Esztergom és Vidéke, 1883 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1883-11-08 / 90. szám
A főim rezeg udvari tisztje azután másnap regből végig sortirozza a különféle leveleket s oda teszi a tegnapiakhoz. Hiszen mindannyinak ugyan az a tartalma van. Nem avulnak el azok Alcsuthon sem. A fő herczeg annyira, de annyira vendége volt a herczegprimásnak, hogy egyáltalán nem osztotta meg figyelmét mással. Minden hivatalos fogadtatást egészen mellőztetni kért, minden tüntetést előre meghiúsított s igy még csak ki sem éljenezhették magukat az esztergomiak. A prímás elemében volt. Végtelen szeretettel viselkedett a főherczegi család iránt s végtelen szeretete megható gyöngédségei viszonzásban is részesült. Margit főherczegnőt, azt az angyali arczu, gyönyörű arany hajú Iris leánykát apró kacsójánál fogva vezette a basilikában, midőn az óriási templom műemlékeit magyarázgatta. József és László főherczegeknek, (kiket nem hivatalosan Józsi meg Laczi fenségeknek nevezünk) a prímás még Alcsuthon pisztolyt és kardot ígért, lift Esztergomba jönnek. Adott is nekik egy pompás kis pisztolyt s egy értékes fiók handsárt, a miknek a fiuk nagyon megörültek. Mária főherczegnő s az udvarhülgyek, Zichy comtesse s Buxberg baronesse nagyon kedvelik a zenét. Nem is mulasztotta el a szívós házigazda, hogy zongorát állíttasson be az egyik terembe. Pedig a primási palotában még nem hangzott zongora. A reggeli misét mindig maga a herczegprimás mutatta be saját udvari kápolnájában s erre az egész fenséges család mindig meg is jelent. József főherczeg galambszintű, prémes és aranysujtásos honvédtábornoki huszárkában, széles, piros sávos szürke nadrágban, hegyes orrú, arany sarkantyús csizmában, valóban daliás megjelenésű férfin, a kin az ötvenes évek csak a szürkülő, kurtára nyírt hajszálakban ütöttek ki. A közönség közt nagyon hallgatag, ritkán akad megjegyzése s igen óvatos arra, a mit kimond. A főherczegasszony bájos fejedelmi jelenség. Hóditó szeretetreméltóságánál csak elbűvölő előkelősége nagyobb. — Megjelenésében semmi fényűzés, semmi pazarló disz, de annál több ízlés meg természetesség. Mária főherczegnő egészen fenséges édesanyja leánykori képmása. A kecses főherczegnő ritka passióval érdeklődött különösen a festészet remekei iránt, mert maga is kitűnő tehetségű képíró, kinek művei nem mindennapi hivatottságról tesznek tanúságot. Margit főherczegnő rendkívül kedves egy teremtés, a ki valóságos kedvencznek született. Fenséges nővérével együtt semmiféle ékszert nem visel Mindketten sötét kék bársony kabátot és kalapot hordanak. Csak Mária főherczegnő bársony gallérja van arany hímzéssel diszitve. József és László főherczegek virgoncz természetű kis fiuk, a kik azonban fenségesen tudnak komolykodni is. Egyformán ruházkodnak mind a ketten. Egyetlen ékszerük egy széles ezüst óralánc, melyet a kabáton kívül viselnek. Nem lenne ha a mi főherczegi csalatunkról nyújtott képünk, ha valahogy ki találnánk hagyni Holdházy apátot, a ki olyan nyájasan tud mosolyogni s olyan melegen és szellemesen csevegni. Az apátkanonok a főherczegi család legbensőbb embere, az ő keze alatt vannak a kis főherczegek, kiket magyar szellemben művel s édes hazánknak nevel. „A mi főherczegi családunk, csak azért is egészen a mio mk, mert minden egyes tagja azt a földet emeri el hazájának, a melyet mi, azt a nyelvet vallja és beszéli édes anyanyelvének, a melyet mi s azt a nemzeti szellemet fejezi ki szavaiban és cselekedeteiben, a melyet mi. Azért is veszi körül a magyar nemzet őszinte szeretete s azért is nyer ez a szeretet annyi elragadó példát, midőn a fenséges család ünnepelt fejét, József főherczeget tüntetheti ki. József főherceg erősen katonás szellemű nevelésben részesült. Innen van az ő példás pontosságszeretete s férfias, katonás modora. Azt mondotta a prímás asztalánál, hogy egész addig, mig meg nem nősült nem ismerte a madrászot. Pontosságát még a primási palotában is megtartotta. Kilenczkor szokott lefele adni, ötkor kelni s tizenkettőkor ebédelni. Első dolga az ágyához készített regalitászra rágyújtani s azután egész nap keményen folytatni. Reggelije szalonna és házikenyér. Ebédje legkedvenczebb ételei gyanánt a magyar ételeket szereti leginkább. A gulyás, pörkölt, czigánypecsenye, meg túrós csusza el képes feledtetni vele a franczia konyha mindenfajta lucullusi kiválóságait. Az idői alcsuthi szüreten vidám szüreti mulatságot csaptak maguk között Csak az alcsuthi plébános vett részt kívülről, különben mindnyájan a főherczegi palotából valók voltak. A főherczeg ezúttal mint szakács óhajtott remekelni s családja számára szüreti ebédül jófajta paprikást s barna lisztből gyúrt csuszát készíteni. Remekelt is vele annyira, hogy szinte önmagát is megbámulhatta a szakácsmesterség terén fölmutatott sikereiért. Alcsuthon a kora reggeli órákat nyaranta kertészkedéssel szokta tölteni. — Olyan szorgalmasan nyeseget, ültet s olyan buzgón forgatja az ásót, meg a nyesőkést, akárhacsak első kertészlegénye volna önmagának. A hires alcsuthi park tündérszépségei az ő ízlésének és passiójának eredményei. Ugyancsak a korai nyári órákban szeret szemlét tartani saját tűzoltó csapata fölött, mert József főherczeg az alcsuthi önkéntes tűzoltóság főparancsnoka. De meg is látszik azután a fenséges főparancsnok működése. A fölszerelés, a fegyelem, a ruházkodás és buzgóság olyan mintaszerű, mint talán sehol sem az országban. József főherczeg áldozatkészsége az intézmény szervezésében és főntartásában határtalan s és lelkesítő. buzgósága is példaszerű Főparancsnoki egyenruhájában s aranyos sisakjával ritka lelkiismeretességgel vezérli az alcsuthi tűzoltóság ügyeit, amire az alcsuthi tűzoltók méltán is büszkélkedhetnek az egész ország tűzoltóságai előtt. A főherczeg kiváló előszeretetét a botanika iránt, hasonló nevű fia is örökölte. A kis József főherczeg ugyanis az alcsuthi park ezerféle növényeit mind ismeri s növénytani nevükön latinul valamennyieket meg is tudja nevezni. Szívesen tölti óráit azután József főherczeg a múzeumban is, melyet nem rég alapított. Az érdekes és értékes régiségek különböző korszakok szerint általa mennek keresztül gondos rendezésben. Hiszen József főherczeg kiváló szeretete az archaeologia iránt nem mai újság. Egykori tanára, Rómer Flóris, már rég kifejlesztő okbeli hajlamát most is szívesen üdvözölt vendég Arcja-s thon, mikor archaeologiai ismereteit érvényesíti fenséges tanítványa körében. Az alcsuthi főherczegi könyvtár gyors gyarapodása azt jelenti, hogy nagy ott az érzék a tudomány és irodalom iránt is. Maga a főherczeg, saját szavai szerint, jobban szereti a kardot, mint tollat, mindamellett megjelentek már a tőle apróbb-nagyobb közlemények s nem elvétve időt íróasztala mellett. A napilapok közül majd minden kiemelkedőbb olvasó asztalára kerül. Figyelmesen olvass tájékozást merít mindenről, ami hazájában fölmerül. Mindamellett volt egyszer idő, midőn félesztendőn keresztül nem vett lapot a kezébe. Maguk az újságírók adtak rá okot. Reportereink ugyanis igen gyakran elvetették József főherczeg eredetiségeivel szemben a sulykot s nem egyszer úgy írtak róla, akárhacsak velükmulató Czámborájuk lenne. Lefestették excentrikusan. Azt írták róla, hogy elduhajkodik a honvédlegénység táborában, vidám széles kedvvel járja a toborzót, hetyke bakás humort fogtak rá s elhitették önmagukkal is érdekes hazugságaikat. Pedig tartozunk vele József főberezegnek és fenséges családjának, hogy nevét mindig a leghatártalanabb tisztelettel említsük , hogy ne használjuk fel tárgyut kificamodott ph.intáziájú közleményekhez. Túlzással és kifogásokkal lehet írni meglepő dolgokat a nagyokról, de az igaztalanság és kíméletlenség azután mindig meg is torolja magát. Nagyon gyakran a közügyek végtelen kárára. A szegedi király látogató alkalmából is olyan királyi nyilatkozatok kerültek a közönség elé, melyeket ő Fensége sohasem mondott. De hát a reporteri élelmesség gyakran lelkiismeretlen s az újságíró nem egyszer áldozza fel az igazságot az érdekeiért. Így történt, hogy József főherczeg hónapokon keresztül nem vtt magyar lapot a kezébe, mert lehetett oka valamit »agyon megfájlalni. Honvédszemléi alkalmával is igen hallgatag s mégis mi mindent nem fognak rá a saját szájukkal halló reporterek. Annál beszédesebb azután családi körében. Vidámsága ilyenkor mindenkit felvillanyoz s zamatos magyarsággal csevegi el a legvidámabb tréfákat. Az esztergomiak nem is látták egyebütt a fenséges családot, mint a bazilikában, hol a prímás kedves élénkséggel magyarázta meg s mutatta be a meseszerű drágaságú kincstár egyes tárgyait; a nagyszerű egyházi ruhatár roppant árú kiválóságait ; a pompás szobrokat s különösen Pázmány szobreskedésre alig vala ez idétt hozzá fogható város a szomszéd országokban. Apaiföldi Roger nagyváradi kanonok, később spalatzói érsek, a hires Miserabile Carmen szerzője, (I. Schwandtner gyűjteménye LI. III. számát,) továbbá Bouff (VII. k.) és Godefrid, a keresztes háború írója, s több más történetírók állítják , miszerint Esztergom hajdan roppant templomokkal, s egyéb szerű paloták, nagy költséggel épített nagyköz és magán épületekkel diszelgvén, országunk többi városait nagyság, gazdaság végre megelőzé , miért is az ország s népesfővárosának tartatva, nemcsak Magyarországnak legfőbb, de az összes Európának kitűnő révparttal bíró, kereskedési tereül ismertetek. — Olasz, franczia, német nagykereskedőknek saját utczáik valának . (Régi emlékül máig is fönn van a keleti szőllőhegyekre néző, de most már igénytelen .Német utca“) — s Indiának keleti tájairól Szambulon keresztül hozott, s árumegállitási jognál fogva eladásra kitett kelméiket innen küldözgetők szét Európának többi tartományaiba, ff) Ámbár a Péter és Aba királyok alatti zavarteljes korszakban, valamint az I. Endre alatt a k. hitellenes közizgalom alkalmával Esztergom is hihetőleg sokat szenvedett, fönit virágzó állapota mégis szilárdan tartott 1241-ik évig, midőn annak a hatalmas tatárpusztitás véget vetett, fff) — Mitsem használtak a kőfal, árok és fatorony erősítések ; a külvárosokat maga a kétségbeesett lakosság gyújtotta föl, a többit a tatárok borították lángba, alig menekülhetett meg ff) Cimaliotheca Mimei nationals Hungarici. Buda, 1825. — Paluzyay i. h. ■fff) Roger „Carmen Miserabile.“ tizenöt a népes Esztergom lakóiból, ffff) Tűzzel vassal emésztenek ők fel mindent, mit magukkal nem vihettek. E csata közben háromszáz esztergomi főbbrangu hölgy kért kihallgatást a vad, Kadon nevű tatár vezértől, s ékszereik és drágaságaik átadása után életükért esedeztek ; a vezér a drágaságok- s ékszereket elfogadta, de a hölgyeket mind lenyakaztatá. §) Egyedül a magas sziklahegy ormán épült érseki vár, spanyol gróf védelme alatt, daczolt Simon büszkén az ellenség rohanásával s tompította el mérges nyilait. Ezenkívül még sz. Benedek rendének Győr-Szent-Mártoni monostora, akkor erősség, és Székes-Fejérvár fárasztották ki az ellenség erejét, s a járatlanabb hegyek és erdők maradtak épen ; különben Esztergom városának elfoglalása után csakhamar az egész ország a talárdulás iszonytató színhelyévé Ion. §§) Akaratlanul is eszünkbe jutnak itt jeles magyar Horáczunk édesbús szavai : „Ott nyugosznak a bajnokok Mélyen a föld gyomrában, A töredezett oszlopok között örök homályban.“ „Így múlik el a világnak Minden gyönyörűsége, így minden tündér nagyságnak Veszendő dicsősége !“ „Hősök márvány sorompói! Az idő eltemeti, tftf) Szabó Otmár az 1852. K. Napt. §) Paluoyay i. h. §§) Szabó Othmár i. b. S a félvilág hódítóit Feledékeny por födi.“ — Nász. Vasárnap (i. e. 11-órakor tartja esküvőjét Kölni Albert, Kölni Ignácz leányával Rózával. Szerencsekivánatunkkal kísérjük a szép nászhirt. — Egy svéd leány, kinek gyalogutazásáról Bajorországból Esztergomba s elszántságát a varrótű kivételénél külön tárczában érintettük, elhagyta Esztergomot s Budapestre utazott, de a jószivü emberek jóvoltából most már nem gyalog. Major István püspök segélyt küldött neki s a kórház testvérei szintén gyámolitásban részesítették. — EGY SORSÜLDÖZÖTT családos fiatal ember, bármilyen hozzávaló alkalmazást könyörületnek fogad. Bővebbet a szerkesztő. — Pilismaróthon a közalapítványi uradalom bérbe adott részét Brenner gróf fogadta föl, a ki tudvalevőleg nagy ellensége a magyar szellemnek. Uradalmain német liszteket tart s a kik megtanultak jól magyarul s honosult polgároknak kezdték magukat tekinteni, azokat szépen elbocsátotta. Lehet, hogy Pilis Marótlra is egy darab privát Bach-világ vár. Kozma kiérdemelt nyugalomba lép s Keresztes Bélát a miniszter használt tisztre mozdította elő, amit a derék ellenőr méltán meg is érdemelt. — Felolvasás. A polgári nap este Niederman József az körben vasáresztergomi nemzetőrökről felolvasást tart, melyet társas vacsora követ. A Polgári Kör minden tagja és jó barátja hivatalos. A Kis Gyarmatban Kovács József derék és hazafias plébános áldozatkészségéből egy kisdedovó intézet létesült, mely mielőtt üdvös czéljának gyümölcsözni kezdett volna, a lángok martaléka lett. — Uj zenemű. Blaha Károlytól dr Vállas Rezső egy német költeményére uj zenemű jelent meg, mely Buzárovitséknál rendelhető meg. A vonzó zenéjű mű magyar fordításban a következő: Az erdőn kis virágot Oly szépet téptem én De oh letépve gyorsan Elhervadt szegény. Letépted ifjúságom Virágait leány. Megtört szivemben átok Es kin honol csupán. Mi jó a kis virágnak Meghalni hogy tudott, Szivemben kin és átok S meghalni nem tudok. — Emléklapunkból, mely Laiszky János nyomdájában oly díszesen jelent meg, nagyobb megrendelések történtek budapesti könyvkereskedők által. * Mai számunkhoz van mellékelve Winter Adolf stettini gyógyszer-gyárosnak biztos szer a rhemnatismus ellen, [czimi hirdetése. i a 8 r