Esztergom és Vidéke, 1881 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1881-09-11 / 73. szám
Úi képviselőinkhez sok várakozás csatlakozik. De ha becsületes czélzattal, kitartó eréllyel s rendületlen igazságszeretettel karolják föl népünk képviselői a a nép ügyét s háttérbe szorítják a maguk személyes előnyeik képviselését, akkor több eredményt fogunk élvezni s több honatyát tisztelni, mint a lefolyt években. Horánszky Nándortól joggal el lehet várni, hogy Esztergomnak a szó legnemesebb értelmében országgyűlési képviselője lesz. És akkor tőlünk is joggal megvárhatja, hogy bizalmunk meg ne csökkenhenjen s a ragaszkodás meg ne hűljön. Üdvözöljük tehát városunkban szeretett képviselőnket s kívánjuk, hogy az a viszony, mely közte s a választóközönség közt létesült sohase veszítsen értékéből, maradjon ez mindig olyan nemes, a milyen nemes törekvéseket tűz ma ki közöttünk érdekeink képviselésére. A primási palotáról. A Budapesten megjelenő „Vállalkozók Lapja“ legutóbbi száma egy polemikus hangú czikket közöl, melyet egész terjedelmében bemutatunk. A közvélemény részletesen nem bírálja ugyan a szakközlöny hasábjain herczegprímási palotánkat, de azért sok igen figyelemreméltó megjegyzést koczkáztat. A czikk egész terjedelmében következő : A múlt számban ígértük, hogy az esztergomi prímási palota építése tárgyában a 31. számunkban hozott értesítés ellen, védelemre kelő czikkel, bővebben fogunk foglalkozni. Tesszük ezt, nem a kérdéses czikk érdemleges méltatásáért, hanem igenis azért, mert az építés foganatosítása körül a Bécs felé gravitáló műépítész úr befolyása következtében a hazai építési ipar pártolása figyelmen kívül hagyatott. Ha élctlap volnánk, úgy közölnők a kérdéses levelet a maga terjedelmében, mert a Kraxelhuber Tóbiásnak méltó társa lehetne. Többi közt azt írja, hogy nem lehetett tudni előre, hogy az alapoknál nehézségekre fognak bukkanni, még ha kémlelték volna is a talajt. Hogy ez mennyire vad állítás, azt minden laikus felfogja, mert ha nem lelték volna meg a talajt, úgy bizonyosan rá is jöttek volna arra, hogy nincs szilárd talaj. És ha az ember a Duna tövében építtet, el lehet rá készülve, hogy a víz színen felül semmi esetre sem, hanem azon alul fog szilárd talajt találni, és hogy az ember ezzel előre is tisztába legyen, még egy kunyhó építésénél is megkulaszolja a talajt, csak ték ezt.a primási palotánál nem tetHa a czikkíró ar állítja, hogy elég anyagjuk volt úgy elhiszem ezt, miszerint Eggenhofer úr a téglát kellő időre szállította, de azon állítására, hogy azért nem vesznek hazai fást, mert a hazai fakereskedés zsidó kézben van, és hogy ezek megbízhatlanok, feltéve, de meg nem engedve, hogy ez úgy van, hát Eggenhofer úr is zsidó? tudtommal nem, pedig ez is egyike legtekintélyesebb fakereskedőinknek. Végül azt írja czikkíró, hogy: „asztalos munka Bécsben is készül, no ez ugyan valami, itt palota készül nem kunyhó, ide minden a legjobb hkel, hogy adassék.“ É: E stylus mutatja, hogy írója atyafiságban van Béccsel, és azt hiszi, hogy nálunk hazai iparosok által még nem készültek csak kunyhók. Pedig hát föltéve, de meg nem engedve, hogy Esztergomban nincsenek elég képzett iparosok, de azt csak nem akarja elvitatni, hogy Budapesten sincsenek ! ? IV. Hogy pedig az orvostant nyilván tanítani és művelni kezdték, az is a keresztes háborúk eredménye volt, mert míg keletenazt művelték, addig itthon Mundiuus orvost két női hulla felbonczolásért VIII. Bonifácz pápa ki a „dicsértessék a Jézus Krisztus“ köszöntést hozta be örök fogságra vetteté. A prágai, bécsi, heidelbergi egyetemek ekkor keletkeztek. A straszburgi, kölni, freyburgi székesegyházak és Bécsben sz. István temploma, ez időben épült remekművek nem csak a művészet virágzását, de mesterük képzettségét is hirdetni fogják századokig míg csak romjaikban is állani fognak. A góth style kor szülötte máig is építkezésünk legszebb modora. 1300. körül Cimabue feltalálta s Hollandiában van Eyk János száz évvel később tökéletesbité az olajfestést. Ez időben hugy megérdemlik a közönség rokonszenvét, mint Mártonffyné és Tóth Béla szerepei. Hanem úgy látszik, hogy már minálunk — ha csak a közönség rideg közönye meg nem törik, — rossz szürete lesz a társaságnak. Mert oda künn a hegyek között, ha aranyosan érlelő verőfényes napjaink lesznek, jó szüretre van kilátásunk. A venyige gyönyörűen termel s gazdáink sok szép reménnyel tekintenek az idei termésre. Már előre is örülök a vidám szüreti ünnepeknek ott künn a hegyek között. Tárczatöredékem terjedelmét megszabta a szerkesztő. Nagyon kurtára szabta. De azért mégis illendő lesz helyet szorítanom egy német kis rimes epigrammának, melyet a napokban egy Budapestről Esztergomba utazott hölgy csinált. Többen voltak abban az utazó társaságban, hol az élezés kis epigramma nagy hatást keltett. A társaság egy tagja esetleg Munkatársam, s ez lopta el kurta tárczám számára a következő kis verset : Ohne Gluth und ohne Witz ist der liebe Kruplanitz. Az epigrammában nincsen ezukor, habár igen édesen is csattant a szerzőim hamis ajkáról. Különben olvastam én a városház kapuján hosszú prózában sokkal kegyetlenebb ■ epigrammát, melynek szerzője a mi Kruplaniczunk. Egy olyan közbecsülésű öreg ur ellen van intézve, a ki negyvenkét éven keresztül volt megyei tisztviselő s kit mindnyájan annyira szeretünk és becsülünk, hogy szén küzdött, a mennyiben véres verejtékabból a szeretetből és becsületből tisztujitáskor aiz alispán megválasztatása is kikerülne. Tehát kevesebb czukrot s több tiszteletet! A héten különben semmi se történt. Minden a maga egyhangú kerékvágásában halad. Még a szobbi vasúti szerencsétlenség is a múlt héten esett meg. Amint mondják a közlekedési minisztériumban ezt is adatul használják a mi vasútvonalunk ellen. Lehet, hogy a kegyelmes úr ez adatokat már polgármesterünkkel is közölte, mert tőle hallottam közvetlenül a szobbi baleset után . — Ergo, mégis csak legbiztosabb, ha az ember gyalog jár. Némo. ■ ||M Művelődéstörténeti töredékek setkezett az üveg festészet is. A találmányokban kifogyhatatlan leleményességü németek közt 1330 körül Angneren Konstantin máskép Schwarz Bertalan freyburgi franciscanus a salétrom, kén és szénpor sajátságos vegyítése által a lőport találta fel volna ez már a dunaiaknál s a művelt araboknál ismeretes volt, sőt Spanyolhonbol kiüzetésök alkalmával Alicante város ostrománál legelőször használták, honnan a francziák, aztán az angolok is átvitték magukhoz, de ez az európaiak előtt eddig mégis ismeretlen volt. A görög tűz és a papír feltalálása szintén az araboknak tulajdoníttatik. Az újkor civiliáziójának virágzására különösen négy fontos esemény volt legnagyobb befolyással. Ez 1. a könynyomtatás mesterségének feltalálása ; 2. Konstantinápolyinak a törökök által tett elfoglalása; 3. Amerika felfedezése; és 4. a Reformatió. A könyvnyomtatás feltalálásáig rendszeszerint írták a könyveket és pedig a papírnak 14-ik században történt feltaláláság pergamenre és kutyabőrre. Az igy irt könyvek már csak azért is igen ritkák voltak s a tudomány terjesztésének csekély eszközét képezhetek, mert rendkívül sok munkával járt leírásuk és azonfelül szerfelett drágák voltak. Egyetlen egy biblia 300—400 arany forintba került, mit most pompás kiadásban 25 ujkrért megkaphatni. Rendkívüli és soha eléggé nem magasztalható fontosságú volt tehát Guttenberg Jánosnak 1436-ik év táján tett felfedezése, melyet Fast János aranymivessel és Schöffer Péter szépíróval egyesülve később tökéletesített. Csak most vola lehetséges a műveltség előhaladását minden rendiseknél elősegíteni s azt az emberek és népek közbirtokává tenni. Alig kezdett e találmány tökéletesbőllni, már is Európa-szerte mindenütt állitattak nyomdák úgy hogy feltalálási idejétől 1436 — 1500-g csak Olaszhonban már 30 nyomda volt. Magyarhonban Budán Heisz András állított 1472-ben. Volt még Lőcsén, Bártfán, itt papírgyár is állitatott fel: nyomdája volt Kolozsvár városnak, és Nádasdyaknak mosonymegyei birtokán Pottendorfban, hol a Corpus Juris 3-ik és legszebb kiadása készült. Még több más találmányok is teszik kitűnővé e kort, mint a rézmetszés, a zsebórák Hele Péter által Nürnbergbén, a fonókerék, az iránytű, a szemüveg és a puskaszerszám, melyet eleinte mint az ágyút, kanócczai sütöttek el. A tudományok felvázulására nem kis befolyással volt Konstantinápolynak a török által 1453-ban tett elfoglalása. A még fennálló keletrómai birodalom fővárosában élt számos tudós elhagyva hazáját, nyugatra de leginkább Olaszlionba vándorlása által a keleten virágzó tudományosságot és művészetet átülteték, hogy a fejedelmek, annyival is inkább, mintkik gyakran maguk is tudósok voltak, versenyezve vették pártfogásuk alá e tudós menekülteket. Ebben leginkább kitűntek Majlaudban a Visconti, és Sforza fejedelmek ; Florenzben a Mediciek, kik Florencet mind tudomány mind művészet tekintetében egy olasz Athénévé varázsolták. A jeles vaticáni könyvtárnak ez időben veté meg alapját V. Miklós pápa. kel küzködött azon időben a franczia nyelv elemeivel. Politikai nézetei Lónyayhoz húzzák már t. i. ahhoz, a ki 1871-ben hadnagya volt és kit tüskén-bokron keresztül követett, de kit akárhányszor meg is tréfált. Álljon itt egy adoma e korán honatyává lett fiatal ember katonáskodásából. A győri homokbuckák ugyancsak tiportattak egy forró nyári napon a huszárlovak patkói által és elkeseredésükben óriási porfellegeket küldtek a vitéz fiuk boszantására. Nagy csatározások voltak és katona s ló derekasan megizzadt mire pihenő fuvatott. Egy kis csomóban állt a tisztikar, s féllófejnyi tiszteletteljes távolságban az önkéntesek csoportja. Az egyik közvitéz hadnagya elé vágtatott és szabályszerű tisztelgés után igy szólt: — Jelentem alásan hadnagy ur, elmegyek a kardomért. — Jól van fiam, volt a hadnagy úr válasza. A heves tréfacsatározás közben ugyanis kiesett a huszárgyerek pengéje a kardhüvelyből. Rövid idő múlva egy második, majd egy harmadik jelentkezett hadnagya előtt, mind ugyanazon kívánsággal. Ezeket még mind igen kegyesen bocsátta el a szakparancsnok, de mikor már a tizedik, tizenötödik is jelenté, hogy elveszett kardját megy keresni, L. hadnagyot is elhagyta a béketürés és ugyancsak kezdé emlegetni azt a rézfán fütyörgő csillaAz ébredező tudásvágy új tanintézetek és egyetemek alapítását tette szükségessé, milyenekkel e korban majdnem minden nyugat-európai állam bír. Némethonban az eddigiek mellett az erfurti, lipcsei, rostocki thüringiai, greifswaldi, Scothonban a glasgowi, Dániában a koppenhágai, Svédhonban az upsalai, Lengyelhonban a krakkói egyetem alapittatott. Magyarhonban Hunyadi a pozsonyit, pécsit alapitá s Budán egy roppant nagyszerűnek alapját tévé le. Száz évvel később a nagy Pázmán Péter gazdagon veté meg alapját a nagyszombati orvosi és littani egyetemnek, mely Lippay és Lósi esztergomi érsekek gazdag dotatiója által benne a jogi tanszék is felállittaták Budára majd II. József alatt Pestre áttétetett, hol ma is van. A Reformatio uj irányt jelöl a civil j sajió történelmében. A tudományosság egyedárusága a papságtól elvetetett, a gondolkodás és sajtószabadság sok országban megalapíttatott. A búvárkodó szellem és tudásvágy felébresztett a kritikának a tudomány minden ágaiban határtalan erő nyittatott meg, melyen a tudósok uj meg uj felfedezéseket tettek. A pápai hatalom és tekintély megtámadtatok , és vele megtámadtattak az eddig ismert tekintélyek is. Az alattvalók szabdon gondolkodtak és írtak a nép jogairól és kötelességeiről. Schmied a Ifires történész XIV. Lajos zsarnokságát a követvetkező szavakkal rosszaim nem rettegte: „Ludwigs XIV, berüchtiges wort ; L’etat :i c'est moi“ war nur falsch, weil er damitt alle Zwecke seines Volkes seinen persönlichen fehlerhaften Neigungen unterordnen wollte“. Eddig ilyent feszegetni szabad nem volt. Első volt e tekintetben a hollandi tudós, Hugo Grotius, ki „de iure belli et pads“ és „mare liberum“ című nagyhatású ; munkáiban a népfönségről értekezett. Szabó Titus | Színházi szemle. lóban A lelkes társulat derék igazgatója vaváltozatos műsorával, nap nap után a legjobb és legújabb darabokkal igyekszik a közönség figyelmét magára vonva, pártfogásukat ki is érdemelni. A Proletárok és Márkányi összevágó előadása bebizonyította, hogy vannak a társulatnak jeles erői, s ha tán az operettekben kevésbé, de a vígjáték és színmű terén megállja helyét , hogy életképes. Amily örömmel jeleztük és újból ismételjük ezt, úgy ismét csak sajnosan üres házat kell constatálnunk. Színészeink azonban nem csüggedve mindnyájan jó kedvvel, és sokan közülök jól játszottak s a kis közönség csak megelégedéssel távozott. Szerdán S • Mukányi. » * Reviczky Károly. — A Budapesti Hírlap photographusa után. — Már régóta benn lenne a képviselőházban, de még nem volt hozzá való kora. Pedig az érettségit már a hatvanas években tette le és majoritásáról azon felül beszélnek azon szőke fürtű, nefelejts szemű gyermekek . . . Szép ember, nyalka huszárhadnagy. Részt vett az 1870—71-iki franczia-porosz hadjáratban (a mennyiben akkor szolgálta le egyéves önkéntesi évét a Lichtenstein huszároknál.) . . . Reviczky a franczia ré(Vígjáték 4 felvonásban írta Csiky Gergely) Első sorban a társulat fiatal komikusát Deák Pétert kell kiemelnünk. Kozákja felfogásban úgy mint jeles alakításban túlszárnyalta elődjét. Mindvégig mélt gát az anyámasszony huszárjainak, kik ol A dalukról elvesztik esküdt feleségüket, azaz édes kardjukat . . . Ekkor vágtatott oda Reviczky Károly és félbeszakítva az ékes káromkodást hatalmas hangon így szólt: — Hadnagy ur alícssan jelentem ... elmegyek a kardot keresni . . . Erre már nagyot ugrott mérgében a hadnagy. — Ejnye Reviczky hát maga is. — Nem én — viszonzá Reviczky suttogásig hallatva, hangját, — hanem a hadnagy úr vesztette el kardját . . . Ilyen volt ő akkor. Félre állt az útból, de a kellő időben ott termett. Hallgatott sokáig, de azért semmi sem kerülé el figyelmét ... s ha egyszer megszólalt, rendesen a többi hallgatott el utána. esse jó szeme, jó hallása, nyílt jelleme éles ’ volt . . . akkor! . . . Hogy most milyen, majd megmutatja ő maga. Jogi vizsgáit kitűnő sikerrel végezte.. . Egy időben laktársak voltunk, de míg Lo otthon olvasott, én a színházban és a pajtások közt mulattam. Midőn hazaérve földszintes szobánk ablakán zörgettem, hogy adja ki a kulcsot, a sok olvasástól részegen feltápászkodott az ágyából és nagy álmosan kezdett lapozni könyveiben, engem pedig az alatt az utczán rázott az isten hidege. — Mit csinálsz olyan sokáig ? kiáltottam türelmetlenül. — A kulcsot keresem ! Volt az álmos válasz és csak nagy nehezen bírtam őt annyira magához téríteni, hogy megtalálja a kapukulcsot.