Esztergom és Vidéke, 1884 (6. évfolyam, 1-104. szám)

1884-01-13 / 4. szám

Vasárnap, 1884. január 13-án r VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN, egész évre fél ésie . negyedév m ELŐFIZETÉSI AR Egyes számára 7 kr. M -re a Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér 55.,ov.in hip ^ szellemi részűt 111.•(ö i.ülemények Itiil.liMil ílt. KIADÓHIVATAL: SZÉCHENI-TÉR Imvii * Inivsifíilos s i magán limloHisnk, :i. uVÜK*'m!>o szánl !<<>/Icméjivuk, elöli/,elrsi piinxek >;sree,la nullások inlózoinl"-k. HIVATALOS IIIMHOTIÍSEK : 1 szólói 100 saóig — lYk 75 kr. 1 00—200-ig . I „ f,0 „ 200—000-ig . 2 „ 25 „ Hülyegilíj «10 Icr. MA 0 AN111111) KTEL KK megállapod is szerint lehető Ingj 11 tán jósakban közölt ötnek. M VII.ITIÍI sora 20 itr. Megjelenik hetenkint kétszer HIRDETÉSEK. Keresztény-zsidó házasság. (31.) Azok ;i milliók, melyek a keresztények zsebéből a zsidókéba kerültek és az a több ezer hold birtok, melyet a Zsidók keresztények elleni árveréseken, avagy szerződések által megszereztek, a zsidóknak törvény és jog szerinti tulajdonai, azokat tőlük viszonszolgálat nélkül elvenni nem lehet. De tévesen a polgári házasságnak nevezett, de valójában pedig csak a keresztények és zsidók közötti házasság, törvényjavaslati intézménye, ha életbe lép, ez lesz azon csatorna, melyen át azok a milliók és ingatlan birtokok lassanként s ha nem egészen is, de nagyrészben a keresztények kezébe kerülhetnek vissza. Egy nemzet életében száz év nem nagy idő, száz év alatt ezen az uton sokat visszaszerezhetnek a keresztények a zsidóktól. Ritka eset fog az lenni, hogy gazdag keresztény leány szegény zsidóhoz menjen nőül, mert a gazdag keresztény leány talál magának kedve szerinti keresztény férjet is, hanem megfordítva fog állani a legtöbb esetben, vagyis, hogy szegény sorsú keresztény kél házasságra gazdag zsidóval. Ebből a szempontból tekintve a főrendi ház által visszautasított törvényjavaslatot, az határozottan előnyös keresztényekre és hátrányos a zsidókra. De továbbá, a keresztények zsidóval való házasságra lépése nem kötelező, a házasuló felek magukat önkényt határozza el ara tehát akár szívvonzalom, akár pedig anyagi előnyök idézik elő a keresztény és zsidó közötti házasságot, azt ellenezni nem liberális törekvés. Ami pedig a kereszténységet illeti szemben a zsidósággal, az előbbi sokkal erősebben áll, sem hogy az utóbbi ellenében erőszakos védelembe fogadni szükséges volna. A katholika egyház törvényei szerinti házasságai miatt jelenleg sokkal felbonthatja maga több katholikus tér át más vallásra, hogy a rá nézve elviselhetlenné vált viszonyt végleg felbonthassa, mint ahány tagot ezen házasság által veszíthetne. Sőt ellenkezőleg az remélhető, hogy sok zsidó lesz épen e házasság útján kereszténnyé. Mert az a zsidónő, akinek a férje kevés,tény, akinek gyermekei is keresztények, sokkal közelebb érezni a keresztényekhez, fogja magát mint a különben is mindenütt ellenszenvben részesülő zsidósághoz és talán nem azonnal a házasság megkötése után, de később a zsidó valláshoz ragaszkodó szüleinek elhalálozása után maga is örömmel lesz kereszténnyé. A kor és zsidók közötti házasságot az orthodox zsidó nem csak hogy szívesen nem fogadja, sőt nagy csapást lát benne. Az e fajta zsidók már az emanczipatiót is károsnak tekintették felekezetükre nézve, mert némi rést tört a zsidó kaszton. És ha igaz, hogy megtörtént, elég oka volt ama rabbinak, hogy köszönetet mondjon Haynad bíbornoknak abbeli fáradozásáért, melyet a javaslat visszautasítása mellett kifejtett. Tévedésben vannak tehát a főrendi ház azon tagjai, akik azt hiszik, hogy szavazataikkal liberális dolgot cselekedtek és hogy ezzel a kereszténység ügyét védték meg a zsidóság ellen. Nmu, sőt megfordítva cselekedtek, melyet egy uj alibi szavazás alkalmával még helyrehozhatnak. BÁTOR! SCHULZ BÓDQS: Nyolczvan esztendős születésnapját értej meg. A dicső tábornok tisztelői méltó tiniltétessel fogják emlékezetessé tenni a holnapot. Mert ehez a naphoz négy esemény is fűződik. Születése napja s hozzá nyolczva: nádik születésnapja, névnapja, egyik fényes diadalának, a bodrogkeresztúri csatának emléke s az Esztergom megye 11 átán történt bebörtönöz totósónak napja. Ünnepeljük meg a hőst, tiszteljük meg az aggastyánt, s nyújtsunk neki elismerést érdeme szerint. A szalmághiiez hőseinek legnagyobbik hősét, a bátrak legbátrabbikát s a diadalmasok leghatalmasabb diadal aratóját éltesse még soká a szabadság istene !* Az üdvözlő sorok, melyeket holnap átnyújtanak, egész terjedelmükben a következők : Vitéz Tábornok ur ! Mélyen tisztelt Hazafiség A szabadság, egyenlőség, és testvérinagy eszméjének megvalósítása mellett az 1840-ik évek végén megindult szellemi küzdelem forrongása blékében hordozó, mint a virágkehely, a jövő nagyság himporát, melyből később, midőn a durván megtámadott eszmék és emberi jogok védelme a fegyverek élére bízatott, a dicső szabadságharc terebélyes fája nőtte ki magát. A zöld asztalok küzdelmei harsogó csaták riadalmaivá változtak át; az eszmétől lángoló honfiak fegyverei előtt megfutva, vagy összezúzva hullott a visszahatás sötét zászlója a porba és győzött az eszme. Csatát csatára vívott ki ennek fegyvere, az emberiség jogainak ama hármas jelszava ma már megingathatlanul áll, de a titáni harczban küzdött hősök nagy részben elhullottak, elporladoztak és hamvaiból nyer ma táplálékot a szabadság, egyenlőség és testvériség melegének áldásos gyümölcse. Dicső hartz volt, egészen illő a nagy eszméhez és azon jelenthetlen bátorsághoz, mely a küzdőket a történelemben megörökíteni volt hivatva. Ezen dicsők között kizdöttél te is a vitézek legelső vitéze ! itt vagy még közöttünk, mint a szabadság-hősök erényeinek élő mintája. Hozzád zarándokolunk ma születésed és névnapod 80 ik évfordulóján beszámolni adójával mély tiszteletünknek, mellyel tartozunk nemes egyéniséged iránt, lefizetni hálánkat a tántoríthatatlan honszeretetből kifojtott mekért, bemutatni bámulatunkat küzdelhőstetteid felett és mindezek között leginkább kérni a Mindenhatót, hogy drága életedet sokáig tartsa meg. Jól esik azonban lelkünknek a fenti érzelmek között is, elkalandozni a múltba, dicsőséges testeidnek honába, a csaták mezejére, ahol fényes előnevedet a „Bátor“-!, rettentetlen félistenek adományoztak kivívott dicsőségedért. Adták a nevet azok, a kiket megbámul a történelem művelhettél, harczi tetteikben. Miket is hogy „ők“ neveztek el „bátornak“ ? ■ i mg ín 11 -1 it t rájó — Pálmai Ilka dalaiból. — I. Az i ap hogy először Omoltál karomba Már zöldell a fának Suttogó lombja. Még zöldet a fának Suttogó lombja. Csak te nem jösz többé Ölelő karomba. II. Beteg vagy szép lányom, Arczod oly halavány, Keresek számodra Füvet a tó partján. Jó anyára az a fű Nem használ én nekem, Pistának csókját hozd Gyógyszerül én nekem. III. Oh mond te kis virág Miért vagy halavány Sötét árnyékbalTnyilfc yEzüst kelyhed talán ? A forró napsugár Erinté kelyhemefc, A forró napsugár Felszívta lelkemet. Neked is napsugár Hamvasztja éltedet: Szerelmében hal meg, Ki igazán szeret. Mindenre van idő . Meszelve, sikálva a kenda, a folyosó seperve, fényes a kapu csenget. tij.e s rendben van minden zuga a háznak. Majszter uram pedig falra akasztotta a dikicket. Majszterné asszony fe 11 éri tett az uj abroszét s kitálalta a legények részét, mindenik kap piros fánkot,, piros almát, mákos patkót, diós patkót, és egy rakás mákos gubacsot, meg egy liter bort. — Ez csak elég lesz gondolkozik majszterné asszony önérzetesen, „ne mondják, hogy Krébeczéknél rosszul tartják a legégényeket.“ Nem gondolkozhatott e felett tovább, ott ugrándozott körülötte a sok gyerek, hogy osztanák már ki a mosolygó frissen sült fánkot. Katicza kisasszony sem bír már velük pedig váltig mondja nekik, hogy semmit sem kapnak. Gabi pedig,a gépvarró legény,azért jár Katicza kisasszony sarkába, mert ez különben is jól esvén néki, s ma különösen arra akarja bírni a szép leányzót, hogy menne ki a szobából s majd ő rendezgetné helyette a farsangi asztalt. Megengedte ezt Katicza, s miért is nem hisz ebben ugyan semmi sincs, pedig dehogy nincs, nagy fontosságú ügy volt ez Gabinak, hogy Katicza kisasszony innen kimenjen, mert majszterné asszony majd csak kikergeti a gyerekeket és majd maga is kitekint a konyhára addig pedig Gabinak szabad a vásár, így is lett. De ne gondoljon azért senki rosszat. Annyi igaz, hogy Gabi motozott valamit a terített asztal körül, de nem is tett egyebet. Reszketett a keze, dobogott a szive, mikor ezt cselekedte, aztán kiszaladt a műhelybe felkapta a mondáját s ugrott át a szomszédba. Megjött a vacsora ideje körül ülték a legények az asztalt, Gabi nem volt itthon majszter uram smm tudta mire vélni a dolgot mi lelte az ő legderekabb legényét. — Anyjuk te! nem bántottad-e meg Gabi legényünket ? — Én-e? felelt az asszony, már hogy bántanám meg hiszen az egy erkölcsös derék fiú. örülök hogy nálunk legényeskedik holott már a maga műhelyébe is dolgozhatnék, mert van ám neki szép pénzecskéje, de én már tudom mi lesz a dologban. A szürszaböók vén Ágnese kerülgette őt.ez a múltkor mikor a szolgabirónénak czipőt ment mérni, azokhoz van farsangolni. Mindenki a majszterné filozófiáját bámulta. S ha nem rá, hanem Katiczára néztek megtudhatták volna egész bizonyossággal, hogy ki sajnálja Gabi távolléttét legjobban. Majszter uram nem törődve tovább a gyerek beszéddel föltakart egy asztalt mely meg volt rakva mindenféle ajándékkal a gyerek sereg nagy örömére s magának is gyönyörűsége telt benne, hogy mi minden, nem találni ottan. Ez a házi sapka bizonyosan az övé, igy nézegetve ráesett a szeme egy darabka piros pántlikára amint egy levélbe lógott, azon pedig ez a két szó hogy „Mélyen tisztelt Katicza leányasszonynak.“ Nagy szemeket csinált erre majszter uram s odahívta a lányát, Katicza pedig fülig pirult mert most tudta meg, hogy mért járt Gabi mindig a sarkába. Gabi pedig nem volt sem a szomszédban sem a szűrszabóék Ágnesénél, hanem ott lesett az ablak alatt, ott ágaskodott, hogy lássa mit szól majszter uram mikor a levelet meglátja. Mikor aztán odaben azt kiáltotta valaki — Hej ! ugorjatok hát valamerre azért a becsületes legényért, hogy legyen közöttünk ! Nagyot ugrott erre Gabi az ablak alatt , egy percz múlva bent termett a szobában. Az igaz, hogy egy kicsit megszégyelte magát a többi legény miatt, meg sajnálta is Katicza leányasszonyt, hogy úgy irul-pirul miatta, de azért még újra is elmondta majszter uramnak és majszterné asszonynak ami abban a levélben meg volt írva s megkérte a leány kezét. Már csak farsangra dukál az ilyesmi. Katicza pedig boldog volt, mert az ő számára nyitotta meg a farsang a hetedik menyország kapuját. VASKÓ VITÁNÉ SE HUNDY BELE A.