Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1889-11-21 / 93. szám

ngÁrw éviM ....... 6 fit — kr. fél éve 3 fit --- kr. negyedévre . 1 fit 50 kr. Egy ízám áru 7 kr. es BOTTYÁN-UTCZA. VIOLA-HÁZ­A 22. SZÁM ALATT, iiin-ii M hip MMtÜAinl ránv.ói: illott" kir­,|i»ini<n­yt»k­itiiiilwmulk. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TIcR SZÁM, hová ;t íM.j> hivatalos s a magán h­i­dutéRHÍ, ;i, nyilUérbe Mx&tit kö/,­Itím­ények, ulöh­/.uiÓHÍ pénzük. e« njiíhiiiisl­áNuk intézen­dök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IMJIDKTKNEK :.i­j­M­A<i­Á­N-LI­IHDIÍTÉNIÍK l s'/.nlól 100 H­/.óifr - frt 75 lu.; i iM^állajtodás szerint legju 100- 200 ig . 1 frt 50 IcrJ • tán­yosabb­fin közü­letnek. 800 Sflo-ig . % frt 25 kr.; I . Helydíj 80 kr. i NYILTTUNf sora. 20 kr. MIWURLIENIK Hi­.Tl­­ N[< 1 NT KETSZIÍT! : VASÁRNAP ÉS__CSÜTÜRTÖKÖN. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: A város. Esztergom, nov. 20. A magyar városokkal egy idő óta részletesen foglalkozni kezd az irodalom, a­mi azt jelenti, hogy nemsokára a köz­élet is foglalkozni fog velük, mert az irodalom mindig megelőzi a közélet munkásságát. Grünwald Béla, Beksics Gusztáv és egyéb publiczisztáink nemcsak erős ké­szültséggel, de valóságos lelkesedéssel tárgyalják a városi kérdést. A jövőt üdvözlik és keresik városainkban, mint a­hol a kultúra már évszádok óta oda­haza van. Városaink a szabadságharczig szépen képviselték a kultúrát, sőt a hazafiságot is, de nem a magyarságot. A városi polgárság évszázadokon keresztül meg tudta óvni külföldies szokásait, melyek­kel a nemesi osztály ellenében állás­pontot foglalt s azt egész addig meg is tartotta, mig a városi elemek meg nem magyarosodtak. Ötven-hatvan esztendő előtt Eszter­gom is jó kis német város volt a maga nemében. A czéhek jórészt német szel­lemben dolgoztak, a családok nyelve odahaza s a társalgás nyelve még a a városházán is német volt. Azóta csodálatosan átalakult minden. A városi polgárság egészen megmagya­rosodott s múltjából nem vett át egye­bet régi német névnél s tisztes ipar­kodásnál. A városi polgári elem képviseli ez idő szerint hazánkban a magyarság leg­erősebb bástyáit s a magyar kultúra legtöbbet ígérő állomásait. Városaink fejlődésével, megmagyaro­sodásával s jó törekvésével, a városi élet új vérével árasztja el a nemzet életereit. Változik a súlypont. Az intelligenczia csakis a városokban talál melegházat, a megyei élet a földmivelési és gazda­sági érdekeken kivül nem szolgál kul­turális érdekeket. A városok lassan fejlődő jó módja rövid idő múlva még inkább kedvezni fog kulturális haladásunknak. Maga a város fogja megteremteni mindazt, mire szüksége van s igy bizonyitja be, a­hogy a valódi városi kultura önmaga teremtője és fön­tart­ója. A kis gazdák épületeiről. Kell-e mondanunk, hogy a gazdasági építés terén nagyon el van m­ég ma­radva hazánk a külföldtől? Kivételt csak a székelyföld tesz. Ott többnyire csinos és czélszerü gazdasági épületeket lehet a falvakon találni. S ez onnan van, hogy a székelységnél nagyon ha­mar meghonosodott a faipar s minden ember úgyszólván gyermekkorától fogva fut és farag s részt vesz a házak épí­tésében. Ha valaki megnősül, társai szívességből elmennek neki házat épí­teni s a faluban mindig van egy-két ügyes mester, kiktől a fiatalok meg­tanulják, hogyan kelljen csinos, egész­séges és jó épületet csinálni embernek s állatnak, s magtárt a török búzának (kukoriczának is). Az alföldi parasztság távot annyira begyakorolva az építésbe­ sincs ők az építési anyagot vályogvető czigányok­kal készíttetik s a fa­munkát ác­csal és asztalossal, s ha segítnek is a munká­nál, hát meg is látni a házakon, hogy a ki csinálta, nem értette ezt a mes­terséget. Kivételesen megtörténik ugyan hogy a magyar földész is jól tud épí­teni, vert fafalat, fecskefalrakást olyan ügyesen elkészít, mintha az téglából ügyes mester vezetése alatt készült volna. De­ nagyban és egészben véve még­is úgy állanak a dolgok, hogy bár népünk nagyon tanulékony, nincs be­gyakorolva az építésbe és sem a lakó­házakat sem a gazdasági­­ épületeket nem készíti el úgy, mint kellene. Csűri például sok faluban, ha csak uri por­tán nincs, nem is látunk, pedig a gaz­dák elég jómódúak, több földjük van, mint a német parasztnak, a­ki lakhá­zával egybe foglalva épít csűrt az élet­nem­űek számára. Épületek dolgában nagyon kevéssé vannak az alföldi gazdaságok fölszerelve s ezért ha aratáskor megesősödik az idő, néha a féltermés is oda vesz. El­rothad, kicsírázik a mezőn azon mód keresztbe rakva, mert miután nincs csűr, igen sokan nem is hordhatják össze a learatott életet, hanem egyene­sen keresztszám hordják a szérűre a gépeléshez. A gazdasági építkezés előmozdítását a gazdasági egyesületeknek kellene a kezükbe venni. Az országos magyar gazdasági egyesület meg is tett annyit, hogy pályázatot hirdetett egy-egy minta­szerű gazdasági épület tervrajzának el­készítésére. De ennek a munkálkodás­nak még nem volt valami nagyobb gyakorlati foganatja. A tervrajzok, min­ták elkészültek s az orsz. gazdasági egyesület múzeumában (ha ugyan meg­érdemli a »muzeum« nevet az a szerény gazdasági eszköz- és mintagyüjtemény, mely a Köztelken található) tán nagy utánjárással meg is lehetne tekinteni azokat. Arról azonban nincs és nem is volt kellőleg gondoskodva, hogy e ter­veket s mintákat mindenki könnyű szer­rel megkaphassa, a­ki azok iránt ér­deklődik. Úgyszólván elölről kellene hát kez­deni a gazdasági építkezés fejlesztésé­nek előmozdítását. Azt kellene tenni, hogy a mi érdemes munkálatok ebben az irányban idáig elkészültek, azokat összegyűjtve ki kellene adni s ingyen vagy igen csekély áron szétosztani a gazdasági egyesületek útján. Sőt még ennél is tovább lehetne menni. Miután a meglevő matériáké elégtelen, ki kel­lene dolgoztatni jeles szakférfiak által tervrajzok és költségvetéseket minden­féle gazdasági építkezésekről és aztán terjeszteni azokat alkalmas módon és eszközökkel. Meg lehetne például tenni azt, hogy ha a gazdasági építkezések­ről becses terv- és mintagyüjtemény lesz az orsz. m. gazdasági­ egyesületnek ezt időközönkint más-más gazdasági­ egye­sülethez tegyék át megtekintés végett s olykor, mikor a mintagyüjtemény va­lamely vidéki egyesületnél van, oda előadás tartása végett leutazhatna a múzeum egy kiküldötte, a­ki mindent pontosan meg tud magyarázni, hogy előadásából egészen jól megérthessék a kis­gazdák is, mit hogyan kell elkészi­ izMEsíler­ öii­5slíte­ttárűziia. Képek a Tároskásáról. A VÁROS SZÍNEIVEL ÉKESKEDŐ KAPUN MAJD MINDEN HÓNAPBAN KIAKASZTJÁK AZT A TÁBLÁT, MELYRE KI VAN ÍRVA A VÁROSI KÖZGYŰLÉSEK­NAPJA. ILYENKOR AZUTÁN ÜNNEPLŐBE ÖLTÖZIK A FÖLDMŰVES, SÖTÉT KAPUTBA A MESTEREMBER S ÚGY IPARKODIK FÖL A KÖZGYŰLÉS TERMÉBE­N KIVÁLASZTOTTAK KÖZÉ. BOTTYÁN PALOTÁJA KURUEZ HAGYATÉK, DE KURUEZ TESTAMENTUMRA VALL NEM EGYSZER AZ A SZELLEM IS, MELY HAJDANI TERMEIBEN EZ IDŐSZERINT URALKODIK. KILENCZ ÓRATÁJT MEGKONDUL A VÁROSHÁZ CSENGETYÍ­JE AZALATT A TÖRTÉNETI NEVEZETES­SÉGŰ BELSŐ ERKÉLY ALATT, MELYRŐL ANNAK IDEJÉN A VÁROS NEMES ELÖLJÁRÓI A VÁROSHÁZ UDVARÁN VÉGBEMENŐ KÜLÖNFÉLE MEGCSAPATÁ­SOKAT KISÉRTÉK VALA HIVATALOS FIGYELEMMEL. A KÖZGYŰLÉS KÖZÖNSÉGE EGYÜTT VAN. FÖLÜL AZ URAK, ALUL A NEMZET. AZ ASZTAL EGYIK VÉGÉN A VÁROS FEJEI, ALSÓ VÉGÉN A VÁROS LÁBAI. AZ ABLAKOKKAL SZEMKÖZT ESŐ FALAKON MÁRIA TERÉZIA BÁJOS FEJEDELEMASSZONYUNK S BALRÓL A LEGSZEBB KIRÁLYASSZONY FÉRJE TEKINT ALÁ JELENTŐSÉGTELJESEN. A HÁTSÓ FALON SIMOR JÁNOS HERCZEGPRÍMÁS NÉZ AZ ESEMÉ­NYEK ELÉ. AZ ELNÖKI SZÉK MÖGÖTT EGY ÓCSKA OSZLOPOS ÓRA ÁLL AZOKBÓL A RÉGI JÓ IDŐKBŐL, MIKOR MÉG A VÁROSNAK IS SZEBBEN MUTO­GATTA AZ IDŐK JÁRÁSÁT. A ZÖLD ASZTAL FELSŐ PATKÓVÉGÉN HELYET FOGLAL A POLGÁRMESTER. KOPOTT BORSZÉKRE HELYEZKEDIK S MINDIG ELEGÁNS SZALONKABÁTJÁN SIMÍTVA, NYÁJAS TEKINTETTEL ÜDVÖZLI A VÁROS LETELEPEDETT ATYÁIT. DR. HELCZ ANTAL POLGÁRMESTER SIMÁN GÖRDÜLŐ MONDATOKKAL, LEHIZELGŐ ORGÁNUMMAL S SZERETETREMÉLTÓ ELŐADÁSSAL NYITJA MEG A KÖZGYŰLÉST. VÁLASZTÉKOS SZAVAKKAL, GAZDAG SZÓKÉSZLETTEL S MINDIG DÖNTŐ ÉS MEGGYŐZŐ ÉRVEKKEL ADJA KI A JELSZAVAKAT, MELYEKET A VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETE SZÍVESEN KÖVET. A­KI GÁNCSOLÓDNI KÉSZÜL, AZ MEGADJA MAGÁT. A­KI OPPONÁLNI AKAR, AZ TÁRGYTALANNÁ VÁLIK. AZ ÉKESSZÓLÁSNAK OLYAN CSÁBÍTÓ ESZKÖZEI VANNAK, A KIVÁLÓ SZÓNOKI TEHETSÉG OLYAN VARÁZSERŐVEL DOLGOZIK, HOGY A MÉRGES KÍGYÓK IS ELBŰVÖLVE LAPULNAK MEG ELŐTTE. DE A VÁROS PENNÁJA IS MEGKEZDI A MAGA MESTERSÉGÉT. TAKÁCS GÉZA FŐJEGYZŐ ALAKJA A HONFOGLALÓ MAGYAROKÉRA HASONLÍT. IMPOZÁNS TERMETÉVEL ARÁNYBAN ÁLL ÖBLÖS HANGJA S BÁMULATOS PARAGRAPHUS ÓSMERETE. A­MIT EGYSZER MEGREFERÁL, AZ MEG VAN REFERÁLVA. JAJ ANNAK, A­KI ABBÓL VALAMI KIVETNIVALÓT KERES, MERT AZT ELNÉMÍTJA AZ ÖSSZES HAZAI TÖRVÉNYEK PARAGRAPHUSAIVAL WERBŐCZYTŐL IFJÚ TISZA ISTVÁNIG. ÉRVELÉSE LEGYŰRŐ, ÉSZJÁRÁSA TOLDY MIKLÓSÉ. TIZENÖT ÉV ÓTA FŐJEGYZŐJE A NEMES VÁROSNAK, DE EGYETLEN EGY HIVATALNAK SE TUDOTT NAGYOBB NIMBUSZT SZEREZNI, MINT A MAGÁÉNAK. SZÓ­NOKNAK MINDIG CSATÁRAKÉSZ, DE FŐLEG NAGY CUNCTATOR, MERT SZERETI A LELKIISMERETES MUNKÁT, MELY AZ ELSIETÉS MEG AZ ELNAGYO­LÁS VÁDJÁTÓL TISZTA. LASSAN, DE KÍMÉLETESEN DOLGOZIK S LEGNAGYOBB GYÖNYÖRE VAN ABBAN, MIKOR MÁS VALAKI IS CSALÓDIK A CZITÁLT PA­RAGRAPHUSOK SZÁMÁBAN, SŐT TARTALMÁBAN. TELJES ELLENTÉTE NEKI NIEDERRRANN­ JÓZSEF ALJEGYZŐ, A­KI SZÍNTELENÜL ÉS SZE­RÉNYEN BESZÉL, HANEM AZUTÁN DOLGOZIK IS ANNYIT, MINT EGY VALÓSÁGOS PAPÍR­IPAROS. NEM CZITÁL PARAGRAPHUSOKAT, HANEM AZÉRT ESZMÉNYI BUREAUKRATA, A­KI A GÉPEZETBEN NEM SZUSSZ, HANEM CSAK EGY ERŐS KERÉK AKAR LENNI. VAN BENNE VALAMI, A­MI KE­SERŰ MANDOLÁRA EMLÉKEZTET. KÜLÖNÖSEN A­MI AZT ILLETI, HOGY NAGYON NEHEZEN ÖSSZE­TÖRHETŐ, MERT A SZORGALOM VASHÁZÁBAN LAKIK. A­­­ RÉGI JÓ IDŐK HAGYATÉKA KEMÉNY­FI JÁNOS VÁROSI TANÁCSOS, A­KI SZÜKSÉG ESETÉN VOLT MÁR POLGÁRMESTERI HELYETTES, ORSZÁG­GYŰLÉSI KÉPVISELŐ, SZOLGABÍRÓ, KÖZ- ÉS VÁLTÓ ÜGYVÉD S MOST KELLŐ VÁROSI NYUGDÍJALAP HIÁNYÁBAN. VÁROSI SZENÁTOR, A­KI NAGY LEL­KIISMERETTEL VÁSÁROLJA TENYÉSZ BIKÁINKAT AZ ALFÖLDÖN. MINDIG MORÓZUS, MERT SEHOGYSE MEGY R ÚGY, MINT AZELŐTT, MIKOR MÉG NEM KELLETT ANNYIT IRKÁLNI-FIRKÁLNI, HANEM AZÉRT NAGYOBB VOLT AZ AUKTORITÁS. NEKI CSAK MOSTOHAAPJA A MI KORUNK. NEKÜNK PEDIG MÉG MINDIG EGY KIS AKADÁLYVERSENY, MERT AZ ÖREG URAKAT NEM SZABAD MOSTOHAAPÁINK­NAK TEKINTENÜNK. HUSZÁROS ALAK, KATONÁS TEMPÓKBAN, DOL­GOZÓ FÉRFIÚ SARLAY EDE A VÁROS FŐKAPI­TÁNYA, A­KI ÜNNEPEKEN IMPOZÁNS­­ MAGYAR DÍSZRUHÁBA­N SZOKOTT KIRUKKOLNI. A RÉGIBB GÁRDÁHOZ TARTOZIK, A­KI SZINTÉN PANASZKODIK ÉVTIZEDEINK BUREAUKRATIKUS MUNKAFALÁSA MIATT, HANEM AZÉRT CSAK SZÉPEN CSENDESEN ŐRKÖDIK SZURONYOS DRABANTJAIVAL KÜLÖNÖSEN A KÜLSŐSÉG MENYECSKÉINEK HÁZIBÉKESSÉGE FELETT. A VÁROS FIATAL FŐÜGYÉSZE, DR. FÖLDVÁRY ISTVÁN A LEGÚJABB NEMZEDÉK ÚTTÖRŐJE VÁ­ROSHÁZUNKON. NEM CZITÁLJA A PARAGRAPHUSO­KAT, HANEM ALKALMAZZA S NEM DICTIÓZ A KELLETÉNÉL TÖBBET, MERT SOK AZ IRNIVALÓJA. SZÉP KÉSZÜLTSÉGÉBEN, NAGY SZORGALMÁBAN S ERŐS MUNKABÍRÁSÁBAN TÖBB SCHLAGER REJLIK, MINT AKÁRHÁNY A DICTIÓBAN. MINDENRE FÖL­HASZNÁLJA A NEMES VÁROS, A HOL GESZTENYE­KAPARÁSRÓL VAN SZÓ S A FŐÜGYÉSZ GESZTENYÉI TÖBBET JÖVEDELMEZNEK A VÁROS KASSZÁJÁNAK, MINT A LEGRAGYOGÓBB RAKÉTÁK. HA MÁR A VÁROS KASSZÁJÁNÁL TARTUNK, NÉZZÜNK BE A VÁROS KINCSESHÁZÁNAK KULCS­TARTÓJÁHOZ, A­KI POMPÁSAN BELEFÉRNE EGY KISEBB KALIBERŰ WERTHEIMERBE. V­IOLA KÁL­MÁN A VÁROS SZÉNÁJÁT OLYAN RENDBEN TUDJA TARTANI, HOGY PANASZA SENKINEK SEM LEHET. NEM TÖBB, DE JÓ PÉNZTÁROS. Í BECSÜLETES ÉS PONTOS HIVATALNOK, A­KI MÉG HA MÉRGELŐDIK IS, CSAK A VÁROS JAVÁÉRT TESZI. BIZONYOS SAILONOKBAN UGYAN NAGYOBB HAVI KIADÁSA VAN NÉHA, MINT BEVÉTELE, HANEM AZÉRT JUT MÉG A LELKIISMERETÉBŐL A VÁROSI HAGYATÉ­KOKNAK IS. DE A MULT IDŐK NEM HAGYHATTAK VOLNA REÁNK ÉRDEKESEBB RÉGISÉGET AZ ÖREG SZÁM­VEVŐNÉL. MERÉNYI FERENCZ NAGY SZÁ­MOKKAL DOLGOZÓ KIS VÁROSUNK EGYIK LEGÉR­DEKESEBB ALAKJA. NINCS VÁROSI EMBER, A­KINEK A MÚLTJÁRÓL SZÁMOT NE TUDNA ADNI. NINCS FŰZFA VAGY ÉLTESEBB NYÁRFA A VÁROS HATÁRÁBAN, MELYNEK ÉLETRAJZÁRÓL ADATOKAT NEM TUDNA. SZÓVAL A MULTAK ELEVEN KALEN­DÁRIUMA. A SZÁMOKHOZ­­ UGYAN SOKSZOR NINCS SZERENCSÉJE, DE A KIVONÁSBAN MINDIG ERŐ­SEBB, MINT AZ ÖSSZEADÁSBAN. S MINTHOGY VÁROSUNK MÁR ÉVTIZEDEK ÓTA SE ÖSSZE NEM AD, SE NEM SZOROZ, SEM NEM OSZT, HANEM CSAK KIVON ÉS PEDIG A JÖVEDELEMBŐL A DE­FIC­ITET S A DEFICITBŐL A PÓTADÓT, MERÉNYI BÁCSI EGÉSZ NYUGODTAN OLVASSA A KASZINÓBAN

Next