. Azon­ban ugyanez a szociális érzés tiltakozik az ellen,­ hogy az anya a gyermekét, a társadalom pedig kis embertársait koldulni engedje, mert a kol­dulás erkölcsi zülléssel jár és nem magyar em­berhez illő, magyar testvéreinket lealacsonyító foglalkozás ez. Munkakerülővé és léha jelleművé teszi a gyermeket akkor, amikor a munkára oly nagy szükség van Magyarországon. Tehát ok­vetlenül találnunk kell valamely módot, hogy megmentsük ezeket a gyermekeket és a koldu­lásnak vége szakadjon. Nem is annyira a rendőrségre van itt szük­ség, az csak látszólag és fájdalmasan tudja el­nyomni a bajt. A szociális intézményeken, vá­rosunk karitativ egyesületein van itt a sor. Se­gítsünk például a gyermeknyomoron a kath. gyer­mekvédő mű esztergomi szervezete útján. Íme, a szociális érzés követeli tőlünk, hogy a ke­resztény szellem tegyen már egyszer sürgősen valamit városunk társadalmában. HIRER. * Megszüntetett fegyelmi eljárás. Az eszter­gomi főegyházmegyei kath. tanitók fegyelmi ügyeinek intézésére hivatott tanács tegnap első izben ült össze, hogy a kommunizmus alatt ma­gukat súlyosabb mértékben exponált tanítók ügyében ítélkezzen. Ez alkalommal Ruzsonyi Jenő nagyszécsényi tanító ügye került szőnyegre, aki — hogy a különféle vádak alól magát tisz­tázhassa— önmaga kérte maga ellen a fegyelmi megindítását. A fegyelmi tanács Ruzsonyi ügyé­ben felmentő ítéletet hozott, mert beigazolta, hogy noha , mint a köztisztviselők kiküldöttje, tagja volt a munkástanácsnak, a tanácskozáso­kon mindenkor a hazafias és vallásos irányt képviselte s kivitte, hogy a feszületeket egyál­talán nem távolították el az ottani iskolából s az egyházi javak likvidálását is sikerült meg­akadályoznia. Nagyszécsény katholikus közön­sége a fegyelmi tanácshoz intézett külön táv­iratban is tanúbizonyságot tett a meghurcolt tanító iránti bizalmáról. * A fővezér sértegetője, Kerepesi Istvánt, a dorogi bányatársulat gépészét a dorogi csend­őrség a napokban letartóztatásba helyezte, mivel az a vád merült fel ellene, hogy Horthy Miklós fővezért egy dorogi vendéglőben sértő kifejezé­sekkel illette. A letartóztatott gépészt Eszter­gomba hozták, ahol a járásbíróság a vádlottat tegnap szabadlábra helyezte, mivel Kerepesi állandó lakhellyel és foglalkozással bír. A vizs­gálat azonban folyik ellene. * Az Esztergomi Gyorsíró Egyesület vezető­sége felkéri a tagokat, hogy f. hó 26.-án, csü­törtökön d. u. 5 órakor a főgimnázium fizikai előadó­termében tartandó közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Tárgy: az E. Gry. E. feloszlatása. * A spanyol betegség — jó órában legyen mondva — rohamosan csökken. Ma már csak egy megbetegedést jelentettek be. * Szabó István szökése. Szabó Pistát, a volt városparancsnokot, tudvalevőleg vérbaja miatt Budapeste szállították. Az elszállítás szombaton két határrendőr kísérete mellett vasúton történt. A budapesti ny. pályaudvarról a kísérők Szabóval Budára tartottak, közben éhségük lecsillapítása végett egy vendéglőbe tértek be. Az étvágyhoz és ennivalóhoz itóka is került s a sokféle zsírral megkent Pista felhasználva kísérőinek gyenge­ségét, nem sajnálta az italok sűrű rendelését. Már útközben egész jó viszonyba keveredett a kísérőkkel, akiket városparancsnoki és rendőri élményeinek előadásával teljesen a maga részére nyert meg. Az egyik rendőr mulatozás közben pár pillanatra kiment a vendéglőből. Amikor visszatért, ámulva látta, hogy Szabó és a másik rendőr eltűnt a vendéglőből. A magára hagyott rendőr nem sokat teketóriázott, hanem faképnél hagyta a vendéglőt s ahelyett, hogy rögtön je­lentette volna a szökési esetet a fővárosi rendőr­ségnek, szépen elhallgatta a dolgot és a hétfői vonattal visszautazott Esztergomba, ahol aztán jelentést tett felebbvalóinak. Képzelhető a hatás! Szabó Pista szökési szándéka nem újdonság. A helybeli járásbíróság fogházában is megkísérelte a szökést. Álkulcsot szerzett, de turpissága ki­derült és azontúl éberebb figyelemmel kisérték a fogház szemfüles lakóját. Az esztergomi ható­ságok természetesen megtették a szükséges in­tézkedéseket Szabó kézrekerítésére. Valószínűleg a csehek által megszállott területre iparkodik átszökni kísérőjével együtt, ki „túloldali" lévén, gyakran hangoztatta Esztergomban, hogy csak a kedvező alkalmat várja, hogy hazamessen. Arra természetesen senki sem gondolhatott, hogy e tervét kötelességének ily csúfos megszegésével kísérli meg. Szabó szökését kipróbált furfangja, vakmerősége, élelmessége és nyelvismeretei nagy­ban elősegítik. Pedig ismerve múltját, Esztergom városa Szabó újabb elfogatásáig nyugodtan nem igen alhatik. * Az oktató előadás műsora. F. hó 25.-én, szerdán este 6 órakor tartják meg a Belvárosi Olvasókörben a VI. úgynevezett oktató előadást. Az előadás műsora a következő: 1. Magyarok Mózese. Előadja Puskás Sándor VIII. o. főgimn. tanuló. 2. Miért nem születtem én kunyhóban ? (Hetényi—Hleidelbergtől.) Az én babám. (Szir­may Alberttől.) Énekli Osterer Gréti urleány, zongorán kiséri Nemesszeghy Gizella urleány. 3. Honfoglalás és a keresztény királyság. Elő­adja dr. Tóth Kálmán theol. tanár. 4. Gaal: Magyar Rhapsodia és Grieg: Cobold. Zongorán előadja: Marosi Ferencné úrhölgy. 5. Árpád apánk. Homor I.-től. Előadja Keszthelyi Miklós II. o. főgimn tan. 6. Szózat. Előadja a tanító­képezde­ ének- és zenekar. * Névtelen levelek becsületes tendenciájában mindig kételkedünk. Kérjük a nevet aláírni. Mi szemtől szembe szeretünk beszélni. Az igazság nem bujkál és nincs miért szégyenlenie magát. * Az ETK a MOVE-ban működik tovább. Az ETK tegnapi választmányi ülésén elhatározta, hogy javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, mely szerint ez kimondja, hogy az ETK mint olyan, egyesületi működését bizonytalan időre felfüg­geszti s tagjait a MOVE keretében leendő mű­ködésre kéri fel. A közgyűlés a „Három szere­csen" kistermében lesz 1. év március hó 6.-án este 8 órakor, melynek tárgysorozata a követ­kező : 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető alelnök jelentése a sport terén elért eredményekről. 3. Titkári jelentés. 4. Pénztárnoki jelentés. 5. Szám­vizsgálók jelentése. 6. Tisztikar lemondása. 7. Új tisztikar megválasztása. 8. Az egyesületi műkö­dés bizonytalan időre leendő felfüggesztésének kimondása. 9. A MOVE-val kötendő megállapo­dás elfogadása. 10. Egyéb indítványok. A köz­gyűlést megelőzőleg még f. hó 27.-én egy elő­készítő választmányi ülés lesz. * Kilenc osztály a középiskolákban. A Kö­zépiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége munka­tervébe vette a magyar közoktatás tervszerű, nemzeti szellemben való átalakítását célzó reform­tervezet készítését s ennek keretében részletes középiskolai tanterv kidolgozását. A reformter­vezet a kilencosztályos középiskola mellett fog­lal állást, oly módon azonban, hogy sem az ál­lamra, sem a társadalomra anyagi, sem a tanuló­ifjúságra újabb szellemi megterhelést nem jelen­tene ; a gimnáziumot és reáliskolát egyenjogú­sítja oly módon, hogy a reáliskolában jobban érvényesíti az oktatás tradicionális elemeit, míg a gimnázium tradicionális elemei megőrzésével

Next