Esztergom és Vidéke, 1884 (6. évfolyam, 1-104. szám)
1884-02-14 / 13. szám
inokillan következő eredméniével folyt le: Elnökké Móczik János, alelnökké Vinkler Antal, pénztárnokká Valdh Mátyás. Viluszt Inányi rendes tagokká : Fleck Ferencz, Brunner Ferencz, Lieb Béla, Frank Antal, Lág János, Horváti Ferenc, Milahisz Rudolf, Borovszki János, Tóth János őr., Ivmencz Mihály, Igali Nándor, Andralovics István, rótt átokká : Lolóczki Béla és Rmicsár István. Számvizsgálókká: Brnmner Ferenc, Imli Nándor, Fleck Ferencz, Lolóczki Béla Bemondókká pedig sorrend szerint Andralovics és palotai Ignácz jelöltettek ki. Moczik János újon választott elnök váll,Sz.l„tiísíit meninteimre, az elnöki széket elfujtlulja. Kivetkezik ozntin, a linoin jelentkező németiül Bitter Mihály, Komáromi ‘ I.utMicz es Blasek József tanonczok szegedi tetese és szabadiása, mely az alázatossá-g kifejezésere szolgáló keze sokkal, mint a czel.rendszerből még fenmaradt ősi szokással "»en "égbe, melynek megtörténtével a l i-! 'a al változás folytán szükségessé vált átadás és átvételre hivatott bizottságba. Fleck Bor0V,Sír és Incsár tagok beválasztásával a gymes déli; 12 órakor véget ért. re Mrt ők ifi mind feltímadának l'),,111 lépőből .«/ük szólói mik A keresetnek iáncziból Nyomasztó háztetők alól Az utcza tömkeleg közül A templomok szent éjiből Itt boldogok az emberek. Ujong öregje és apraja Itt ember vagyok és lehetek" „Itt ember vagyok és lehetek“ Ezen gondolat szolgál jelen sorok kiinduló pontjául, midőn feladatul tűztük ki magunknak bebizonyítani, hogy a vasárnapi munka stíluct, a közegészség törvényeinek egyik fő kellékét képezi. „A test egészsége az ember leghecsesebb vagyonát képezi,“ — ha gyakorlati életet tekintjük, azt fogjuk a látni, hogy a fenti állításunkat csak kevesen értik meg teljesen. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek inkább hajhásszák az élethez szükséges eszközöket, mintsem magát az egészséges életet. — Legegészségesebben élnek a cultura által még nem érintett népek, mivel ezeknél az igények csekélyek, mindenki úgy élhet, mint neki tetszik; — ellenben a culturnép életmódja, annál természetellenesebb, s mennél nagyobbak a körülményeknél is fogva az igények, — mi által az élet fenntartása is drágább lesz — s men ^nél több terhet rónak a társadalmi viszonyok az egyes egyénre, ebből következik, aztán hogy az egyes ember elvész a nagy tömegben, a többség a diktálja a szokásokat és erkölcsüket, s „ és ha valaki nem akarja, hogy különcznek tartsák, azokat kür lui is, kell. — A törvényhozás föladata lenne a gondoskodni arról, h>ogy az ilyes szó 11 kasok és erkölcsök a józan ész kortá eszait át ne lépjék és a közegészség körvetelményeinek a menyire lehet feleljenek. • — Ha végig forgatjuk megve az emberiség történetének lapjait szemünkbe öllik, hogy már a legrégibb J.st népek vezetői oda törekedtek, hogy sz népükben a közegészség ugye egye a bekkel a munka, sztn ott el is fontartatni ható legyen, általában oly szokásokat )), terjesztettek a nép között, melyek a nuközegészség emelésének lényeges fémmezői; — igy már Mózes elrendeli let az ételek elkészítésének módját, meg ‘ki parancsolja a böjtöt és fürdést, de különösen kiemeli: „Emlékezzél meg a szombat napról, hogy azt megszentelték ed, hat napig dolgozzál és végezd el minden dolgodat, de a 7-ik nap a mi nyugalom napja, a to uradnak Isle- ^lednek tiszteletére, — ne végezz , kim, sor semmi munkát, se te magad se a me — Bocsánat, hisz nem látszik. i Szí — De érzik, Iele — Egy kis taplót rája, fogi — Tegye a taplót a maga fülébe, ostoba, a h A szegény papa csakugyan vérzett. Figaró remegő kezekkel végezte a herculesi mimakát s úgy elosont, mint a tolvaj. A Végre hét órakor mindenestül elkészült. - rakkja, fehér kendője, gyémánt gombjai vakban kifogástalanok voltak s egész meg jenye A néso még mindig el tudott ragadni egyyan hölgyet, a milyen például a mama l. Henriette akár csak egy ckirályi leány — üdökölt. Csupa fény és pompa lakozott — st. — Boldog mosollyal tekintett a nagy álló A körbe. Sohase látta magát szebbnek, sohase a ki ezte magát boldogabbnak, soha se dobogott Es van hevesen a szive, tud! A papa öntelten gyönyörködött remek H Inyán, de közbe-közbe nem mulasztotta el a kis mamát is néhány meleg tekintettel gássagasztalni. Oda — Szent Isten te vérzel ! — kiáltá fel föl szodalmasan a mama. nincs — Lehetetlen. rend — Mi lett édesem ? fiút — Párbajom volt a borbélyommal. is, n — Nézz csak a tükörbe. kéz Csakugyan. A kis l-ből nagy L lett még mást Jig olyan piros betűből, mint a kalendá szív mi ünnepek betűi. mám gondos asszony mindjárt segit a sebe- lép a tön. Egy kis illatos rizspor eltemeti a féléides betűt s a papa is rendben van. — N’dfíiik Henriette virágjait. Gyöng virágok I — k. riövid, de érdekes életrajzuk van. — 1 te szolgád, se a te szolgálód, sem az idegen, ki kapuidban tartózkodik.“ S a zsidó nép ez időben a törvényeket mind szigorúan megtartotta, s csak igy volt lehetséges, hogy a forró pusztában egy nagy számú népcsoport 40 évig vándorolt, a nélkül hogy valami járvány ütött volna ki közöttük. A görög törvényhozók nem rendeltek ugyan rendes ünnepeket, az időszakon kinti nyilvános gimnasiicai játékok által, a népnek célszerű üdülést és nemes szórakozást szereztek._Hogy a pogány ókor menyire szégyenítőnek és lealázónak tartotta a színetnélküli munkát, azt bizonyítja, a Danaidák regéje. — Damms leányait kik férjeiket meggyilkolták, azon átokkal sújtottak az Dlennek, hogy egy fenékétlen hordóba szünet nélkül kellett vizet, hordaniok. Egyesületi élet A helybeli Duna-molnár-ipartársulat közgyűlése.) — 1884. febr. 10. _ A társuhat tagjai derék elnökük Brunner «F rencz Szedem.vitézi lakásán gyűltek össze így a másodszori összehívás folytán l.aározatképes, közgyűlés a közepes számmal legieUM,1 tagok részéről tanúsított meleg ideklodes mellett a tartalmas elnöki ment jHó beszéd elmondásával d. e. 10 órakor ozdetét vette. AicQÍnoIiÍ,Clen<és I61 kiemelhetj ait, hogy z 1886 én orsz. iparkiáltásra ezen f^. dot is kapott felhívást, de miután a Imié ' Kilóm ipar pro ductumait az elnökség szemén a gőzmalom ipar készítményeivel helyi cszonyoknál fogva nem tartotta kalmasoknak, tárgyalás végett a versennet választ! any hoz sem látta czélszerűnek utasítani Érdekes meg e némileg indokolt, de semmi erre nem helyeselhető közöny jellemzésére Agy pénztári számadás a lefolyt évről be telek s így kiadások hiányában sem volt T •szí ben, melynek okát leginkább a felvétt 11 fi,ak nag;sságának (50 frt) tulajdonit T f. Épp ezert t.d.át az ipartörvény módo K iisa nan a kormányilag jóváhagyott alapszbályok is módosításra fognak ajánltai, s mennyiben a felvételi dijak jelenlegi mérve a IC tapasztaltok szerint, reductiót kíván ~n r abba, hogy a testületi tagdíjak fizetésére , /Ay ,,de?"5 kövé tett azon szokás, hogy azok middig a közgyűlések alkalmával fizettessenek a bizonyulván alkalmasnak, jövőre az illa o pénztároknak joga lesz a hátralékos A d< bármely időben behajtására. fl. ipnrtirsnl.it tigjajul J,,Bz4 és Zévorsld ' 0 Inarmesterek jelentkezvén, a szokásos di U líll8u,ati ‘»«ok sorában ki ízűlés. Brunner Ferencz elnök a tisztikar ködés i ideje lej,irtán,,1. megemütésével »s tiszti,fisai nevében eddig viselt álláról való lemondását jelenti be, „.elynek g orfentével Fleck Ferencz korelnöksége a Víl,ímtí,s húszas előtanácskozmá est lettek egy pesti üvegházban, neveik ed 1 éles illatban hozta egy Adonis, lakni k c,Hy dobogó szíven s meg fognak halni igszebb leány kebelén. 1 linden szál gyöngyvirág mást mondott ‘f is Heinettenek. ~ Szeretlek. Ezután a többi utána csengte gyöngyvirág ibo ~ Szeress! leo - Légy az enyém ! ~ Bódoggá teszlek ! ! ~ Menyországom vagy ! ~ Örökre a tied leszek ! y 7 Mi,iden gondolatom a tied! h hisz ezt mind az a barna fi., üzeni S/0J, Ő a nagokra bízta legédesebb titkait, tudj ‘ok a kis virágok olyan gyönyörűen el kilí a,uhu azokat az édes titkokat. kön enhiette maga előtt látja. 'gyogó szemekkel, türelmetlen sóvár = '* Dltakozik a báli terem ajtaja előtt, beimmár fényes közönség burjánzik alá. Az ő gyönyörűsége azonban még a teremben. Végre megáll a kocsi. A mari •zok az érkező kielé sietnek. A barna kies láz kezdi gyötreni, aggódik is, örül N 'in tudja mi tévő legyen, végre két smibalálkozik, két szempár üdvözli egykét néma ajk s titokzatosan dobogó közeledik egymáshoz. Az első pillanat szón 31-it kicseréli az öröm édessége a berliid,’ '!■ ó karján, diadalmasan, fényesen, de én és bizonytalanul. ' Menjünk már jó mamám. Még nincs itt a kocsi. Az A'dig már elmult kilenc, óra. -énül. (X. A Zenei Kör estélye febr. 10-én.) sz A Zenei Kör nyájas termében vasárnap el e nagyon kellemes zeneestélyt rendeztek . Még csak öt perczig várakozzunk. -- Noiíj hiszek én már az öt percekben. !'l< M? kis üangtalan leányt azonban megnyug ia a robogó kocsi. ' kei Sajátságos érzés vesz rajta erőt. Egy ki- mi szűkösnek találja a fűzőt, nem jut leve,|a ez, észrevétlenül szagolgatja Ál Icinson ) és csöppjeit, melyek olyan mámoros eriyaillatot árasztanak szét a nagyszerűen ^it« leden szobában. ’ pé, készen vannak. Mellétünk — mondja a papa vezénylő is gonosz [enriette a mamára tekintett. ■‘l,íl losolygó kolycseppek tündököltek az ő szer.piben. |,() is átérezte azt, a mit, Henriette, ő is tan, a azt, mi fog ma történni. Csakhogy ő tudta fejezni legalább néhány mosolygós cseppek ’ s b AUCUN. nag A zenei részletek átalában kitűnően hatottak, a mit a kar működő tagjainak alapos és lelkes m. rétes köszölségéből magyarázhatiiuk meg. A f iyesen ilágitott terem egyik részében egy kedélyes kis női társaság dicsérte az estély sikerét. Ekkor egy vidám megjegyzést hallottam, a mit nem is mulasztok el közölni. Cgy tűnik föl előttem ez a terem mind beosztásra, mind alakjára nézve mint egy nagy bécsi hajó belseje. És a szép közönség, mintha együtt utaznék velem, a legszellemesebb zenei élvezetben ringatózik, leinte o hajtom, hogy mennél lasabban haladjon a mi hajónk, mert nagyon pompásan mulatunk. És csakugyan. A vasárnapról hétfőre utazó szép kis társaság nem is tölthette volna el tartalmasabban az estét. Még a konyhát is dicséret ileti. Schuller Pál a terítékeket kitünően áldozta ki s az utazó társaság szinte el is felejtette, hogy a fogadó vendéglőse csak február közepén érkezik egyenesen Bukarestből. Jónás Pali tíz óra után már a zenészek emelvényén uralkodott s csinálta a Iega•angosabb csárdásokat és tour tánczokat reggel háromig, amikor még három táncczal szerezte meg a vigasságot. A közönség nem volt nagy, de annál A Z urei Kör hajójában a jókedv haragó hullámain utaztak: Bunny Jánosné és Mariska, Haudingorgnaczné és Katinka. Hromoda Jánosné, Linda Rezsőné, Korber Mária, özv. Kovács Ferenczné. Kuzmich nővérek, Moró Gyuláné, ■>iszl y Ersi és Neszti. Pisudhs Bela, Prokopp Jánosné és Józsa, Mariska Rein, Mariska, Rónay Gudíné és Gizella, zecskay Cornélné és j.Sárika,a Sternfeld Resoné, Tsclebüll Antanió, Wimmer Lajosné Inna, Wimmer Anna és Lujza, Wittam.é. Zinnern kapitány neje. A legközelebbi viszontlátásig ! mScT@97' Vatoanyi tevéi. XI. (IX. Falusi tánczestély Muzslán febr 9-én.) Valóságos egy kis eliebál, a minős<ít milyen városnak is díszére vált Ist’olna A falusi bál vidám mulatóizombat estétől vasárnap reggeli nyolc] i]-ig mulattak együtt kedelyesen és faradatlanul. ] Az ízlésesen díszített tánczterem a f .,5-V vendéglőben volt s a mizslai»^ cigányok emberül kitörtek magukért, s Tizenhat pár kezdte a tánczot kilenez órakor s a remek hülgykoszorú a következő volt: ^ 11 Bukay Ilonka (l'Carva), Bonneberg of báróné, Bonneberg Ella bárónő imiezor Fülöpné (Bálorkosz), ivad<irné, Heya Gabriella, Hajas Heya Sí önné (Csenke), Keller Ödönné (Kaiva), oiler Blanka (Kami), Nedeczky Ilka( Esztergom), Reviczky Győzőné, Rektor Mariska, Neuber Jenőné, (Esztergm Nana), Sávéi Károlyné, Widmann 1117 milia (Esztergom), Wagkovszky Wag- L;va bárónő (Ebed). Ingyen mosolygott be a nap az ab j,kokon, midőn a mulatság lealkonyult, feledhetetlen emlékű vigalom derékba előzőjét, Reviczky Győző szolgabirót, Is ónban az érdekes farsangi esemény ki s történetének végén érdem,szerint kll tüntetnünk, mert különösen az ő j((^lsősége a bál sikeres) A nőkről s a nőknek. 'esk ennél jobban sir az asszony, annál ha ill‘ db akarja megcsalni a férfit. :l •* K min ncs hamisabb viz az asszonyok köny mén fásánál. ' e , r * folk íróra asszony egy vásár. Négy, öt asz- Szül egész sokad.dom. K t asszony, három egész vásár. ’ T ♦ , ozzaszonyt, vásznát nevégy gyertyavilágnál. íp asszony is csúnya időt ér ha meg ^() szép Polgármesteri jelentés. II. örvendetfs jelenségként kell felem tenni a gazdasági egyesület által muH i oírt. hó 7. 8. és 9-én rendezőin 1-mény kiállítást A midőn azonban, mint közgazdaságunk előmozdítására valóii tényezőt feljegyzem, kénytelen (V okt az igazságnak megfelelőleg ki miatti, hogy ezen kiált .ás városunkra zve nem valami örvemlohos képet tárunk. Még azok a gazdasági czikkek mint p. o. a. bor. szőlő mint, gyilés s 1.1), a melyek leginkább hivatvák rn, hogy nála ík a kivitel tárgyát hozzék, oly csekély mérvben s keves által volt kiállítva, hogy valóban kellett hinni, miszerint Esztergom kir. város lakossága a kiállítás iránt onszenvvel viseltetik. Hogy mi volt okozója ezen távolmarásnak nem kutatom, de egyről mégis onyságot nyújtott s bár reám, mint város polgármesterére nem valami lelkesen ható igazság s ez az, hogy merideig a szőlészet és borászat terén rt vívmányokat nem iparkodtunk önök fiak szempontjából eléggé elsajáiii és habár tudom azt, miszerint zügyi helyzetünk nem épen jó, azt tudom, hogy városunk földműves áljai mióta a polgári olvasókör megtilt, az ezen szakban l. i. a szőlő- és borászat terén megjelenő lapokigen hasznos tudni valókat sajáti•k el, mindazonáltal nem vélném íségtelennek sőt Esztergom szőlőszot oiászál lal foglalkozó lakosaira nézve jón áldásosnak tar’tanám, hogy ha o. egy szakférfin, mint e téren jel‘dő Molnár István Esztergom szál), város szülöttje és fia, egy rövid s i éghajlati viszonyunknak a föld őségének megfelelő szakszerű, de is népies irányú könyv megírására éretnék s ez sokszoros ittatván a .»műveléssel foglalkozó lakosoknak utalnék. Teljesen meg vagyok győződve, hogy a szakszerű szőlőművelés és bérlés lakosaink közkincsévé válván, nősen pénzügyi szempontból igen siker volna elérhető.