Esztergom és Vidéke, 1882 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1882-01-29 / 9. szám

Előfizetési ár­a : egész évre.........................................0 lYt — ki­fél évre..............................................3 , — „ évnegyed­re............................... . 1 . 50 . Egyes szám: 7 ki. Az elöli­­,(O.ési pénzek az „Esztergom és Vidéke“ kisidé­ iiv;it;iliih­oz„Széc­hen­yi-tér 35. sz. intézendök. Megjelenik : li­­* (rí ii k­int kelsz e­l­vasárnap és csütörtökön. Nyi 1 iIér petit soronként 20 Itr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szer­t­esz«­­őséghez, |_>ŐRINCZ — UTCZA ^O. SZÁM ALÁ, intézendő­k. Kéziratokat nem adunk vissza. Városi és megyei érdekeink közlönye. Tanügyü­nk képe. (Bpest 1882. jan. 25.) Egy 700 terjedő kötet fekszik előttem. Hazánk összes mivelődési és közoktatási viszonyainak képét tárja elém. nister E kötet a vall. és közokt. mi­tizedik jelentése, a mely a le­folyt év közoktatási állapotáról szól. Bennünket esztergomiakat legfő­­kép saját megyénk és városuk ebbeli állapota érdekel, amiért, is az erre vo­natkozó adatok közlését nem tartom haszon nélkül valónak. Esztergom községeinek összes száma a főispáni ívek alapján : 53. Ezen 53 község közül 50-nek helyben, 3-nak a szomszéd községgel egyesülve van iskolája. Iskola nélkül egy sincs. Pusztai iskolák száma 5. A népiskolák összes száma 80. Ezek közül jellegre: 5 községi, 72 felekezeti, 3 magán­­ fokozatra nézve: 79 elemi, és 1 polgári; a tankötelesek száma 1­1,347 ; ezek közül elemi isko­lába járt 4,072 fiú, 3,135 leány; ismétlőbe: 1,197 fiú, 1,136 leány; ismétlőbe: 1,197 leány; polgári isko­lába 18 leány ; magán elemi intézetbe 79 leány; közép­tanodába 135 fiú. Az iskolába járók összege tehát 10,473, a nem járóké: 874 az előbbi szám a tankötelesek 93,2 százalékát, az utóbbiak azoknak 7,8 százalékát ké­pezik. Látni ebből, hogy a tankötelesek száma arányban áll a népesedéssel, amennyiben 1000 lakosra átlag 169 (6 —15 éves) gyermek esik. Azonban 1869 ót­a m­­é­g­i­s 7 százaléknyi apadás mutat­­k­o­z­i­k. Az évközi mulasztások azonban nagy számban fordultak elő, ugyaniéh­a hogy minden egyes iskoláz­óra 11,6 száza­léknyi mulasztás jut. Ezeknek 18 szá­­zalékjára vettetett ki a törvény 4 §-a szerinti bírság, de a foganatosítás elmaradt. Nyilvántartási naplót csak egy község vezetett. Ez eset tanúságot tesz arról, — amint a jelentés mondja — hogy E­s­z­t­e­r­g­o­m megye k­ö­z­­h­a­t­ó­s­á­g­a­i t­ö­r­v­é­n­y­e­s k­ö­t­e­l­e­s­­s­é­g­ü­­k­e­t lényegesen e­l­h­a­­n­y­a­g­o­l­t­á­k. A tényleg iskolába járók közül vallásra nézve volt 8,744 r. kath. , gör. keleti, mézes vallásu­. 1,325 h. evang. 328 Nemzetiségre nézve: 1­8,220 magyar, 1,312 német, 940 tót, szerb. Tankönyve volt 9,621 nők tankönyvvel nem bírtak 852-en. A 80 iskolában az oktatás m­a­g­y­a­r nyelven 162 németül 3 és tó­tul 2-ben történt. A 80 népiskolában az alkalmazott tanítók száma a múlt évben volt 117 közülük 109 képesí­tett, 8 nem képesített, 92 rendes, 25 segéd; magyarul oktatni képes volt szóban . Írásban 115 csak szóban 2. A tantermek száma 123 úgy hogy egy tanteremre átlag jut 84 gyermek. A 80 iskola közül saját házzal bírt 76, bérházban volt 4. ben Iskoláink száma a lefolyt 10 év­16-át szaporodott új iskolaház épült 15 helyen, új tanterem 35. Minthogy pedig egy -egy tanteremre jelenleg 84 tanuló jut, a teljes lét­szám figyelembe vételével összesen 143 tanteremre volna még szükség, hogy a közokt. tétessék.törvény követelményének elég A 80 iskola fentartására a jöve­delem volt 61,489 frt és pedig kész­pénzben 47,901 frt terményekben pénz értékre számítva 13,5S8. Származott ez részint községi egy­házi és egyéb forrású segélyekből és a tandíjakból. Az állam egy kraj­­c­z­á­r­r­a­l se­m j­ár­u­lt hozzá. A 61,489 frtból 44,538 frt a ta­nítók fizetésére, 2,632 frt fűtésre tisz­togatásra, közökre, 595 javításokra 572 frt tanesz­frt szegény tanulók se­gélyezésére és 13,152 frt egyebekre lett fordítva. A tanítók fizetéséből 405 frt jut egy rendes és 273 frt egy segéd ta­nítóra. Egy-egy iskola fen­tartása át­lag 768 frtba került. A megye összes egyenes ad­ó­j­a ez évben 431,695 frt volt és így az iskolák fentartására fordított 61,498 frt 14,2 százalékát teszi ezen adónak. A törvény előírta tantárgyak ta­nítása az összes iskolák S0 perczend­­jében lett foganatosítva ; rendkívüli tan­tárgyat a rajz 10, a női kézimunka 12, a házi ipar egy iskolában tanít­tatott. A tanítás ered­m­é­n­y­e a tör­vényszabta tantárgyakra való figye­lemmel jelesnek mondatott a hit és erkölcstanra középszerűnek a többiekben, kivéve a kertészeti és gazdasági gyakorlatokat, melyben cse­kély eredmény éretett el. Iskolai népkönyvtár (fáj­dalom) s takarékpénztár (a­miért már nem kár) nem létezett. 23 iskola bírt ifjúsági olvasmányokkal. Ennyi a népiskolai viszonyokról. Megelégedéssel vesszük, hogy egy községünk sincs, melynek iskolája ne volna; a nemzetiségi viszonyok a ta­nítók képessége is kielégítő. De szégyen ránk nézve az, hogy felső népiskolánk egy sincs, polgári iskolánk csak egy, s ez is m­agán. Nem ártana, ha a kormány ne csak konstatálna, hanem a hiányzók pótlásával tettleg járulna hozzá, a polgári miveltség ezen leglénye­gesebb és l­egh­athatósabb emelőinek felvirágoztatására. Középiskoláinkról a következő a adatokat jegyezhetjük fel. A budapesti kir- tankerület 11 gymnásiuma között az esztergomi gym­­.­képességre nézve 7-ik helyet foglalja el 318 tanulóval ; nemzetiségre nézve ezen számból tiszta magyarnak 197, magyar-németnek 69, magyar-tótnak 37 vallotta magát, ma­gyar-szerb volt 2, magyar-német-tót 11, az egész tankerületben nálunk volt a legtöbb magyar-tót, miből kitűnik Esztergom magyarító hatása; illető­ségre helybeli volt 122, vidéki 190, a szülők polgári állása túlnyomókig az önálló kereskedők és iparos osztály­ból valók. A tanulók előmenetele .általában véve kielégítő, rendkívüli tantárgyakkal szemben a többi tankerületi gymnásiu­­mokkal a műéneket kivéve a jelen­tés szerint semmi sem taníttatott; az érettségi vizsgálatot illetőleg vala­mennyi gymnásium közöl az eszter­gomi tűnik ki elsőnek, mert 48-an Az „Esztergom és Vidéke 11 tárcsája Dal a rabokról. Rabokat kisérnek a fegyveres őrök IIlovára, Váczra ; Hej! a­ki odamegy, nem jön többé vissza, Vagy fia jön, sokává! Apja után sírva kérdez majd a gyermek, Hisz oly régen ment el ! Biztatja az anyja, hej ! de csak elfordul Megcsordult szemekkel. Várja szeretőjét a szerető mátka, Nem lesz hűtlen hozzá, Hirtelen indulat ragadta őt rosszra, De nem lett gonosszá. Mankóra görnyedve gyámoltalan öreg Egyedül van otthon, Várja fiát, várja, hogy megtört korának Vigasztalást hozzon, „Rab vagyok, rab vagyok, mind nyomon kísérnek, A fegyveres őrök, Hej ! a kik szerető szemmel kísérnének, Távol estem tőlök. Nem ölök meg többé, nem ölök meg senkit, Csak az indulatot, A ki engem mint egy m­egbőszé­lt vad­állat A bűnre ragadott“. „Nem bántom a másét soha többé, Munka után élek , Ők­ csak a nyomortól legyenek meg addig Otthon a szegények. Megbocsát az Isten, meg is segít engem, Kit imádok, áldok! Csak még egyszer lássam a kit elvesz­tettem, A szép szabadságot.“ Galamb röppen el a börtönablak előtt Fényes hófehéren : — „Hej ! galamb zöld ágat, viruló zöld ágat, Mikor hozol nékem“ Erődi Dániel. Az országgyűlési gyorsiroda. Bizonyára sokan akadnak e lap igen t. olvasói közt is olyanok, akik elolvasva úgy néha-néha (mert minden nap olvasni na­­gyon háladatlan volna) az országgyűlési tudósításokat, azon kérdésen töprengenek, hogy lehet az, hogy reggel 10 órakor nem ritkán délután 3 óráig tartó, gyűléseken elmondott, több nyomtatott oldalra terjedő beszédek már a következő napon megjelenő fővárosi lapokban, sőt néhány lapoknak még ugyanazon napi esti kiadásában egész ter­jedelmükben öreg betűkkel kinyomva talál­hatók. Megkísértem ezen első tekintetre csodás dolog kulcsát az olvasó kezébe adni , amel­­­lyel benyitva a Sándor-utczai palota emeleti műhelyébe és az ottani állapotokról tudo­mást szerezve, a föltett kérdést természetesen megoldva fogják találni.egész Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a mű­hely munkásaival. A gyorsiroda a következő állandó sze­mélyzetből áll : két főnök, négy revisor gyorsíró, tizenkét rendes gyorsíró és két turnus vezető. Ami már most e személyzet teendőit illeti, ez a következőkben csoportosítható. deit A tizenkét gyorsíró a szónokok bésze­meghatározott sorrendben fölváltva 5 — 5 perczig írja (azon időközben, amely alatt egy gyorsíró is, turnus a neve). Ha tehát a gyorsírók teljes számban jelen van­nak akkor egy óra alatt mindegyik csak egyszer ir. Az 5 percz kezdetét és elteltét a gyorsírók közelében levő óra ütés által jelzi, úgy hogy a gyorsíró minden utánné­­zés nélkül tudja, mikor hagyhatja el az írást, a következő pedig, hogy mikor kezdje. Miután egy gyorsíró az Ő turnusát befejezte, a tárgyalási teremből távozik és a szónok beszédének reá eső részét az eme­leti irodában a saját stenogrammjából egy írnoknak közönséges írásba diktálja (össze­sen 16 írnok van alkalmazva). A fentebb említett beosztásból következik, hogy az 5 perczig írott, anyagnak lediktálására a rendes körülmények között mindegyik gyors­írón ötvenöt percznyi idő áll rendelkezésre, mert csak ennek végével kerül reá újólag a sor a tárgyalási teremben. Ezen idő — bármily sebesen beszélt is legyen a szónok, aki után irt — e czélra tökéletesen ele­gendő. Minthogy azonban a legjobb gyors hó­nál is megtörténik, hogy a szónok egyes szavait félreérti, vagy a szónoklat túlságos gyors menete folytán más képen vagy épen nem írja, szükséges, hogy egy és ugyana­zon időben két gyorsíró működjék­. És e szóra van a négy revisor. Ezek­nek mindegyike egy félórán keresztül ír. Egy revisi­or turnusában hat rendes gyors­író foglaltatik, amit hat gyorsíró fölváltva 5 perczenkint ír, azt egy revisor folyto­nosan írja. És ez nemcsak azon a már fentebb is említett okból szükséges, hogy az egyes gyorsírók működése kiegészíttessék, hanem kívánatos azért is, hogy a revisor stenog­­rammja mintegy összekötő fonalat képezzen a vele egyidejűleg írt hat gyorsíró stenog­­rammja között. Mert a gyorsíróknak már egy-két perczc­el turnusok kezdete előtt tanácsos elkezdeni az írást oly czélból, hogy mire reájuk kerül a sor, már benne legye­nek a praxisban , továbbá rendszerint pár szóval tovább is írnak, mint tulajdonképen kellene. Miután pedig az egyik gyorsíró nem tudja pontosan, hogy az utána követ­kezett társa hol kezdette a beszédet szenog­­rafálni, ennélfogva az irodában annyit diktál le közönséges írásba, a­mennyit ő leírt. A műsornak a feladatai közé tartozik azután a különféle differencziákat kiégve alileui és az egyes gyorsírók diktátumait olyképen összeegyeztetni, hogy azokban semminemű ismétlés ne forduljon elő.

Next