Esztergom és Vidéke, 1890 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1890-09-11 / 73. szám
& = ESZTERGOM XII ÉVFOLYAM. 73. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1890. SZEPTEMBER 11. ' " OT ~~ " ~ ~ ' y ,i ____ íi Városi s megyei érdekeink közlönye. ,j • y MrcajBUSHIK H'ETEMK INT KftTárSA • SZERETSÜTTSÉG ': HIRDETÉSEK. VASAÜFJAP ES CSUT'Oft 10KON. PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINTI HIVATALOS 111 ií) KTBHICK Ij MAIJÁN • IHKMfiTRNUJK KI.Ol1 T/.K.'ri'nSÍ ÁH • »np < Ntellfliiíi r«H/.Ár. lifrtlí lti>»Jfli»«iirnií bín'l«ri*tJík, I s/.alól 100 nssáiig - frl .75 fcr.l j'egiíllajiinliÍH axett'ttt legju e^ém '. , 6 írt - kr. l/lAriÁl 177ATAI >' 100-200 ig . IírtJ0kr.il!tttogoJnkbáji küziiJloh.ek. félévre S frt — kr KIADÜWVA JAl : SQQ-ftOO-lg . 8 frt $5 kr.; i ,— n^enévie. . : ; *. : ::!*... i tu m sztdmnw v^úí#i. SZÁM. ««ay*««* »o kr. n NYim wi*O k,. j_y *j_.JL... ata ^,J vrj_ Imvá ;i iitp liv.italoN 8 ÍI. iiingűii stmlfllései, a nyilUérboissáut kft* _J . . _ il Ís tömények, aJ0li«elé»illéim-l én renhmabisok intézeunek. I Püspök szentelés. Esztergom, szept. 8. . Hétfőn, szeptember 8-án, mely napot a magyarok ősi néven Kisasszony-napjának neveznek, öröm ünnepet ült a két ősi király város : Székesfehérvár, a magyar királyok koronázó és temetkező városa és Esztergom, az Árpádházi uralkodók szűkvárosa. Ezen a napon szentelte fel ugyanis Simor János Magyarország bíboros herczegprímása Steiner Fülöp, újonan kinevezett székesfehérvári püspököt. Bár az új püspök szívbeli óhajtása volt, hogy a bíboros őt Fehérvárott szentelje fel; bár a herczegprimás is szivesen tette volna ezt, tekintettel arra, hogy Fehérvár szülővárosa, de az út fáradalmai miatt ettől el kellett állania. Büszkén lobogott az esztergomi vár fokán a nemzeti zászló, hirdetve, hogy nagy esemény készül Esztergomban. Már előtte való nap szokatlan mozgás volt tapasztalható városunkban. Zalka János győri püspök, dr. Hornig Károly veszprémi püspök és a felszentelendő érkezett meg; Nyirák Sándor etyeki esperes és Grózony Gryula zsámbéki plébános pedig vagy félezer hívüket vezették Esztergomba, hogy jelen lehessenek püspökük felszentelésén. Kisasszony ünnepén reggeli 9 óra felé öt pompás fogat vitte a primási palotából a herczegpimást, a fölszentelendő püspököt és a győri valamint a veszprémi püspököket a főszékesegyházba. Bár a herczegprimás ellensége a parádéknak és mindenféle tüntetésnek, mégis — tekintve a végbemenendő szertartás fontosságát — négyes fogaton vonult ki az első lovon és a bakon nyalka huszárokkal; őt körülvették a többi kocsik, melyek közül feltűnést keltett az első, melyen a két püspök ment, Hornig báró magyaros és ízlésesen öltözött huszárjával. A hatalmas bazilika ivei alatt e közben már nagy néptömeg gyűlt össze; a fehérmegyeiek első sorban állván a prímás után, kíváncsian keresték uj püspöküket. A lélekemelő, de hosszu, szertartást melyben a kath. egyház jelentőségteljes symbolicával egész pompáját kifejti, a herczegprimás szokott üde ruganyossággal végezte. Segédkeztek neki a győri és veszprémi püspökök, mint conconseeratorok; Michl Jakab, Károly János székesfehérvári kanonokok, a herczegprimás és a püspökök udvari papjai, a székesegyház praebendatusai és néhány növendékpap. A herczegprimás az oltárnál a trónuson helyet foglalván, a szokásos kérdést tette fel: vajjon van-e a véghez viendő cselekményhez apostoli engedély? Erre Csernoch dr. apátkanonok és primási irodaigazgató felolvasta a pápai bullát, mely a pápa jóváhagyását tartalmazza. Ezután a felszentelendő a szokásos esküt tette le. Annak jeléül, hogy a püspök, mig másokat kormányoz, maga is az evangélium törvényeinek van alávetve, vállaira tétetett az evangeliumos könyv a »Veni Creator Spiritus« hymnus éneklése alatt a prímás a* püspökök kezeiket a fölszentelendő fejére tették a mi a lelki hatalom átadását jelképezi és kezeit és fejét a szent krizmával megkenték. Ezután átadta az ujonan szentelt püspöknek méltósága jelvényeit : a pásztorbotot, a gyűrűt és az evangeliumos könyvet. Felajánláskor az ujonan szentelt püspök, két égő gyertyát, két kenyeret és két hordócska bort ajánlott fel a prímásnak. A mise végén feltették a püspök süvegét, mire első püspöki áldását adta. Különösen megható volt, midőn az uj püspök, két püspöktársától kisérve végig ment a hatalmas templom óriási ivei alatt, mindenütt áldást osztogatva. Visszatérve háromszor üdvözölte a prímást az előirt üdvözlettel : Ad multos álmos ! Ezután a prímás és a két másik püspök a békecsókra fogadták őt. A mise befejeztetvén a fényes menet az orgona ünnepies hangjai mellett elhagyta a templomot. Számosan meghatva távoztak. Maga az ősz herczeprimás is éneklés közben többször kénytelen volt küzdeni kikilörő könnyeivel. A közönség között láttuk Székes Fehérvár küldötteit, Havranek polgármestert, Dr. Major Ferencz városi főorvost és Szelke Kristóf háztulajdonost. A egyházi ünnepséget, déli egy órakor fényes szeretet lakoma követte 50 személyre a primási palota remek nagy temében. A prímás jobbján Steiner ült, mint a nap hőse, mellettük Zalka és Hornig báró püspökök, jelen voltak a főkáptalan tagjai, különösen : Major nagyprépost, Palásthy és Knauz István czízetes püspökök, Sujánszky praelatus, Palotay veszprémi kanonok, Bogisich budavári prépost plébános, Steiner Márton az ünnepelt testvére, győri kanonok, Tamassi a szentszék bécsi nunciaturájának aditoreja, Molnár komáromi apát-plébános, Bundaia a budapesti központi papnevelő lelkiigazgatója, Kruplanicz kir. tanácsos Esztergom vármegye alispánja, Villányi a helybeli benczés gymasium igazgatója, Dr. Csiszárik János theologiai tanár Kassáról, Reinprecht a veszprémi püspökség jószágigazgatója, Mattyasovszky Lajos az esztergomi érsekség főszámvevője, Mészáros dr. az érsekség jogi tanácsosa, Magos esztergomi és Holényi pozsonyi kir. járásbirók, Helcz esztergomi és Havranek fehérvári polgármesterek, Rapcsák érsek uradalmi főorvos valamint a fehérvári egyházmegye képviselői, Károly és Michl kanonokok, Komáromi püspöki titkár, Nyirák és Grózony plébánosok Ezekenkivül a herczegprimás és a jelenlevő püspökök udvari papjai valamint számos egyházi és világi notabilitás. A fényes installáló ebéd menüje ez volt : Consomme anx Monacos Capisantis á la Cardina] Fogas á la Tar tare Sanglier et des pieces de boeuf Filets des perdreaux á la Montmorenci Articliauts Lyonnnises aux petits pois Dindonneaux et faisans á la broehe ktaoiisWlinziia. Uton-tttfélfiB. (XIII. Róma romjai.) (A Palatínus.) Róma romjai bizonyítják, hogy az ősi, fényes márványváros még szabálytalanabb volt, mint a mostani. A hepehupás talajviszonyok valóban megnehezítették, sőt sokszor meg is akadályozták a szabályos kifejlődést. Már a forum romanum rövid leírásában kiemeltük, hogy a világváros leghíresebb épületei az aránylag kicsiny téren mind egymás nyakán állottak s egymás hatását rontották. Hasonlóképen járt a Palatin is, mely a Capitoliummal a forumot határolta. A Palatin Róma legősibb kulturfészke. Még a királyok uralkodása alatt is itt mutogatták Romulus szalmafödeles kunyhóját s az ősi várfalak omladékai még most is láthatók. A köztársaság virágkorában itt lakott Róma előkelősége. Cicero, Catilina, Hortensius, Clodius mind a Palatínuson laktak és dolgoztak egymás ellen. Maga Augustus császár is a Palatínuson született s annyira ragaszkodott hozzá, hogy T fényes palotákkal tette nevezetessé. A Palatínus déli oldalának legimpozánsabb romjai jelzik Augusztus palotái nagyságát. Itt állott Apollo híres temploma s Róma egyik legnagyobb göröglatin könyvtára. Tiberius császár a Palatin északi sarkában emelt fényes palotát. A népvándorlás mozgalmas korában Odo*aker és Theodorik még a Palatínuson laktak, de azután hanyatlásnak indultak a fényes paloták, a nagyszerű kertek és szökőkutak s a pompás följáratok. 1861 óta ássák a Palatínus romjait s napjainkban is folyik a munka. Most csak egyes uj részletek kerülnek napvilágra. Egészében már szemünk előtt állanak a Palatínus néhai fényének szomorú omladékai. A forum romanum is el van kerítve, de a nap bármely perczében minden turistának szabad bajárata van a térre. A Palatínus kerítéseinek csak egy bejárata van, ahol állami egyenruhás közegek szedik el az egy lírányi belépti dijat s csak azután van jussunk az elzárt halom minden történeti becsű romjának megtekintésére. Az utakat kitűnően gondoztatja az állam. A régi kertek helyébe új ültetvényeket iparkodnak rakni, vannak már pálmák is a Palatin tetején, sőt régi szobrok fölhasználásával szökőkutak is. A kőművesek folytonosan dolgoznak a merész ívű omladékok megerősítésén, az útszéli őrök gondosan figyelmeztetik a veszélyesebb szakadékokra s négy nyelvű táblák kalauzolnak a túlzsúfolt omladékok labirinthusában. Az eltávolított törmelékek helyét falépcsőkkel töltötték ki s átalában gondoskodtak róla, hogy a turisták kényelmesen élvezhessék Róma egyik legősibb halmának beszédes régiségeit. Róma teli van képírókkal. Ahová még a madár is ritkán jár, ott láthatod a képírót a maga kis székével, amint napernyős kalapja alatt egész áhítattal másol egy-egy omladékot vagy tájképet. A palatínus is tele van művészekkel, akik hajnalban, alkonyban, verőfényben, viharban mindig kitartanak s zavartalan hangulattal tanulmányozzák a festőibb pontokat. A Tiberius palota romjairól nagyszerű kilátás nyílik a Capitoliumra s a velabrumi völgyre. Forró szél mozgatja meg a sovány fákat s a sürübb cserjék közt találkozom Róma romjainak amerikai imádójával, az én futó ismerősömmel, a kis kanadaival, aki egy meglehetős festői öltözésű fiatal, de jóformán csúnya festőnővel társalgott. Köztük a lerázhatatlan cicerone, aki minden zsebében más palaczk hűsítővel volt fölfegyverkezve. Az udvarias kanadai az angol művésznőnek egy kis gumipohárkából kínálta a a nektárt, amit az aquadolceval élő hölgy kitűnőnek talált. Gumipohárka nélkül nem lehet személyesen megismerkedni Róma kitűnő vizével. A Palatínuson lépten-nyomon hideg víz buzog s a könnyen összegöngyölíthető pohárka nélkülözhetetlen, mert a romok közt nem árulkodnak hűsitő italokkal. A miss a velabrumi kilátásból dolgozott föl egy részletet azzal a conventionális ügyességgel, ami az ilyen világutazó művésznők technikáját s azzal a gondolathiánnyal, mely egyúttal művészeteket jellemezni szokta. A kis kanadai ott maradt a maga ciceronéjával és művésznőjével s szorgalmasan ittak egy pohárból mind a hárman a kemény omladékok közt helyet foglalva. A Palatínus omladékai közt legérdekesebb egy ősi római magánlak, mely horganynyal van betetőzve, hogy az időjárás viszontagságaitól védve maradjon. Itt lakott Tiberius császár atyja és anyja Livia, ki feljétől elvált, hogy Augustus császár nej lehessen, kinek halála után a palatinusi csöndes házban vonta meg magát. Ennek a római magánlaknak tehát nagy története van. De nem ez teszi egyedül híressé. A görög-római művészet néhány bámulatos szépségű emlékei azok, melyek a Palatínus ezt a nevezetességét feledhetetlenné avatják. Az ősi római magánház négyszögletes kis udvaráról három épen nem nagy terjedelmű szoba nyilik, melynek alapzata mozaikkal s melynek falai freszkókkal vannak díszítve. Ez időtájt készülhettek Pompeji legszebb freszkói is , így mielőtt Nápolyon keresztül belemennénk az ókori görög-római képírás legtanulságosabb aranybányájába Pompejibe, itt ismerkedünk meg az első ókori freszkó-festményekkel. A középső szobában a freszkók festett ablakokból indulnak ki. Szép kilátásunk van a szabad természetbe, ahol mythologiai jelenetek játszódnak. Itt Jo, amint Argus őrzi, ott Mercur, amint megszabadítására siet. A bejárattal szemközt való falon a szép Galathea és Polyphemus. Az Jo és Merkur képével átellenben levő falban még most is láthatók a vaskos erős ólomcsövek a vizvezetésre. Az ólomcsövek kifejtett részein most is rajta vannak a régi bélyegek, a megrendelő császár nevével. Átalában a régi rómaiak nemcsak öntvényeiket, de tégláikat is bélyegekkel látták el s igy az archaeologia könnyen eligazodhatik az omladékok régiségének meghatározásánál, mert a bélyegek elég világosan kijelentik a származás korát. A régi római téglabélyegekről egész gyűjtemények vannak a római muzeumokban s több szaktudós egyébbel sem foglalkozott, e