Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1889-01-03 / 1. szám
munkálatok gyorsan és szépen fognak haladni. &?4ergom szebb jövőjének és gyermekei jó sorsának nyújt az újesztendei ajándékot, a ki ít vasút létesítéséhez áldozatkészségével is hozzájárni. Sülyedő társadalom. Esztergom, jan. 2. Ezzel a czimmel érdekes röpirat jelent meg Budapesten. Csupa olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindenkit érdekelnek. Az érdekes röpirat szerzője Bronnus-nak írja magát, s eszmemenete a következő : A magyar közélet terén az utóbbi időben sajátos tünetek észlelhetők. Az egész magyar közéletből hiányzik a magasabb törekvés, mintha kiveszett volna belőle a korszerű haladás vágya, a magasabb törekvésekkel szemben való erkölcsi lendület. Évtizedek óta nem történt a magyar nemzet életében olyan esemény, amely kifáraszthatta volna, erejét, meglankaszthatta és manapság mégis olyan volna erélyet, tehetetlenség észlelhető minden irányban, hogy a vizsgálódó elme okvetlenül a tünetek után kutat, s meg is találja azokat. A minden téren, minden társ id imi kasztnál található czinizmus nem született magától, ennek a csúnya betegségnek a Csirája ott van a magyar közélet legfelsőbb fórumán , a parlamentben. Minden politikai animasitás nélkül, menten minden politikai pártállástól, teljes tárgyilagossággal tekintve a parlament működését, az ugyancsak szánalmas képet nyújt, nincsen meg benne semmiféle magasabb, nemesebb aspiráczió, sőt a frázis értékére sülledt a parlamentben minden, ami a hétköznapi dolgok, s tárgyalás alatt lévő javaslatok mathematikai bírálatán kívül esik. A vitákat csak a személyeskedések élénkítik néha, de különben azok szerfölött unalmasak. A parlamentben sohasem hangzik fel valamely magasabb eszme, amely lelkesedésre ragadhatná a nemzetet. De ha tenne is valaki üdvös kezdeményezést, elfojtja a szigorú pártfegyelem, s a hatalomra való rideg féltékenység. Teljesen illuzóriussá vált az elvi kapacitáczió, mert az a pártoknak egymással szemben való féltékenységénél fogva, még a legaprólékosabb formaságokra is lehetetlen. A kormány roppant ereje s a hatalom polczán való nagy szilárdsága mellett az ellenzéki pártok összes szereplése meddő akadékoskodássá válik, s így az ellenzék nem is opponál csak a látszatért,smi odavezet, hogy a parlamentből kivész a parlamentális lendület és élénkség. Másfelől a kormány hosszú állandósága mellett a hosszú időn át felszaporodott elégületlen elemek, minthogy politikai irányváltozás soha ki nem engesz el őket, már kitörést keresnek. Ez teremtette meg az antiszemitizmus vulkanikus kitörését, ez teremti a nemzetiségek harczias bomlasztja meg a társas túlkapásait, ez élet terén a különben egymáshoz tartozó elemek együttes munkálkodását. Az egyetlen eszme, melyet a parlament a nemzet körébe kidobott, az antiszemitizmus volt; erre a konczra azután ráesett a tömeg. A parlamentben is megosztozott rajta szépen kormánypárt és ellenzék egyaránt. A parlamentnek voltak jelszavai is : a liberalizmus meg más és a demokratizmus. Heteken, hónapokon át azon vitatkoztak, hogy ki a liberálisabb, ki a demokratikusabb, és e mellett elfoglaltak olyan álláspontokat, teremtettek olyan jelenségeket,, amik a leghatározottabb ellentétben vannak a hangoztatott magasztos ideákkal. A kath. klérus befolyásáról elmondottakat kath. szempontból aláírnunk, de amit a piot. nem lehet klérusról olvasunk, az igen találó. A magyarországi református egyház a legutóbbi időben kétségtelen jelét adja annak, hogy hierarchikus vágyai vannak, s egyben-másban alig ismer határt. Vallási türelmetlenségével s illiberális működésével megtagadja múltját. A protestáns egyház is arra törekszik, hogy felekezeties irodalmat teremtsen és ezenkívül centralizálja az egyházi jólétet, ami egyrészről tönkretenné az autonómiát, másrészről a hierarchia kiterjesztésére vezetne. A parlament czinizmusa irányban nem nyilvánul olyan semmiféle eklatáns módon, mint a közerkölcsök felfogásában. A legutóbbi időben olyan dolgok történtek a parlamentben, amelyek általános felháborodást keltettek, s alkalmasak annak a nézetnek a megszilárdítsára, hogy a törvényeket nem szükséges okvetlenül megtartani. Ezek a példák a közerkölcsök elfajulására vezetnek, aminek szomorú példáit látjuk is már a magyar közélet terén. Mind e bajokkal szemben a közélet,másik nagy orgánuma, a sajtó, tehetetlen, mert a mai informatív zsurnalisztikai rendszer mellett nem képes országos áramlatok leküzdésére, de sőt ezekkel szemben nem is harczolhat. Az országos áramlatok, amiket a parlament teremtett, átjárták az egész s azokat hírlapi czikkekkel társadalmat paralizálni nem lehet. De még manapság a zsurnalisztika, üzlet, s a lapok fenmaradásának kérdése is nagy szerepet játszik. A sajtónak számolnia kell a közönség ízlésével, felfogásával és érzületével, mert, különben a közönség elfordul tőle. A magyar sajtó önzetlen, becsületes, és hogy a mostani bajokon mégsem segíthet, az nem rajta, múlik. a Csak a meghamisított közfelfogásnak, magyar nép eredeti karakteréhez képest való megváltoztatása segíthet a bajokon. Erre kell törekednie mindenkinek, aki a magyar közéletben most tapasztalható általános helyett az egészséges fejlődést visszaesés óhajtja.Egyelőre csak a becsületes eszmék és tisztult nézetek terjesztése lehet erre hathatós eszköz. lgem tollette, az a temérdek sok gyöngy és drágakő egésztündér világgá varázsolták a helyiséget. Csipkékkel megrakott selyem és bársony-uszályos hölgyek, mint lebke tündér látszottak a sima padlózaton végigsuhanni, megterhelve virágokkal, szalagokkal. Bámulva, elfogultan tekintettek, a leányták maguk elé. Nem, ilyesmi Helénnek még legmerészebb álmait is messze túlszárnyalta. Úgy tűnt fel neki,, mintha a paradicsom küszöbén állana. Egy perezre kábultan állott meg, szive nagyon dobogott. Valami sajátos nyomást érzett keblére nehezedni, mely nem engedte őt szabadon lélegzeni mindaddig, mig a bemutatás első nehézségein túl nem voltak. A többi azután már magától jött. A leánykák csakhamar finom urak által hittak magukat körülvéve, lsi-ki ügyességének teljes erejével törve magát keresztül az előtte állókon, hogy ékesszólásának minden tehetségével csengjen egy-két tánczot vagy fordulót tőlük. A fiatal tisztek közt az első, ki Helénhez közeledett, Hajnal hadnagy volt. Megütközve tekintett a csokorra, melyet Helén kezében tartott. — Bájos Helén nagysád — monda elegáns mozdulattal — kegyed oly zavartnak látszik. Reméltem, egész biztossággal reméltem, hogy szerény virágaim majd kegyes fogadtatásra találnak kegyednél, és ma is megvetette azokat. — ígéíti sajnálom, nagyon hálás vagyok érte ... de fivérem ajándékát lettem volna kénytelen visszautasítani, és a papa — szólt akadozva, alig palástolhatván félénk zavarat. — Ah, értem már. Persze Arthur előnyben van. Azután nem [kegyetlen állt a válasz . . . Ez vigasztal — susogá Hajnal. Szabad-e kárpótlást remény lenem érte ? Helén megdöbbenve tekintett reá. — Én nem tudom . . . — Egy-két tán ezért esedezem, még mielőtt egy szerencsésebb megelőzne. Szabad jegyére igényt tartanom, bájos nagysám? Az — örömest, de nem többre, mint kettőre. édes mama ezt nekem határozottan meghagyta. A hadnagy gúnyosan mosolygott. — Ugy a souper-walzer és a cotillon-ért esedezem. Pompás cotillon-figurákat állítottam össze. I és Azután . Saroltát is felkérte egy tánczra kifogástalan elegancziával meghajtva magát, távozott, hogy másoknak is helyet adjon.— Tisztelt nagysám — szólal meg most egy monoklis dandy, ismert alakja a szereplő világnak — kegyed elragadólag néz ki. Szabad kérnem egy kis szuper-csárdást ? — Igen, ezer örömmel. Ismét tisztul a tér. — Legkedvesebb nagysám —!- szól most egy harmadik előkelő orrhangon — egy óriási kéréssel járulok angyali színe elé. Nemde okvetlen fog boldogítani engemet egy négyes táncz vagy mazurkával ? Legyen szabad ezt nekem kérni. m Helén készséggel nyújtotta oda kis kezét . . . Egymást érték e jelenetek. " A testvérek csak ritkán érthették meg "az urak neveit, és még ritkábban tudták elolvasni a finom kártyalapokra írt sorokat, melyeket a tánczosok kezeik közt hagytak. Komárom kapitulácziója. Komárom ugyan még sohase kapitulált, és ne is kapituláljon soha sánczaival, csak az esztergom-füzitői vasút mielőbbi kivihetősége érdekében próbálja meg az és sohase fogja egyszer a kapitulácziót megbánni. Dr. Silberstein Adolf és érdektársa a komárommegyei közgyűléshez egy pótinditványt adott be. Már erre megmódosult az állandó választmány kedvezőtlen határozata s mint olvasóinkat nyomban értesítettük külön bizottságot küldtek ki a kérdés beható tanulmányozására. Ez a bizottság bizonyára beható figyelemre fogja méltatni Dr. Silberstein Adolf legújabb vasúti dolgozatát, melynek veleje a következő: A kormány, mint tudva levő, nov. hó 29-én megtartotta a közigazgatási bejárást, és ezáltal eléggé tanúsította, hogy a tervet helyesli, úgymint Baross ő excellentiája nem egyszer ígérte máskegyes hozzájárulását az építési tőke 10%-a erejéig. De nemcsak a közlekedési, de a hadügyminisztérium is kiválóan pártolja e vonalat, melynek operationális és katonaelszállitási fontossága minden kétségen kivül áll. A politikai bejárásnál Almás és Nesz — Egy érdekes autographgyüjtemény — kaczagott fel végre Helén. Mit használnak nekem a nevek, ha nem tudom, hogy kiket értsek alattuk ? Ha az urak is csak ugy ismernek engemet, mint én őket, ugy bajosan fogunk eligazodni. (Folyt. köv.) — Esztergom tájszépségeinek felfedezésére alakult Gróf Csáky Albin miniszter úr elnöklete alatt a Kárpát-Egyesület Budapesti Osztálya, mely alakuló közgyűlése alkalmából Esztergomból Burány Jánost és lapunk szerkesztőjét választmányi tagokká választotta. A nemes hivatású egyesületbe eddig a következők jelentkeztek nálunk rendes tagoknak : Burány János, Matina Lajos, Nagy Pál és Dr. Kőrösy László. Az évi tagsági díj három forint. Jelentkezéseket még mindig örömmel közvetítünk. Esztergom természeti szépségeinek megismertetéséről van szó s így bízvást reméljük, hogy a tagok száma szaporodni fog. — Hangos napok. Szilveszter estéjén már késő délután megkezdték működésüket az összes esztergomi czigányzenekarok s privát bandák s gratuláltak kegyetlenül egész másnap reggelig. Az egyveleg khaósza sok helyütt igen komikus volt,hanem azért az összes meg is gratuláltak jó egészségnek örvendenek, mely nem csekély kívánságai lettek jegyzőkönyvbe igtatva. ( A füritd-esztergomi vasút építési tőlkéje minden érdekeltségi kívánság tekintetbe vételével 2.000,000 frtra fogrúgni. Ebből 200,000 frtot az üÚil fog magára venni, 500,000 frt az érdekeltségtől kívántatik. A hátralevőí 1200-1.300,000 frtra elsőbbségi részvények fognak kiadatni, melyek megvétele iránt már elsőrendű magyar és külföldi pénzházaktól vannak ajánlatok. Az érdekeltség ugyanannyi törzsrészvényt kap, amennyiszer 100 frtot megszavazott vagy aláírt. A törzsrészvényesek és az elsőbbségi részvények vevői együtt alakítják, egyenlő jogokkal a füzitő esztergomi vasúti részvénytársaságot. Az alapszabályokat az állam vizsgálja és erősíti meg és mint nagy törzsrészvényes épúgy lesz képviselve az igazgatóságban, mint a megye és az egyéb érdekeltség. Ha tehát Komárom megyétől 50,000 frtot kérünk az állam és a többi összeérdekeltség nevében, ez az építési tőke 22%-át, vagy a törzsrészvények 6%-át teszi ki. Ennek pedig megfelel 12 kilométer vasút Físzitőtől Neszmélig. Miután az egész vonal csak 42,6 kilométert tesz ki, Esztergomra esik 70%, Komáromra 30%. De Esztergom érdekeltsége 350,000 frtot, azaz a törzsrészvények 50%-át jegyzi, míg Komáromtól csak 6% telik ki. Ebből nagyon is világos, hogy Komárom megyét legkevésbbé sem terheljük a kellő arányban. Ez ötvenezer forintot a magyar jelzálogbank kölcsönzi 50 évi törlesztésre 52% számítás mellett, úgy, hogy a megye csak évenkinti 2800 frttal járul voltaképen hozzá a vasút költségeihez. Az alap, melyből e 2800 frt évenkinti járulék fedeztetik, nem is lehet más, mint a közmunka-alap, mely a közutat építésére és f^jmj^t^sáBnkr.sz^lgg^^ A törvényes praxis a vasutakat, egyben a közutakhoz sorolja. Világos, hogy a~% másfél órányi lata-almási megyei ut fenntartási költségei lényegesen elesnek, miután Almás-Fü,iősi keresztül a közlekedés egy negyedóra alatt és a vasúton minden nap 6000 lesz meg métermázsa tehet fog vitetni. A vasút kezelését a magyar államvasutak veszik át és a részvénytársaságnak biztosítják a részvények minimális kamatozását. Ami a füzitő-esztergomi vasút kamatozását illeti, annak alapja a legszilárdabb, miután a Drasche-féle tégla,- és kőszénbánya-társaság igazgatósága késznek nyilatkozott évi termelését is 2 millióra fokozni és a vasúttársaság által vitetni. Ez 1y2 millióból eredő szállítási haszon legalább is 60,000 frt tiszta évi jövedelmet képvisel, ami már elegendő a részvénytőke elsőbbségeinek kamatoztatására. Hogy a kőszén mellett faragott kövek, mészkövek más épületkövek, cement, tégla, fa, bor, szőlő gabonából legalább is 500,000 métermázsa fog vitetni, hogy továbbá felieg télen nagy személyforgalom, nemkülönben pedig szapora katona szállítások lesznek, mint tudvalevő tények, s melyeknek eredményekép a törzsrészvények gyümölcsözése tisztán kiszámítható. De a megye haszna sokkal nagyobb lesz más réven, mintha a törzsrészvények 7%-ot osztanának is. E fohászon t. i. abból fog állani, hogy a drága kőszenek a szomszéd, tehát olcsó doroghi kőszén által fognak kiszorittatni.• Már Komárom megye körülbelül 200,000 métermázsa kőszenet fogyaszt, mellynek helyi ára 70 krtól 1 frt 20 krig változik métermázsánkint. A doroghi kőszénnek ára a bányánál 32 kr., a viczinális vasúti vitelbér 10 kr., ugy hogy Tatán alig 50 kr és Komárom