Esztergom és Vidéke, 1879 (1. évfolyam, 1-61. szám)
1879-10-09 / 38. szám
De főkép emlékezzék édes sz illő városunk jövőjére. Emelje fel a szavát, de ne csak azért, hogy a stenographoknak munkát s a hírlapoknak egy kis anyagot adjon, hanem azért, hogy legszentebb érdekeinket erélyesen megvédelmezze. Követelje két érdektársával törvényszékünk visszaadatását, a jogosság férfias szavával. Kérje az országos intézetet mellőzött városunk esdeklésével.őÉs fogjon hozzá erélyesen ahoz a munkához, melyet szülővárosának megfogadott, választóinak megígért s melyet az ellenőrző ellenzéknek sürgető kötelessége megkövetelni. Ezekre emlékeztetjük az országgyűlés megnyitása alkalmával. A győri ünnep. — október 7. A., kegyelet nyilvánításában, melyet az egész nemzet tanúsít az október hatodika vértanúi iránt, Győr nem utolsó, hanem első akart lenni, és ezért a 30-ik évfordulón az eddiginél nagyobb arányokban történtek az előkészületek. Már vasárnap a délutáni vonatok hozták vendégeinket is Budapest, Székesfehérvár, Pápa, Komárom, Sopronból, bár néhány, igen várt kedves vendégünk nem érkezett meg, így Damjanichné, Batthyányiné, Tóth Kálmán. Vasárnap este vendégeink az ismerkedésnek szánták az időt. Hétfőn a város ünnepi színt öltött; fekete gyászlobogók, nemzeti színű , gyász szalagos zászlók hirdették a nap jelentőségét, az ünnepies hangulatot. A közönség V,8 órakor sietett a Benczések templomába, hol szentmise ünnepeltetett. Kiváló érdeket kölcsönzött ennek az, hogy az ekkor tartott misénél mind negyvennyolczadiki honvédlelkészek ténykedtek. Emlékezet okáért neveiket feljegyzem : Sebessy Kálmán csornai áldozár, Csáktornyai József csicsói plébános, Tóth István gönyői plébános, Horváth Lajos győrujvárosi plébános, Pokorny Frigyes szt.benedekrendi jószágkormányzó és Révffy András egyházasfalvi plébános. A főoltár előtti gyászravatalt tizenhárom aranynyal hímzett és a vértanuk nevével ellátott babérkoszom disziti. Az 1848/9-iki szabadságharczban elvérzett honvédek emlékére, a honvédet megillető cserkoszorúval a győri honvédek díszítették föl a kápolnát. Az egyházi ünnepély után a közönség a Lloyd terembe vonult, hol a színtársulat énekelte a Hymnust, utána Pereszlényi János lelkész olvasott fel egy emelkedett, viharos indulat-kifejezésekkel fogadott beszédet, utána Dr. Sikor József olvasta fel emlékbeszédét, mely szinte tetszéssel fogadtatott. Feltűnt e két beszédnél, hogy ama nagy korszak megteremtőjét és mindvégig vezérférfiát Kossuth Lajost egyik sem érinté egy szóval sem! Számra Csépi Pál volt honvéd olvasta fel Tóth Kálmánnak két gyönyörű költeményét: „Kik voltak a honvédek?“ és „Az aradi gyásznap“ cziműeket, végül a színtársulat énekelte el a „Szózatot“, mellyel az ünnepély itt befejeztetett. A hangulatról, mely a közönségben uralkodott, teljes képet adnom, toltam nagyon gyönge. Egyszerűen azt jelzem, hogy a közönség mindvégig emelkedett, a naphoz méltó hangulatban tartotta meg az emlékünnepet. Délután 2 órakor az Auer-féle helyiségben díszebéd volt, nagy részvét mellett, a város és megye kitűnőségeivel, melynek végén megeredtek a felköszöntések. Az elsőt Krivácsy ezredes mondotta a hazára; utána Zichy Ottó gróf emelt poharat a királyra; Sebő ezredes a királynéra; azután jöttek a többiek, Kossuthra stb. az aradi hölgyekre, a győri hölgyekre, stb. Este a színházban díszelőadás tableaux-kal. Előadatott: Bíbor és Gyász híres történeti óráinnk. Megemlékszem még a koszorúkról. A ravatalon volt 13 és a többi, nagyobbrészt hölgyek által kötött koszorúkból a honvéd-egylet a következőket küldi szét: A „Pöltenberg Ernő“ nevére szóló szalagos babér küldetik Fack Guido vasúti felügyelő nejének, mint a boldogult tábornok leányának. Lahner György nevére szóló szalagos babér a még életben levő özvegynek küldetik Milanóba. Török Ignácz nevére szóló szalagos koszom küldetik Török Dénesnek, lakik Aradon. Knézich Károly nevére szóló szalagos babér küldetik a tábornok leányainak, u. m. Olga, férjezett Gröber Józsefné és Irén, férjezett Gröber Károlynénak, laknak Egerben. Gróf Vécsey Károly nevére szóló szalagos babér küldetik a még életben levő özvegynek, lakik Aradon. Desewffy Arisztid nevére szóló szalagos babér küldetik Dessewffy Lajosnak, megyei pénztárnok Eperjesen. Schweidel József nevére szóló szalagos babér küldetik a még életben levő özvegynek Budapestre, barátok tere 9. sz. Lázár Vilmos nevére szóló szalagos babér küldetik Székely Imrénének, Budapesten, szarka-utcza 5. Aulich Lajos révre szóló szalagos babér küldetik Aulich Péter, nyugalmazott törzs hadbírónak, Bécsben. Damjanich János nevére szóló szalagos babér küldetik a még életben levő özvegynek, Budapesten. Nagy Sándor nevére szóló szalagos babér, küldetik a Nagyváradon felállított emlékkőre leendő függesztés végett Nagyvárad város törvényhatóságán . Gróf Leiningen Westenburg Károly nevére szóló szalagos babér küldetik az elhunyt özvegyének, most gróf Bethlen Józsefnének, Temesvárott. Kiss Ernő nevére szóló szalagos babér küldetik Kiss Miklós földbirtokosnak, Temesvárott. Gróf Batthyányi Lajos nevére szóló szalagos babér, a még életben levő özvegynek, Dákán. Miecyslaw Korybut Woronieczky hrczg nevére szóló szalagos babér átadatik az országos honvédegylet küldöttségének, a megboldogultnak a budapesti kerepesi úti temetőben levő sírkövére leendő függesztés végett. B. Perényi Zsigmond nevére szóló szalagos babér küldetik báró Perényi Zsigmondnak, mint a megboldogult fiának, Budapesten. Csányi László és b. Jeczenák János nevére adományozott szalagos babérok, a Benczések győri múzeumában letéteményeztetnek. Végre pedig a győri 184s.,ki szabadságharczban elesett honvédek emlékére adományozott cserkoszorú a győri sirkertben nyugvó, a győri csatában elesett honvédek sírján fog illő helyet találni. Az ünnepély társadalmi hatásáról későbben, ha becses lapja szívesen veendi.*) Somló Sándor, megnevezni, elég annyit mondanunk, hogy ő is ama bajban szenved, mit a német költő egy cynikus perczében „Jugend-Eselei“-nak nevezett. ■ E most rajzolt két ur főleg azok, kik tettleg is részt vesznek a sétában, a többi csak stallage avagy obligat kísérők gyanánt szerepelnek. Vannak aztán olyan busz vitézek is, kik félrevonulva az árnyba csak messziről teszik azt, amit a költők oly kiváló boldogságnak tartanak: szíjják ugyanazt a léget, amelyet husz-harmincz lépés távolban „0“ is szi. Ezek az igazi idealisták. Ezekkel ellentétben az arany ifuság bazirtabb része fenn a kioszkban büszke tartózkodással nyeldeli fagylaltját közbe-közbe szerelmesen kacsintván a fagylaltosztó Hébére, a csinos kis Klotildra. 1 S ime eltűnt minden. A ruha titokzatos suttogása, az édes hangok, a szőke ifjú, a dicső argonauta. Megszűntek ábrándozni a homályt szeretők, nem fagylaltozik többé a jeunesse dorée, bezárult a kioszk. .. De nem szabad hálátlannak lennünk. Mert felnyílott helyette Thalia temploma, s gyönyöre lett a szemnek, élvezete a léleknek. Örömmel szólok, ezen estékről, mert duplán, vagy mint egy jóakaró barátunk szokta mondani: pazarul élveztünk. Gyönyörködtünk a jeles előadásokban s majdnem ugyanannyit a sétatéri szépeinkben kikkel itt újra találkozunk. És a szőke ifjú és az argonauta is itt van nagy makacssággal ugyanazon helyen tartózkodván. Nagy ereje lehet a mágnesnek. ..Hogy kedves színésznőink hány szivet sebeztek meg, arról szólni is fölös, azt — távoztuk után — leginkább bizonyítja a fiatalabb és vénebb urak egész serege, kik mindent elkövetnek, hogy bubánatjokat felejtsék, — Maritta bájalakja ott lebeg előttünk tündérkép gyanánt felejthetetlenül — s az északnyugoti irányban támadt szelet, nyilván a Győr felé irányzott számtalan sóhajnak volnánk hajlandók tulajdonitani. Szerencsére, ha ez való, szép női ajkak is segittettek benne. - igen érdekes volna összeállítani városunk leányaiból azok sorát, kiket viszont Thali papjai voltak szerencsések meghódítani. Bizony-bizony magam is tudok .-egy-kettőt, kiknek arczok ugyan hevült, módia leg magasb enthusiasmussal beszéltek egyik másik színi hősről. S nem hiába ismertették meg Beődyék a „Kisasszony feleségem“ jelszavával. „Jaj annak a ki férje a közönséget, mert akadtak még a menyecskék sorából is, kiknek szemök egy pár csinos legényen megakadt. És sajátszerű tüneménye a természetnek: a leányok kizárólag az énekesek után lelkesültek. És milyen háládatlanok ezek a színész urak. Például ez a Somló. Semmikép sem akarja elérteni, hogy egy fiatal lány miért kéret tőle kölcsön könyveket, miért irat vele emlékverseket emlékkönyvébe — nem is iparkodik megismerkedni vele, daczára a szives colporteur kitartó buzgalmának. Hja bizony nem árt, ha néha megtanulják az ifjú hölgyek, hogy még sem oly nagy ellenálhatatlanságuk, hogy okvetlenül meg kell hódolni mindeniknek, kire csak ránézni is kegyesek. De vége e kedves estéknek is. Bezárták a színház ajtaját és Marittát és Sevért s a többit elvitte az az irigy, csúnya gőzhajó. Anatole: A szőlőgazdák figyelmébe. A sürgés-forgás a tudomány terén minden nap szebb és szebb találmányokat hoz elő, melyek arra nógatnak bennünket, hogy mindent, amivel bírunk, rendelkezünk, a lehető legnagyobb mértékben fordítsuk hasznunkra azaz, minden dolgunkban, vállalkozásunkban okszerűen járjunk el. S mégis hányan vannak, kik fonákul cselekszenek, vagy nem fonák tett az, hogy a szőllőt nagy drágán miveltetjük, annyi munkaerőt elpazarlunk, s azután szüretkor oly minden alapos rendszer nélkül fogunk a szedéshez ugyannyira, hogy a jó borra való kilátás reményétől mi magunk magunkat fosztjuk meg, így cselekszik az, ki rendes módon nem szedi szőlőjét. Fődolog a szőllő szedés ideje, de ezt nem a kalendáriumban kell keresni, hanem magában a szőllő tökéletes megérésében. A szőllőt vagy úgy vehetjük, mint gyümölcsöt vagy pedig, hogy belőle jó bor szülessék; e szerint két érettségi fokot különböztetünk meg. A szőllő, mint kellemes élvezhető gyümölcs akkor mondható eléggé kifejlettnek, ha mindenik faj a maga színét megnyerte, megpuhult és az édességnek azon kellemes nemét nyerte, melynél fogva kedves asztalcsemegének beválik. A másik érettségi foka a szőlőnek,mely szesz-, gazdag borra nyújt kilátást, ez pedig akkor áll be, ha a szőllő egy kevéssé túlérett azaz: ha a bogyók tulédesek s e miatt mint gyümölcs már nem kelletmes az élvezetre: nedvök ragadós, izükön némi zamat, vehető észre; csutkájuk zöldszinü végét elveszti s megbámul, egy kicsit megfonnyad, a szemek töppe*) Minél előbb kérjük. Szerk. A specialisták: „Ars longa, vita brevis“ igy szólt Hippocrates az orvosok ősatyja, — az orvosi művészet nagyon is hosszú a rövid élethez. — Mit szólna ő ma, midőn az orvosi tudomány oly óriási terjedelmű, midőn az orvostan hatalmas törzsén száz galy meg ág csugg alá, melyek egyenkint legnagyobb fontosságúak ? De ami még a legrosszabb, ez a megnagyobbított, kiterjesztett orvosi tudomány nem képes az életet hosszabbá tenni, mint az Hippocrates idejében volt. Az élet nagyon is rövid arra, hogy egy ember behatólag kiterjeszkedhessék az egész orvosi tudományra. — Itt fenn maradt más kibúvó ajtó, mint a „munkamegosztás“ modern törvényének alkalmazása. És így lépett életbe nagy reményeket keltve — a „specialisták“ formája. De a specialisták keletkezésének még más oka is van, — s ez az orvosok túlszaporodásában rejlik. — Az alma mater évenkint számos ujonczot szabadit fel Aesculapnak , kik éhségüket többnyire a praxis által szeretnék kielégíteni. És kivehetné ezt rész néven? Evek hosszú során át foglalkoztak belső és külső ügyekkel, méreggel és halállal, s több effélével, mig végre a rigorosumok purgatoriumán áthatolva, az önállóság egébe juttattak, hol orvosilag nagykorúaknak nyilvánitattak. Csodálni való-e ha a nagykorusitott urak első sorban már rég nagykorú gyomrukra gondolnak ? Mi természetesebb hogy az ily újdonsült doctor — mint Diogenes lámpával embert — nyakra főre patienseket keres ? S ezeket legkönnyebben megtalálja a specialitás terén. — Hic Rhodus hic salta! A tudomány és művészet határtalan s az élet rövid és drága. — S hogy ezen segítve legyen, Aesculap így szól tanítványaihoz: „vegyétek elő a beteg világot, s mindegyitek azt válassza belőle, ami neki tetszik. “ S úgy is jön. — Aesculap tanítványai éhes farkasként neki estek a testnek, a betegségeknek, a gyógymódoknak s mindegyik igyekezett egy konczot kapni, hogy megdolgozni való szántóföldje legyen, uralkodni való országos s különben fejős tehene. Dr. A. magához ragadta a fejet, B. a tüdőt, C. a hast, D. a gyomrot, E. neki veti magát a fogaknak, F.a szemeket veszi bérbe, X a lábakat, Y. a veséjét kutatja, Dr. A. leginkább nőket cuktivál s emellett megkönyörül a gyermekeken, H. híres hajorvos, bőrorvos,Dr. Alpha az idegeknek szánja életét, Dr. Omega ági listák számára entreprise de pompes funebres-et léptet életbe, végre Dr. Z. special szakmája az ember genusában kezdődik. S így látható, hogy minden testrész egy pártfogóra akad, minden bajnak meg van az orvosi képviselője , minden gyógymód megtalálja gyámját, minden nem, minden köz ügyvivőjét. S igy aztán vannak még egyes orvosok, kik minden betegséget gőzzel továbbitnak, mások ismét ugyan e bajokat vízbe fullasztják, — vannak megint olyanok, kik minden betegségeket villanyos ütésekkel tradtálják, sőt, kik a betegségeket tornázás által szüntetik meg. Különben a specialitás eszméje nem új, már régi időkben léteztek szem és fogorvosok, kik messze vidékekre kiterjedő praxissal bírnak. Azonban az újabb korszak vívmánya volt a specialitás, eme csiráját kifejleszteni s az orvosi műszervezet decentralisátióját mind inkább kiterjeszteni. Kisebb városokban még ritkábbak a specialisták, míg a nagyobb városokban a specialitás már dogmát képez, az orvosi monotheismus tehát ellentétben áll a pantheisticus doctorokkal. így képezi a specialitás az utat a praxishoz, az első lépcsőt a capitoliumhoz, vagy helyesebben a captalishoz. Tekintetbe véve azon óriási lépéseket, melyekkel a jelen orvosi tudomány előre halad, továbbá a mindinkább szaporodó beteg kereső orvosok számát,