Esztergom és Vidéke, 1890 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1890-10-09 / 81. szám
I ESZTERGOM -XII. ÉVFOLYAM. 81. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1890. OKTOBER 9. 1r ESZTERGOM és VIDÉKE L_ ____ Városi s megyei érdekeink közlönye. „ •„•.. . tuin:5.i.iji:MIK l npENKINT KfcTfeft* • SZERKESZTŐSÉG: ~T HIRDETÉSEK. VASÁRNAP^S_CSÜTÖRNÖKON. FFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT ; HIVATALOS INIDETIÍIS'IOK MA<UN INKDETIÍIHKIÍ li'.I.Ol'l'/.li'/rií'.SI Á 11 i ít«s« » laf. NxnlUmi réBíiflfc illető köy.l«ui«ny»l ItiiMnixIflk. 1 SKÓIÓI 100 H/,% — frt 75 kr.:-|i megjustpoilja Hiriut legjui . eK^*éviH . , ... (5 fii k«. it/lAnS"IIZZATAI .• 1 100-200ig ." I fit r,o kr.iji t4iij-»BaM,aii k»,»li«tnek. félévre 3 fit - kr. 1 KIADÓHIVATAL: • ISIOO-SíOO-ig % frt sn lu J ,— ; ii»gT<hlévi« I fit no ki. SZ&CHISNYI-'TÉIR (Í3L SZÁM, Wlwp 80 kr. •: | NYNI.TTKIl sora »O'kr. _J ^U.y ^APU* 1' 8 ^ * tr' il hová a lay UmviiiiltiH s a magán hit «hitoad, ÍI nyil Uéilie »y.aut lui« A kaszárnya Ugye, Esztergom, okt. 8. A mi haladásunk és fejlődésünk gyümölcsei nem érnek meg egy esztendő alatt. Hosszu évek kellenek hozzá, míg a virágokból (többnyire szóvirágokból) végre gyümölcsök lesznek ; de még a gyümölcs megérésére is soká kell várnunk, mert a mi éghajlatunk lassan termelő. Így vagyunk a kaszárnyával is. Kikerülhetetlen, elodázhatlan egy kérdés. Akit csak egy kissé érdekel Esztergom sorsa, az a kaszárnyát — drága thémának lássék is — akármilyen okvetlenül belefoglalja tevékenységünk keretébe. Az egész város óhajtja, hogy megmaradjon katonaságunk s hogy a szétszórt és tűrhetetlen kaszárnyai helyiségek helyett egy olyan telepet építsünk, mely tökéletesen megfeleljen a katonai igényeknek s mely másrészt a várost is diszitse. Sok körülményt kell egy modern kaszárnyának kielégítenie, éppen azért sok kritikusa és fóruma van a kész terveknek. Esztendők kellettek hozzá, míg az illetékes fórumok sorra hozzájárultak észrevételeikkel végre megérte a szakkörök s míg a terv helyeslését és elismerését. A kaszárnya építés azonban mindenekelőtt rengeteg kisajátítást követel. Igen valószínű, hogy az épület útjába eső házak és telkek tulajdonosaival a méltányosság nyelvén tárgyalva, meg fog egyezni a város olyan formán, hogy senkinek vesztesége ne legyen s a város se vallja kárát. De ne keressenek a tisztelt tulajdonosok üzleti hasznot a városon s ne iparkodjanak házaikat és telkeiket a kényszerhelyzetben túlzott árakon rádiktálni a városra. Elvégre is a kaszárnya közügy s a közügyekért minden derék esztergomi polgárnak némi áldozatot is kell hozni. Nem kiván a város polgáraitól anyagi károsodást, csak azt, hogy mondjanak le minden haszonlesésről s adják át egyházaikat és telkeiket, hogy minden üzleti nyereségről lemondjanak. Remélhető, hogy a város valamennyi tulajdonossal szépen és méltányosan meg fog egyezni. Valamennyi tulajdonos meg fogja érteni, hogy a kaszárnya középület, melynek tulajdonosa a jelen és a jövő Esztergom s igy a ki csak egy kissé szivén viseli városunk szebb sorsát, az kész is lesz némi áldozatokra. Nem károsodást, nem veszteséget óhajt a város, hanem egy kis önzetlenséget s némi méltányosságot polgáraitól. _ • 1 || || Itímények, (jlíiii'/,ul.tíHÍ [tóii'/.i'k ÍH rotilaialások intézendők. | ják, főfigyelmét ismét kevésbé fordítja a kimutatandó fölösleg emelésére, mint inkább a budget végleges megtisztítására a kétségbe vonható tételektől s különösen arra, hogy a bevételi rovatból teljesen kiirtsa az államjószágok eladásából eredő bevételt. Ami a magyar államháztartás bevételi rovatában registrálva van, az pénzügyminiszterünk akarata szerint ne csupán a bevétel ismertető jelét viselje, hanem a valóságos jövedelmét is, amit az eladott vagyonalkatrészek árából bevételekről csakugyan nem lehet vita nélkül állítani. Ezek szerint tehát a legszivélyesebben üdvözöljük a rég sóvárgott kedves vendéget, kit Wekerle hozott s oly nobilisan bevezetett. Találjon a fölösleg állandó tanyát nálunk s tegye magát mihamarabb otthonossá. Nőjjön s viruljon a magyar állam üdvére, de ne vigyen bennünket kísértetbe, hogy lemondjunk a takarékosságról, mely a szebb kort hirdető izmos kis csecsemő jövetelét lehetővé tette. A legszebb költségvetés. Budapest, okt. 8. vagy Midőn Wekerle pénzügyminiszter taoly költségvetést terjesztett be, mely körülbelül félmillió forint deficittel záródott, akkor azt mondtuk, hogy e deficit nem deficit, hanem csak jel, mely által Wekerle azon biztos reményének akart kifejezést adni, hogy Magyarország államháztartásában helyre lesz állítva az egyensúly. Ehhez képest azt mondjuk az idén is, mikor a magyar pénzügyminiszter a jövő évre oly budget-t terjeszt az országgyűlés elé, mely 4040 frt felesleggel záródik, hogy ez a felesleg nem felesleg, hanem jel, amely által a genialis pénzügyminiszter csak kifejezést akart adni azon immár erős meggyőződésének, hogy Magyarország államháztartásában a már elért egyesuly állandó, csak előre nem látható s elhárithatlan katastrophale által "megingatható. Mi sem lett volna könnyebb, mint egy igen jelentékeny fölösleget praeliminálni. Evégből nem kellett volna a pénzügyminiszternek egyebet tenni, mint az államjószágok eladásából befolyó vételár fejében ugyanakkora összeget beállítani, mint az utolsó előirányzatban, vagy támaszkodva az 1889. évi zárszámadások fényes eredményeire, az idei kedvezőbb aratásra a folyó számadási év III. negyedében a bevételek kedvező befolyására, a bevételeket magasabban taksálni : az eredmény aligha desavolálta volna feltevéseit és a kritika semmiesetre sem jellemezhette volna azokat jogosulatlanoknak. Csakhogy nagyszabású s oly szerencsésen vitt pénzügyi politikájában nem vezetteti magát a pénzügyminiszter fiskális, vagy ephemer parlamenti dicsőségre számított tekintetek által. A reális, a véletlenség ellen emberi lehetőség szerint biztosított állapotot, absolute deficitmentes, minden részében megtámadhatlan államháztartást akar elérni. Látni fogjuk, hogy Dr. Wekerle, ha beterjesztett költségvetését — mint bizton várhatjuk — a tények sanctionál Szőlészeti kiállítás. Gyöngyös, okt. 8. Hevesmegye Gazdasági egyesülete I. évi okt. 18-án Gyöngyösön az egyesület székhelyén szőlészeti kiállítást rendez, mint azt az Eszt. és Vid, legközelebb jelentette olvasóinak. Sokan azt kérdezik: mit akar és mit czéloz az egyesület ezen kiállítással ? Ezen kérdésre szolgálunk felvilágosítással. Az Egyesület czélja általában az, hogy létével, működésével a sziszterpéslib^írottja.l Uton-atfélen. (XXI. Paloták. Villák. Magángyűjtemények.) (Quirins 1.) A renaissanse-stil már nemcsak templomokat, de remek palotákat s középületeket is teremtett. Olaszország nevezetesebb városai szebbnél szebb világi épületekkel gazdagodtak, melyek a renaissance csodálatos és változatos szépségeit alig győzték kimeríteni. Róma hódító erejét a renaissance keletkezésekor is csatába küldte s Firenze és a többi olasz város korszakalkotó művészeit egymásután lekenyerezte. Rómában találkozott minden valamire való olasz művész. Rómának hódolt s Róma hódolt neki. A pápák nemcsak Maecenások voltak, de a lángeszű művészeket barátságukkal tüntették ki s ez a csodálatos korszak, a renaissance, páratlanul is áll a világ műtörténelmében. Előkelő római családok szívesen követték és utánozták a fejedelmi áldozatkészséggel pártoló pápákat. Egymás után keletkeztek a szebbnél szebb paloták, melyekben a finom ízlés nem tetőződött be az épület befejezésével, hanem folyton munkált családi múzeumok gyarapításában. Sok ilyen múzeum van Rómában. Legtöbbje nyitva áll a világ számára s majdnem valamennyiben van valami világhírű museum, ami a kisebb-nagyobb gyűjteményeket tanulságossá teszi. A nagyobb paloták közül való a Quirinal, mely 1870 óta már nem pápai palota többé, hanem királyi. Napoleon 1811-ben először vette el a pápák nyári palotáját, de a világbéke helyreállításával VII. Pius ismét vissza ment lakni a Quirinába s azt Overbeckkel, a kor egyik legkitűnőbb német képíró művészével diszittette. A Quirinalt XIII. Gergely pápa kezdte építeni 1572-ben, mert a Vatikán a forró nyári időszakban nem egészen egészséges s a maláriát meglehetősen terjeszti. A nyári időszakot 1584-től a pápák majd háromszáz éven keresztül rendesen a Quirinalban töltötték. Itt történtek egyébként a híres pápaválasztások is egész 1846-ig. A konklávák szigorúsága nemcsak a kapuk befalazására, de az ablakok és ajtók részben való eltorlaszolására is kiterjedt, hogy a bíborosokat senki se közelíthesse meg s hogy mindannyian befolyások nélkül gyakorolhassák pápaválasztó tisztöket. IX. Piust még a Quirinalban választották. A Quirinal most az olasz király palotája s olasz katonák tartják megszállva. Előtte áll Róma egyik legérdekesebb antik szoborcsoportozata, a két lóidomitó fehér márványból. A classicus szoborcsoportozatot Constantin thermáinál találták. Ugy az athleták, mint a lovak mesteri vésére vallanak s a műtörténet megegyezik abban, hogy a nagyszerű szobrok Lysippos görög képfaragó művész után készült antik utánzatok. A kereszténység első századai épen ugy gyönyörködtek a műremekben, mint mi s a szobrok piedesztáljára csodálatuk kutforrásából odavésették, hogy Opus Phidiae (Phidias műve) és Opus Praxiteles (Praxiteles műve.) Mind a két felirat azonban apokryph s már nem ejti tévedésbe azt, aki ismeri Phidias és Praxiteles művészetének irányát. (A late'ani palota.) A Vatikán s a Quirinal után a laterani palota volt a pápák harmadik palotatelepe. A XVI. században épült s 1843-tól múzeum. Itt van a hires Museum Gregorianum Lateraniense 16 teremben. Antik római faragványok, szobrok, mozaikok, görög domborművek, római császári szobrok, görög képfaragványok, sarkophágok s egyéb classicus régiségek díszítik az antik gyűjtemények termeit. A keresztény múzeumban ó-keresztény művészeti tárgyakkal, sarkophagokkal, faragványokkal s katakombabeli freszkókkal találkozunk. (Palazzo Borghese.) A paloták fejedelme Rómában híres képtára után, mely tizenkét teremben ritkítja a párját. A palota a XVI. század igen díszes alkotása. Az elsőrangú művészek között ott van Solario, Guirlandaro, Pollajulio, Francia, Raffael, Dossi, Correggio, Sarto, Domenichino, Tizian, Caravaggio, Bellini, Veronese, Vecchio. Majd mindegyiktől olyan remek van a gyűjteményben, mely azt feledhetetlenné teszi. A Borghese palota képtára Róma szívében az összes római magángyűjtemények között a legelső. De nemcsak ritkítja párját, hanem az egész Rómában világon. (Palazzo Parnese.) Farnese Sándor, a későbbi III. Pál pápa emeltette, a XV. században nem kisebb építőművészek, mint Sangallo J. és Michelangelo által. Az építkezéshez szükséges anyagot jórészt a Colosseumból s a Marcellus színház omladékaiból festették. Gyönyörű udvarai, loggiái és márványcsarnokai vannak. Most a franczia állam és mint építési remek minden körültekintőbb turista kedves állomása. A Palazzo Parnese Róma egyik legpompásabb palotája. (Palazzo Doria.) Azelőtt Pamphili-palota volt a neve. A XVII. sz. elejéről származik s Rómának legszebb palotái közé tartozik. A római gyűjtemények elsősorban is a művészek iskolái s a Palazzo Doriában külön terem áll a másoló festőművészek rendelkezésére. Van itt Velasquez, Poussin, Francia, Guido Reni, Lippi, Holbein, Caraggio, Ghirlandaro, Lorrain, Raffael, Rubens, tehát olasz, franczia, spanyol német és németalföldi remek akárhány, tiz teremben s négy folyosón. Maga a remek gyűjtemény, melyben, pompás faragott művek is vannak, valóságos kis nemzeti múzeum. (Palazzo Corsini.) Szintén pápai eredetű, mint a legfőbb, palota, melynek tulajdonosai közül előbb- utóbb pápát választottak. 1884-től királyi akadémia. Múzeuma nem nagy, de jelentékeny. Bartolommeo, Reni, Poussin, Piesolo és Murillo remekei híressé avatják a Corsini palota gyűjteményét.. (Palazzo Pospigliosi) A Constantin-thermák romjain épült a a XVII. sz. elején. A palota főékessége