Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1889-11-21 / 93. szám
ngÁrw éviM ....... 6 fit — kr. fél éve 3 fit --- kr. negyedévre . 1 fit 50 kr. Egy ízám áru 7 kr. es BOTTYÁN-UTCZA. VIOLA-HÁZA 22. SZÁM ALATT, iiin-ii M hip MMtÜAinl ránv.ói: illott" kir,|i»ini<nyt»kitiiiilwmulk. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TIcR SZÁM, hová ;t íM.j> hivatalos s a magán hidutéRHÍ, ;i, nyilUérbe Mx&tit kö/,Itímények, ulöh/.uiÓHÍ pénzük. e« njiíhiiiisláNuk intézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IMJIDKTKNEK :.ijMA<iÁN-LIIHDIÍTÉNIÍK l s'/.nlól 100 H/.óifr - frt 75 lu.; i iM^állajtodás szerint legju 100- 200 ig . 1 frt 50 IcrJ • tányosabbfin közületnek. 800 Sflo-ig . % frt 25 kr.; I . Helydíj 80 kr. i NYILTTUNf sora. 20 kr. MIWURLIENIK Hi.Tl N[< 1 NT KETSZIÍT! : VASÁRNAP ÉS__CSÜTÜRTÖKÖN. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: A város. Esztergom, nov. 20. A magyar városokkal egy idő óta részletesen foglalkozni kezd az irodalom, ami azt jelenti, hogy nemsokára a közélet is foglalkozni fog velük, mert az irodalom mindig megelőzi a közélet munkásságát. Grünwald Béla, Beksics Gusztáv és egyéb publiczisztáink nemcsak erős készültséggel, de valóságos lelkesedéssel tárgyalják a városi kérdést. A jövőt üdvözlik és keresik városainkban, mint ahol a kultúra már évszádok óta odahaza van. Városaink a szabadságharczig szépen képviselték a kultúrát, sőt a hazafiságot is, de nem a magyarságot. A városi polgárság évszázadokon keresztül meg tudta óvni külföldies szokásait, melyekkel a nemesi osztály ellenében álláspontot foglalt s azt egész addig meg is tartotta, mig a városi elemek meg nem magyarosodtak. Ötven-hatvan esztendő előtt Esztergom is jó kis német város volt a maga nemében. A czéhek jórészt német szellemben dolgoztak, a családok nyelve odahaza s a társalgás nyelve még a a városházán is német volt. Azóta csodálatosan átalakult minden. A városi polgárság egészen megmagyarosodott s múltjából nem vett át egyebet régi német névnél s tisztes iparkodásnál. A városi polgári elem képviseli ez idő szerint hazánkban a magyarság legerősebb bástyáit s a magyar kultúra legtöbbet ígérő állomásait. Városaink fejlődésével, megmagyarosodásával s jó törekvésével, a városi élet új vérével árasztja el a nemzet életereit. Változik a súlypont. Az intelligenczia csakis a városokban talál melegházat, a megyei élet a földmivelési és gazdasági érdekeken kivül nem szolgál kulturális érdekeket. A városok lassan fejlődő jó módja rövid idő múlva még inkább kedvezni fog kulturális haladásunknak. Maga a város fogja megteremteni mindazt, mire szüksége van s igy bizonyitja be, ahogy a valódi városi kultura önmaga teremtője és föntartója. A kis gazdák épületeiről. Kell-e mondanunk, hogy a gazdasági építés terén nagyon el van még maradva hazánk a külföldtől? Kivételt csak a székelyföld tesz. Ott többnyire csinos és czélszerü gazdasági épületeket lehet a falvakon találni. S ez onnan van, hogy a székelységnél nagyon hamar meghonosodott a faipar s minden ember úgyszólván gyermekkorától fogva fut és farag s részt vesz a házak építésében. Ha valaki megnősül, társai szívességből elmennek neki házat építeni s a faluban mindig van egy-két ügyes mester, kiktől a fiatalok megtanulják, hogyan kelljen csinos, egészséges és jó épületet csinálni embernek s állatnak, s magtárt a török búzának (kukoriczának is). Az alföldi parasztság távot annyira begyakorolva az építésbe sincs ők az építési anyagot vályogvető czigányokkal készíttetik s a famunkát áccsal és asztalossal, s ha segítnek is a munkánál, hát meg is látni a házakon, hogy a ki csinálta, nem értette ezt a mesterséget. Kivételesen megtörténik ugyan hogy a magyar földész is jól tud építeni, vert fafalat, fecskefalrakást olyan ügyesen elkészít, mintha az téglából ügyes mester vezetése alatt készült volna. De nagyban és egészben véve mégis úgy állanak a dolgok, hogy bár népünk nagyon tanulékony, nincs begyakorolva az építésbe és sem a lakóházakat sem a gazdasági épületeket nem készíti el úgy, mint kellene. Csűri például sok faluban, ha csak uri portán nincs, nem is látunk, pedig a gazdák elég jómódúak, több földjük van, mint a német parasztnak, aki lakházával egybe foglalva épít csűrt az életneműek számára. Épületek dolgában nagyon kevéssé vannak az alföldi gazdaságok fölszerelve s ezért ha aratáskor megesősödik az idő, néha a féltermés is oda vesz. Elrothad, kicsírázik a mezőn azon mód keresztbe rakva, mert miután nincs csűr, igen sokan nem is hordhatják össze a learatott életet, hanem egyenesen keresztszám hordják a szérűre a gépeléshez. A gazdasági építkezés előmozdítását a gazdasági egyesületeknek kellene a kezükbe venni. Az országos magyar gazdasági egyesület meg is tett annyit, hogy pályázatot hirdetett egy-egy mintaszerű gazdasági épület tervrajzának elkészítésére. De ennek a munkálkodásnak még nem volt valami nagyobb gyakorlati foganatja. A tervrajzok, minták elkészültek s az orsz. gazdasági egyesület múzeumában (ha ugyan megérdemli a »muzeum« nevet az a szerény gazdasági eszköz- és mintagyüjtemény, mely a Köztelken található) tán nagy utánjárással meg is lehetne tekinteni azokat. Arról azonban nincs és nem is volt kellőleg gondoskodva, hogy e terveket s mintákat mindenki könnyű szerrel megkaphassa, aki azok iránt érdeklődik. Úgyszólván elölről kellene hát kezdeni a gazdasági építkezés fejlesztésének előmozdítását. Azt kellene tenni, hogy a mi érdemes munkálatok ebben az irányban idáig elkészültek, azokat összegyűjtve ki kellene adni s ingyen vagy igen csekély áron szétosztani a gazdasági egyesületek útján. Sőt még ennél is tovább lehetne menni. Miután a meglevő matériáké elégtelen, ki kellene dolgoztatni jeles szakférfiak által tervrajzok és költségvetéseket mindenféle gazdasági építkezésekről és aztán terjeszteni azokat alkalmas módon és eszközökkel. Meg lehetne például tenni azt, hogy ha a gazdasági építkezésekről becses terv- és mintagyüjtemény lesz az orsz. m. gazdasági egyesületnek ezt időközönkint más-más gazdasági egyesülethez tegyék át megtekintés végett s olykor, mikor a mintagyüjtemény valamely vidéki egyesületnél van, oda előadás tartása végett leutazhatna a múzeum egy kiküldötte, aki mindent pontosan meg tud magyarázni, hogy előadásából egészen jól megérthessék a kisgazdák is, mit hogyan kell elkészi izMEsíler öii5slítettárűziia. Képek a Tároskásáról. A VÁROS SZÍNEIVEL ÉKESKEDŐ KAPUN MAJD MINDEN HÓNAPBAN KIAKASZTJÁK AZT A TÁBLÁT, MELYRE KI VAN ÍRVA A VÁROSI KÖZGYŰLÉSEKNAPJA. ILYENKOR AZUTÁN ÜNNEPLŐBE ÖLTÖZIK A FÖLDMŰVES, SÖTÉT KAPUTBA A MESTEREMBER S ÚGY IPARKODIK FÖL A KÖZGYŰLÉS TERMÉBEN KIVÁLASZTOTTAK KÖZÉ. BOTTYÁN PALOTÁJA KURUEZ HAGYATÉK, DE KURUEZ TESTAMENTUMRA VALL NEM EGYSZER AZ A SZELLEM IS, MELY HAJDANI TERMEIBEN EZ IDŐSZERINT URALKODIK. KILENCZ ÓRATÁJT MEGKONDUL A VÁROSHÁZ CSENGETYÍJE AZALATT A TÖRTÉNETI NEVEZETESSÉGŰ BELSŐ ERKÉLY ALATT, MELYRŐL ANNAK IDEJÉN A VÁROS NEMES ELÖLJÁRÓI A VÁROSHÁZ UDVARÁN VÉGBEMENŐ KÜLÖNFÉLE MEGCSAPATÁSOKAT KISÉRTÉK VALA HIVATALOS FIGYELEMMEL. A KÖZGYŰLÉS KÖZÖNSÉGE EGYÜTT VAN. FÖLÜL AZ URAK, ALUL A NEMZET. AZ ASZTAL EGYIK VÉGÉN A VÁROS FEJEI, ALSÓ VÉGÉN A VÁROS LÁBAI. AZ ABLAKOKKAL SZEMKÖZT ESŐ FALAKON MÁRIA TERÉZIA BÁJOS FEJEDELEMASSZONYUNK S BALRÓL A LEGSZEBB KIRÁLYASSZONY FÉRJE TEKINT ALÁ JELENTŐSÉGTELJESEN. A HÁTSÓ FALON SIMOR JÁNOS HERCZEGPRÍMÁS NÉZ AZ ESEMÉNYEK ELÉ. AZ ELNÖKI SZÉK MÖGÖTT EGY ÓCSKA OSZLOPOS ÓRA ÁLL AZOKBÓL A RÉGI JÓ IDŐKBŐL, MIKOR MÉG A VÁROSNAK IS SZEBBEN MUTOGATTA AZ IDŐK JÁRÁSÁT. A ZÖLD ASZTAL FELSŐ PATKÓVÉGÉN HELYET FOGLAL A POLGÁRMESTER. KOPOTT BORSZÉKRE HELYEZKEDIK S MINDIG ELEGÁNS SZALONKABÁTJÁN SIMÍTVA, NYÁJAS TEKINTETTEL ÜDVÖZLI A VÁROS LETELEPEDETT ATYÁIT. DR. HELCZ ANTAL POLGÁRMESTER SIMÁN GÖRDÜLŐ MONDATOKKAL, LEHIZELGŐ ORGÁNUMMAL S SZERETETREMÉLTÓ ELŐADÁSSAL NYITJA MEG A KÖZGYŰLÉST. VÁLASZTÉKOS SZAVAKKAL, GAZDAG SZÓKÉSZLETTEL S MINDIG DÖNTŐ ÉS MEGGYŐZŐ ÉRVEKKEL ADJA KI A JELSZAVAKAT, MELYEKET A VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETE SZÍVESEN KÖVET. AKI GÁNCSOLÓDNI KÉSZÜL, AZ MEGADJA MAGÁT. AKI OPPONÁLNI AKAR, AZ TÁRGYTALANNÁ VÁLIK. AZ ÉKESSZÓLÁSNAK OLYAN CSÁBÍTÓ ESZKÖZEI VANNAK, A KIVÁLÓ SZÓNOKI TEHETSÉG OLYAN VARÁZSERŐVEL DOLGOZIK, HOGY A MÉRGES KÍGYÓK IS ELBŰVÖLVE LAPULNAK MEG ELŐTTE. DE A VÁROS PENNÁJA IS MEGKEZDI A MAGA MESTERSÉGÉT. TAKÁCS GÉZA FŐJEGYZŐ ALAKJA A HONFOGLALÓ MAGYAROKÉRA HASONLÍT. IMPOZÁNS TERMETÉVEL ARÁNYBAN ÁLL ÖBLÖS HANGJA S BÁMULATOS PARAGRAPHUS ÓSMERETE. AMIT EGYSZER MEGREFERÁL, AZ MEG VAN REFERÁLVA. JAJ ANNAK, AKI ABBÓL VALAMI KIVETNIVALÓT KERES, MERT AZT ELNÉMÍTJA AZ ÖSSZES HAZAI TÖRVÉNYEK PARAGRAPHUSAIVAL WERBŐCZYTŐL IFJÚ TISZA ISTVÁNIG. ÉRVELÉSE LEGYŰRŐ, ÉSZJÁRÁSA TOLDY MIKLÓSÉ. TIZENÖT ÉV ÓTA FŐJEGYZŐJE A NEMES VÁROSNAK, DE EGYETLEN EGY HIVATALNAK SE TUDOTT NAGYOBB NIMBUSZT SZEREZNI, MINT A MAGÁÉNAK. SZÓNOKNAK MINDIG CSATÁRAKÉSZ, DE FŐLEG NAGY CUNCTATOR, MERT SZERETI A LELKIISMERETES MUNKÁT, MELY AZ ELSIETÉS MEG AZ ELNAGYOLÁS VÁDJÁTÓL TISZTA. LASSAN, DE KÍMÉLETESEN DOLGOZIK S LEGNAGYOBB GYÖNYÖRE VAN ABBAN, MIKOR MÁS VALAKI IS CSALÓDIK A CZITÁLT PARAGRAPHUSOK SZÁMÁBAN, SŐT TARTALMÁBAN. TELJES ELLENTÉTE NEKI NIEDERRRANN JÓZSEF ALJEGYZŐ, AKI SZÍNTELENÜL ÉS SZERÉNYEN BESZÉL, HANEM AZUTÁN DOLGOZIK IS ANNYIT, MINT EGY VALÓSÁGOS PAPÍRIPAROS. NEM CZITÁL PARAGRAPHUSOKAT, HANEM AZÉRT ESZMÉNYI BUREAUKRATA, AKI A GÉPEZETBEN NEM SZUSSZ, HANEM CSAK EGY ERŐS KERÉK AKAR LENNI. VAN BENNE VALAMI, AMI KESERŰ MANDOLÁRA EMLÉKEZTET. KÜLÖNÖSEN AMI AZT ILLETI, HOGY NAGYON NEHEZEN ÖSSZETÖRHETŐ, MERT A SZORGALOM VASHÁZÁBAN LAKIK. A RÉGI JÓ IDŐK HAGYATÉKA KEMÉNYFI JÁNOS VÁROSI TANÁCSOS, AKI SZÜKSÉG ESETÉN VOLT MÁR POLGÁRMESTERI HELYETTES, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, SZOLGABÍRÓ, KÖZ- ÉS VÁLTÓ ÜGYVÉD S MOST KELLŐ VÁROSI NYUGDÍJALAP HIÁNYÁBAN. VÁROSI SZENÁTOR, AKI NAGY LELKIISMERETTEL VÁSÁROLJA TENYÉSZ BIKÁINKAT AZ ALFÖLDÖN. MINDIG MORÓZUS, MERT SEHOGYSE MEGY R ÚGY, MINT AZELŐTT, MIKOR MÉG NEM KELLETT ANNYIT IRKÁLNI-FIRKÁLNI, HANEM AZÉRT NAGYOBB VOLT AZ AUKTORITÁS. NEKI CSAK MOSTOHAAPJA A MI KORUNK. NEKÜNK PEDIG MÉG MINDIG EGY KIS AKADÁLYVERSENY, MERT AZ ÖREG URAKAT NEM SZABAD MOSTOHAAPÁINKNAK TEKINTENÜNK. HUSZÁROS ALAK, KATONÁS TEMPÓKBAN, DOLGOZÓ FÉRFIÚ SARLAY EDE A VÁROS FŐKAPITÁNYA, AKI ÜNNEPEKEN IMPOZÁNS MAGYAR DÍSZRUHÁBAN SZOKOTT KIRUKKOLNI. A RÉGIBB GÁRDÁHOZ TARTOZIK, AKI SZINTÉN PANASZKODIK ÉVTIZEDEINK BUREAUKRATIKUS MUNKAFALÁSA MIATT, HANEM AZÉRT CSAK SZÉPEN CSENDESEN ŐRKÖDIK SZURONYOS DRABANTJAIVAL KÜLÖNÖSEN A KÜLSŐSÉG MENYECSKÉINEK HÁZIBÉKESSÉGE FELETT. A VÁROS FIATAL FŐÜGYÉSZE, DR. FÖLDVÁRY ISTVÁN A LEGÚJABB NEMZEDÉK ÚTTÖRŐJE VÁROSHÁZUNKON. NEM CZITÁLJA A PARAGRAPHUSOKAT, HANEM ALKALMAZZA S NEM DICTIÓZ A KELLETÉNÉL TÖBBET, MERT SOK AZ IRNIVALÓJA. SZÉP KÉSZÜLTSÉGÉBEN, NAGY SZORGALMÁBAN S ERŐS MUNKABÍRÁSÁBAN TÖBB SCHLAGER REJLIK, MINT AKÁRHÁNY A DICTIÓBAN. MINDENRE FÖLHASZNÁLJA A NEMES VÁROS, A HOL GESZTENYEKAPARÁSRÓL VAN SZÓ S A FŐÜGYÉSZ GESZTENYÉI TÖBBET JÖVEDELMEZNEK A VÁROS KASSZÁJÁNAK, MINT A LEGRAGYOGÓBB RAKÉTÁK. HA MÁR A VÁROS KASSZÁJÁNÁL TARTUNK, NÉZZÜNK BE A VÁROS KINCSESHÁZÁNAK KULCSTARTÓJÁHOZ, AKI POMPÁSAN BELEFÉRNE EGY KISEBB KALIBERŰ WERTHEIMERBE. VIOLA KÁLMÁN A VÁROS SZÉNÁJÁT OLYAN RENDBEN TUDJA TARTANI, HOGY PANASZA SENKINEK SEM LEHET. NEM TÖBB, DE JÓ PÉNZTÁROS. Í BECSÜLETES ÉS PONTOS HIVATALNOK, AKI MÉG HA MÉRGELŐDIK IS, CSAK A VÁROS JAVÁÉRT TESZI. BIZONYOS SAILONOKBAN UGYAN NAGYOBB HAVI KIADÁSA VAN NÉHA, MINT BEVÉTELE, HANEM AZÉRT JUT MÉG A LELKIISMERETÉBŐL A VÁROSI HAGYATÉKOKNAK IS. DE A MULT IDŐK NEM HAGYHATTAK VOLNA REÁNK ÉRDEKESEBB RÉGISÉGET AZ ÖREG SZÁMVEVŐNÉL. MERÉNYI FERENCZ NAGY SZÁMOKKAL DOLGOZÓ KIS VÁROSUNK EGYIK LEGÉRDEKESEBB ALAKJA. NINCS VÁROSI EMBER, AKINEK A MÚLTJÁRÓL SZÁMOT NE TUDNA ADNI. NINCS FŰZFA VAGY ÉLTESEBB NYÁRFA A VÁROS HATÁRÁBAN, MELYNEK ÉLETRAJZÁRÓL ADATOKAT NEM TUDNA. SZÓVAL A MULTAK ELEVEN KALENDÁRIUMA. A SZÁMOKHOZ UGYAN SOKSZOR NINCS SZERENCSÉJE, DE A KIVONÁSBAN MINDIG ERŐSEBB, MINT AZ ÖSSZEADÁSBAN. S MINTHOGY VÁROSUNK MÁR ÉVTIZEDEK ÓTA SE ÖSSZE NEM AD, SE NEM SZOROZ, SEM NEM OSZT, HANEM CSAK KIVON ÉS PEDIG A JÖVEDELEMBŐL A DEFICITET S A DEFICITBŐL A PÓTADÓT, MERÉNYI BÁCSI EGÉSZ NYUGODTAN OLVASSA A KASZINÓBAN